Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

► V T ¥ » I Tudósítóink válaszoltak s Hogyan ítéli meg megyénk labdarúgósportjának helyzetét ? Csapata melyik mérkőzésére emlékezik legszívesebben ? Mit vár az új évtől ? . Megyénkben változatlanul legnépszerűbb sportág a labdarúgás. Látogatottság szempontjából íováb-.~ .u — ...já :nérkőzósek vezetnek, és különösen vidéken egy-egy mérkőzés még napok írúltán is beszédtéma. Labdarúgccsapatcink összeállítását hitről hétre közöljük, de ugyanígy sze­repelnek sportrovatunk hasábjain a labdarúgó-játékvezetők, több esetben szóhoz jutnak az edzők és in.izék is. A sportág egyszerű katonái azok a tudósítók, akik kora tavasztól késő őszig, hóban, fagyban, esetleg kánikulai melegben, vagy esőben nézik végig a mérkőzést, közben jegyzetelnek, hogy lapunkon keresztül tájékoztassák a labdarúgás kedvelőit Ezúttal nem az edzők, az intézők, vagy a játékosok, hanem tudósítóink nyilatkoznak Három kérdést tettünk fel: \. Hogyan ítéli meg a megye iabdarúgósportjának helyzetét? 2. Csapata melyik mérkőzésére emlékezik legszívesebben? 3. Mit vár az új évtől? Az NB lll-as, valamint a megyebajnokságban szereplő csapatoknál működő tudósítóinkat kér­tük fel válaszra. Faddról és a Bonyhádi Vasas tudósítójától nem kaptunk választ, míg a többi tizenöt tudósítónk készséggel tett eleget kérésünknek és mondta el véleményét. Mint a válaszokból kitűnik, nem egységes a véleményük, ami érthető is, de van egy dolog, melyben úgyszólván azonos álláspontra helyezkedtek: ha tovább akarunk lépni, az utánpótlás terén kell következetesebb, jobb munkát végezni. Mivel sportoldalunk terjedelme meghatározott, így a válaszokat többé kevésbé rövidíteni kel­lett, ezért kimaradtak olyan részek, melyek például a játékvezetők működésével foglalkoztak. Ör­vendetes, hogy ezen a téren is tudósítóink határozott javulást látnak. Ami az ifjúsági labdarúgók nevelését, az utánpótlás kérdését illeti, reméljük, a megyei labdarúgó-szövetségen belül az illeté­kesek megtalálják a megfelelő utat. Örülünk, hogy tudósítóink optimisták, fejlődést várnak az új évtől. Kívánjuk, teljesüljön el­gondolásuk, és valamennyiüknek boldog új évet kívánunk. BECZE ISTVÁN HALMAI LÁSZLÓ MAJOR JÓZSEF TRICK MÁRTON SARAMÖ SÁNDOR (Szedres) (Dombóvór) (Tenjolic) (Hőgyész) (Tolna) 1. A megye láb- darúgósportjá- nak helyzete és annak a színvo­nala az erősen közepes szinten mozog. A csapa­tokban kevés a képzett játékos, ebből következik a taktikai fel­adatok rossz vég­rehajtása, az ed­zői elgondolások gyengébb kivite­lezése. Kiegyen­súlyozott hazai szereplés mellett, hullámzó vidéki téljesitmények. 2. A Simontórnyával játszott mérkőzésünk volt az, amiben iga­zán volt élmény. Kilencven percen keresztül felváltva veszélyeztetett a két csapat csatársora, egyéni és többérintős akciókból születtek a gólok. Külön öröm volt számomra, bogy egy jól játszó, egységes csa­patot. sikerült legyőznünk a BTC személyében. 