Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

I

Az OTP és a lakásépítkezés

. Az OTP-hálózat sokoldalúan kapcsolódik a lakásépítkezésekhez. Erről a kapcsolatról beszélgettünk Dudás Antallal, az OTP Tolna megyei fiókjának vezetőhelyettesével. i — Tulajdonképpen miben áll ez a kapcsolat?

— A lakásépítkezés az OTP

tevékenységével mindenekelőtt pénzügyi tekintetben függ össze. Tolna megyében például az új lakások túlnyomó többségében valamilyen formában közvetlenül érdekelt az OTP. 1968-ban összesen 1279 lakás épült Tolna megyében. Ebből 280 úgynevezett tanácsi beruházású volt, 182 kölcsön nélkül, saját erőből épült. 16 OTP-beruházással, a többi pedig, vagyis 801 OTP-köl- csönnel. 1969-ben 178 volt a

tanácsi beruházású lakások száma, a hitel nélkülieké 168, az OTP-hiteleseké pedig 750. 1.970-ben OTP-beruházással 188. OTP-hitellel 716 lakás épült, ezzel szemben 218 volt a tanácsi beruházású és 124 az OTP-hitel nélküli új lakások száma. Az idei évben, a valamilyen formában OTP-s laká- ? ' száma több lesz a tavalyinál.

— Az OTP-t, nevéből kiindulva elsődlegesen mindenki takarék-pénzintézetnek • tekinti. Az intézményes takarékoskodás! mozgalom és a lakásépítkezés közt van-e közvetlen összefüggés?

— Természetesen. Méghozzá nem is formális, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy a takarékoskodás a lakásépítési akció egyik alapvető fedezete. Az a sokmillió fórint, amit itt Tolna megyében is a lakásépítkezésre fordít az OTP — legyen az akár hitel, akár beruházási keret —, végeredményben abból a pénzből való, amit a lakosság a takarékpénztárakban helyez el. De Van egy másik oldala is a dolognak : ahhoz, hogy valaki hitelt kaphasson lakásépítésre, kell, hogy bizonyos saját erővel is rendelkezzen. Ez. ,az épít-- kezési formáktól eltérően különböző összegű lehet, de enél- kül semmiképpen sem tud ©TP-kölcsönös saját lakáshoz jutni. Tehát egyszer szükséges az össztársadalmi méretekben való takarékoskodás, egvszer pedig az egyéni, a családi takarékoskodás.

— Ha ennyire fontos a lakásépítkezésekhez a takarékoskodás. é-demes lenne >iéh*ny szót szentelni arra is, hoev va*on hogvan alakul s milyen stabil

ez a bázis?

— Nyugodtan mondhatjuk, hogy tartósan stabil. A lakosság nagyfokú bizalommal viseltetik a takarékbetéteket őrző pénzintézetek, s rajtuk keresztül egész pénzügyi rendszerünk. társadalmi politikánk iránt. Ezt jóf mutatja, hogy évről évre erőteljesen pő a takarékbfdét-átTn’rtiány. összehasonlításként hadd említsem meg. hogy 1966-ban

nem érte el a 6 millió forintot a Tolna megyei betéuulo- many, de 19ou-Dan mar 116 muuó volt. Atu>l kezdve 'az egyes évesben a következőképpen aiaKult a betétállomány: 1961-ben 137 millió,

1962-ben 184 millió, 1963-ban '271 millió, 1964-ben 377 millió, 19üo-ben 461 millió, 1966- ban 524 millió, 1967-ben 535 millió, 1968-bah 657 ’millió, 1969-ben 769 millió, 197ü-ben 9Uti millió forint volt a takarékbetét-állomány, jelenleg pedig az 1 milliard forint körül járunk. Az egy lakosra jutó takarékbetét Tolna megyében 3849 forint. Ez mintegy 7U0 forinttal magasabb az országos viaeki átlagnál.

— Milyenek a kilátások? A párt és kormány lakásépítési programjából milyen feladatok hárulnak az OTP Tolna megyei fiókjára?

