Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

J ubiláló munhásorek Két poszton —- egy célért Gazdaságos termelés — jövedelmezőség A pórt hívó' szavára tizenöt évvel ezelőtt vállalták, hogy fegyverrel védik a néphatal­mat. Tsz-tagok, üzemi munká­sok, tisztviselők, pedagógusok, orvosok . .. Napi munkájuk után felöltik a szürke egyen­ruhát, kiképzésre járnak, őrsé­get állnak, lövészeteken, gya­korlatokon vesznek részt, hogy ha kell, kellő eréllyel sújtsa­nak le az ellenségre. „A Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság meghozza a következő határo­zatot ..Nehéz lenne meg- mondani, hányszor mondotta már el ezeket a szavakat az elmúlt tizenöt év alatt dr. Lő- rincz János, a TMDB elnöke, ítélkezési gyakorlata jóval hosszabb, a tizenöt évet csak azért említjük példaként, mert azóta áll kettős poszton. A munkásőrség egyik alapító tag. ja, az elsők között fogott fegy- 'vert a szocialista haza védel­mére. Érdekes ez a kettős poszt; egyiken szigorúan őr­ködni kell a törvényesség fe­lett, helyreállítani a megsér­tett igazságot munkáltatóit, munkavállalók között, és a másikon; védeni azt a halai­mat, amely minden jogszabályt úgy alkot meg, hogy az az egész dolgozó nép javát szol­gálja. Sem egyikről, sem a másikról nem tud szenvedély nélkül beszélni. — Valamikor, jó harminc évvel ezelőtt azt mondtam: en. gém nem érdekel a politika. Nem érdekel más, csak az, hogy legalább naponta egyszer annyira amennyire jóllakhas­sam. Aztán 1945-ben mégiSj ha­bozás nélkül beléptem a párt­ba. Igaz, azóta diolomát sze­reztem, odafirkanthatom a ne­vem elé azt a két betűt, de a munkás múltamat nem tagad­hatom meg. Innen az íróasztal mellől, ahol annyiszor elmon­dom : „kötelezem, a vállalat ve­zetőjét, hogy állítsa vissza X. Y. dolgozó eredeti munkaviszo­nyát”, innen tudom, hogy a munkásosztály mit veszíthetett volna, ha 1956-ban végleg fe­lülkerekedik az ellenforrada­lom. ;— Akkor, azokban a napok­ban néhányadmagammal a Pozsonyi Náci egyetlen vadász- puskájával őriztük a megyei tanács épületét. Egyetlen fegy. verrel... A másik pedig kom­munista meggyőződésünk volt. — Az emlékek .. ? Beszéljek arról; hogy amikor először mentem járőrbe Szaiff Pistá­val, erry rendőrrel, egy kar- halalmisíával, hány alattomo­san gyűlölködő tekintetet érez­tünk magunkon, és hogyan kellett az indulatainkon ural­kodni a MUK-ot emlegető hu­ligánok láttán? Beszéljek ar­ról, hogy a pártbizottság épü­letében hány éjszakát politizál­tunk át az öreg Prnntnerral, Raoci elvtárssal arról, hogyan ■tovább ? — Mégis, talán a legmara­dandóbb élmény az volt a kez­det kezdetéről, amikor Cecén napokon keresztül kutattunk az 1919-ben mártírhalált halt Cséby testvérek után. — A szekszárdi munkásőr- egység az ünnepélyes alakulás­kor Cséby József nevét vette fel. Addig nem tudta senki, hogy a fehérterror hol végezte ki őket, illetve, az életben maradt 1919-esektől csak any- nyit, hogy a különítményesek nem merték őket a többi áldo­zattal együtt Szekszárdon ki­végezni. — Nem sokkal az ünnepé­lyes avatás után tudtuk meg, hogy Cecén él. még az a közsé­gi hivatalsegéd, aki eltemette őket. De annyi idő után ő sem tudta pontosan, hol is van a Népújság 3 1971. december 24. sír kint a temető szélén. Har­mat Józseffel, az akkori pa­rancsnokkal, Bol várival, Hajdú Laci bácsival, a tolnai és a bátaszéki szakaszból négy-négy munkásőrrel öt napon keresz­tül kutattunk, ástunk, mire