Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

? J » / Sikeres gazdasági év volt 1971 Aktívaéríekezlet a Bőrdíszműben Tegnap délelőtt gazdasági áktívaértekezletet tartott a Rákospalotai Bőr- és Mű­anyag-feldolgozó Vállalat szek­szárdi gyáregysége. Az érte­kezleten részt vett Nagy Já­nos. a nagyvállalat igazgatója, Szőke István, a pártvezetőség csú esti fkára és Szög Sándor, a nagyvállalati szakszervezeti ta­nács képviseletében. A megyéi pártbizottság részéről megje­lent Deli Sándor, a gazdaság- politikai osztály munkatársa, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsát Pintár Antal képvisel­te. A gyáregység aktívaértekez­letét Budapesten nagyvállalati tanácskozás előzte meg. A szekszárdi tanácskozást Szalai Endrémé, a gyárrészleg szak- szervezeti bizottságának titká­ra nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket Ezt követően Göttlinger József igazgató emelkedett szólásra. — Egy nagyon mozgalmas, gondokkal terhes, de sikeresen zárt esztendő után a mai érte­kezlet hivatott arra, hogy szá. mot adjon az elmúlt év gond­jairól, eredményeiről és ismer­tessük az előttünk álló felada­tokat — kezdte beszámolóját Néhány beszédes számot ér­demes idézni mert ezek meg­mutatják milyen hatalmas munkát végzett az elmúlt év­ben a gyár kollektívája. Az előző évhez viszonyítva 28,2 millió forinttal kellett emelni a termelési értéket. A terme­lékenység növekedésére 21,8 0 o-os , volt az előirányzat. A terveket a gyáregység túltel­jesítette. 37 millióval emelte, a termelési, értéket, A számok ismertetése után a vállalat ' igazgatója részlete­sen elemezte az egyes részle­gek munkáját. Az anyaggaz­dálkodást objektív körülmé­nyek nehezítették, mint példá­ul a rendszertelen készáru- elszállítás. és különösen a má­sodik félévben sok gondot oko­zó anyaghiány. A munkaügy; munka is jó­nak értékelhető, mert minden körülmények között biztosíta­ni kívánták azt a létszám- igényt. ami az éves feladatok­hoz nélkülözhetetlen volt. Sok feladat vár még idén a mun­kaügyre, a fluktáció. csökken­tésében. Az elmúlt évben a vállalatihoz 228-an léptek be, 226 fő pedig más. munkahely­re távozott, A kádermunka egyre javul. Sikerül beindítani, az üzemen belül a szakközépiskolát és el­indítani a szakmásítót. Jó uta­kon halad a szakmunkástanuló* képzés ás. A gyáregység igazgatója ezt követően ismertette az ez évi tervszámúkat, majd hozzászó­lások következtek. A hozzászó­lások alapján el lehet monda­ni, hogy az aktívaértekezlet valóban megfelelt nevének, a részt vevő üzem-, csoport- és brigádyezetők valóban aktívan vettek részt a tanácskozáson. Minden üzemrész vezetője el­mondta, nagyon tárgyilaígosan és őszintén, hogy az ő munka­területén mik a hiányosságok. A legtöbb szó a dolgozók ré­széről is az anyag- és alkat­részhiányról esett. Az időn­kénti kényszerszabadságolások rontják az üzem dolgozóinak munkahelyi közérzetét. A fluk­tuáció csökkentésének egyik legfontosabb eszköze lenne az anyagellátás megjavítása. Szó esett arról is, hogy a munka­erőhiány még mindig nem te­szi lehetővé, hogy a személy­zeti osztályon jobban megfon­tolhassák, kit vesznek föl, bár már eddig is