Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Az ünnepek előtt és alatt

A Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek feladatai

az ÁFÉSZ-kong resszus tükrében

Kálmán Gyula MESZÖV-elnök nyilatkozata

Az ÁFÉSZ-ek december közepén tartották hetedik kongresszusukat. Ezen a szervezeti szabályzat értelmében a Tolna megyei fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek küldöttei is részt vettek. Á küldöttek közt volt Kálmán Gyula MESZÖV-elnök is, aki fel is szólalt a kongresszuson.

Felkerestük Kálmán elvtársat, hogy nyilatkozzon lapunknak a kongresszus tanulságairól, a szövetkezetek feladatairól

— Milyen feladatok állnak a

' Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek előtt az AF£SZkongresszus tükrében?

— Mielőtt a speciális teendőinkről beszélnék, szabadjon néhány általános jellegű megállapítást tennem. Mégpedig azért, hogy a konkrét feladataink világosabbak, érthetőbbek legyenek. Az előző években a mi berkeinkben is a reformok kidolgozása volt napirenden: minden fórumon arról beszéltünk, mindenütt azt kutattuk, hogy milyen intézményes változtatásokra lenne szükség ahhoz, nogy hatékonyabban tudjunk tevékenykedni a tagság, a lakosság érdekében. Nos. a szükséges * és lehetséges változások az évek folyamán megteremtődtek, s ezekét a mostani kongresszus rögzítette. Ebből következik, hogy. a további feladatainkhoz a kiindulópont adott. A jövőben nem azt kell kutatnunk, hogy milyen általános érvényű reformok kellenének, — mert hiszen az előző évek reform-intézkedéseire egyebek közt a perspektivikussá g is jellemző, hanem azt. hogy a meglévő lehetőségekkel hogyan tudunk jobban élni. Azok az alapvető változások, amelyek mozgalmunkban az elmúlt évek során bekövetkeztek, összhangban vannak partunk szövetkezetpolitiká iával, azokat ez évben megerősítette az országgyűlés által megalkotott szövetkezeti törvény, a kongresszus pedig a gyakorlati tapasztalatok felmérése alapján egyértelműen beigazolta: az intézkedések kedvezően, a népgazdaságunknak, szocialista' társadalmi berendezkedésünknek megfelelően befolyásolják az ÁFÉSZ-moz- galmat. A kongresszusi felszólalásomban is elmondottam: bennünket szövetkezőket nagy megnyugvással töltött el a korszerű szövetkezetpolitikai elvek hivatalos rögzítése, mindenekelőtt az, hogy a szövetkezeti szektor az államival egyenrangú. Tehát lekerült rólunk az „alacsonyabb rendű”

\és „nem következetesen szocialista jellegű” megjelölés, vagyis a „félmaszek” — bélyeg.

, — Mivel a szövetkezetek alapvető feladata a tagsági, a lakossági ellátás, beszéljünk erről

egy kicsit részletesebben. - •

— Az ezzel kapcsolatos teendőinket pártunk és kormányunk életszínvonal-politikája részeként kell kezelnünk. Nekünk Tolna megyeiekre is a magasabb szintű ellátásra kell törekednünk. Úgy érezzük,-, hogy ez Idő szerint az egyik legfontosabb helyi teendőnk a húsellátás javítása. Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket kell kezdeményeznünk ■a gazdaságokkal, és minden lehetőt megtenni az árualap növelése érdekében. A felmérések szerint két kisebb kapacitású húsüzem létesítése mutatkozik indokol inak, méghozzá minél előbb. Ehhez megfelelő kooperációt lehetne kialakítani egvrészt a szövetkezetek. másrészt pedi-r a szövetkezetek?" és termelőüzemek között. Az ilyen törekvést any- nyira indokoltnak tartjuk, hogy azt központi alapból

pénzügyileg is támogatjuk. Hadd mondjam el, hogy máris folyamatban vannak az ilyen jellegű tárgyalásaink. A kongresszus megerősített bennünket abban a törekvésünkben is, hogy minél előbb és 'minél szélesebb körben befolyást tudjunk gyakorolni a megye kenyérellátására. Tűrhetetlen, hogy a kenyérellátás általános szintje nem tart lépést a reális követelményekkel. Úgy látjuk, több helyen kínálkozna a mi körünkben is lehetőség arra, hogy hozzájáruljunk az ellátás javításához. Pakson és Ireg'szemcsén az ÁFÉSZ már intézkedéseket tett ezzel kapcsolatban, és ezek gyakorlati tapasztalatai igen kedvezőek.