megtaláltuk őket. Zubbonyuk gombjairól, a két koponyán lévő tarkólövésekből állapítot­tuk meg, hogy valóban ők azok. Nem lehet elmondani azt a megindultságot, ahogyan a megtalálásukat fogadta az életben maradt testvér, Cséby Lajos, akkori belgrádi nagy­követünk. — Azóta elmúlt tizenöt év. Kevesen vagyunk már az egy- kori íilanftn fatmk krWíil Általóban a karácsonyt meg­előző héttel kezdődik a Posta év végi csúcsforgalma. így van ez ebben az esztendőben is. — Valamennyivel több cso­magot vettünk fel, mint ta­valy, ugyanebben az időszak­ban. -5- kezdte a beszélgetést Birtalan József, a szekszárdi Posta hivatalvezetője. — En­nek az #az oka, hogy a téli szünet előtt nem sikerült megfelelően megszervezni a középiskolai kollégiumokból a közvetlen elszállítást, azonban ez nem rajtunk múlott, hanem raituk. Ma. 23-án. négy teher- és egy személygépkocsi 501 csoma­got vitt ki. Előreláthatólag két órára befejezik a kézbesí­tést. KISZ-fiataljaink kilenc munkahelyen társadalmi mun­kában dolgoznak — a fiúk ál­Jászonyi Ferenc, az MTI munkatársa jelenti: Csaknem 2400 közös gazda­ságban kezdték meg az idei év eredményeinek számbavételét. A termelőszövetkezetek az évet jó eredménnyel zárják, a fel­osztható, jövedelem — az el­múlt évhez képest — megnőtt. A nagyobb anyagi lehetőségek a közös gazdaságok vezetőinek és tagjainak fefelősségét is megnövelik, ezért az idei zár-, számadásnak különös jelentő­sége van. A zárszámadások során a gazdaságokban kimutatást, ké­szítenek a közös vagyonról, ki­számítják a gazdálkodás ered­ményeit, é". átfogóan értékelik, elemzik egész évi tevékeny­ségüket. Az elemzés komoly szakmai felkészültséget kíván; kan elmentek azok közül, akik akkor Idő® korukat meghazud­tolva, fegyvert fogtak. Sokuk­ra fel kellett néznünk, mert a helytállásban példát mutattak nekünk, középkorúaknak éis a fiatalabbaknak is. Zokszó, egyetlen panasz nélkül vettek részt a legfárasztóbb szolgálat, ban, a legnehezebb gyakorlato­kon is. — Szeretem ezt a testületet, mert teljes kikapcsolódást je­lent a részvétel egy-egy fog­lalkozáson, éleslövészeten. Es ott, az egyenruhában minden­ki egyforma, nincs munkás, tsz-paraszt, vagy tisztviselő. Csak munkásőr ... — És, ha történetesen mun­kásőr kerül ide, a döntő­bizottság elé? — No, a kettőt el kell vá­lasztani egymástól. Itt nem a munkásőr, hanem a vállalat dolgozója követte el a munka­jogi szabályszegést. Itt nekem, mint a döntőbizottság elnöké­nek kell eljárnom. Egyébként, mint a városi-járási törzs tag. ja, előadásokon, foglalkozáso­kon — főleg, amikor a mun­kásőri kötelességekről van szó — sokat beszélek jogi kérdé­sekről. Dr. Lőrincz János, miután a nap végén szekrényébe zárja a munkaügyi vitái? iratkötegeit, siet, hogy eligazítsa az őrségbe, szolgálatba lépő munkásőröket. Két poszton, egy célért, egy szívvel.... tálában a csomagoknál, a lá­nyok pedig a leveleknél. Saj­nos nem mindenki értékeli segítőkészségüket. Hogy ide­jében kézbesíteni tudják a csomagokat, reggel 6-kor ki­válogatták azokat, melyekben romlandó áru van. Azt szeret­tük volna, ha még munkába indulás előtt megkapják a címzettek. Sok helyen azonban minősíthetetlen hangon fogad­ták a fél hétkor csöhgető postásokat, amiért „megzavar­ták az emberek éjszakai nyu­galmát”. — Sikerült-e beállítani több munkaerőt a csúcsforgalom idején? — Az elmúlt években a technikai, elsősorban 2 szállí­tóeszközök hiányoztak. Most