Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-31 / 308. szám
1 % f Pártmegbízatások Általában az a társadalmi tevékenység tekinthető pártmegbízatásnak — legyen az állandó, viszonylag hosszabb időre szóló, vagy ideiglenes jellegű; bizonyos kampány- feladatokra vonatkozó —. amelyet a párt, a társadalom céljainak érdekében az adott terület előtt álló feladatok végrehajtásakor, a lehetőségekhez mérten munkaidőn kívül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek. A pártszervek és a különböző társadalmi szervezetek döntő többségének javuló, hatékony politikai munkája következtében általában helyesen körvonalazzák a pártmegbízatások fogalma körébe tartozó feladatokat. Mindemellett napjainkban még egyéb nézetekkel is találkozhatunk. Az egyik ilyen nézét képviselői csak a pártalapszerve- zetben végzett konkrét tevékenységet tekintik pártmegbízatásnak, pártmunkának. Mások azt vallják, hogy ha a kommunisták a munkahelyükön jól látják el szakmai feladataikat. akkor ezzel lényegében eleget tettek pártfeladatuknak is. Olyan vélemény is akad, amely szerint a pártmegbízatás teljesítéséhez elegendő, ha a kommunista részt vesz a taggyűléseken, pártnapokon, a pártoktatásban, megjelenik a párt rendezvényein. Elég gyakori felfogás az is, hogy a tömegszervezetekben. a tömegmozgalmakban végzett munkát nem tartják egyenrangú pártmegbízatásnak, a .pártszervekben és a pártalapszervözetekben végzett munkával. Vannak, akik a másodállásokban végzett, anyagilag dotált munkát — amit az esetek többségében munkaidőn belül látnak el — pártmunkának Igyekeznek feltüntetni, túlzott megterhelésre hivatkoznak, s nem vesznek részt olyan feladatok megvalósításában, amelyekkel nem jár anyagi ellenszolgáltatás. A pártmegbízatások fogalmának többféle módon való értelmezését lehetne még sorolni. A téves értelmezéseknek általában két közös vonásuk van. Vagy leszűkítik a pártmegbízatást különböző részfeladatokra. vagy nem törődnek e témával, nem is igyekeznek pártmegbízatást adni, s azután a statisztika kedvéért mindenféle, akár gazdasági eredetű munkát is elfogadnak pártmunkaként. A párta! apszervezetek többségében tapasztalható törekvést, mely szerint a pártmegbízatások alapvető céljának tekintik, hogy a párttagság eleget tudjon tenni a szervezeti szabályzatban meghatározott feladatainak — csak helyeselni lehet. Sokhelyütt igyekeznek megteremteni annak lehetőségét, hogy a párttagság érdeklődési körének, egyéniségének, felkészültségének megfelelő konkrét pártmegbízatást kapjon. A jó pártvezetőség igyekszik arról gondoskodni, hogy a pártmegbízatás jellege, nagysága lehetőleg ne haladja meg az egyes párttagok képességeit, de ugyanakkor a kapott feladat- végrehajtása bizonyos erőfeszítést igényeljen. A párthatározatok eredményes végrehajtásának döntő feltétele, a párttagság nevelésének egyik fontos eszköze és módszere, hogy a párttagság aktívan vegyen részt a párt helyes politikájának alakításában, tudatosításában, elfogadtatásában és végrehajtásában. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a párttag konkrét. személyre szóló feladatot •kap, akkor annak igyekszik eleget tenni és azt a legjobb tudása szerint végrehajtani. Az esetek döntő többségében a vezetőség okolható azért, ha a párttagok nem végeznek pártmunkát. Megyénk pártalapszerveze- teiben a tagság mintegy 50— 60 százaléka végez valamilyen pártmunkát. Ezek a megbízatások kiterjednek a párt. a tanács a tömegszervezetek és tömegmozgalmak választott testületéiben viselt tisztségekre, a pártszervezetek vezetőségi tagjainak tevékenységére, a pártcsoportbizalmiak munkájára. a választott pártszervek által megbízott aktivistáit részére kiadott feladatokra. a tömegszervezetekben, a KISZ- ben és