— Az áruellátás további javítása érdekében milyen intézke- elés ok szükségesek?

— Ez állandó feladatunk, és igen sokoldalú teendőt jelent, de ezúttal csak az egyik legaktuálisabbról szólnék, az árubeszerző társulásról. Ennek a munkáját a következő évtől intenzívebbé, szerteágazóbbá kívánjuk tenni, és megfelelő szervezeti intézkedésekkel alkalmassá arra, hogy jobban segíthesse a megye szövetkezeti kereskedelmének az áru- beszerzését. Úgy véljük, hogy e társulás nélkül e tekintetben nem léphetünk előrébb.

— Az áruellátás egyik igen fontos része a zöldség- és pyü- mötcsellátás. TTgy tudom, hogy

. ez a szövetkezeti kereskedelemben Is évről évre visszatérő probléma. . í

— Ez valóban nagy gond, éppen ezért a kongresszuson is beszéltem róla. Amikor örömmel állapítottuk meg, hogy a. tagság és a szövetkezet közti kapcsolat az utóbbi években számos új elemmel gazdagodott, azt is észre kellett vennünk, hogy a hagyományos és ma is fontosak közül némelyik fellazulóban van, másodlagos szerepet kap. Ilyen a felvásárló- tevékenységünk és a háztáji gaízdaságok áruter- rrielése, ami közvetlen összefüggésben van' a tagsági, lakossági zöldség- és gyümölcs- ellátással. A zöldség- és gyümölcsárak az utóbbi 3 évben évente mintegy 10 százalékkal növekedtek, s ebben része van annak' is, hogy az AFÉSZ-ek ezzel kapcsolatos tevékenysége nem kielégítő. Példaként hadd említsem meg, hogy 4—5 évvel ezelőtt még közel 150 bolt végzett közvetlen felvásárlást, és jelentős mennyiségű friss árut tudtak forgalomba hozni. Ez nagyon jó volt, hiszen az áru gyorsan, szállítási és tárolási bonyodalmak, veszteség nélkül jutott a termőhelyről a fogyasztóhoz. Ez a jó módszer az elmúlt években csaknem teljesen háttérbe szorult, és vele párhuzamosan az egész felvásárló és termeltető tevékenység csökkent. Az MSZMP Központi Bizottságának 1969. évi novemberi határozata ismételten figyelmeztetett bennünket a háztáji termelés jelentőségére, és semmiképpen sem érthetünk egyet azkal, hogy a szövetkezetek ezzel, s ezen keresztül a zöldség- és _ gyümölcsellátással nem törődnek súlyának megfelelően. Úgy vélem, hogy sürgősen változtatnunk kell e helyzeten. A „hogyant” minden szövetkezetnek külön kell kidolgoznia a saját adottságainak megfelelően, és semmiképpen sem fogadható el a jelenlegi rossz gyakorlattal kapcsolatban a különféle mentegetődzés. A szövetkezet a tagságért van, a tagság alapvető érdekeihez pedig a jó zöldség- és gyümölcsellátás is hozzátartozik, s ezt minden szövetkezeti vezetőnek tudomásul kell vennie.

— A szolgáltatási tevékenységgel hogyan állunk a kongresszus! útmutatás tükrében?

— Alapelvnek azt tartjuk, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek minden olyan szolgáltatással keli törődniük, ami a tagság igényeivel kapcsolatos, ég aminek a kielégítése szövetkezeti keretek közt biztosítha- tó, vagy hozzá lehet járulni az igény kielégítéséhez. Elsősorban a beruházást nem vagy csak kisebb mértékben igénylő formákkal kell törődni, s ilyen bőven akad. Gyökeres változást kelj. elérnünk belátható időn belül a nagyobb súlyú és terjedelmű áruk házhoz szállítása terén, mert a jelenlegi helyzet messze elmarad a követelményektől is, lehetőségektől is. Sajnos, ma még legtöbb esetben a vásárlónak az jelenti a fő gondot, hogy megvásárolt áruja hogyan jut el a rendeltetési helyére, s az utánjárás miatt nem egyszer még a termelőmunkából való kiesés is számottevő. A szolgáltatási, áruellátási feladatok megoldása érdekében tovább kell fejlesztenünk az ipari tevékenységünket, mert ezzel sok helyi tartalék aknázható ki.

— Milyen fejlesztési lehetőségekkel számolhatnak a szövetkezetek?

