Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Göröngyös út vezetett az NB II-ig Nógy kemény eszsendő tnunká-é §*i 1971-ben meghozta végre a várt eredményt: NB II-be jutott a Szekszárdi Bőrdíszmű női kézi­labda csapata. Visszapillantva aZ elmúlt évekre, meglehetősen gö­röngyös út vezette a négyszeres •megyebajnok együttest az idei sikerhez. A Bőrdíszmű gárdája 1968-ban nyert először bajnoksá­got. Az első évi bajnoki szereplés mérlege: 18 győzelem, egy döntet­len és egy vereség. A bajnoki cí­met hétpontos előnnyel szerezte meg a szekszárdi csapat, melyben a legtöbb gólt, 109-et az 1967-ben igazolt Illés Anna szerezte. Mi­után kézilabdában nincs NB III^ így a megyék bajnokcsapatai osz­tály ozón döntik e.l az NB II-be va­ló feljutást. Ez a módszer nem megfelelő, miután két versenynap alatt kell számot adni egy-egy csapat tudásáról, felkészüléséről. Számtalanszor beigazolódott már, hogy az osztályozókon 'a pillanat­nyi forma, a jobb idegállapot döná az eredményességben. 1968-ban jól szene pelt Tatán » Bőrdíszmű, csoportjában 2. helyen végzett egy vereséggel. A Pécsi Tanárképző együttese ütötte el a feljutástól. A csapat játékosai tu­domásul vették, hogy tovább kell dolgozni a jobb eredmény érdeké­ben. A következő bajnokságban, 1969- ben újult erővel láttak munká­hoz a szakosztályban. Tevékeny­ségük intenzitását a bajnokság végeredménye igazolta. A 20 mér­kőzésen 100 százalékos siker szü­letett, 13 pontos előnnyel nyerték a megyebajnokságot. Illés Anna, a csapat játékosa nyerte a ,,gól­király” címet, 119 lőtt góljával. Reménykedve indult a csapat az osztályozóra. Ismét a második he­lyen végzett, azonos pontszámmal, de rosszabb gólaránnyal, mint Zalaegerszeg. Súlyos sportszerűt­lenség játszott közre, hogy ebben az évben nem a Bőrdíszmű ju­tott a magasabb osztályba. Az %1KSZ hónapokon keresztül vizs­gálta a Zalaegerszeg—Kaposvár „bundaügyet”, végül is Zalaeger­szeg került az NB II-be. 1970-ben p. csapat játékosainál letargikus hangulat Uralkodott, melyet az előző évi tatai esemé­nyek váltottak ki. Érződött ez a bajnoki mérkőzéseken is és az egész évi csapatteljesítményen. tudták megismételni előző évi szép sikerüket, csupán két­pontos előnnyel jutottak a megye- baj nolü cím birtokába. Ebben az éi’béri is Illés Anna volt a gól­király, aki «18 mérkőzésen 122 gólt t él. Harmadszor indult Tatára az együttes, hogy bizonyítsa ké­pességét az osztályozón. Balsze­rencsésnek mondták már az in­dulást is, hisz Ambrus Péter edző betegsége miatt nem utazhatott a csapattal. A szerencse most sem fogadta kegyeibe a szekszárdi lá­nyokat: utolsó mérkőzésen egy- gólos vereséget szenvedtek, ami újra a második helyet jelentette« Pedig a döntetlen már feljutást eredményezett volna. Az 1971-es bajnoki küzdelmet úgy kezdte az együttes, hogy ez az utolsó lehetőség a magasabb osztályba való felkerülésre. Bár a megyebajnoki első hely csak az utolsó fordulóban dőlt el, jobb gólkülönbséggel negyedszer is a Bőrdíszmű képviselte megyénket a tatai osztályozón. Illés Anna. aki többszörös országos középiskolás válogatott és megyei gólrekorder volt, eltávozott a csapattól. Kivá­lásával gyengült az egyébként egységes gárda játékereje, de klubhűségét igazolva Tatán csat­lakozott a csapathoz Illés Anna is. Az osztályozó eredményei ismer­tek, veretlenül szereztek jogot az NB II-ben való szerepléshez. Értékelésünk nem lenne teljes, ha a tatai siker főszereplőinek tel­jesítményéről nem szólnánk. Az edző külön dicsérte Dobondi Má­ria lelkes, fegyelmezett játékát, aki minden mérkőzésen hozta egyenletes teljesítményét. Török Mária szemfülessége és gyorsasá­ga eredményezte a szoros mérkő­zések győztes góljait. Illés ke­ménységével és a büntetők szigorú végrehajtásával nagyban hozzá­járult a sikerhez. Laborcz gyorsa­ságával és bátor betöréseivel je­lentős részt vállalt a győzelmek­ből. Pollenmann K. elsősorban vé­dekező munkájáért érdemelt di­cséretet, átlövései