— A párt és a kormány lakásépítési programja alapján kidolgozásra kerültek a negyedik ötéves terv lakásépítési irányszámai Tolna megyére vonatkozóan is. Most ezeket tekintjük közvetlen feladatunknak. A megye sajátos helyzetéből adódóan itt nagyobb á magánerős építkezés aránya, mint az ország sok más vidékén. Győrben* és Pécsen is 50 százalék felett van a magánerős építkezés, de Tolna megyében még ennél is nagyobi?. Ebből következik, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott új lakások többségével kapcsolatban az OTP-nek feladata van. ösz- szesen 5250 az előirányzott magánerős lakások száma. Ebből 1650 a többszintes, a többi hagyományos családi ház. Ahhoz, hogy ezt a feladatot megoldhassuk, növelnünk kell az építkezések eddigi ütemét.

— Milyenek e nem kis terv- leladat megvalósításának lehetőségei?

— Ahhoz, hogy erre a kérdés felelni lehessen. sok mindent figyelembe kell venni, mert hiszen minden épít- V. kezésnek több meghatározó feltétele van. Ilyenek például: telek, közmű, építőanyag, kivitelező, pénzügyi fedezet. Vegyük ezekat sorra. A telkeket mindenütt -a település- fejlesztés távlati programjával összhangban kell kialakítani. Különösen a nagyobb helyeken fohtos ez. Ráadásul nem is akármilyen telekre van szükség, hanem figyelembe kell venni a kommunális. követelményeket is’. Nos. éppen itt mutatkozik a legtöbb probléma. Főként a többszintes építkezésekhez nem áll mindig kellő időben rendelkezésre a megfelelően közművesített telek. Az egyik ilyen beépítési programunk jelenleg ilven ok miatt késik: minden elő van készítve, indulhatna az építkezés, de nem tudják biztosítani a kellően közművesített telket. Építőanyag: úgy látjuk, hogy e téren javult a helyzet, mert ha sok utánjárással és nehézséggel is, de azért még a magánépítőtök is tudják biztosítani az építőanyagot. Téglahiány gyakran jelentkezik, de egyéb anyagokból inkább választéki problémák mutatkoznak. Jellemző, hogy építőanyaghiány miatt viszonylag ritkán kell módosítani az OTP-hiteles magánépítkezések befejezési határidejét. Kivitelezői kapacitás: Amíg az év elején kilátástalannak mutatkozott a helyzetünk a kivitelezői kapacitás hiánya miatt, most inkább többlet jelentkezik. Máris érződik a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek a hatása, amelyeket Fock elvtárs a gazdasági aktíván jelentett be. Hasonló a helyzet a tervezői kapacitással is. Az áralakulások azonban egyelőre nagyon kedvezőtlenek, s emiatt van némi megtorpanás. A pénzügyi fedezettel nincs probléma. A mag”nk területén minden lehetőt elköve-,. tünk a tervfeladat megvalósítása érdekében, úgy tapasztaljuk, * hogy hasonlóképpen járnak el más szervek is, ezért úgy vélem, hogy végül is sikerül majd úrrá lennünk a nehézségeken, és meg tudjuk valósítani a neavedik ötéves terv előirányzatait — feiezte be nyilatkozatát Dudás Antal.

BODA FERENC

Életerős öregek érdekében

Nagyon sok nyugdíjas-találkozón vettem részt. Ha visszagondolok az idős emberek összejövetelére, mindig elfog a keserűség. Ugyanis ezeken a találkozókon sok életerős idős ember volt, akik még áhítottak volna a munkát, akikből gyakran a munkától való elszakadás miatt lett megtört öreg. Sokan mondogatták, „én már nem lehetek hasznos tagja a társadalomnak, én már csak élősködőin”. Igaz, hogy kesergésük kicsit túlzott volt, hisien miinkával töltött negyven, esetleg negyven, öt esztendő után hogy lennének „kölöncök a dolgozók nyakán?” De mégis... Sok nyugdíjast nem az évek, hanem a tétlenség, az effektiv munka nélküli élet tört meg.

Az ötvenöt évet közelítő nők és a hatvan év felé járó férfiak egy része már rettegésben él. Rettegnek az elmúló napok gyorsaságától, mely "mind közelebb viszi őket a búcsúhoz, a munka búcsúztatásához, a nyugdíjhoz.