3. Szeretném, ha csapatunk foly­tatná őszi eredményes sorozatát. Nagyobb edzéslátogatottságot, vá­rok a játékosoktól és becsületes felkészülést. Csak így tudunk előbbre lépni csapatjátékban, a technikai és taktikai, valamint a küzdőképesség terén. A fiatalok •további fejlődését remélem. DOMOKOS SANDORNÉ sdorog) 1. Abból a tény- bő.l kell kiindul­ni, hogy me­gyénkben, ellen­tétben a szom­szédos megyékkel nem rendelke­zünk NB l., sőt NB I. B-s csa­pattal sem. Ez egyúttal megha­tározója labdarú­gósportunk szín­vonalának. Az NB-s csapatokból átigazolt játéko­sok szereplése a megyebajnokság­ban emeli a mérkőzések színvona­lát, amire jó példa Baranya me­gye. 2. Gyengén szerepelt Kisdorog ebben a bajnokságban, így nehéz a választás. Talán az őszi forduló utolsó hazai mérkőzését említe­ném, amikor Hőgyész ellen nyúj­tott meggyőző siker és lelkesedés feledtette a csapat rapszódikus tel­jesítményét. Hőgyész évek óta ..mumusa” volt a kisdorogiaknak, ezért is örültem a 3:0-as győzel­münknek. 3. 1972-től azt várom, hogy a csa­pat próbálja meg az 1970. évi si­keres szereplésének megismétlésé­vel visszaszerezni a lelkes szur­kolótáborát. Sokkal többre képes ez a csapat, így jogosnak látszik az az igény, mely szerint a 3.-4. helyre várom Kisdorogot. GAAL ISTVÁN (Dombóvár) 1. Igen sok ten­nivaló van még megyénk labda­rúgósportjának színvonal emelé­se érdekében. Több évre visz- szamenőleg bizo­nyított tény, hogy ifjúsági váloga­tottunk a me­gyék közti torná­kon gyengén sze­repelt. Nincs kel­lően biztosítva a felnőttbajnokság színvonala sem. Többet kell dol­gozni a játékosoknak, edzőknek. 2. Az idegenben lejátszott Kis­dorog elleni 4:0-as győzelemre emlékszem legszívesebben. A Dom­bóvári Szöv. SK csapata taktikai fegyelemből kitűnőre vizsgázott, a játékosok lelkesedése az összes őszi mérkőzést tekintve ezen a ta­lálkozón volt a legnagyobb. Régen nem látott örömmámorban úszott a dombóváriak öltözője a 90 perc után. I 3. Szeretném, ha megyénk 1972- ben végre NB I. B-s csapattal ren­delkezne. Színvonal-emelkedést és minél több izgalmas, de sportsze­rű mérkőzést várok a megyebaj­nokságban tavasszal. Jobb helyt­állást remélek NB III-asainktól és kívánom, hogy a Dombóvári Szöv, SK olyan helyen zárja a bajnoksá­got, oxioi as őszí 1. Megyénk lab­darúgása más megyékhez viszo­nyítva alacso­nyabb szinten áll. A színvonalas labdarúgást egyedül a Szek­szárdi Dózsa biz­tosítja. Az NB Hl-as csapataink az elmúlt évhez hasonlóan, nem léplek előbbre. A megyebajnok­ságban az erőviszonyok kiegyen­súlyozottak, a bajnoki cím sorsa n.agy küzdelemben fog eldőlni. 2. A tavaszi idényben lejátszott Latinka elleni mérkőzést , említe­ném. amikor négy fordulóval az ídényzárás előtt a már kiesett So­mogy megyei csapat ellen a DVSE- nek a bentmaradasért kellett küz­deni hazai pályán. A Latinka az első percekben lőtt góljával soká­ig vezetett, de az utolsó negyed­órában nekünk sikerült a győze­lem megszerzése. 3. A megye labdarúgása is tart­son lépést azzal a fejlődési folya­mattal, amely a felsőbb osztályok­ra 1971-ben jellemző volt. A Szek­szárdi Dózsa és a Dombóvári Szöv.. SK nyerje meg a bajnokságot. Az NB IH-as csapataink — köztük a DVSE — kerüljenek el a. kiesési zónából. KANTOR JENŐ (Uátoszék) 1. Tolna melye ipari és gazdasá­gi fejlődésével az utóbbi években nem tart lépést a megye labdarú- gósportja. Véle­ményem szerint a községekben mű­ködő vezetők, ed­zők a szövetség­től nem kapják meg a kellő szak­mai segítséget. k Másrészt több sportkörben ,,szükséges rosszként” kezelik az ifjúságiakkal való törődést. '2. A me.gyebajnokságba vissza­került