Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

Tői.Hä MEGYEI VILÁG PHOLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna megyei bizottságának lapja XXI. évfolyam, 286. szám ARA: 9« PILLÉR Szombat, 1971. december 4. Losonczi Pál befejezte algériai látogatását Algériai—magyar közös közleményt adtak ki Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke megbeszélése­két folytatott Bumedieh el­nökkel, az Algériai Demok­ratikus , és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának elnö­kével, a minisztertanács elnö­kével. A tárgyalások az őszin­te barátság és a megértés légkörében zajlottak lg. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egyfnást. országaik politikai, gazdasági és. kultu­rális fejlődéséről. A felek magasra értékelik azokat a jelentős eredménye­ket, amelyeket a szocialista építőmunkában elértek. A két fél széles körű esz­mecserét folytatott a kétolda­lú kapcsolatokról és azok fejlesztésének távlatairól. Meg­vizsgálták a nemzetközi hely­zet időszerű problémáit is, nevezetesen a Köztük-Kelettel, índokínával, Európával, Afri­kával és Ázsiával összefüggő problémákat. A két fél kifejezésre juttat­ta elégedettségét országaik baráti kapcsolatait illetően. Egyebek között hangsúlyoz­ták, hogy a magyar—algériai tudományos és műszaki meg­állapodás nemrég aláírt jegy­zőkönyve jelentős hozzájáru­lás a két országot összekötő szálak erősítéséhez. Megálla­podtak, hogy — összhangban a két nép óhajával és a két ország lehetőségeivel — in­tézkedéseket tesznek kapcso­lataik szélesítésére es sokré­tűbbé tételére. Attól a céltól vezettetve, hogy fejlesszék a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Né­(Folytatás a 2. oldalon) Szebb és jobb lak ásó a ígérnek Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium termelés­szervezési bizottsága három­napos országos tanácskozást rendezett Egerben. Tervezők, kutatók, továbbá a házgyára­kat üzemeltető vállalatok ve­zetőinek részvételével, A csü­törtökön befejeződött tanács­kozáson a lakásépítkezések legidőszerűbb kérdéseit, köztük a panelos építkezés módozatait vitatták meg. Hangoztatták, hogy a negyedik ötéves terv­ben felépítendő mintegy négy- százezer lakásból több mint 150 ezer házgyári technológiával készül. Ezzel kapcsolatban el­sődleges követelményként be­széltek a hatékonyság növelé­séről. Sok szó esett arról is, hogy hatónkban a házgyári építkezés jelenleg még sok kí­vánnivalót hagy maga után. így többek között a hagyomá­nyos építkezés még olcsóbb^ mint házgyári technológia al­kalmazása. A közvéleményt foglalkozz tatja a házgyári épületek egy­hangúsága, uniformitóltsága is, A hazai házgyáraknak kevés számú lakástípust készítenek, és ezek homlokzata is több­nyire 'megegyezik. A házgyá­rak képviselői ígéretet tettek arra, hogy a negyedik ötéves terv során az ilyen irányú váj lasztékot jelentősen növelik, Megbeszélés művelődésügyi és egészségügyi politikánk időszerű kérdéseiről Losonczi jPál, az Elnöki Tanács elnöke Algériából való elutazása előtt Oran közelében egy erőművet is meglátoga­tott. Kép: Losonczi Pál az erőmű vezetőivel. (Telefotó — AP—MTI—KS) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ötnapos hivatalos algériai látogatásának befe­jeztével pénteken délelőtt el­utazott Algírból. Losonczi Pált távozásakor a repülő­téren Bumedién algériai elnök, valamint a forradalmi tanács és a kormány tagjai búcsúz­tatták. Hajdók Lajos, az MTI külön- tudósítója jelenti: Huari Bume- diennek, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke hiva­talos baráti látogatást tett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban 1971. november 29. és december 3. között. A magyar nép képvi­selői mindenütt forró fogad­tatásban részesültek, s ez an­nak a hagyományos barát­ságnak a megnyilvánulása volt, amelyet az algériai nép a baráti magyar nép iránt _ Cktatásügyi, tudomány- és mű vészét politikai, egészségügyi politikánk időszerű kérdéseiről tartottak megbeszélést tegnap délelőtt a megyei pártbizottság kis tanácstermében járási, vá­rosi pártbizottsági titkárok, csoportvezetők, állami és tár­sadalmi szervek vezetőinek részvételével. Az értekezleten részt vett és felszólalt Tol­nai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Pándi Pál, egyetemi tanár* valamint Rátki András, az MSZMP KB tudományos köz­oktatási és kulturális osztá­lyának munkatársa, A vitaindító előadást Ist­ván József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője tartot­ta. rw r _________r________ 1 rr a £ amamada§i előzetes Az eredmények hasonlóak az 1969. évihez A zárszámadás első lépése, a leltár, csaknem valamennyi ter­melőszövetkezet legnagyobb munkája ilyenkor, december elején. Az állóeszközök leltá­rozását már befejezték. A ter­mények felmérésére pedig de­cember végére kerüL sor a döbröközi Zöldmező Termelő- szövetkezetben. A termelőszö­vetkezet szakmai kollektívája, adminisztratív dolgozói a me­zei leltár összeállításán dol­goznak. Terméseredmények alapján a döbröközi termelő- szövetkezet az- 1969 évihez ha­sonló jó esztendőt zár ebben az évben. A tsz főkönyvelője az 1971-es esztendőt a követ­kezőképpen jellemezte: ,.A ko­rábbi évekhez képest maga­sabb az adó, csaknem vala­mennyi beruházásnál alacso­December 22-én kezdődik a téli szünet Január 10-én folytatódik a tanítás Az 1971—72-es oktatás! év rendjéről szóló miniszteri uta­sítás értelmében az általános és a középiskolákban a téli szünidő december 22-én kez­dődik. s a szünet utáni első tanítási nap 1972. január 10-e. A téli vakáció kezdetéig hát­ralévő időben az órákon álta­lában ismétléssel foglalkoznak. A pedagógusok elsősorban azoktól a gyerekektől kérik számon az eddig végzett tan­anyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt időszakban társaik­hoz képest gyengébben szere­peltek. így tehát ezeknek a diákoknak módjuk lesz javíta­ni. A jegyeket egyébként a szünetben sorra kerülő osztá­lyozó értekezleten — a decem­ber 21-i helyzetnek megfelelő­en — zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. Az általános iskolai napkö­zi otthonok a téli szünidő alatt is működnek, s vala­mennyi tanintézetben gondos­kodnak a gyerekek felügyele­téről, a napközis helyiségek fo­lyamatos fűtéséről. A napkö­zisek az iskolában kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Az oktatási intézményekben már javában készülnek a téli vakációra szóló programok. Ezek összállításánál árra tö­rekszenek, hogy a diákok mi­nél hasznosabban tölthessék a csaknem háromhetes „szabad­ságot”. nyabb az állami dotáció, ma­gasabb a kenyérgabona és ala­csonyabb a kukorica termés­átlaga.” Egy munkaegység ér­téke várhatóan 90 forint lesz. A termelőszövetke. ‘.ben az őszi talajmunkát befejezték, a gépek és a fogatok a háztáji földeken szántanak. Kevés az olaj a bonyhádi ÁFOR-náT, s emiatt a kakasdi Egyetértés Termelőszövetkezet traktorai csak fél műszakban tudnak szántani, pedig 150 katasztrá- lis hold földterület szántása van még vissza. Jövő hét ele­jén kezdődik a leltározás, je­lenleg a Szeles zárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége végez általános re­víziót a tsz-ben. Annak ellené­re, hogy a szárazság miatt igen nagyok a terméskiesések, a termelőszövetkezet az 1970-es esztendőhöz hasonlóan zárja az idei évet. Május elejétől november közepéig 42 milli­méter csapadék hullott Kakasd környékén, a korábbi években havonta esett ennyi csapadél:. A szárazság miatt cukorrépá­ból 30—35, kukoricából 15, fű- szerpaprikából 45—50 százalék volt a kiesés. A kieséseket pó­tolta a napraforgó, a lucerna­mag és a kenyérgabona ki­emelkedően magas termésátla­ga. A holdankénti 17 mázsás kenyérgabona-termés a szak­emberek véleménye szerint kakasdi viszonylatban még so­ha nem fordult elő. A száraz­ság miatt nem mutatkozott 3' nagy mennyiségű műtrágyaada­gok hatása. A tsz területér» végzett talajvizsgálatok azt mutatták, hogy a földterület tápanyagtartalma igen szegé-- nyes, így ebben az évben kö­zel hétszázezer forinttal na­gyobb értékű műtrágyaadago­kat juttattak a földbe, mint a korábbi években. Ha idén a terméseredményekben ez még nem is mutatkozott meg, a következő évben mindenkép­pen érezteti hatását. Jól jövedelmezett a búza és a kertészet ebben az évben a paksi Duna- menti Egyesülés Tsz-ben. Hi­degvölgyben rekord szőlőter­mést értek el, volt olyan táb­la, ahol holdanként 117 má­zsát szüreteltek le. A paradi­csom holdanként 55 ezer fo­rintot hozott a termelőszövet­kezetnek. A tsz bruttó jöve­delme az előző évhez képest 6—7 millió forinttal növeke­dett. Ez elsősorban az idei év rekord búzatermésének eredménye. Jól jövedelmezett ebben az évben az állattenyész­tés is. Huszonhatmillió forintos beruházással sertéstelepet éoí_ tenek. A telep építésére idén 17—18 millió forintot költöttek. 1970-ben egy munkaegységre 65 forintot fizettek, és a terme­lőszövetkezet vezetői szerint a tagok az ez év zárszámadáskor, is számíthatnak a tavalyi mun­kaegységértékre.

Next

/
Thumbnails
Contents