gyakorlat volt, hogy vándormadarakat nem fogadnak be. A. hozzászólások­ból kiderült, hogy az üzpm dol­gozói ismerik, szeretik munka­helyüket és felelősséggel mer­nek és tudnak hozzászólni nemcsak közvetlen munkaterü­letük, de az egész szekszárdi gyáregység munkájánoz. A tanácskozás végén a gyáregység és a nagyvállalat vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre. Történetek egy emberről Kezdjük a forinttal. Bólint. — Jó. Amivel akarja. — Mennyi pénz van most magánál? — kérdezem. — Tíz valahány forint. Ci­garettára, esetleg sörre. Mun­kás a cigarettám, kedvelem, mert erős. A vejem olykor megkínál Fecskével. Gyenge. — A parasztember zsebében azelőtt ritkán volt hétköz­nap költőpénz. — Nem is tudom, talán tíz esztendeje, hogy mindig van nálam néhány forint. Tíz fo­rint, húsz forint... Az elnök irodájában, ahol beszélgetünk, a hőség elvisel­hetetlen. Kinyitom a folyosó­ra nyíló ajtót. „Én bírom a hi­deget” — mondja a szemben ülő ember, aki tèesztag a pusztahencsei közös gazda­ságban. De talán jobb, ha bemuta­tom. — Neve? — Sáfrány János. — Hány éves? — Négyvennégy. — Nős? — 1947 óta. Van három lá­nyom. Közülük kettő asszony. ’— Mióta téesztag? — 1955-ben kezdtem. Sáfrány János rossz alvó. Állítólag két órát alszik, töb­bet nem. Forog az ágyban és gondolkozik. Erről-arról. Al­tatót nem szed, nem bírja a szíve. Gondolkodik. szárdra a kórházba. Az ottho­niak vigasztalták: néhány nap és rendbe jössz szépén. A főorvos alaposan megnéz­te. — Maga feltűnően sápadt. Rosszul érzi magát? — kér­dezte. — Fáradt vagyok doktor úr. Más bajom nincs, csak fáradt vagyok. — mondta. A főorvos a fejét csóválta: valami nincs rendbem. Meg­röntgenezték. „Fiacskám, egy kicsit előbb kellett, volna jön­nie-’ — mondta a főorvos gondterhelten. Tudatták vele, hogy. beteg a tüdeje. — Borzasztó rossz érzés fo­gott el. Uffv vettem, egy-két. év és vége. Volt erre példa. Szomszédságunkban ketten haltak meg .tüdőbajbán. — mondja most Sáfrány János csendesen. 1950-ben a szekszárdi kór­házban egy fiatal orvos így szólt hozká : gyógyult beteg. „Annyit tudtam csak mon­dani, hogy köszönöm”. HARMADIK TÖRTÉNET „Utolsó este odamentem az ágyához. Hosszan, sokáig né­zett. és ahogy elköszöntem tő­le: intett. 1963-ban, október 13-án temettük. Nagyon sze­rette a családját, öten va­gyunk testvérek. Szegény apám. Részes arató és cseléd volt világéletében” — mond­ja Sáfrány János és elsírja magát. A hőség kibírhatatlan. Újból kinyitom az ajtót NEGYEDIK TÖRTÉNET 1954-ben a Semevál „köte­lékében” dolgozik. Ott dicsér­ték meg életében először. Hoz­zá hatszáz forint jutalmat ka­pott. Otthon a pénzt letette az asztalra, és annyit mondott csak, hogy most mulatunk egy jó nagyot, Ezt csak mondta. Kétszáz forintnál többet soha nem mulatott el. Ez volt a legtöbb. Háfomszor-négyszer fordult elő, olyankor, ha meg­hívták lakodalomba. ÖTÖDIK TÖRTÉNET „Először elmentem Tengelic- re, a Petőfi Tsz-be. Érdeklőd­tem: biztos megélhetés a tsz? Megnyugtattak, hogy sok pénz nincs benne, de van termény és van takarmány. .Tószágtar- tás szempontjából feltétlenül megéri. Itt nálunk Sárosi Sán­dor vólt abbari az időben áz