Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

J A bonyhádi járás területe 558 négyzetkilométer, lakói­nak száma 45 ezer. A népsűrűség 80,5 négyzetkilométeren­ként. 30 községe közül három — Bonyhád, Hőgyész és Nagymányok — viselheti a nagyközség elnevezést. 16 ter­melőszövetkezetének 64 ezer katasztrális holdján 4554 tsz- tag és 559 alkalmazott dolgozik. Két állami gazdaságának — a lengyeli szakiskolának és a hőgyészinek — földterülete 19 ezer hold, munkásaik száma pedig 1700 fő. Az ipar kö­rülbelül 9 ezer embert foglalkoztat. ; ­Egy gimnáziuma és egy szakközépiskolája van —. mindkettő a járás székhelyén, Bonyhádon. A járás rendel­kezik még egy mezőgazdasági és egy ipari szakmunkáskép­ző intézettel. Az általános iskolák körzetesítése, nagyjából befejeződött. A felszabadulást követően a német ajkúik ki-, illetve a székelyek és felvidékiek betelepítése következté­ben a lakosság jelentős része kicserélődött. Á bonyhádi járásbél jelentjük Város lesz-e Bonyhád? Soczó Lajossal, a nagyközsé­gi tanács elnökével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a címben szereplő kérdésre igen­nel' válaszolhatunk, csak ép­pen az időpont 'kérdéses. — Ez év szeptemberében tartottunk egy konzultatív ér­tekezletet, melyen részt vettek az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium képviselői, valamint a megye párt- és ta­kácsi vezetői. A távlati fej­lesztés lehetőségeiről volt szó. Ebben az ötéves tervben elsőd­leges feladatunk, hogy a lakos­ság ellátását a városit megkö­zelítő szinten biztosítsuk. Jelenleg — különösen a vendéglátóipari egységek vo­natkozásában — az igényeket nem tudjuk kielégíteni. Az érintett vállalatokkal már többször tárgyaltunk egy szol­gáltatóház létrehozásáról, a G-ELKÁ-val pedig a tv-szerviz létesítéséről. Ez utóbbihoz he­lyet. épületet ajánlottunk fel, eddig még nincs belőle semmi. — Melyek Bonyhád legége­tőbb gondjai? — Nincs elegendő vizünk. A meglévő hét kútból napi 1300— -1400 köbmétert nyerünk. Jövő nyáron újabb három kutat és a hozzá tartozó medencéket építjük meg. A vezeték 75 szá­zaléka 'készült el. 1972.,. június 30 a határidő a Végleges be­fejezéshez, de ezt valószínűleg két hónappal előrébb hozzuk. Körülbelül 20Ó jogos lakás­igénylő van a községben. A tervidőszak folyamán 15ff ^ta­nácsi elosztású lakás . épül. Négy óvodánkban csak zsúfol­tan tudjuk elhelyezni a négy­száz gyereket, ezért elhatároz­tuk, hogy újat építünk. A he­lyi üzemek kétmillió forinttal járulnak hozzá. Jövőre kezd­jük építeni és 197.3 .nyarán szeretnénk .átadni. Végleges megoldást ez sem jelent, de enyhít á helyzeten. — Közismert, -hogy á járási székhelyen nincs olyan helyi­ség ahol nagyobb ünnepélye­ket, összejöveteleket lehetne rendezni. — Egy megfelelő művelődé­si központ jelentené q. -meg­oldást. 