De most megszűnt a nyugdíj előtt állók rettegése, társadalmunk idős tagjaiban a kiszolgáltatottság érzése. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete szerint — mely 1972. január 1-ével lép hatályba — a nyugdíj- korhatár elérése után a munkában töltött évekre to- vábbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot lehet megállapítani.

A réndelctet örömmel köszöntjük, mert humánus, mert hasznos — a társadalomnak és az idős dolgozóknak egyaránt. Hasznos a társadalomnak, mert bizonyára sok dolgozó kéz termál értéket továbbra is mind- annyiunknak. Hasznos a rendelet az életerős öregeknek. hiszen tovább dolgozásuk fejében ösztönző nyugdíjpótlékot — külön köszönetét — kapnak.

Jelentős része a rendeletnek, hogy a jövőben egy naptári év alatt általában 840 órát — tehát 105 napot dolgozhatnak az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok és végzett munkájuknak megfelelő munkabért kapnak nyugdíjuk folyósításának korlátozása nélkül. Eddig egy év alatt csak 6000 forintot kereshettek. Azok a nyugdíjasok, akiknek a havi 700 forintot nem haladja meg nyugdíjuk, egész esztendőben korlátozás nélkül vállalhatnak munkát, korlátozás nélkül dolgozhatnak.

— h —

Félév után — pályaválasztás előtt

XJtmutató kapcsolat

Újszerű kapcsolat kialakítására kérte fel a regölyi művelődési ház vezetősége a faddi termelőszövetkezeti művelődési ház vezetőit a héten írt levelében, A regölyiek azt kérik, hogy a két művelődési ház időnként közösen szervezzen <* gazdasági, a szakmai és a klubvezetők részére tapasztalatcseréket. A levél javasolja továbbá, hogy rendezvényeket, műsoros esteket, kirándulásokat is szervezzenek a jövőben.

Ennek eredményeként a két művelődési ház az 1972-re készült ' terveibe ezeket a javaslatokat beleépíti. A faddi- ak válasza kezdeményezőnek tartja és elfogadja a regölyiek kezdeményezését. Véleményünk szerint is rövid időn belül követőkre talál majd ez az új kapcsolat a. művelődési házak körében.

Labdavarrókat bedolgozói munkakörbe

felveszünk.

JELENTKEZÉS:

Horváth Sándor részlegvezető Kaposvár, Vörös Hadsereg u. 9

„DELTA”

Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezet

(229)

Zénó névnapja igen kedvelt idén minden általános és középiskolás diák ‘•zámára. Oka egyszerű: december, ,22-én. volt a téli szünidő első napja. A szünetet azonban igazán . .csak az. Utolsó évfolyamosökig-tudják 't-lvéím, a nyolcadikosok és a középiskolák negyedikesei már a továbbtanulás, a pályaválasztás jegyében töltik a taní-- tásmentes napokat.

A Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola tanulói aránylag könnyű helyzetben vannak; Idén két osztály végez ipari szakon. Érettségi bizonyítványt és mechanikai műszerész szakmunkás képesítést kapnak kézhez, ha sikereden befejezik a tanévet. Munkába állnak

— szakképzettségük van —, vagy pedig tovább tanulnak. Sikertelen egyetemi, vagy fő-, iskolai felvételi esetén pedig ott a szakmunka-bizonyítvány.

A tavaly végzett tanulók közül minden harmadikat fel-' vettek valamilyen felsőoktatási intézménvbe — tájékoztat bennünket König István igazgató. A többiek kivétel nélkül a szakmában helyezkedtek el. Az idei előzetes felmérések szerint a végzős 71 tanulóból

27-en kívánnak tovább tanulni. Tizennyolcai} műszaki, hárman nem műszaki pályára, négyen katonai főiskolára, ketten pedig még nem döntötték el, hogy hova adják be felvételi kérelmüket. A többiek is a szakmában akarnak maradni. Lehetőségeik mindenesetre meglehetősen tágasak, hiszen a közismereti tárgyak tankönyvei megegyeznek a gimnáziumi tankönyvekkel és a szakmunkás-bizonyítvány pluszt jelent számukra. Ilyen típusú osztály idén végez utoljára, akik jövőre fejezik be a szakközépiskolát, azok az új típusú képzés után középfokú műszaki végzettséget kapnak.

