Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
Helyzetkép négy népgazdaság-fejlesztési program indulásáról Országon kísérlet Bizottság' alakult a megye közlekedésének és hírközlésének fejlesztésére A negyedik ötéves terv legfontosabb teendői közé tartozik a nagy népgazdasági fejlesztési -programok kidolgozá. sa és végrehajtása, amelynek előkészítésében és indításában jelentős eredményeket hozott az 1971-es esztendő. Az MTI munkatársai az illetékes minisztériumoktól az alábbi tájékoztatást kapták négy nagy fejlesztési program megalapozásának és végrehaj fásának első eredményeiről. A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI PROGRAM Idei indításának legfőbb eseménye a kormányhatározat volt, amely ,,zöld utat” nyitott a számítástechnikai berendezések hazai gyártásának gyorsításához és mind szélesebb körű alkalmazásához. A már korábban létrejött nemzetközi együttműködés és gyártásszakosítás nyomán a gépipar hat nagyvállalata és egész sor ki-, sebb üzem rendezkedett be számítógépek, illetve különféle kiegészítő, csatlakozó berendezések gyártására. Létrejöttek a magánjogi szerződések, licencek és kész számítógépek vásárlásáról. 1971-ben 30 hazai gyártmányú, vagy külföldről behozott számítógépet helyeztek üzembe különféle magyar vállalatoknál, s így íe_ lenleg kereken 150 számítógép működik hazánkban, ennek csaknem negyed része már a haza; ipar terméke. Magyarországon a kisebb gépek készülnék, más szocialista országokból a nagyobb teljesítményű berendezéseket vásároljuk. Valamennyi kapcsolódik azonban a KGST-országok egységes számítórendszeréhez, vagyis a legnagyobb teljesítményű gépektől a legkisebbekig valamennyit úgy konstruálták, hogy egymáshoz kapcsolva is fel lehessen őket használni. Egész sor tudományos intézet fontos lépéseket tett a nagyszabású program kibontakoztatására. A Magyar Tudományos Akadémia három intézete például a közelmúltban szocialista szerződést kötött elektronikus rendszerek kidolgozására. amelyekkel a híradás- technikai ipart, ezen belül a számítógépgyártást is fejlesztik. Különféle tudományos intézményekben, főiskolákon kibontakozóban van a számítás- technikai szakemberek képzése. A már korábban megindult szaktanfolyamokon 1971-ben m:ntégy ötezren szereztek képesítő oklevelet, s az új szakemberek — mint programozók, számítógép-kezelők — már el is foglalták munkkhelyüket. Közreműködésükkel legújabban a Magyar Híradástechnikai Egyesülés 11 vállalata és 2 kutatóintézete helyezett üzembe közös . komputert. A Csepel Művekben október eleje óta a belső kooperációt rendezi és tartja nyilván a szá_ mítógép, naprakészen megállapítva, hogy mely termékből mennyivel tartozik egy-egy szállító vállalat. A számítástechnikai program végrehajtása a következő években gyorsuló ütemben folytatódik. A magyar műszer- és híradástechnikai ipar 1975- re megtízszerezi a számítástechnikai eszközök gyártását. 1971. és 1975. között három és fél milliárd forintot költenek ilyen eszközök gyártására és fejlesztésére, további 7 milld- árdot pedig számítógépek beszerzésére. A KÖNNYŰSZERKEZETEK FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Konkrét teendőit is az idén határozták meg. Gondos tanulmányok és széles körű pályázat alapján kiválasztották a műszakilag legmegfelelőbb külföldi könnyűszerkezetes építési módszereket, a külföldi és a hazai berendezéseket. A tárcaközi bizottság döntése szerint elsősorban azokat a kapacitásokat kell létrehozni, amelyek a mezőgazdaság és az ipar részére állítanak elő könnyűszerkezetes épületeket. A mezőgazdaság könnyűszerkezetes épületeinek kivitelezésére alakult társulás már kidolgozta a hazai gyártó bázis beruházási programját, az ipari épületek gyártásához szükséges beruházási program ősz. szeállítása folyamatban van. A nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit kihasználva magyar vállalatok NDK- beli és csehszlovák partnereik, kel megállapodtak könnyűszerkezetes kommunális épületek importálásában. Az NDK-ból máris érkezett könnyűszerkezetes bölcsőde és óvoda, ezeket Vészprémben és Tatabányán építik fel. Budapesten a KISZ-lakótelepen a közelmúltban került tető alá az Olaszországból vásárolt nyolctantermes könnyűszerkezetes iskola. Lengyel vállalatokkal arról tárgyalnak, hogy a két ország közösen vásároljon külföldi licencet könnyűszerkeze. tes kommunális épületek létrehozására. Szó van arról is, hogy a Szovjetunióval és más szocialista országokkal két- és háromoldalú együttműködést alakítanak ki a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésére. Az előkészületei, nyomán 1972-ben megkezdődnek a hazai könnyűszerkezetes bázisok beruházásai. A TEXTILIPAR REKON STR UKCIÓS PROGRAMJA Mint a minisztériumban elmondták — elfogadható ütemben halad. 1971-ben körülbelül két és fél milliárdot fordítottak a textilipar korszerűsítésére. s döntöttek további beruházásokról is. Az eddig jóváhagyott beruházások biztosítják a negyedik ötéves tervre számított kötöttáru-, pamut-, sely4mgyártás növekedésének 80 százalékát, s a további beruházások jóváhagyására is ■megkezdték az előkészületeket. A rekonstrukció egv része már meg is valósult. A Kelenföldi Textilgyár pamutszövődé, jenek egy részlegét korszerű gépekkel felszerelt kötődévé alakították át, ahol igen keresett, divatos, könnyen kezelhető kötött anyagot állítanak elő, ugyanakkor a munkakörülmények is lényegesen megjavul, tak. A hazai pamutszövőgyárba Csehszlovákiából megérkeztek az első új rendszerű, vetélő nélküli pneumatikus szövőgépek, ugyancsak Csehszlovákiából szerezte be az előbbieknél is halkabban dolgozó hidraulikus szövőgépeit a Magyar Selyemipari Vállalat. A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár Soroksári úti telepén 30 svájci mikrovebélős szövőgépet szereltek fel, s a szövődé kiszolgálására új cérnázó automata keresztcsévólőket helyeztek üzembe. A rekonstrukciós program 1971. évi eseményeihez tartozik az is. hogy a közelmúltban magyar—szovjet megállapodást írtak alá, amelynek'alapján 1971. és 1975. között 644 automata szövőgépet szállít Magyarországnak a Szovjetuniót. EBBEN AZ ÉVBEN KEZDŐDÖTT AZ OLEFINPROGRAM Előkészítése is, amely a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb — 5 milliárd forintos — beruházását szolgálja. Első lépésként kiválasztották a technológiát, az NSZK-beli Linde-céggel pedig megkötötték a szerződést a technológia és az ahhoz tartozó berendezések megvásárlására. A beruházást lebonyolító Petrolber megkezdte a tervek készítését, az ősszel felvonultak a munkások Laninvárosba, ahol a talajmunkákat követően 1972- ben megkezdik a beruházást. A program nyomán épülő üzemben benzinből olefineket állítanak elő, s ezeket a továbbiakban a vegyialapanyaggyártásnál hasznosítják. Köztük a legfontosabb az etilén, amelyből 250 000 tonnát termelnek évente. Ezenkívül jelentős mennyiségű propilént és pirobenzimt is előállítanak. Az olefinek egy részét hazánkban dolgozzák fel, más részét pedig — a már 1970. Őszén megkötött magyar—szovjet egyezmény alapján — vezetéken, ihletve vasúton a Szovjetunióba szállítják, ahonnan különböző fontos műanyagokat, köztük polietiléneket és polistirolit kapunk cserébe. A magyar feldolgozó vegyipar elsősorban a nagynyomású polietilén és a pvc gyártására rendezkedik be. Az olefinprogram megvalósításával négyszeresére növelhető hazánkban a jelenlegi pvc-gyártás. (MTI) A szekszárdi és dombóvári helyi autóbuszjáratok rendszerének javítása, az újságkézbesítés korszerűsítése, a távbeszélődíjak helyes felszámítása, új telefonkönyv kibocsátása és még számtalan más közérdekű téma tartozik a