időnként veszé­lyesek és gólerősek voltak. Poller- mann J. nyugalmával magával ragadta a csapatot. Jól indított és a legkritikusabb pillanatokban szerzett gólt. Simon Júlia igazol­ta rutinosságát, keményen véde­kezett és eredményes befejzőnek bizonyult. A cserejátékosok közül Tóth határozott és bátor játéká­val hívta fel magára a figyelmet. Kajtár elsősorban védekezésben jeleskedett, de a támasodásokból is részt vállalt. Kardos, a csapat kapuvédője nem hozta szokott formáját, de rutinjával jól érvé­nyesült. Több. biztos gólhelyzet­ben is megőrizte kapuját a góltól. A megyebajnokságban Éberling Mária kapus védte legtöbbször a csapat kapuját, eredményesen. Aranyjelvényes éöMvéíé MB'S csapataink százalékos teljesítménye Pont Százalék 1970. Szekszárdi Dózsa 21 70,0 60,0 Paksi Kinizsi 19 63,3 — Szekszárdi Vasas 17 56.6 50,0 Bonyhádi Vasas 14 46,6 63,3 Dombóvári VSE 13 43,3 66,6 Nagymányoki BSE 13 43,3 56,6 Az NB II-es Szekszárdi Dózsa csapatánál az idei plusz 3 pont 10 százalékos javulást eredménye­zett az őszi idény összteljesítmé­nyében. A sportág népes szurkoló- táborában külön örömet jelent, hogy a 70 százalékos teljesítmény egyúttal az őszi első hely meg­szerzését is jelentette.. Csupán em­lékeztetőül: a nyugati csoport élén 1970. őszén a Pécsi Ércbányász állt 22 ponttal, 73.3 százalékos tel­jesítménnyel. Az idei szoros ered­mények, a gyakori meglepetések és a kiscsapatok bravúros pont­szerzései váratlan fordulatokat eredményeztek a bajnoki tabellán. Ha ehhez hozzászámítjuk a tava­szi szezonban minden bizonnyal egyre inkább élesedő kiesés'elle­ni harcot, akkor nemcsak ,lent”, hanem az élmezőnyben is nagy küzdelem várható. Reméljük, hogj’ a Dózsa sikerrel veszi a tavaszi akadályokat. Nyolc hazai találko­zóján javítani fog a pontszerzés­ben és a nagy küzdelem ellenére sem engedi át vezető pozícióját riválisainak. Az NB m-as csapataink közül az ú^onc Paksi Kinizsi várakozáson felül helytállt, a számára ismeret­len játékerejű középcsoportban. A csapat szezonzáró teljesítményé­ből különösen a vidéki mérkőzé­seken felmutatott eredményes pontgyűjtés emelkedett ki. Régi igazság, hogy az idegenben meg­szerzett pontok értéke a végső he­lyezést illetően kettőzött jelentő­séggel bír. A Szekszárdi Vasas hullámzó szereplése ellenére is javított ta­valy őszi összteljesítményén. A Vasas hazai mérkőzésein egy pont­tal kevesebbet, idegenben viszont hárommal többet szerzett az idén, mint 1970. őszén. Ha figyelembe vesszük, hogy tavasszal nyolcszor lesznek pályaválasztók és a csa-: patban több van, mint amit a mostani idényben nyújtott, ak­kor feltétlenül jogos a középme­zőny valamelyik helyének meg­szerzését célzó igény. Másik három csapatunk minden tekintetben elmaradt tavai:/! sze­replésétől. A visszaesés elsősorban a gyenge vidéki szereplésben ke­resendő. Nagymányok idegenbeli mérlege 14.3 — Dombóvári pedig 21,4 százalék a megszerezhető és a megszerzett pontok összevetésé- ' - .7 jiycn gyenge vidéki sze­replést nehezen tud ellensúlyozni még egy igazán jó hazai sorozat is. A tavaszi idényben mindhárom együttesünk egyaránt nyolcszor játszik idegenben és 7 alkalommal saját pályán. Bízunk abban, hogy a tavaszi folytatás minden tekin­tetben sikeresebb lesz és a bony­hádi, nagymányoki és dombóvári NB III-as csapataink nem kerül­nek a kiesési zónába. — f. — , Szakály Testvérek” ípitéinari Ktsz Szekszárd, Rákóczi u. 15. felvételre keres legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és építőipari technikumi vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkező személyeket m' snki előkészítési és termelés­irányítói munkakörök betöltésére, felvétéire keres továbbá építőipari raktárosi gyakorlattal rendelkező személyt > raktárvezetői munkakor betöltésére. (358) A megye sportemberei elismerés­sel fogadták a csapat szép teljesít­ményét. örömmel szóltak a Bőr­díszmű vállalat vezetői és dolgozói is csapatuk