A TV fa osztályban 11 lány és 27 fiú tanul. Arról érdeklődünk, valójában ennyire egyszerű-e a pályaválasztás é" mennyire van befolyással a négy év gyakorlati jellege.

— Örülök, hogy nemcsak érettségi, hanem szakmunkásbizonyítványt js kapok

— mondja Nyers Csaba. — Katonaj ’főiskolára jelentkeztem. Édesapám is katona itt megfelelő előképzést kaptam a továbbtanuláshoz.

Bállabás László és meg jó- néhányan az NDK-ban szeret- nélf hasznosítani frissen szerzett szakmunkás, bizony ítvá-.

nyukat. Az osztályban sokan gondolkodnak hasonlóan és külföldön is együtt szeretnének. dolgozni.

Zsaludek Erzsébet Bács- Kiskun megyéből került az iskolába.

— Sajnos nem a’legjobb a tanulmányi átlagom, dolgozni megyek — mondja. — Úgy tervezem, : hogy visszatérek Kunpeszérre és a szakmában helyezkedem el.

Van, aki az iskola bázisüzemében, a műszergyárban dolgozik tovább, van olyan is, aki azzal a, gondolattal foglalkozik, hogy a nyomdába megy, ha befejeződik a tanév. A nyomdából már voltak az iskolában és elmondták a végzősöknek, milyen lehetőségek várnak azokra, akik ott akarnak elhelyezkedni.

Klapka Mihály esetében könnyűnek látszik a továbbtanulás, tavaly kitűhő volt, most .is 4,5-re áll a bizonyítványa, ö a rriűszaki egyetemre készül a gépész-, vagy villamosmérnöki szakra. Balogh Józsefnél’ azonban ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Négy éven keresztül a mechanikai műszerész szakmát tanulta és továbbtanulási kérelmét a Felsőfokú Vendéglátóipari és Kereskedelmi Főiskolára adja be.

— A kereskedelmi iskolában akartam eredetileg tanulni, de

ide jöttem, — biztos, ami biztos —, jó, ha az embernek van egy szakma a kezében. Ha felvesznek a főiskolára — Szerencsém van, ha nem — a szakmában helyezkedem el.

Taíán nincs igaza a fiatalembernek, hiszen szakmája lett volna akkor is, ha a kereskedelmi iskolába iratkozik, sőt ott sokkal jobb alapot kapott volna a továbbtanuláshoz! Vajon megérte-e, hogy négy évig valaki szakmát tanul és érdeklődése teljesen másfelé irányul?

Tóth János Dunaújvárosban, a Kohó- és Gépipari Műszaki Főiskola karbantartó szakára jelentkezik.

— Ha nem vesznek fel? — kérdi. — Akkor szakmát tanulok megint.

— Rosszul megy taláh a jelenlegi?

— Tavaly hármasom volt gyakorlatiból, idén jobbra számítok. Elméletből viszont eddig mindig négyes voltam. De akkor sem akarok a szakmában maradni.

A válaszok többsége tehát megnyugtató. Biztonságérzetük van a tanulóknak, tudják, ha befejezik az iskolát, szakma lesz a kezükben, amellyel könnyen elhelyezkedhetnek. Ha lehet tovább tanulnak — többségük a szakmában. Előnyös oktatási forma részesei, akik az iskolát befejezve, életre készek. Hogy vannak kitételek? Még csak félév van!

RÓZSA GYÖRGY

A Húszon felüliek klubja Budapestre kirándult

A Babits Mihály megyei művelődési Jcözpont Húszon felüliek klubjának 36 tagja december 22-én a művelődési központ autóbuszával Budapestre kirándult és a Thália Színházban megnézték a Bar- tókiána című dokumentumjátékot, melynek főszereplője Kozák András volt. A dokumentumjáték rendezőjét, Kazimir Károlyt a klub meghívta Szekszárdra, hogy tartson előadást és vezesse le a vitát, melyet a szerdán látott előadásból rendeznek. Kazimir Károly 1972. februárjában érkezik a megyeszékhelyre, részt vesz a klub egyik foglalkozásán.

t