— Erre röviden a következőképpen lehet válaszolni: amit megteremtenek maguknak. A saját erő minden eddiginél jobban előtérbe kerül a/, elkövetkezendő időikben, s ezzel minden szövetkezetnek számolnia kell. Az elmúlt években — egyes fehér foltoktól eltekintve — sikerült viszonylag jó ellátási hálózatot kiépítenünk, s a jövőben elsősorban ezen balül kell fejlesztenünk, vagy- is„előtérbe kerül a belső- technikai. technológiai fejlesztés. Ennek megfelelően át kell dolgoznunk a távlati fejlesztési terveinket is: a korábbi elkép. zeléseinket jobban összhangba kell hozni a népgazdaság általános irányelveivel, és a sző. vetkezeten belüli lehetőségekkel, illetve igényekkel. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben aktívaülésre hívjuk össze a szövetkezeti vezetőket. Természetesen a jövőben is előtérben lesznek a szövetkezeti dolgozók szociális körülményeivel kapcsolatos fejlesztési intézkedések.

— Az AFESZ-kongressztis kap- csán többször hallhattunk a rétegpolitikáról. Hogyan értelmezendő ez Tolna megye gyakorlatára átültetve?

— Az egész ÁFÉSZ-mozgalom szövetkezetpolitikai koncepcióinak egyik fő oldala a rétegpolitika, amit most kívánunk előtérbe helyezni. Korábban a szövetkezet és a tagság viszonyára bizonyos sematizmus volt jellemző: egy tag egy tag, és kész. A jövőben mindinkább figyelembe kell venni, hogy a különböző tagsági rétegeknek más és más a sajátos érdekszférájuk. Úgy is, hogy az egész tevékenységi körünkben kifejeződik például a fiatalság és a nők sajátos igénye, de úgy is, hogy — továbbra is a fiataloknál és a nőknél maradva — a szövetke. zet életébe aktívabban bekapcsoljuk őket. Ez tulajdonképpen folyamatban van. Tolna megyében a kongresszust megelőző választásokon 300 új tag került a választott testületekbe, s közülük 90 a fiatal. A nők aránya egyes szövetkezetek választott testületéiben megközelíti az 50 százalékot, a fiataloké pedig a 30-at. Mivel igen jó tapasztalatokat szerez, tünk a közreműködésükről, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy nyert velük a mozgalom, ezért munkájukra a jövőben is mind szélesebb körben kell számolnunk — fejezte be nyilatkozatát Kálmán Gyula.

BŐDA FERENC

Nem volt fennakadás

a közlekedésben

— Nem volt nagy forgalom

— válaszolta kérdésünkre a szekszárdi vasútállomáson Kovács Zoltán állomásfőnök. Ezen a vonalon mentesítő vonatot sem indítottak. Még az ünnepek előtt felvették a kapcsolatot a városban lévő kollégiumokkal, valamint a honvédséggel és kérték, hogy aki teheti, jegyét elővételben váltsa meg. így a pénztáraknál sikerült elkerülni a nagyobb torlódást, mivel sokan megfogadták a tanácsot. Azt szeretnénk, ha a szilveszterkor utazók sem feledkeznének meg erről a lehetőségről, hisz ez nemcsak a MÁV-nak, hanem az utasoknak is érdeke.

Mindössze egy jelentősebb késés fordult elő. A Budapest felől jövő személyvonat, melynek 20 óra 50-kor kellett volna Szekszárdra érkeznie, 24- én 90 percet késett.

A Volánnál sem volt fennakadás. Rizner Jenőnek, a szekszárdi MÁVAUT pályaudvar állomásvezetőjének tájéLassan üresre fordulnak a naptárak, közeledik az év vége. Mivel várják az üzletek és a szórakozóhelyek a szekszárdi

szilveszfcerezőket ?

Bragyova Miklós, a Gemenc Szálló igazgatója:

— A presszó, a bár és az étterem reggel ötig lesz nyitva. Ez persze majd a hangulattól függ. Rendezvény az étteremben lesz, a bár új műsorát mutatjuk be. A zenét az éjszaka folyamán egy népi és egy tánczen akar szolgáltatja. Vendégeink kétféle menüből választhatnak, lesz malacsült is. Ezenkívül egy kismalacot kisorsolunk. Telt ház van. Vendégeink érkeznek Olaszországból, Jugoszláviából és persze szekszárdiak is jönnek, akik már jó előre lefoglalták helyüket

Tolna megyei Népbolt Központ, Steindl István áruforgalmi főosztályvezető:

— Pezsgőből a tavalyihoz képest 30 százalékkal többet hoztunk forgalomba. Összesen nyolcezer üveggel. 56 hektolitert. Sajnos, a magyar pezsgő, ezer üveg már elfogyott. Sokan keresik, de nem tudtunk elegendőt beszerezni belőle. Szovjet pezsgőnk még van bőségesen, palackonként 55 forintért Ezen felül belföldi habzóborunk van.