csapatom, a Bátaszéki VSK őszi szereplésével általánosságban elégedett vagyok. A Szekszárdi Dó­zsa II és a Dombóvári Szöv. SK ellen idegenben elért l:l-es, illet­ve .3:3-as döntetlen volt szép fegy­vertény. A 3. A magyar labdarúgó-váloga­tottnak további jó szereplést kí­vánok. Valamennyi NB-s csapa­tunknak sikeres tavaszi folytatást kívánok. A megyebajnokságban szereplő csapatoknak — nem utol­só sorban a BVSK-nak — remé­lem sok küzdelmes, de sportszerű összecsapást ígér, 1972. KOVÁCS JANOS (Bölcske) 1. Megyénk lat* darűgóspor tj á- nak grafikonja felfelé ível. ör­vendetes, hogy a megyei I. osztály­ban több egyfor­mán jó képességű csapat van, ame­lyek között a he­lyezéseket a pil­lanatnyi forma és a szerencse fogja eldönteni. Az al­sóbb osztályokból nehezebb felke­rülni, mint a már feljutott csapat» nak ott megkapaszkodnia. 2. A legszívesebben a Bölcske— Fornád mérkőzésre emlékezem Csapatunk egy jó iramú összecsa­páson, kitűnő játékkal megérde­melten győzött 3:2-re. Továbbá azért is, mert az elmúlt bajnokság­ban Formádon vesztettük el veret­lenségünket, a fornádiák pedig őszi egy vereségüket Bölcskén szenvedték eh 3. Optimista vagyok! Csapatunk­tól továbbra is jó szereplést várok Az 1971. évi eredményeinket sze­retnénk megtartani. Bízom abban, hogy friss, új erőkkel, a feljövő fiatalokkal kiegészítve csapatunkat és teljes községi összefogással eJ is tudjuk érni ezt a célkitűzésün­ké 1. A megyebaj- nokságtr.n is emeli: : de t a já- t< •; szín .c.sn’.a Javult a sport­szeré lg. a .il­lenie;.: v.beila képe reá. is nak mondható, a csa­patok köz.i tcch- ri'kai különbséget tükrözi. A taria- lékcsapat besoro­lását nem. tartom helyesnek, a Szekszárdi Dózsa II. csapatának játékereje az össze­állítás változása miatt más a ha­zai és más az idegenbeli mérkő­zéseken. 2. A Tengelic—Simontornya baj­noki találkozóra emlékezem legszí­vesebben. Nem azért, mert 3:C-ra győztünk, hanem, mert olyan szé­pen és jól kevés mérkőzésen ját­szott csapatunk. Valamennyi gó­lunk formás akcióból született közülük Gáncs II. védhetetlen bom­bájára sokáig emlékeznek nézőink is. 3. 1972-től elsősorban azt várom, hogy Tengelic csapata nyerje a meg\mbajnokságot. A pályákon a sportszerűség legyen az elsődleges, ami párosuljon pártatlan játékve­zetéssel. Szeretném, ha valameny- nyi csapat otthonában a szurkolók sem az ellenfelet -látnák az. utazó csapatban, akit „mindenáron” meg kell verni. 1. Véleményem szerint megyénk labdarúgása a többi megyéhez viszonyítva köze­pes %■/. ín vonalon mozog. Hatékony és' -tervszerű munkával léphe­tünk csak előbb­re. de ehhez töb­bek között a kö­zönség türelmére és lelkes buzdí­tására is szükség van. Fokozni kell a játékosok technikai képzettségét. 2. A Dombóvári Szöv. SK elleni 3 :0-a~ győzelemre gondolok legszí­vesebben. Ezen a mérkőzésen a hőgyészi csapatból hiányoztak az ászok”, de a fiatalokkal teletűz­delt együttes lelkesedéssel és nagy akarással küzdött és megérdemeld, ten szép győzelmet és nagy közön­ségsikert aratott, 3. 