Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
Mázán a Pásztor-féle házban A svájci bankár, ha üzleti ügyeitől fáradtan leül otthonában. és ha éppen a szoba falán függő faliszőmyegre siklik tekintete, biztosan megállapítja, hogy milyen szép, hangulatos ez az áru, mert számára az, hiszen pénzért vette. Esetleg tudja még, hogy Magyarországról való. Többre egészen biztos nem gondol. Igaz, honnan is tudhatná azt, hogy a szőnyeg készítője a Tolna megyei Mázán lakó, írástudatlan özvegyasszony, akinek nyolc gyereke közül csak kettő él, a többit a háború előtt elvitte a pusztító fekete himlő, s őt magát is beláthatatlan, ismeretlen utakra kényszerítette népének sajátos történelme. — Viharos életem volt, — mondja özvegy Aranyosi Är- pádné. Megállapítása közhely- szerű, de találó. Aranyosi Ár- pádné 1908-ban született Bukovinában, Andrásfalván. — Hatéves korom óta dolgozok. Szőni anyám tanított meg, de tudok én kaszálni, jártam erdőre, állatokat tartottam és közben gyereket neveltem. — emlékezik vissza. Szép emléke is van, de kevés. r — A dolog, csak a dolog... •— sóhajt mag elé. 1941-ben vonatra rakták, s megindultak Magyarországra. A hosszú útra már csak két gyerek indult el. a többi hat örökre ott maradt. — Az andrásfalvi temetőben vannak szegénykéim. Hosszú, nehéz út után érkeztek Magyarországra. Először Barcson telepedtek le. — Hat hónapig voltunk ott. A férjem erdőre járt, két fillér „zsoldot” kapott egy napra. Én napszámot vállaltam, vagy ami akadt. A férj, ahogy az asszony emlékeiből következtetni lehet, nyughatatlan ember vol-t. Jobb életet akart a családnak, de küzdelmét idő előtt feladta. — Az én uram mindig csak azt mondta, nem bírok én ezzel a nagy szegénységgel. Inni kezdett szegény. Nem is tudom, milyen ember volt az én uram! Ha otthon volt. nehéz volt vele, de ha elment nagyon hiányzott. 1942. elején Bácskába mentek. Negyvennégyig maradtak ott. özvegy Aranyosi Árpádné nem tudja pontosan elmondani, hogy hol, merre jártak a három év alatt. — Annyifelé, hogy magam sem tudom. — Tolna megyébe, Apar- hantra kerültünk először. Elég soká laktunk ott, de a férjemet tovább hajtotta a vére. Felsőnánra költöztünk, ott maradtunk tizenhét évig. Férjem meghalt, a szíve vitte el. Ahogy a mázai utcán mentem, s özvegy Aranyosi Ár- pádnét kerestem, — sokat kérdezősködtem. Csak egy öregasszony ismerte, ő is csak any- nvit tudott mondani, hogy a Pásztor-féle házban keressem. Később megtudtam róla, hogy a Pécsi Népművészeti Szövetkezet bedolgozója, és gyönyörű borshímes szőnyegeket. párnafejeket, ablakos lepedőket sző. melyekből távoli országokba is jut. Az udvar kihalt. A ház fali n tábla lóg: „Idegeneknek tilos a bemenet”. Hogy ki és mj célból tette oda, özvegy Aranyosi Árpédné sem tudja. A tábla marad, a betűk lassan olvashatatlanná halványulnak. — Nem tanultam én betűt vetni. De a nevem azért le tudom írni, — mondja. özvegy Aranyosi Árpádné tsz-tag vott Felsőnánán, állatgondozó. Mázára tavaly került, miután a lánya idejött férjhez. Itt is tsz-ben dolgozott, de rövid idő után kora miatt nyugdíjazták. — Azért, ha hívnak, elmegyek még dolgozni. De nemigen hívnak. Most már inkább csak szövök. Szeretem a szövést, de a pénzért teszem. Mikor idáig érünk a beszélgetésben, egy férfi lép a szobába. Köszön és pénzt v esz elő. — A disznó ára. — mondja, s nyálazza a pénzt. Kis idő múltán elmegy. — Engem nem lehet azért becsapni, mert nem tudok olvasni. Hét