sikeréről. A Bőrdísz­mű csapata saját nevelésű játéko­sokkal jutott el négy év után a kitűzött célhoz. Felmerül a kérdés: hogyan tovább? Csak nyugodt és minden tekintetben rendezett kö­rülmények birtokában lehet ered­ményesen tovább dolgozni. Sok­szor elhangzik, hogy lesz-e elég pénze a sportkörnek az NB II-höz? Ebben a kérdésben feltétlenül szükséges az anyagi erők felmé­rése, a közös összefogás az érde­keltek részéről. Ahhoz, hogy kézi­labdában ismét minőségi sport le­gyen Szekszárd on és életképessé váljon az újonc NB II-es női csa­pat, ugyancsak közős összefogásra van szükség az egyesület és a megyei sportvezetés között. Heti négy edzéssel készül december el­sejétől a 13 fős NB H-es keret. Két játékost igazoltak: Verhás Anna Mözsről, Topolszky Erzsébet pedig a Szekszárdi EÜ. Szakiskola csapatából került az NB II-es együtteshez. Az 1972. évi tervek között szere­pel, hogy szerezzen rutint a csa­pat, eredményeivel sikerüljön megkapaszkodni, az NB II-ben és a sportág szekszárdi szurkoló- táborával megszerettetni a női kézilabdát. A megyebajnoki mér­kőzéseken gyér érdeklődés nyil­vánult meg a mérkőzések látoga­tottságában. Jövőre nagy szükség lesz a közönség lelkes buzdításá­ra, hogy az jó csapatjátékkal pá­rosulva segítse az újonc Bőrdíszmű női együttesének bentmaradás'át a négy év után nehezen kiharcolt NB H-ben. — F. — Sakktanfolyam kisdobosoknak A szekszárdi városi sakkszö vétség és a városi általános isko­lai sporttanács sakktanfolyamot indít, a Hl. és IV. osztályos kis­dobosok részére. A tanfolyam de­cember 31-én kezdődik, és ezt kö­vetően minden pénteken 16—18 óráig tartják a Babits művelődési központban. Jelentkezés a hely­színen, a fenti időpontban. A tan­folyam kezdők részére indul és ingyenes. Légpuskás üzemi bajnokság A tamási szakmaközi bizottság légpuskás üzemi bajnokságot szer vezett a Járásszékhelyen. Az ered­mény a 'vártnál jobb volt, mert arra kilenc csapat nevezett. A versenybíróság így női és íéríi egyéni bajnokságot, és mellette lórii csapatbajnokságot rendez. A részt vevő csapatok: TÖVÁJUL, Szakmunkásképző Iskola és a Vízügy, két-ltót csapattal, AfSSZ, Állami Biztosító. Járási Hivatal egy-egy csapattal. A versenyzők, illetve a csapatok négy fordulóban mérik össze tu­dásukat, és Így alakul ki a végső sorrend. A győztesek értékes tisz­teletdíjakban részesülnek. Megyénk ökölvívósportja eredményes évet sárt: öten ér­tek el aranyjelvény szintet. Az ökölvívásban az arany-jelvény megszerzése olyan fegyvertény az ifjúsági korúaknái, mint felnőtteknél az I. osztályú mi­nősítés. Egy évben 24 pontot kell különböző bajnokságokon és országos jellegű minősítő versenyeken elérni, hogy az aranyjelvény szintet elérje. Hogy ez mennyire nehéz, arra talán egyetlen példa elég: az országos bajnokság küzdelem­sorozatában tíz győzelem kell ahhoz, hogy tíz pontot kapjon a versenyző. Ezek után be­mutatjuk öt aranyjelvényes ökölvívónkat. Csap János (Tolnai Vörös Lobogó) egész éven át jól sze­reptelt, országos bajnokságot nyert, tagja a magyar ifjúsági válogatottnak. Dudás Mihály (Szekszárdi Dózsa) elsőéves ifjúsági ver­senyző, a magyar ifjúsági vá­logatott keret tagja, súly­csoportjában országod második. Kiss József (Szekszárdi Dó» zsa) biztos tagja a magyar vá» lógatott keretnek, sok nagy verseny győztese. Az országos bajnokságon második helyei szerzett. Torma Attila (Szekszárdi Dózsa) minden versenyen és bajnokságon érmet szerzett. A magyar ifjúsági válogatott ke­ret tagja, az országos bajnok- síig második helyezettje. Komjáii Tibor (Szekszárdi Dózsa) szintén tagja a magyar válogatott keretnek. Sok nehé* versenyen bizonyította tudá­sát. Az országos bajnokságon másodig helyen végzett. Minden szem Münchenre szegeződilc Még néhány nap és lezárul az 1971-es esztendő. A sportban is elkészült, a számvetés, ami azért is bír különösebb fontossággal, hiszen 1072 az olim­pia éve. Hogy ml történt az idén, hogyan tovább, arra az egyik legilletékesebb, Páder János, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság titkára adott választ az MTI munkatársának. Hol tartanak az olimpiai előkészületek, mi­lyen tapasztalatai voltak a világ- és Európa- bajnokságoknak, a nemzetközi versenyeknek? — Ennek az évnek fő jellemzője az előkészü­leti és edzésmunka nagy terhelése és intenzitása volt, emellett természetesen versenyeken is alka­lom kínálkozott a tudás bizonyítására — mon­dotta Páder János. — Mielőtt részletekbe men­nénk, az alanelvet kell ismételni, azt, hogy Münchenbe általában csak az 1.