december hónapban létrehozott megyei szállítási és hírközlési bizottság feladatkörébe. Az átfogóbb ellenőrzés és az információs rendszer hatékonyabb kiépítése érdekében országos jellegű kísérlet kezdődik Tolna megyében. Megyénkén kívül Bács-Kiskun megyében működik hasonló jellegű bizottság. Féléves időszak értékelése után országos szervek döntenek arról, hogy betöltik-e feladatukat a bizottságok, vagy sem. Amennyiben a vállalkozás sikerrel jár. az egész országban megvalósítják az új elképzelést. A bizottságon belül — melynek elnöke dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese — két albizottság működik. Az áruszállítási albizottság már régebben megalakult, a közlekedési és hírközlési szolgáltatási albizottság viszont csak most kezdi munkáját. Ez utóbbinak különböiző munka- csoportjai vannak. A hírközlési csoport feladata többek között figyelemmel kísérni, hogy a helyi postaszervek a postai és távközlési szolgáltatásokat a szabályzatokban és a! díjszabásokban előírtaknak megfelelően teljesítik-e, és időben érnek-e rendeltetési helyükre a sajtótermékek. A vasúti közlekedési csoport foglalkozik a vasúti menetrendek előzetes egyeztetésével. Figyelemmel kíséri a forgalomátterelés következtében jelentkező személyszállítási igények alakulását, a higiéniai követelmények betartását, az utasirányítás. tájékoztatás, világítás stb. szolgáltatási normák, elvárások teljesítését. Az autóbusszal, taxival és egyéb gépjárművel történő személyszállítási szolgáltatások végzését, a személyszállítási igények kielégítésének mértékét (menetrendszerűség betartása. zsúfoltság alakulása stb.) a közúti közlekedési csoport ellenőrzi. Az útügyi csoport figyelemmel kíséri a tanácsi és állami kezelésbe tartozó utakkal, úttartozékokkal, parkolóhelyekkel kapcsolatos problémákat, és szükség esetén segítséget nyújt helyi erőforrásokból történő rendezésre. Segédkezik a lakosság által felmerült panaszok elbírálásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Megyénkben egyre több személygépkocsi rója az utakat. Ezért hozták létre a szervizszolgáltatási csoportot, amely összegyűjti a lakosság részéről a szervizszolgáltatást igénybe; vevők észrevételeit és javaslatot tesz a megye területén jelentkező problémák felszámolására. A bizottság figyelemmel kíséri a megye területén a szervizhálózat, az üzem- anyagellátó-hálózat telepítését, fejlesztését, munkájának minőségét és javaslatai alapján igyekszik elősegíteni ezek összhangját. — R — Meggyorsítják a járműbeszerzést, korszerűsítik a MÁV beruházási szervezetét A KPM intézkedései a beruházási egyensúly javítására Kovács Ferenc, az MTI munkatársa jelenti: A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok és szervek idei beruházásainak értéke meghaladja a 11 milliárd forin. tot. A tervidőszak előirányza- tainaik megfelelően folytatódott a közlekedés létesítményeinek és járműállományának rekonstrukciója, az ágazatok közötti munkamegosztással kapcsolatos fejlesztés. A jelentős beruházások eredményeiként mind a vasútnál, mind a közúti közlekedésnél növekedett a szállítási kapacitás. A hírközlés fej. lesztése során az idén a távbeszélő fő_ és alközpontok kapacitása kiugróan, 55 ezer állomással bővült. Mindezek jelzik, hogy a szállításban, a hírközlésben — éppen a rendkívül magas állóeszköz-igényesség miatt — milyen jelentősége van a hatékonyabb beruházási tevékeny, ségnek A KPM a közelmúltban megvizsgálta a közlekedési-hírközlési beruházások helyzetét. A vizsgálatok szerint a beruházási piac általános feszültségét előidéző okokban a közlekedés és a hírközlés vállalatai is részesek voltak. Több területen túllépték az állóeszköz-fejlesztéshez rendelkezésre álló lehetőségeket, a korábbi évek szintjéhez képest nőtt az import, ezen belül főként a tőkés beszerzések