lilát, két pirosat kértem a malacért. Ez megvan. özvegy Aranyosi Árpádné férje, mielőrtt meghalt, ezt mondta: — No, asszony, boldogan halok meg, mert Árpád vére tovább él a gyerekemben, meg az unokákban. Mást alig hagyott maga után. — Az én uram nagyon szép meséket tudott. Vágy kétszázat. Kint is voltak nála, s valami műszerbe mondatták mindet. Meg az én uram mindig azt hajtogatta, hogy ő Árpád véréből való, mert ezt az őseitől tudja. Szegény, ezzel nem sokra ment. özvegy Aranyosi Árpádné most nagyon boldog. — Most kezdődik a szép élet. Szeme felélénkül, s a sötét, földes szobát tervek hálózzák be. — Nagyon jó embert találtam, hozzámentem a múlt héten. Bonyhádi ember, nyugdíjas. Ideköltözik, s hozza majd az állatait is. Jó lesz. Elhallgat, látom ,hogy tanakodik magában. — Azért a nevét nem mondom meg. Ennyivel tartozom Árpádnak, hogy az ő nevén írjon rólam. A szövőszék ott áll az ablak előtt. A délutáni szürkület lassan elborít mindent, csak a feszülő szálak villannak meg. — Nagyon szeretem ezt a szövőszéket. Anyámtól kaptam. Ha mindent hagyni kellett, ezt azért vittük tovább. Az asszony feláll háncsfo- natú székéről, kezét az öreg masinára teszi. — Most már nem vándorolunk. Elég soká,de megjöttünk. Ezen a napon sok mázai kisdiák énekből, szolfézsből tett sikeres vizsgát. A megyei művelődési központtól egy mikrobusz fotóanyagot hozott, mert kiállítás lesz. özvegy Aranyosi Árpádné minderről nem tud. Számára most már egy a fontos. Újra gyökeret ereszteni, az új otthonban. Kezében perdül, fordul, megfeszül a fonal. s szemlátomást növekszik a szőnyeg, hogy elkészülte után útjára induljon Dánia, Svédország, Svájc felé. Igaz. minderről alig tud valaki. ö maga se sokat. Ott lakik a Pásztor-féle házban. VARGA JÓZSEF Csökken a megye baromfiállománya Egyszer hopp, másszor kopp — tartja a közmondás, és ha ezt a megye baromfiállományára vonatkoztatjuk, akkor valóban jól fejezzük ki a jelenlegi állapotot. Most a „kopp” időszakában vagyunk és ahogy Magyar Jánosnétól, az Állattenyésztési Felügyelőség baromfi tenyésztési felügyelőjétől megtudtuk, egy ideig még ebben az állapotban is maradunk. — A legszembetűnőbb változás a kacsaállomány csökkenésében tapasztalható — mondta Magyar Jánosné. — Félévkor még húszezer darab volt a kacsatörzsállomány, jelenleg pedig mindössze ötezer darab van. Miután exportálni sem tudjuk — annyira telített a külföldi piac — a dombóvári halgazdaság is abbahagyta a pecsenyekacsa tenyésztését. Csupán Madocsán és Bökskén van a tsz-ekben megyei viszonylatban jelentős, egyébként szinte említésre sem méltó kacsaállomány. — Mi a helyzet a többi baromfinál? — Ha külön-külön vizsgáljuk a baromfiakat, akkor azon túlmenően, hogy általános jelleggel az egyhelyben toporgás, illetve a visszafejlődés jellemző, legjobban a tyúktörzsállománnyal állunk. Megyénkben Mélység meg magasság Újabb vidéki tudományos központ épül Nemrég adták át rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia jelentős beruházását a Szegedi Biológiai Központ első épülettömbjét; s máris újabb intézmény alapkövét rakták le Sopronban. Az új intézet, amely e beruházás révén megfelelő otthonhoz jut, az év elején vette föl az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete nevet. Az intézet két főosztályát alkotó két kutatólaboratórium hosszú évek gazdag munkájára tekinthet vissza. Fejlődésük következtében nőtték ki az eddigi kereteket, célszerűvé vált intézetté