1974—75-ben Thégihdít-! juk az építkezést kétmillió fo­rinttal. Azt hiszem, az ötéves XterV célkitűzéseit meg tudjujc való­sítani. legföljebb egyik-ihásik kisebb beruházás marad el. A megyei szervek vezetői több­ször is hangoztatták, hogy a tervidőszak folyamán Bonyhád város lesz. Véleményem sze­rint ehhez több fejlesztési le­hetőség kellene. Természete­sen addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Sem­miféle irreális követeléssel nem akarunk fellépni. — Maguk a bonyhádiak, hogy vélekednek a község fej­lődéséről? ’— Vannak, akik azt is ke- vesellnék, ha a müncheni olim­pia egész beruházási összegét a községre fordítanák, viszont sokat segítenek . társadalmi munkával is. Jövő nyáron egy 50 fős KISZ-építőtábort ho­zunk létre. A hozzánk csatolt Majos községben tavasszal megkezdődik a 6 kilométeres vízvezeték-hálózat kiépítése. Itt is jelentős társadalmi mun­ka felajánlásra számítunk. A tanácsi értékesítésű szövetke­zeti lakások leendő tulajdono­saival megbeszéljük, hogy az építkezésen 20—20 órát dol­gozzanak ellenszolgáltatás nél­kül. Azt szeretnénk —, ha majd erre sor kerül — Bonyhádnak ne csak az elnevezése változ­zon meg, ne mondhassa senki, hogy „Ez a falu is város?!” Egy fellobogózott iskola Zászlódíszben fogadott ben­nünket a lengyeli szakiskola. Már éppen találgatni kezdtük, hogy milyen ünnep van. mi­kor megpillantottunk egy fel­iratot, mely a „kedves szülő­ket” köszöntötte, ugyanis ép­pen szülői értekezletet tartot­tak. Az 1820-as években épült Aponyi-kastély -ma elsősorban a szakiskola diákotthonának nyújt otthont, . meg néhány tanteremnek, irodának. Az igazgató dolgozószobája szép régj,'bútorokkal van berendez­ve. Vagyont érhet minden da­rab. Fodor János nemcsak a mezőgazdasági , ,, szakmunkás­képző intézetnek, hanem a hozzá'" tartozó tangazdaságnak is vezetője. . —.- : ­— Jéléhleg 405 tanulónk Vcrrtr'Valamennyi itt’ŰákíIt^-'a diákotthonban. -A 3 éves kép­zés befejeztével . növényter­mesztő gépészek, kertészek, il­letve állattenyésztők lesznek. Jövőre indítjuk be az úgyne. Bonyhádot elhagyva, alig 8 kilométert autó­zunk a keskeny ország­úton, mikor feltűnik a községet jelző tábla: Tabód. Az út egyik ol­dalán modern gazdasá­gi épületek, a másikon pedig a 400 lelket számláló kis település házai. Nagyon rossz, sáros, gödrös út vezet a faluba. Ilyenkor ősz­szel személyautóval járhatatlan,' de cr te­herkocsik vezetői is meggondolják, hogy letérjenek-e a biztonsá­gos aszfaltról. — A lakosság na­gyobb része a Hőgyészi Állami Gazdaságban talált megélhetést, má­sok pedig a bonyhádi Petőfi Tsz-ben dolgoz­nak — válaszolja kér­désünkre Fritz Antalné. Amióta közigazgatási­lag Bonyhádhoz tartoz­nak, ő a tanácsi kiren­deltség vezetője. — Régen többnyire csak cselédek éltek itt. La­kásaik még most is megvannak. Talán egy éve alakították át az épületeket, padlózták le a szobákat. Tabódon hetenként kétszer — hétfőn és pénteken — van film­vetítés. Vasárnap dél­utánonként összejön 10 —20 fiatal az állami gazdaság klubjában, hogy lemezről zenét hallgasson. Néha táncolnak is. A kápol­nában havonta egyszer miséz a kisdorogi pap. Nincs itt élet a bolton kívül A szórakozást, mű­velődést, kikapcsoló­dást az ittlakók szá­mára szinte kizárólag a tévé jelenti. Majd­nem minden családnak van készüléke. Hétköznap délelőtt 0 kocsmát bezárják, így aztán akinek akad egy kis ráérő ideje, beszo­rul a boltba. Mi is ide igyekeztünk, némi ke­rülővel ötéviekéivé a sártengeren. Popén ’a kenyeret hordták befe­lé egy ponyvával leta­kart lovas kocsiról. Míg tartott az áruátvétel, a 8—10 várakozóval be­szélgettünk. — A falu Bonyhád külterülete és a kül­terület mindig is hátra volt szorítva — mondja egy