munkásőrségben kapott feladatokra, a politikai kiadványok terjesztésére, a pártrendezvények szervezeti előkészítésére, rendezésére, a kultúr- és sportmunka területeire. A pártmegbízatásokat általában pártfórumokon adják és ott is kérik számon, A hiba az, hogy nem mindig fordítanak figyelmet arra, hogy a párt- szervezetek teendőit lehetőleg arányosan osszák el a párt tagjai között. Célszerű volna, ha a vezetőségek a pártmegbízatások kiadásánál és számonkérésénél is fokozottabban támaszkodnának a pártcsoportbizalmiak véleményére, javaslataira, hiszen az egyes párttagok egyéniségét, igényeit, érdeklődési körét, felkészültségét legjobban a pártcsoportbizalmiak ismerik. A bizalmiak véleménye éppen ezért nagymértékben hozzájárulhat a pártmunka hatékonyságának növeléséhez. a párttagság, de különösen az újonnan felvett párttagok folyamatos, tervszerű neveléséhez Néhány helyen a pártr.iegbízatásokat személyre szólóan nyilvántartják. Ezt a módszert is célszerű volna átvennie valamennyi pártfórumnak. Sok esetben hiányzik a végzett munka értékelése, de ahol ez megtörténik, ott is gyakran előfordul, hogy megfelejtkeznek az elismerésről, a dicséretről. a megbecsülésről. Pedig az elismerés a további feladatokra ösztönzés egyik legjobb módszere. A szocialista társadalomért végzett többlet- munka, a pártmunka és általában a társadalmi munka elismerése a pártélet jobbátéte- lének egyik motorja. M. Klubdélutánok, sportversenyek, továbbképzések A szünetben sem unatkoznak a szekszárdi járás úttörői Másfél héttel ezelőtt kezdődött meg a téli szünet az általános és középiskolákban. Sajnos az időjárás nem igazodott ehhez az időponthoz és nemcsak, hogy szánkózni, de még korcsolyázni sem, tudnak a gyerekek. Ennek ellenére nem kell unatkozniuk, mert az úttörőcsapatok számos érdekes programot szerveztek az úttörők, kisdobosok részére. A szekszárdi járási úttörőelnökség tájékoztatása szerint a járás majd minden iskolájában gondoskodnak a gyerekek szünidei foglalkoztatásáról, így például Pörbölyön pályaválasztási ankétot rendeznek, melyen a KISZ-esek ismertetnek egy-egy szakmát. Hasonló foglalkozásra kerül sor Tenge- licen is. Decsen klubfoglalkozás keretében búcsúztatják az óesztendőt. Medinán az úttörők filmvetítést, játékdélutánt rendeznek a kisdobosoknak. Sió- agárdon, Öcsényben, Medinán asztalitenisz- és sakkbajnokságokat tartanak. Ugyancsak a téli szünetben kerül sor a faddi úttörő tisztségviselők továbbképzésére, ahova az ifivezetőket is meghívták. A Kossuth Lajos raj ezzel kapcsolatban kirándulást szervez a decsi népművészeti házba. A nyári országjáráson tanulók látják el az idegenvezetői feladatokat is és erre most készülnek fel a faddi köz- művelődési könyvtárban. A szekszárdi és a bonyhádi járási úttörőelnökség mintegy 60 fiatal részvételével Decsen rendezi meg az ifivezetök találkozóját. Ezen Varjas János, a KISZ mb első titkára tart élménybeszámolót az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusáról. Kevés-e vagy sok a traktor ? Kezdjük néhány összehasonlító adattal. A hivatalos statisztika szerint az 1960-as évek első felében 0,7, most pedig egynél valamivel több traktor, egység jut a termelőszövetkezetekben 100 hold mezőgazda- sági területre. (Az állami gazdaságokban ennél jobb az arány.) Ha azt is felidézzük, hogy a második világháborút közvetlenül megelőző öt év átlagában 0,05 traktoregység állt a magyar mezőgazdaság rendelkezésére, 100 holdanként, akkor még élesebben látszik a nagy különbség, a végbement fejlődés. Sokat mond egyébként az is, — mellőzve most már á régebbi múltat —, hogy 1970 végén 70 ezer traktor dolgozott a mezőgazdaságban, öt évvel később pedig 75 ezer szántja a földeket, az előirányzatok szerint. Ebből a növekedésből 1200 traktor beszerzése szerepel az idei tervben. Mindez természetesen még nem válasz a címben megfogalmazott kérdésre. Egyébként sem könnyű a felelet, mert viszonylagos dolog, hogy kevés-e vagy sok a traktor, összehasonlíthatjuk a ránk vonatkozó adatokat a legjobban gépesített mezőgazdaságú országokéval, s azokéval is, amelyek jóval elmaradottabbak. mint Előtérben a gazdasági kérdések A megyei népi ellenőrzési bizottság ülése Tegnap délelőtt ez évi utolsó ülését tartotta Szekszárdon a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Ez alkalommal megvitatták és elfogadták annak a vizsgálatnak megállapításait, amely az ipari szövetkezetek fejlesztési és amortizációs alapjainak alakulására irányult. A bizottság elfogadta saját, 1972. évi első félévi munkatervének javaslatát, ami majd a megyei tanács elé kerül jóváhagyásra. Elfogadta a megyei NEB a mezőgazdasági szakcsoport tájékoztató jelentését a mezőgazdasági üzemekben folytatott húsfeldolgozó tevékenységről. A megyei NEB elfogadta a járási és városi népi ellenőrzési bizottságok jövő esztendei első félévi összesített mun- katerv-javaslatát. A tervekben közérdekű gazdasági kérdések vizsgálata dominál. A bonyhádi járásban — például — azt vizsgálják, hogyan érvényesülnek a nagyobb vállaVendégségben a szocialista brigádoknál A Bonyhádi Ruházati Ktsz szocialista brigádjai már néhány évvel ezelőtt mozgalmat indítottak a környékbeli gyermekintézmények segítésére. A Tyereskova és a Kállai Éva brigád például Mikulás-csomagokkal lepte meg a nagymányo- ki nevelőotthon apróságait, több brigád patronált egy-egy általános iskolát. A karácsonyi ünnepekre a hőgyészi és a nagymányokí nevelőotthon „lakói” közül láttak vendégül olyan kisfiúkat és kislányokat, akik különben az otthonban töltötték volna ezeket a napokat, mert nem volt, ki hazavigye őket. A két nevelőotthonból nyolcán töltötté’: az ünnepeket a „nagy családok”, a szövetkezet szocialistabrigádjainak tagjainál. latoknál és szövetkezeteknél a magánerős lakásépítés támogatását célzó rendelkezések. Dombóvár városban és n dombóvári járásban — többek között — termelőszövetkezeti vagyonvédelem helyzetét vizsgálják a népi ellenőrök. A paksi járási NEB a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek létesítésére adott állami támogatós hatékonyságát vizsgálja. A megyeszékhelyen és a szekszárdi járásban ipari és mezőgazdasági szövetkezetekben vizsgálják a szociális és kulturális alapok képzését, felhasználását. Több helyütt, így a tamási járásban is, megvizsgálják a tanácsi határozatok végrehajtásának tapasztalatait. E rövid felsorolás a tervezett munkának csak egy része. Mind a megyei NEB, mind a járási és városi NEB-ek a következő esztendőben is számos, a közügyek iránt érdeklődő állampolgár közérdekű bejelentése alapján végeznek vizsgálatokat. Néhány, az idei évben megkezdett vizsgálat befejezése, tapasztalatainak értékelése már a jövő év januárjában várhat4 mi. Az első esetben kevésnek, a másodikban soknak tűnik a traktorok száma. További nehézséget okoz, hogy a mezőgazdaság ' belterjességének azt a tényezőjét, amelyikről most szó van, nem csupán a traktorok száma, hanem az egész gépesítés színvonala határozza meg. Abból a már említett 70 ezer traktorból, amellyel ezt az évet elkezdtük, a szakemberek által számontartott élettartamhoz képest kereken 12 ezer túlságosan öreg volt, túl az elhasználódási időn. Az amortizáció utolsó esztendejében van további 16 ezer traktor. Ezek szerint a munkában lévő traktorok negyven százaléka helyett kellett volna már az idén újat venni, nem is szólván arról, hogy jövőre és azután is igen számottevő a csere-szükséglet. Más szavakkal: elérkezett a mezőgazdasági géppark — benne főként a traktorok — gyors kicserélésének ideje. A mezőgazdasági gépek beszerzése a negyedik ötéves tervben 40 százalékkal haladja meg az. előző ötéves időszak gépberuházási előirányzatát, összesen — szintén a tervek szerint —■ 18 milliárd forint értékű gépet vásárolnak a mezőgazdasági nagyüzemek, egyebek mellett 45—50 ezer traktort. Végeredményben tehát tetemes beszerzésekre kerül sor, de a meglévő traktorok kiöregedését figyelembe véve, csak kis mértékben növekszik a traktorsűrűség. Miért nem gyorsabb a haladás? Ml az oka annak, hogy a harmadik ötéves tervben szerepelt 38—40 ezer traktor helyett mindössze 30 500-at vásároltak a nagyüzemek? Semmiképpen sem az, hogy az állami gazdaságok és a tsz-ek vezetői, szakemberei nem tudják, mennyire fontos a traktorpark felfrissítése, kicserélése. Tisztában vannak vele, de a nagyüzemek egy részének anyagi lehetősége kicsiny ahhoz, hogy elegendő új gépet, traktort vegyen. Korábban pedig — még tavaly is — nehezítette a helyzetet, hogy a gépkereskedelem kínálata a választékot nézve nem felelt meg a gazdaságok fizetőképes keresletének. Ebben az évben biztatóbb a kép: az esztendő első felében egyharmadával több mezőgazdasági gép talált gazdára, mint 1970 azonos időszakában. Ami ezen belül a traktorokat illeti. valószínű, hogy az év végéig elkel az előirányzott 12 ezer traktor vagy csak néhány százzal marad el az értékesítés a tervezettől. Kétségtelenül ebben része van annak, hogy bővebb a választék és a hitelképes gazdaságoknak az év első felében szükség esetén elő-* tegezte a bank az évi amortizációs alapot. Mint általában az átlagok, a traktorokra vonatkozó országos adatok is szembetűnő eltéréseket takarnak. Sajnos, meglehetősen nagy azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek súlyos gépesítési gondokkal küzdenek, s nem vagy alig képesek traktoraik kicserélésére. Ezeken a helyeken kénytelenek sokat költeni az elöregedett traktorok javítására, s bizony, ez a drágább megoldás. A mezőgazdaságban dolgozó gépekhez évente másfél milliárd forint értékű alkatrész szükséges. Hosszú éveken át olyan súlyos alkatrész-beszerzési gondok nehezedtek a mezőgazdasági nagyüzemekre, hogy a gépjavítás nagy költségei mellett a traktorok és más gépek tétlenségre kárhoz- tatása miatt is tetemes károkat voltak kénytelenek elviselni. Hetekig, hónapokig ezrével hiányoztak a munkából alkatrészhiány miatt a traktorok. Az idén örvendetesen javult a helyzet, az illetékesek gondoskodtak arról, hogy csaknem teljesen megszűnjenek az alkatrészellátás súlyos fennakadásai. A fordulat azzal egyértelmű, hogy valójában a traktorok számának növekedése nélkül is több traktor áll a nagyüzemek rendelkezésére. Azt, hogy kevés-é a traktor, vagy sok, kizárólag a már említett adatok és tényezők nem mutatják meg. Lehetséges, hogy az egyik tsz kevesebb traktora is több, mint a másik nagyobb traktorparkja. A dolog azon is múlik, hogy miképpen hasznosítják a gépeket! A traktorok munkájának megszervezése, a karbantartás, az üzemanyag-felhasználás és még néhány más ösz- szetevő mutatja meg, hogy megfelelőképpen kialtnázzák-e a gépesítettségben rejlő előnyöket. S ha ilyen értelemben, van javítanivaló, azt kizárólag magában a nagyüzemben végezhetik el. Az ott dolgozó szakembereken múlik, hogy csakugyan annyi traktoruk legyen, amennyit nyilvántartanak. Végezetül, visszatérve a címként feltett kérdésre, a válasz az, hogy sokkal több a traktor, mint tíz vagy öt évvel ezelőtt volt, de még mindig nincs belőle elegendő. A traktorpark: növelésének azonban van a vásárlás mellett másik módja is: a meglévő állomány hozzáértő, gazdaságos hasznosítása. S ez akkor is nélkülözhetetlen lesz, árúikor már kielégítőnek mondhatjuk a traktorok összetételét és számát. GULYÁS PÁJU