fordított a helyzet. Gépkocsi miután az elmúlt évben a számszaki összesítéseknél még mindig elég sole hibát talál­tak. Ezért idén több mint 3000 téesz-könyvelő és számviteli dolgozó számára az országban több helyen tanfolyamokat szerveztek. A termelőszövetkezetekben mindenhol dolgoznak a Zár­számadással kapcsolatos leltá­rozásokon. A munkát meg­könnyíti, hogy az állóeszközök jelentős részét — a korszerű szabályozás miatt — már nem kell minden évben számba venni. Könnyebbséget jelmt az is, hogy a leltározásra ke­rülő vagyontárgyakat nemcsak december 31-i, hanem más, a szövetkezet által meghatározott „fordulónappal” is összesíteni lehet. (MTI). Az MSZMP Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén a soron lévő gazdaságpolitikai felada­tok megoldásával kapcsolat­ban hangsúlyozta; „A gazda­ságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejű­leg csökkenjen a gazdaságta­lan termékek termelése” A gazdaságos termelésről, a jövedelmezőségről sok szó esik napjainkban. Ez mind népgaz­dasági, össztársadalmi, mind pedig termelői, vállalati szem­pontból érthető. Egyrészt azért, mért a negyedik ötéves terv­ben foglalt célkitűzések meg­valósításának elengedhetetlen feltétele a népgazdaság haté­konyságának, ezzel összefüg­gésben a termelés gazdaságos­ságának javítása. Másrészt a gyártmányösszetétel korszerű­sítése — a kedvezően értéke­síthető, versenyképes termékek mennyiségének növelése, a gazdaságtalan és elavult gyárt­mányok termelésének csökken­tése — nélkül az anyagi ösz­tönzés, a vállalati nyereség érdekeltségrendszere, a dol­gozók személyi jövedelmének növekedése kellőképpen nem valósulhat meg. Jelenleg a gazdaságtalan ter­melés még mihdig jelentős erőforrásokat köt le, s ez fé­kezi a társadalmi-gazdasági előrehaladást. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány a leg­utóbbi években több ízben hangsúlyozta a gazdaságos ter­van, de kevés az ember. Ezen úgy segítünk, hogy a dolgozók rendes munkaidejükön túl vállalnak még egy, vagy fél műszakot. Legtöbben reggel 4-től este 10-ig talpon van­nak. — Milyen a levélforgalom? — Ez a szokásosnak négy­ötszöröse — körülbelül 10—15 ezer levél naponta. Legtöbb a karácsonyi és újévi üdvözlő­lap. Ismét megszaporodott a vállalatok, intézmények által — közpénzen — magánszemé­lyeknek küldött üdvözlőkár­tyák száma. — Győzik a kézbesítést? — Szerencsére egyetlen kéz­besítő eém beteg. Éppen ma reggel beszéltem velük és mondták, hogy bár a fényes képeslapok nehezebben kezel­hetők, mint a levelek, szíve­sen végzik megszaporodott munkájukat, mert tudják, hogy sok embernek örömet szerez­nek. — Az ünnepek alatt milyen küldeményeket visznek ki? — Huszonnegyedikén a szo­kásos hétköznapi kézbesítést végezzük, 25-én csak a hír­lapokat, az expressz csoma­gokat és — bár nem köteles­ségünk — a romlandó és aján­dékot tartalmazó csomagokat juttatjuk el a címzetteknek. Sajnos azt nehéz lenne elő­re megmondani, hogy a táv­iratok kézbesítése terén mi lesz a helyzet. Jelenleg két táviratkihordónk van. eévik délelőttös, a másik délutdnos. 