1972-től az NB-s csapataink jő szereplését, a megyebajnokságtól sportszerű és színvonalas mérkő­zések sorát várom. Konkrétan: a Szekszárdi Dózsa NB I. B-be ju­tását remélem, a hőgyészi csapat számára pedig a megyebajnokság 5. helyének megszerzését tartom elérhetőnek. . RÓTH ISTVÁN (Simontornya) NOÉ ZOLTÁN (Tamási) 1. Közmegeléü gedésre nagyon küzdelmes, igen eredményes játé­kot láttunk a me­gyebajnokság­ban.. Elismeréssel kell szólni a mér­kőzések sport- szerűségéről. A színvonal további javítása érdeké­ben elengedhetet­lenül fontos fel­adat, hogy növe­kedjen az edzé­sek intenzitása, szigorú büntetés kövessen minden kirívó sportsze­rűtlenséget. 2. A Tamási—Bölcske találkozóra emlékezem legszívesebben. A ven­dégcsapat kitűnően játszott, 1:0-as vezetést szerzett. Ezután olyan akaraterővel rohamoztak csapatom játékosai, hogy az mindenki szá­mára meglepetésként hatott. A végeredmény tamási fölényét iga­zolta: 3:1 arányban nyertünk. 3. Az 1972-es év bajnoki mérkő­zéseitől szép és színvonalas ösz- szecsapásokat várok. Ez vonatko­zik csapatomra, de a 16-os mezőny valamennyi együttesére. Remélem, bogy a tamási játékosok tavasszal többször dobogtatják meg szurko­lóik szívét győzelmeikkel, és ered­ményes évadot zárnak júniusban, ORBÁN LAJOS (Nagymónyok) 1. Megítélésem szerint megyénk labdarúgása némi fejlődést mutat, ez azonban nem általános. Problé­ma és hiányos­ság az utánpót­lás-nevelésben a legjelentősebb. Ez lemérhető ifjúsá­gi válogatottunk katasztrofális szereplésében. A szakmai munka is igen sok kí­vánnivalót tükröz minden szinten. 2. A legszívesebben csapatomnak a Máza-Szászvár elleni mérkőzé­sére emlékezem. A Szászváron le­játszott és 1:0-as győzelmünkkel véget ért találkozón játékosaink tudásuk legjavát nyújtották, s ami még felemelő érzés volt: szép szá­mú szurkológárdánk szűnni nem akaró bíztatása megsokszorozta csapatunk erejét. 3. Nagyon bízóm abban, hogy megértéssel, közös összefogással, a szakosztályon belüli családias lég­kör megteremtésével leküzdjük az előttünk álló nehéz feladatokat. Ennek birtokában helytállunk az 1971—72. évi NB III. tavaszi idényé­ben, melyhez községünk sport- szerető lakosságának támogatásá- ra is ssáűiíwafe, 1. Labdarúgá­sunk megyei helyzete az előző évekhez viszo­nyítva fejlődést mutat, amit a magasabb osz­tályban szereplő csapataink ered­ményei ' igazpl- tak az őszi idény­ben. A megye­bajnokságot is hasonló javulás jellemez, mert ilyen szoros és küzdelmes évadra az utóbbi évek­ben nem volt példa. 2. A Dombóvári Szöv. SK elleni mérkőzés marad a legemlékezete­sebb. Élvezetes játéknak és a fia­tal Molnár II., valamint a rutinos „öreg” G. Kiss párharcának lehe­tett szemtanúja a hazai közönség. A 0:0-ás' eredmény ellenére ők ketten kiemelkedtek a mezőnyből. 3. A Simontornya csapatától ta­vasszal feltétlenül jobb szereplést várok, miután á leszerelt fiatal «játékosokkal ütőképesebb gárda áll majd rendelkezésre. A vezetőkkel és szurkolókkal együtt bízunk ab­ban, hogy a fennállásának 50. év­fordulóját 1972-ben' ünneplő sport­kör labdarúgói is jubileumhoz méltó sikerről adnak számot. SAMU I5TVAN (Fornád) l. A megyei Uabd arúgó-baj - nokság helyzetét jónak ítélem meg. örvendetes az a tény, hogy a baj­nokságban sze­replő csapatoknál a nevelés, a sportszerűség és a fegyelem meg- "'szílárdult. Továb­bá szólni kell a játékvezetés szín­vonaláról is, amely 1971-ben javulást mutatott. 2. A Fornádi MEDOSZ csapatá­nak játékosaival együtt szívesen emlékezünk a bajnokság elején, Tengelicen játszott mérkőzésre Nagy küzdelem folyt, mi szerez­tünk 3:0-ás vezetést. A tengelici szurkolók sportszerű buzdítása mellett a hazaiak 3:2-re szépítet­tek és közel álltak az egyenlítés­hez is. 3. Az 1972-es évtől azt várom, hogy legalább olyan szinten ma­radjon a sportszerűség és játék- vezetés, mint 1971. őszén volt a megyebajnokságban. A győzelem megszerzése csak a sportszerűség köretein belül, dőljön el a mérkő­zéseken. A mindenáron való győz­ni akarás.sok negatívummal szol­gált eddig is játékos és edző szá­mára egyaránt, 1. Véleményem szerint a vidék labdarúgása el­vesztette vará­zsát. Ennek okát elsősorban a já­tékosokban lá­tom. Közülük so­kan vagy nem tudnak, vagy nem akarnak küzdeni a sike­rért. így nem véletlen. hogy megyebajnoksá­gunk színvona­lát olyan községek határozzák meg, mint Fornád, Szedres, Ten­gelic, ahol a labdarúgók tudnak lelkesedni, akarnak győzni. 2. Csapatom idei utolsó hazai mérkőzésére emlékszem a legszí­vesebben. Tolna győzelme meg­érdemelt volt Gyönk ellen. Játéka meggyőző volt, ami az utóbbi idő­ben ritkán fordult elő. A szép győzelem a szúrkolóknak elvisel­hetőbbé teszi a hosszú téli kény­szerpihenőt. 3. Legyen végre NB I. B-s csa~ pata megyénknek. Az NB in­asoktól sokkal jobb helytállást re­mélek. Végül, de nem utolsó sor­ban sok izgalmas, jó mérkőzést Várok a megyebajnokságban, s ez­zel. együtt a szurkolók „vissza­tér éséV5' a labdarúgópályákra; SZEGVARI JÁNOS (Dunaföidvár) 1. A megye labdarúgósportj á- nak helyzetét a bajnokság szín­vonala határozza meg, ami a szom­szédos megyék­hez viszonyítva kielégítő. A fe­gyelem további megszilárdulásá­val erőteljesebb j átékra is képe­sek csapataink. Jóval többet és szakszerűbben kellene foglalkozni az utánpót­lás nevelésével. 2. A Gyönk elleni 5:0-ás hazai győzelemre emlékezem. Nagyrészt fiatalokból összeállított együtte- cünk lelkesen : és eredményesen játszott. Ez a győzelem forduló­pont volt csapatunk számára, et­től kezdve a hazai mérkőzéseken biztató és főként lelkes játékot produkáltak. 3. Azt várom, hogy az eredmé­nyesség és a játék érdekében megszűnik a személyeskedő, az egymás közötti, még sok esetben jelentkező „lejáratásos” ellentét, és igazán, jó kollektív’ szellem jön létre. Nem kell félteni a duna- foidvári csapatot a kieséstől. ZERZA JÓZSEF (Faks) 1. Véleményem szerint a megy« labdarúgósportj a fejlődött 1971-ben. Sajnos az után­pótlás-nevelés helyzetére ez már nem mondható el, gondoljunk csak a megyei ifjúsági váloga­tott idei szerep­lésére. E tekin­tetben komoly feladatok hárul­nak a sportág megyei szakvezetőire, ha lépést •akarunk tartani a többi megye la bdarúg ás á va 1. 2. Két mérkőzésre emlékszem vissza örömmel. Az egyik a Ten­gelic—Paks találkozó volt, mert ezen dőlt el a bajnoki cím sorsa A másik a Pécsi Bányász NB I. B-s csapata elleni MNK-mérkőzés, amelyen a Kinizsi olyan korszerű, ötletes és sziporkázó játékkal ruk­kolt ki. 3. A magyar • olimpikonjaink Münchenben is sikerrel szerepel­jenek és 13—14 aranyéremmel tér­jenek haza. A Szekszárdi Dózsa íabdarúgócsapatában NB I. B-s csapatot köszönthessünk. A paksi női kosarasok jussának fel az NB T.I-be, labdarúgóink folytassák őszi kitűnő szereplésüket, női és férfi kézilabda-együttesünknek pedig ne kelljen, küzdeni a kiesés ellen*

Next

/
Thumbnails
Contents