elnök. Megszólítottam őt is. Ha én megélek, te is megélsz,: mondta. Az elnök volt ott, az­tán Horváth ‘ István brigádve- zetQ, meg Balogh Erzsébet, a kis könyvelőlány. A: közös munka kukoricatöréssel kez­dődött. Szondi Ferenccel, Szendi Józseffel, Dccsi Ist­vánnal, Takács Fajossal. De igazságosan majd csak félév után vettek fel tagnak. Ad­dig bedolgozónak számítot­tam. HATODIK TÖRTÉNET „Pécsen, Siófokon. Komlón ötvenhétben jártam először. Beálltunk a piacra, egy-egy rakomáhy dinnyével. Fogyott. Vitték. Disznósajtot ettünk, vagy valami felvágottat, és megittunk két üveg sört. Töb­bet nem. Annyi pénzzel. Utána anyagbeszerző letten), bejártam az egész országot és meghíztam. Hatvan kilóról fölmentem nyolcvannégy kiló­ra. Most hetvennégy kilót nyo­mok. Életem leghosszabb út­ját 1960 nyarán tettem Fehér- gyarmatra utaztam, építkezni, az árvízkárosultaknak. Az or­szág határán túl még nem jártam. Tavaly beválasztottak a vezetőségbe”. Fejezzük be azzal, amivel kezdtük:, a forinttal. — Vagyoni állapota 1955- ben? — Semmilyen. Nem volt va­gyoni állapotom. — 1972-ben? — Kéfszoba-konyhás kisla­kás, részben örökség. Két. lányt férjhez adtam. A ház­tartás gépesítve. Nem vagyok pénz nélkül. — Mikor költött életében legtöbbet? — A hatvanas években két­szer. Egyszer, amikor kifizet­tem a ház első részletét. Hur szonháromezer forintot szá­moltam le, egy összegben. Má­sodszor meg elmentünk Buda­pestre bevásárolni. Otthagy­tunk húszezer forintot. — mohája. A hőség • elviselhetetlen. ,.A mi elnökünk bírja” — mond* ja Sáfrány János és megy vissza leltározni. Különösebb szerencse nem érte soha. SZEKUL1TY PÉTER ELSŐ TÖRTÉNET Az életét tizenkét éves ko­rában kezdte. Márciusban ki­vették az iskolából és beállt az urasághoz kenyérkeresőnek. Rokonai Jenő, az általános is­kola igazgatója júniusban vizs­gázni hívta. — Fiam, a hat osztály az hat osztály. Legalább ennyi legyen meg neked is. — mondta a derék igazgató. Sáfrány János kitűnőre vizs­gázott, s másnap újból nap­számba indult. Gépészkovács szeretett volna lenni, dehát belátta, hogy ebből nem lesz soha semmi. Életében egyszer ütötték meg. Hittanórán. À paptól kapta a pofont, fél arca beda­gadt és futott haza. MÁSODIK TÖRTÉNET 1948-ban tüszős mandalu- gyulladással bekerült Szek­’ '• v ' A január—februári pártnapők központi és megyei előadói KONYHÁD, járási pártbizottság 1972, január 17., du." 17 órakor DÉNES ANTAL, Központi Statisztikai Hivatal pártbizottságának titkára. TAMÁSI, járási pártbizottság 1972. január. 18., du. 18 órakor HORVÁTH FERENC, a KB. gazdaságpolitikai osztály munkatársa MAG YARK ESZI 1972. január 19., du. 19 órakor ÉNEKES FERENC, aZ esti egyetem ; tanszékvezető tanára SZEKSZÄRD, kórház 1972. január 21., du. 14.39 órakor DU. TOTH Bálint, megyei párt vb-tag. megyei .NEB-elnök SIMONTORNYA, bőrgyár 1972. január 24., du. 17 órakor DÉLI SÁNDOR, MB-niunkatárs PINCEHELY U>72. ,január 24., du. 18.39 órakor BENIZS SÁNDOR, KISZ MB-titkár NAGYMÄNYOK 1972,‘ január 28., du. 18 órakor PEREI DÁNIEL, MB-munkatárs ZOMBA f.972. január 28., du. 18 órakor . TÓTH. JÓZSEF, MR-osztályvezető SZEKSZÄRD. megyei tanács 1972. január 31„ du. 14.30 órakor LUKÁCS GYULA, KB-munkátárs GY'ökKöNV - ; 1972. február 3., du. 18 órakor K BALOG JÁNOS, a megyei levéltár igazé BOGYISZLÓ .......... 