21-én és 25-én nagyon nehéz napjuk lesz, mert ilyenkor rendkívül megszaporodik az „érkezem" — ném érkezem, — várjatok — ne várjatok” típusú táviratok száma. Ter­mészetesen mindent elköve­tünk, hogy a csúcsforgalom ellenére a Postával szemben senkinek né legyen oka pa­naszra. melés megvalósításának szük­ségességét. Ennek ellenére még nem mindenütt értették meg e követelmény fontosságát. Joggal remélhető, hogy a most először öt esztendőre kidolgo­zott vállalati — szövetkezeti *— tervekben a termelőegységek már gondosabban mérlegeltek, 9 e követelményt is figyelem­be véve határozták meg lehe­tőségeiket, sokoldalú elemzés után szabták meg feladataikat. A középtávú tervekről készült felmérések kimutatják, hogy a kedvező tapasztalatok mellett a termelő vállalatok egy ré­szénél a meglévő gyártmány- szerkezet megváltoztatását nem a rendszeres és állandó piackutató munka alapján ter­vezik, szervezik, hanem egy­fajta, szűkén értelmezett „sa­ját lehetőségei;” vesznek csak figyelembe. Ezzel szemben mindannyiunk, az egész társa­dalom érdeke azt kívánja, hogy a termékfejlesztést, az újabb, a modernebb műszaki eljárá­sok bevezetését, az Önköltség csökkentését, a korszerűbb, a gazdaságosabb gyártmányok termelését valósítsák meg min­denütt. A műszaki, gazdasági vezetők küzdjék le a régi, a kitaposott úthoz való ragasz­kodás kényelmességét, merje­nek, ha kell kockázatot is vál­lalni a közös ügy érdekében. Arra van szükség, hogy a ter­melők új megközelítésből és új felfogás alapján foglalkoz­zanak a termelési szerkezet átalakításával, a gazdaságta­lan termelés visszaszorításával. Társadalmi és gazdasági fej­lődésünk egyaránt megkövete­li, hogy a műszaki és gazda­sági szakemberek. a vállalati dolgozók, de az irányító appa­rátusban működők is céltuda­tosan, határozottan és követ­kezetesen, együttes erővel ke­ressék, találják és oldják meg a sikeresebb, az eredménye­sebb gazdálkodást. A vállalati középtávú tervek készítése folyamán a minisz­tériumok, az országos hatás­körű szervek sokoldalú tanács­adással segítették a gazdálko­dó egységek tervezői munká­ját, és széleskörűen elemezték, hogy a vállalati tervek tükrö- 1 zik-e a népgazdasági koncep­ciót, hozzájárulnak-e a negye­dik ötéves népgazdasági terv teljesítéséhez. A negyedik öt­éves terv maradéktalan ' végrehajtása érdekében szük­séges, hogy a termelést és a felhasználást irányító központi szervek munkájában a gazda­ságtalan termelés visszaszorí­tása és az ebből adódó kérdé­sek, problémák megoldása az eddigieknél hatékonyabban, mindenekelőtt a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásá­val jusson kifejezésre. Erre hívta fel a figyelmet a kor­mány a közelmúltban megtar­tott üléseinek egyikén, amikor megállapította: „A termelési szerkezet kedvezőbb kialakítá­sa, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében fo­kozni kell a központi irányító szervek kezdeményező, ösztön­ző és koordináló szerepét”. Maradandó, tartós eredmé­nyek — természetesen — egyik napról a másikra nem szület­nek. Szakítani kell azzal ások helyen még megnyilvánuló szemlélettel, amely csak a rö­vid távú előnyök megszerzését tartja fontosnak. A gazdálkodó egységeknek hosszabb távra kell megalapozniok és bizónyí- tániok versenyképességüket, műszaki színvonal és önkölt­ség. jövedelmezőség szempont­jából egyaránt. A megjelölt célok — a gazdaságosabb ter­melési szerkezet kialakítása és a gazdaságtalan termelés vi.sz- szaszorítása — elérése csakis a vállalati és ágazati irányító szervek dolgozóinak céltudatos, közös, jó munkája eredménye­képpen valósulhat meg. Kerényi Ferenc Készülnek a termelőszövetkezetek zárszámadásai Naponta 10—15 ezer levél, 4—500 csomag Karácsonyi csúcsforgalom a szekszárdi postán

Next

/
Thumbnails
Contents