Tatár Nándor, Tolna menyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi vezetője:

— Szokásos módon készülünk a szilveszterre. Zenés szórakozóhelyeink a megye területén reggel ötig lesznek nyitva. Egységeinkben malacsorsolás lesz, azonkívül jellegzetes szilveszteri ételek, így malacsült, töltött káposzta, no és többféle bor, pezsgő. Pezsgőből 1500 palack vár ..bevetésre".

Bátaszéki ÁFÉSZ, Balogh Attila üzletvezető:

— . Legfontosabbnak talán azt tartom, hogy bőrös malachúst árulunk szilveszterre. Készletünk egészen biztos fedezni fogja majd az igényeket. Pezsgőből elsősorban a pécsit tudjuk ajánlani, melyből két piros és négy fehér fajta áll rendelkezésünkre. Ha a söripar rendelésünk szerint szállít, akkor lesz sör is. Ugyanígy van a Pepsi és Coca Colával is.

koztatása szerint korábban egy szabad szombatot megelőző pénteken többen utaztak, mint most karácsony előtt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy széthúzódott az ünnepi forgalom. Mindenkit el tudtak szállítani. Bár tartalékkocsikat helyeztek készenlétbe, ezekre alig volt szükség. Mindössze a kórházi járatokon utaztak a szokásosnál többen.

Az IBUSZ megyei kirendeltségén Hága Györgyi ügyintéző arról tájékoztatott bennünket, hogy csak &' diákok váltottak nagyobb számban menetjegyet a téli vakáció előtt. Elmondotta még, hogy csökkent a szekszárdi fizetővendégszolgálatot igénybe vevők száma, s a szokásosnál kevesebb valutát váltottak be.

Ugyanakkor egy másik területen nőtt az IBUSZ forgalma. Sok általános iskolás kisdiák azért keresi fel a kirendeltséget, hogy kártyanaptár-gyűjteményét gyarapítsa. Eddig va- lamennyiiik kérését teljesítették.

Garay Szálló, Újvári Isi- vánné üzletigazgató:

— Két malacot sorsolunk ki, egyiket a szálló éttermében, a másikat a táncosban. Nyitva tart a presszó js, reggel ötig.

Szilveszteri ételeket tálalunk majd. malacsültet, farsangi fánkot, no és a szekszárdi hagyományokhoz híven halászle. vet is. Telt ház lesz. vendégeink elsősorban szekszárdiak, de jönnek Jugoszláviából is. Körülbelül hatszáz ember számára próbálunk vidám szilvesztert tartani. Még csak any. nyit, hogy a borozóban népi zenekar játszik, szintén reggel ötig.

Szekszárdi ÁFÉSZ, kereskedelmi osztályvezető:

— Legnagyobb egységünk a Sió Csárda. Műsoros estet tartunk. két magyarnóta-énekes láp fel, a zenét az öttagú mohácsi tamburazenekar szolgáltatja. Helyünk még van, eddig a helyek 50 százalékát foglalták le. Ezen felül táncmulatságot rendezünk sióagárdi és őcsényi egységünkben is. Pezsgőből több kellene, mivel a Mecsekvidéki Pincegazdaság 1400 üveg helyett csak 210-et szállított, exportkötelezettségre hivatkozva.

Szarvas Csárda, Vígh József üzletvezető:

— Különleges programunk nincs. Zenés, táncos éjszakát rendezünk. Ha minden jól megy és hó lesz. akkor hajnalban szánkókirándulással szórakoztatjuk kedves vendégeinket, a Sió-zsilip, Bagolyvár felé szeretnénk elszánkózni. Ha sikerül, vadmalacot sorsolunk. Ez attól függ. hogy be tudják-e fogni. Ha nem, akkor mi is a házinál maradunk Helyünk nincs, minden asztal foglalt.

Kispipa, Farkas János üzletvezető:

— Külön műsorunk nem lesz. Egész éjjel tánczenekar játszik. Malacsorsolás, tombola és persze ropogós malacsült lesz. Helyünk nincs. Itt szilveszterezik az MHSZ 35 fős repülőklubja. Többi vendégeink az amúgy is ide járó törzsvendégeink. Pezsgőből elegendő készletünk van.

Ennyit tehát a szilveszteri programról a szekszárdiaknak, és persze jó szórakozást.

Szilveszterről — szilveszter előtt