1 972. február 4., du. 19 órakor HORVÁTH JÓZSEF, MB-tifkár DALMAND, Állami Gazdaság . 1972. február 7., du. 16 órakor • v , ■ Dît BÁN KÁROLY, KB-alosilálwezeiő' DOMBÓVÁR, kórház C ' 1972. február 8., du. 15.30 órakor DR.. GYUGYI JÁNOS, a megyei tanács elnökhelyettese SZEKSZÄRD, Bőrdíszmű Vállalat 1972. február 9., du. 14.30 órakor KIRÁLY ERNŐ, a Szakszervezetek Megy Tanácsa vezető titkára HÖGYÉSZ 1972. február 9.. du. 14 órakor SZAKÁL LÁSZLÓ, MB-munkatárs „ öcsíny. . ; ... .* ........... 1 972, február '9„ du. 19 órakor SOMI BENJÁMIN, MB-titkár „ MÖZS 1972. febnuír 9.." thi. ÍÓ órakor ISTVÁN JÓZSEF, MB-oszi ily vezető DOMBÓVÁR. LÄ1STG gyáregység 1972. február IL, du. 14.30 órakor K. PAPP JÓZSEF. MB első titkár VÁRDOMB, termelőszövetkezet 1972, február 11.. du. 18 órakor DR. SZŰCS KÁLMÁN, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője DUNAFÖLDVÄR, művelődési ház 1972. február 11.. du. 13.30 órakor Dît. S£ALAY JÁNOS, vám- és pénzügyőri ezredes SIÓAGÁRO 1972. február 11., du. 19 órakor SZŰCS GYÖRGY, MB osztályvezető-helyettes SZAKCS ' 1972. február 14., du. 18 órakor BUCSI ELEK, MB osztályvezető DOMBÓVÁR, üniverzál Kfsz 1972. február .14., délután^ TÓTH JÓZSEF, MR-osztály vezpiő DOMBÓVÁR, .Vetőmag V. ... 1972. február 10., du. 11 órakor TOLN AI FERENC, MB-titkár Szekszérd, 1972. január 15. Napokkal ezelőtt még ibó- lyányííásról adtunk . hírt. A kellemes; januári napsütés megduzzasztptta a fák rügye­it.... Hirtelen tört ránk d hideg. Szombaton reggel SZek'szárdon mínusz tíz-ttzésnöt. fok 'közötti hideget mértek, Somorjai Sán­dortól, a megyei tanács mező- gazdasági és ,. élelmezésügyi osztályvezetőjétől ezzel kap­csolatban, megkérdeztük, hogy milyen kihatással jár a mező- gazdaságra a\ minden átmenet nélkül beálló hideg. — A mostani hőmérséklet még ném ' okoz károkat. .Igaz ugyan, hogy a szokatlan januá­ri'időj&ráé megtévesztette a fá­kat, de ezeknek'még ez . a hi­deg nem árt. . Hátránya leg­feljebb az, hogy a nö-jényzet. és .,különösen az. őszi 'retéúsk edzetlenül kerültek a hidegbe. A Meteorológiai Tpltzet . sze­rint minden reményünk meg­van rá. hogy ez. a hideghullám rövidesen alábbhagy, így ko­molydbb károktól nem kell tartani. Az olaj vásárlása is nagy­mértékben növekedett az el- műit napokban. Az AFOR-tól bíztató jelentést kaptunk. Ezek szerint a lakosság ellátása a tél folyamán zavartalan lesz. Éppen most várnak egy nagy olajszállítmányt, amely vasár­nap délig megérkezik Szék- szárára. KPM Közúti Igazgatósára, P.ikker István műszaki osztály­vezető: — A megye területén össze­sen húsz motoros hóeke, négy hóptarő és a hosszabb hóesés esetére több fral:torra. szerel­hető hóe’:e áll készen1.'tbcn. Reméljük, hogy a közúti forga­lomban ilyen felkészülés mel­lett. nem lesz fennakadás. Egy mondattal a mentőkről: A kocsik fűthető!:, melegei: és az idén télen már egy terep­járó mentőautó is !: 'széniét1 -n áll, hegy a nehéz útviszonyok ellenére is a segítségre szoru­lókért siessen. — v —

Next

/
Thumbnails
Contents