aránya. A generálvállalkozók általában csak a számukra kedvező munkákat vállalták. Az előirányzottnál magasabb összegű beruházások felülvizsgálatára kiadott korábbi központi intézkedések hoztak ugyan részeredményeket, a teljes rendezésben azonban további komoly erőfeszítésekre, a beruházások tételes és ismételt ellenőrzésére, ezen belül a kevésbé hatékony beruházások elhalasztására van szükség. Akad már jó néhány kezdeményezés, követendő példa a vállalatoknál is a problémák megoldására. így például a MÁV beruházási szervezetének továbbfejlesztése érdekében tervezi, hogy jelenleg 38 különböző szervezeti egységgel működő apparátusa helyett központi szervezetet állít fel, b ezáltal koncentráltabban, hatékonyabban lesz képes az évi hatmilliárdos fejlesztés megvalósítására, a kivitelezések jobb műszaki ellenőrzésére. A minisztérium a beruházások felülvizsgálatára s az egész tevékenység hatékonyságának növelésére átfogó intézkedési tervet dolgozott ki, amely nemcsak az 1972. év, hanem a negyedik ötéves terv teljes időszakára irányelveket ad. Megállapították, hogy a közlekedési tárca 1972-re tervezett fejlesztéséhez a korábban számított összeg rendelkezésre áll. Az import és a hazai árak eddigi s a továbbiakban még várható emelkedésének hatására azonban bizonyos feszültségek jelentkeznek, amelyeket belső átcsoportosításokkal, egyes halasztható beruházások későbbi megvalósításával igyekeznek áthidalni. A minisztérium a feladatok felmérése, elemzése alapján alapos megfontolással határozta meg beruházási politikáját. Alapvető célnak tekinti mind a személy, mind a teherszállítási feladatokhoz a megfelelő kapacitás biztosítását, s a pénzügyi eszközök átcsoportosítását, elsősorban a kevésbé sürgős hálózatfejlesztések elhalasztásával. így egyebek között a negyedik ötéves terv későbbi időszakáról előbbre hozták 78, egyenként kétezer lóerős Diesel-mozdony beszerzését, és gondoskodni kívánnak a tervben előirányzott mennyiségű vasúti teherkocsiról, autóbuszról, teherautóról is, az ehhez szükséges fedezetet az építési beruházások rovására, átcsoportosítással teremtik elő. Felülvizsgálják az országos közúthálózat fejlesztési programját, s elsősorban a még halasztható autóút-építések —■ például az M—3-as út fővárosi bevezető szakasza — elhalasztásával pótolják a koncentrált útkorszerűsítéseknél és építéseknél — a főként az alapanyagok áremelkedéséből keletkező — fedezethiányt. A beruházási feszültségek megoldására irányuló intézkedések természetesen nemcsak a szállítási és a hírközlési vállalatokat, hanem a lakosságot is érintik. A tervek módosítása és az ezzel járó fejlesztési feladatok elhalasztása folytán társadalmi megértésre, türelemre is szükség van. A jármű- beszerzések miatt — azért, hogy az utasok és az áruk elszállításához elengedhetetlenül szükséges vasúti személy- és teherkocsik, autóbuszok és teherautók rendelkezésre álljanak — késedelmet szenved a korábban gyorsabb üteműre meghatározott program a személyszállítás kulturáltságának növelésére. Nem fejlődik kielégítően a személygépkocsiszerviz- és javítókapacitás, jóllehet a tárca a hiány felszámolására hathatós intézkedéseket tervez. Sajnos, a Posta teljesítményei és bevételei nem emelkednek az előírt mértékben, ezért a fejlesztésre fordítható források is alacsonyabbak, nem teszik lehetővé a postai szolgáltatásoknak az igényekhez igazodó fejlesztését; a tervidőszakban előirányzott körülbelül 250 ezer telefonállomás-bővítés helyett csak mintegy 200 ezres növekedés várható. A KPM vezetői szigorú követelményként írták elő: csak megalapozottan előkészített és pénzügyi forrásokkal megfelelően alátámasztott beruházásokat szabad jóváhagyni és elkezdeni, hogy a legfontosabb és a legsürgősebb fejlesztési feladatokat valóban végrehajthassák. (MTI).