szervezésük, új otthonuk létrehozása. FREKVENCIASALÁTA AZ ŐRBEN A Tárczy-Homoch Antal akadémikus vezetése alatt álló intézmény kinőtte korábbi kereteit. Az elméleti kutatásban tevékenysége több új tudományterületen kiterjedt ég elmélyült, a gyakorlati alkalmazást tekintve pedig a kutatók által kidolgozott műszerkonst- rukciök növekvő keresletnek örvendenek mind itthon, mind külföldön. Mindezt . hitelesebben világítják meg azok a példák és kutatási munkák, amelyeket Ádám Aptal, a geofizikai, és Alpár Gyula, a geodéziai főosztály vezetője ismertetett. A geofizikai kutatólaboratórium 1955-ben alakult. Egy kis expedíció ekkor mutatta be Kínában az első hazai geofizikai műszer-konstrukciónkat. Sikert arattak, s a külföldi rendelést hamarosan nem is tudta kielégíteni a GAMMA Geofizikai Műszergyára. Mondhatnánk, ez mind rsak mellékterméke a kutatásnak, amely Olyan tudományos kérdésekre irányul, mint például az elektromos felépítés és az elektromágneses jelenségek a föld mélyebb rétegeitől a légkör magasabb rétegéig. A földnek és légkörének alaposabb megismerését szolgálva olyan elméleti tudományt művelnek, amelynek eredményei a gyakorlatban Is kamatoztathatók. A mélybeli elektromágneses. jelenségek ismeretét a nyersanyagok kutatásában alkalmazzák, amellett a földrengések vizsgálatához, s ezáltal előrejelzéséhez is segítséget nyújtanak. A rádióhallgatót bosszantja, ha a műsor élvezését időnként az áthalló másik adó műsora zavarja. Ezt a „frekvenciasalátát” az űrben az okozza, hogy a rádióhullámok nemcsak közvetlenül jutnak el az adótól a vevőhöz, hanem a magas légkör egyik részéből, az ionoszférából visz- szaveródve is, ha olyan az ionkoncentráció. így a rádió- technikának tesz szolgálatot e rétegek elektromos változásainak tanulmányozása. TÉRKÉP — LÉGIFÉNYKÉPRÖL A geodéziai főosztály idestova másfél évtizede működik együtt igen termékenyen a Magyar Optikai Művekkel. Műszereik a földmérés mellett különböző építési munkákhoz — például út, vasút vagy csatornaépítéshez — keresettek itthon, és külföldön. S a műszerek mellett mérési módszereket, számítástechnikai eljárásokat is kidolgoztak. Ezeknek fontos szerep jut az országos alapponthálózat felülvizsgálatánál csakúgy, mint az új polgári térképrendszer kidolgozásában. S ha már a térképnél tartunk, egyik kutatási területük, a fotogrammetria a pontosabb, korszerűbb térképezést szolgálja. Látszólag ez egyszerű dolog: repülőgépről lefényképeznek egy területet, és kész a térkép. Valójában az sem mindegy, hogyan fényképezik le az egyes területrészeket, s nem kisebb kérdés, hogy e részleteket tartalmazó légifotók mi módón álakítható't át térképpé. MILYEN A FOLD ALAKJA? Mindez a gyakorlattal szorosan összefüggő, közvetlen annak igényeit szolgáló elméleti kutatást tételez fel. Az elméleti kutatás ugyanakkor kifejezetten tudományos kérdésekre is irányul, ezek között nem kisebbre is választ keres, mint hogy pontosan milyen a Föld alakja. Hát kérdéses ez? A Föld — gömb. Igaz, de nem pontosan az! A tudomány ezért egy pontos föld-modeíl kidolgozására törekszik. Ezzel kapcsolatos kutatási terület bolygónk forgási rendellenességeinek vizsgálata, s annak feltárása, hogy az árapály jelenségek milyen hatással vannak a földkéregre. Az intézetté szerveződött laboratóriumok új otthona 1,5 millió forintba kerül, s az ígéretek szerint 1973. augusztus 19-én, adják át rendeltetésének. Szabad-e leírni a pontos dátumot? Hisszük: igen. A Győr-Sopron megyei építők bizonyára éppúgy szívükön viselik a területükön létesült intézet sorsát, — amelynek Sopron telket ajándékozott —, mint a Szegedi Biológiai Központnál a határidőt pontosan betartó szegediek. NÉMETH FERENC a New Hampshire fajtából tenyésztenek legtöbbet, az ország két tenyésztő, nemesítő telepe Hőgyészen és Alsótengelicen van. A háztáji számára is ez a legalkalmasabb fajta, .tojástermelése 140—160 darab, tojástermelési időszakonként. Ezzel a fajtával csak a kajdacsi tsz foglalkozik nagyüzemben. Í500 darabos törzsállományuk van. A fehér De- Kalb tojóhibridből tízezer darabos törzsállománnyal és százezer darabos végtermékkel rendelkezik a hátai tsz. Nem kifizetődő a pecsenyecsirke tenyésztése, hiszen darabonként alig több, mint egy forint a különbség az önköltség és a felvásárlási ár között. Nagyüzemben természetesen, .sokkal kifizetődőbb lenne tenyésztésük, erre azonban egyetlen szövetkezet vagy gazdaság sem rendezkedett be igazán. A tojás felvásárlási árának kedvezőtlen alakulása szintén óriási befolyást gyakorolt az idei kínálatra. Egykét évvel ezelőtt annyi tojás volt. hogy csak a Szerződötteket tudta átvenni a felvásárló. így aztán sokaknak gazdaságtalan lett a baromfitenyésztés. abbahagyták. Közben csökkent az állami dotáció is, és most oda jutottunk, hogy ezeknek az okoknak az összejátszása a kereslet alá csökkentette a kínálatot. Fordítottan arányosan viszont emelkednek az árak. A libaállományban. történt-e valamilyen változás? • — Egyelőre csak annyi, hogy csökkent az is. Jelenleg tízezer darab a libatörzsállomány a megyében. Reméljük azonban, hogy lesz változás, hiszen ■kormányhatározat született a nagytestű baromfiak (liba, pulyka) tenyésztésének szorgalmazására, A csirkénél ki van dolgozva a nagyüzemi tenyésztés módszere (tápanyag, takarmányfajta, hő-, fényigény, stb.), a libánál viszont még nincs. Ez hátráltatja egyelőre még a tenyésztést, de az erre vonatkozó kísérletek befejezésével itt is előrehaladás lesz. Azt mindenesetre figyelembe kell venni — bármelyik baromfiról legyen is szó —, hogy akkor nyereséges a baromfitenyésztés, ha a törzsállattartás a keltetéssel van összekötve. A húsfogyasztást természetesen nem a baromfi, hanem a sertés- és marhahús felhasználásán mérjük le. A baromfigondok akkor válnak válságossá. ha az előbb említettek értékesítésében valami fennakadás van. Az idei év sertéshúsellátása a vártnál jobban sikerült, így egyáltalán nem feltűnő, ha csökken a baromfi- állomány, kevesebb a baromfihús — különösen, az élő baromfi — a piacokon. A tojásellátás és a biztonságos húsellátás érdekében azonban meg kell állítani a baromfiállomány rohamos csökkenését! ROZSA GYÖRGY Dombóvári filmes hírek A dombóvári amatőr filmstúdió tagfai tegnap mikro- busszal Gyulaira látogattak. A látogatás célja az volt, hogy az ifjúsági klub tagjainak körében propagálják az amatőr filmezés szép szenvedélyét, mely a dombóváriaknak már olyan sok sikert hozott. Egyúttal idei díjnyertes filmalkotásaikból is bemutatót rendeztek. Egyébként a már komoly múltra visszatekintő dél-dunántúli filmszemlékkel kapcsolatban, melyek színhelye Dombóvár volt, az a döntés született, az elmúlt héten, hogy a hatodik ilyen szemlét is a városban tartják. Az alapelvek azonban megváltoznak, így az összejövetelnek nemzetközi jaileget igyekeznek adni. Máris érkezett jugoszldV) lengyel. NDK-beli és szlovák részvételi ajánlat,