energikus bácsi. Kresz József, az álla­mi gazdaság traktoro­sa egy olyan helyiséget hiányol, ahol 'bált, la­kodalmat lehetne, ren­dezni, meq be^öltené a művelődési ház szere­pét is. Mikor megkérdezzük, hogy a jelenlévők kö­zül, ki tan la a könyv­tárnak, hallgatás a vá­lasz. — Járnak-e a film­vetítésekre? — Oda inkább csak a fiatalok mennek. — Hát az időseb­bek? —Ők a tévé mellett maradnak. — Ha épülne itt egy művelődési ház, segí­tenének-e társadalmi ' munkával? — Mikor a járdát csináltuk, sokan dol­goztunk rajta, meg a bolt építésén is. Közben megkezdődik a kenyér szétosztása. Mindenki ' csak annyit kap, amennyit előzőleg felíratott. (Nehpgy megmaradjon). A szép, ropogósra Sült cipókat (8 kilométert utaztak lovas kocsin, és eddig vagy 5—6 ember kezén már 'keresztülmentek) selyempapírba csoma­golják, akár a városi üzletékben. * ; — Mennyi pénz -for­dul itt meg havonta? — Úgy 55—60 ezer forint körü| — vála­szolja Rózsa Péter bolt­vezető. A pulton 21 kiürült féldecis pálinkásüveg sorakozik. — Ez mind ma fo­gyott el? — Igen. Megérkezik a postás. Átveszi a bevételt és itthagy néhány napila­pot. — Sok újságot já­ratnak a tabódiak? — Alig* van olyan ház, ahova ne vinnék valamit. De megmon­dom. én pontosan is, ha kíváncsi rá. Jár a faluba 59 Népújság, 29 Népszabadság, . 6 Népsport, 2 Népszava, 3 Magyar Hírlap, 37 Képes Újság, 6 Nők Lapja, 3 Ország-Világ, 2 Képes Sport, 2 Tü­kör. (A Szabad Föld­ről ő is, mi is még­feledkeztünk). — Tudja mit írjon meg? Azt hogy a kis- tabódi alsótagozatosok a szántóföldeken ke­resztül járnak iskolába, mert nincs út. Mósfél- kétkilométeres salakjár­dát. kellene építeni, de eddig , hiába hoztam fel ezt a témát a ta­nácsüléseken — mond­ja az üzletvezető. — Meg azt is meg lehet írni, hogy. nincs itt élet a bolton kívül. Még egy gyűlést sem tarta­nak, ahol fel lehetne vetni a áondokat. Ami engem illet, megyek is innen, amllverr gyor­san csak lehet. Ezek az utolsó mon­datok, melyek ottlé­tünkkor elhanozanak a kis vegyesboltban. A súlvos szavak még ak­kor is klsó-oek ben­nünket, mikor, már el­maradnak mögöttünk a róni cselé-”'á-rrik, g ve­lük szemben épült szép új szolgálati lakások, a gazdaság palatetős istállói, a sártengerbe vesző út. vezeti alapszakmás oktatást. Ez azt jelenti, hogy csak az utolsó, a harmadik évben kell eldönteni a tanulóknak, hogy a három közül melyik szakot választják. A juhászok kivé­telével valamennyien Tolna megyeiek. Jelentős részük — mintegy 42 százalékuk — tár­sadalmi ösztöndíjas, ők az 50—600 forint állami juttatá­son felül általában még 250 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak. — Előfordul-e, hogy az itt végzett szakmunkások tsz-ek- be, állami gazdaságokba kike­rülve nem a képesítésüknek megfelelő munkát kapnak? — Ez elsősorban a kertészek esetében gond. Sok gazdaság megszünteti kertészetét, mi­korra nálunk végeznek a ta­, nulók. Ott, ahol hiányoznak az üvegházak, nincs biztosítva a téli foglalkoztatás sem. Közben gyorsan múlik az idő, az igazgató órájára pil­lant és elnézést kér. Már így is elkésett a szülői értekez­letről. Bizonyára türelmetlenül várják a néhány éve létesített új épületkomplexum modern ebédlőjében. Útközben sze­münk elé tárul a 40 holdás park egy része. Még a szomor­kás késő őszi ködben is gyö­nyörű látványt -nyújtanak- a hatalmas fák. A tanári szobában Vargha András igazgatóhelyettessel folytatjuk a beszélgetést. — Mint a szakmunkásképző intézetekben általában, itt is gond a beiskolázás. Egy tanár egész éven keresztül csak ez­zel foglalkozik. A másik prob­lémát a lemorzsolódás okozza. Jó néhány tanuló két-háram hónapos itt-tartózkodás után búcsút vesz a kapufélfától. — Ez mivel magyarázható? — A 14—15 éves gyerék még nem tudja kiválasztani a neki megfelelő szakmát. Sok­szor a szülő dönt helyette. Né­ha nem elég az a tudás sem, amit a tanulók az általános is­kolából magukkal hoznak. Újabban a közismereti órákra azok a szakfelügyelők járnak hozzánk is, akik az általános iskolákat látogatják. Felmérik, hogy hol kell javítani az ok. tatást. Az iskola figyelemmel kísé­ri a volt diákok életének to­vábbi alakulását is. — Kérdőíveket, küldünk ne­kik. A válaszokat értékeljük és figyelembe vesszük az ok­tatás megszervezésénél. Sok­szor az is kiderül, hogy né­melyik kezdő szakmunkás töb­bet keres, mint mi pedagógu­sok. Az igazgatóhelyettes mielőtt körbe vezetne az új épületek­ben, elmondja, hogy 1S66 nya­rán egy „országúti cirkáló” je­lent meg a kastély előtt. A grófi család Angliában élő há­rom tagja ült benne. Engedélyt kértek, hogy egy kicsit, körül­nézhessenek abban az épület­ben, ahol most az egykori cse­lédek leszármazottaiból a.szo­cialista mezőgazdaság számára képeznek szákembereket. Az engedélyt megkapták. Körülnéztek és elmentek. Vég­leg. " Női egyenjogúság Tévéién A járási hivatalban hallot­tuk, hogy a teveli takarékszö­vetkezetben csak férfiak ve­hetnek fel, kölcsönt. — Ez igaz? — kérdeztük a szövetkezet irodájában a négy női dolgozótól. Sokat­mondó összenézés' és némi vállvonogatás után a követ­kező válaszokat kaptuk: — Inkább azt nem szereti a főnök, ha a kezes nő. — Ha nő az adós, férfi ke­zes kell. — Azt szoktuk mondani, mikor kölcsönért * jönnek, hogy a kezes férfi legyen. — Van erre valamilyen jogszabály? . — Nincs. Sajnos a „főnökkel” csak telefonon tudtunk beszélni. Arról akart meggyőzni ben­nünket, hogy nem az a dön­tő: férfi vagy nő a ke'zes. ha­nem az, hogy biztosítottnak . látszik-e a visszafizetés. A gyengébb nemhez tartozók pedig könnyen otthagyják a munkahelyüket, férjhez men­nek és «setleg nem lesz, akin behajtsák a tartozást. Abban egyetértettünk, hogy minden esetet egyénileg kell elbírálni. Véleményünk szerint viszont nem lehet szempont az, hogy nő vagy férfi az illetői — Ha egyébként a követelmények­nek megfelel. Elvégre egyen­jogúság van. Vagy Tevelen mégsem. Iskolák A két világháború között a járásban egyetlen elemi is­kolai tanterem sem épült. A felszabadulás után paraszt­házakat alakítottak át erre a-célra. Az 1957—66 közötti időszakban 38 tantermet létesítettek. 19G0-ban kezdődött az általános iskolák körzetesítése. Azóta nincsenek osz­tatlan felsőtagozatok. A jelenlegi 34 általános iskolából 13 osztott, 7 részben osztott, 5 két tanulócsoportos, 9 egy ta- nulóesoportos, az utóbbi két típusban csak alsótagözat mű­ködik. A járásban — nem számítva a helyettesítőket — 29 képesítés nélküli nevelő dolgozik. Közülük 27-en tovább tanulnak. GYURICZA MIHÁLY \

Next

/
Thumbnails
Contents