—6. helyre esé­lyes sportolók mennek. Amit az érmeket és pont­számokat tekintve el szeretnénk érni, az körül­belül a mexikói szereplés. A nem hivatalos csa­patversenyben nché^ lesz megtartani a negyedik helyezést, — ez az azték fővárosban 194 ponttal sikerült, — hiszen az 1.—4. hely szinte már elő­re ..kiadott” a Szovjetuniónak, az Egyesült Ál­lamoknak, az NDX-nak és NSZK-nak. Japánnal és más országokkal lehetünk versenyben az 5« vagy az ezt követő helyekért. — Ha az ez évi vb-k, Eb-k szempontjából vizs­gáljuk a magyar sport jelenlegi helyzetét, akkor nem rosszak a kilátásaink. Négy Európa-bajno- ki és négy világbajnoki arany érmet szereztek 1971-ben versenyzőink, emellett ezüst- és bronz­érmeket is szép számban hoztak haza. Érdekes egyébként, ha az elmúlt 12 hónap eredményeit vizsgáljuk, akkor olimpiai aranyérem-esélye­ink csökkentek, viszont az 1.—6. helyen több pon­tot szereztünk, mint Mexikóban. — Hogyan tovább, mik a következő teendők? — A felkészülési program napra, órára meg­állapított. Június közepéig kialakulnak a csapa­tok és a szakszövetségekkel történő megbeszélé­sek után július 15-én hozza nyilvánosságra a MOB az olimpiára utazók névsorát. Addig azon­ban még sok munka van hátra. Sportolóinknak úgynevezett kötelező versenyeken kell részt ven­niük, ezenkívül hazai és külföldi viadalokon, amelyek sokak számára válogatónak szántót«** nak. Nem titkoljuk, hogy döntő a számbavétel« néi a hazai bajnokságon elért eredmény. Előre­láthatólag kb 240—250 fős küldöttség képviseli a magyar sportot a bajor fővárosban* — Hogy ^történik a kiutazás? •— A szakszövetségek általában azt kérték, hogy versenyzőik hat-hét nappal korábban szeretné­nek kint lenni Münchenben, mint ahogyan rajt­jukra sor kerül. Ez a kérés érthető, hiszen kell néhány nap, míg a sportolók „akklimatizálódnak** a nagy forgatagban. — Milyen lesz a formaruha? . — Már elkészültek a kiválasztott szövetek: 6 férfiak egyenruhája kék zakó, szürke nadrág, a nők ruhaszíne meggypiros. Természetesen kime­nő ruhájuk is lesz a sportolóinknak a fiúké bar­na színű, a nőké drapp—barna koszlünr. A melegítő a szokásos meggypiros, és minden felsze­relés olyan, hogy állja a versenyt. . . — Milyen lesz a magyar sport képviselete a verseny lebonyolításában? — Szakembereink szép számmal közreműköd­nek a nvári játékokon, így Sir József dr., Matu­ra Mihály, Bonn Ottó, Nagy Jenőné, Balthazár Lajos lesz ott majd az operatív bizottságban, de még több sportág, súlyemelés, vízilabda, kézi­labda kosárlabda is igényel magyar szakembert. Az olimpiával kapcsolatosan tudományos konferenciákat is tartanak Münchenben. Már biztos- előadónak számít két pszichológusunk, dr. Nagy György és dr. Rókusfalvy Pál. A versen v- ^ szép számmal lesznek magyarok, kézilabdában, ökölvívásban, de más sportágakban'' — Tisztázódott-e már az olimpiai láng ma* gyarországi útja? —• Igen. Értesítést kaptunk, hogy Jugoszláviá­ból augusztus 19-én érkezik a láng Szegedre, majd 21-én hagyja el Magyarországot, Hegyesha­lomnál. A részletek kidolgozására hamarosan bi­zottság. alakul, mindenesetre már ez az esemény is olimpiai ünnepnek ígérkezik országunkban. Mit lehet egy ilyen nyilatkozathoz még hozzá« tenni: csak annyit, további jó és eredménye® munkát,, sikeres, olimpiai szereplésül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents