Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

*

(Folytatás az 1. oldalról)

nemcsak az állam pénzügyi forrásait, hanem a vállalatok és szövetkezetek jövedelmeit,, alapjait és kötelezettségeit is igyekeztünk áttekinteni. A vállalatok éá szövetkezetek jövedelme 12—13 százalékkal emelkedik. A nyereségtöbbletnek csaknem á fele a .termelés és a forgalom bővüléséből, jelentős hányada a hatékonyság javulásából' származik; Az adórendszer nem változik, így- a

vállalatait és'' szSvetkezstek ' nyereségükből 'az'' •Í9721 évi gazdálkodás eredményeként 48 milliárd forintot fordíthatnak' érdeltéltségi alapjaik képzésére.' A fejlesztési alapok növelésére az előző évinél 13 százalékkal nagyobb összeg,/ 30 milliárd forint ju't; a részeséh dési alapok növelésére ' áz 1971. évinél 19 százalékkal több, mintegy 11 milliárd forint fordítható. A tartalék- alapokba' 7 milliard forth tat; helyeznek,

Előtérben a jövedelmezőség javítása, az önköltség csökkentése és a gyártmány szerkezet korszerűsítése

— Az iparvállalatok állandó feladata most a tartalékok feltárása,, nevezetesen: a jö- vedelrífézőség 1 javítása,1 első-' sorban a költségszínvonal és a gyáxtmányszerkezet korszerű- sícése,..,S:zgmbetűnő,1 hogy az utóbbi, éyék"egész *s"ör eredményévé; — például a termelékenység emelkedésével — nem tartott lépést a költség- színvonal ■ csökkenése.

Lassú a korszerűtlen .termékek gyártásának megszüntetésé is,. Jíéhány vállalatunk pozitív, példája bizonyítja, hogy lehet györsitani a fejlődést.-~ A ‘ bérszabályozás ' módszerei az idén' módosultak. A változás nagyjában-égészében beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen jelentős szerepe

volt a termelékenység javulásában.1 A nyereség növelésé-; vei, a szigorú létszárngazdáiko- 1 dússal .összekapcsolt, a korábbinál jóval erőteljesebb érdekeltség ugyanakkor néhány területen ma is és a jövőben is indokolttá tesz. . bizonyos bérpreferenciákat. Ez .elsősök--, ban azokra az ágazatókra érvényes, amelyekbenaz ' ádóttsá- gok miatt nem . teljesíthetik' megfelelően a tervezeti1 béf-- eiheilés’ feltételeit,. Iiyen’ ágazat például á szénbányászát, - á sütőipar,. a . nyoríhdalpät, ■ á .'-lakossági szolgáltató sok*,'

A pénzügyminiszter ezután, a külkereskedelem. feladatairól szólt,. majd étetszmvenal-poli- fikánk kérdéseiről, beszélt,

Növekvő életszínvonal, szociálpolitikai intézkedések

’^Tisztelt '0!8S&ggJ«0i#R! i*TJe fi Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkö- ‘tTilményekváavőrferiíC pAt éves terv - szerint javuljanak. A- lakosság reáljövedelme várhatóan . 5—6-. százalékkal lesz magasabb, az -ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv

szerint 2—3 ■ százalékkal emel;

kedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet,,, jé.. áruellátás. mielä/ett.^,

■ Folytatjuk a Üakásépítééi program végrehajtását.. 1972- ben '74 500 lakás , épül, ebből

25 600 tanácsi; kézélésben. ".

— Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most á többgyermekes családok helyzeté- • nek könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három- és többgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát: Családi pótlékrendszerünk 'bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az. egyedülálló egy- és kétgyermekes, szülőket is. Néhány további kedvezmény-bővítő változtatással — például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra — így á költségvetés 900 millió forint többletterhet .Vállal.

. Faluvégi Lajos ezután számos szociálpolitikai intézkedésről beszélt, majd befejezésül a következőket mondotta:

— A gazdaság helyzeténéit megítélésében és a tennivalókra vonatkozó nézetelvben időnként , lehetnek különbségek. A gazdálkódás". feltételeitől, azok .változásaitól függően — saját szempontjaikat 'figyelembe véve'—másként közelíthetik meg a. kérdéseket az irányító szervek,- a Vállalatok, szövetkezetek, vagy a fogyasztók, de közös, döntéseink . után arra van szükség^ hogy a cselekvés egységes legyen, mert csak ez szolgálhatja a további előrehaladást és a legfontosabb érdekeket : valamennyiünk érdekét.

A kormány nevében kérem a Tisztelt országgyűlést, hogy az 1972. éyi állami .költségvetéstől szóló törvényjavaslatot fogadja eh

Faluyégi Lajos expozéja befejeztével Apró Antal szünetet rendelt eí, majd szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az ország- gyűlés. Elsőnek Iraokai János, a terv- és költségvetési bizottság titkára, majd Kisgergely Lajos,' Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Ispánovits Má,rton Bács-Kiskun megyei és. Marton János Győr-Sopron inegyei képviselő felszólalása után ebédszünet következett. Szünet • után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját ’az . országgyűlés. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke -emelkedett szólásra.

Párdi Imre felszólalása

.Felszólalása ■ elején áttekintette az elmúlt időszak eredményeit, s egyebek közt aláhúzta, hogy’ a, gazdaságirányítás'bevehetett új rendszeré, a lelj« -kibontakozás tátjám haladva,. kedvező hatást fejt ki gazdaságunkban. Elmondhatjuk, hogy gazdaságunk ösz- szességében egészséges alapokon ájlj. évről évre törésektől, váralján fordulatoktól mentesen fejlődik:

1971. — az öféves tervidőszak -első éve volt, amelynek eredményeivel — a teljesítmények tekintetében — alapjában, véve elégedettek. lehe- fünk. , .' ■„ .

. Gazdasági életünknek kedvező vonása,, hogy a lakosságot ellátó fogyasztói piac egyensúlya megfelelő., a százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés. mellett ;s biztosítani tudtuk a kiegyensúlyozott áruellátást. Ez azt mutatja. hogy a vállalatok már jobban alkalmazkodnak a kereslethez- és javul az- árukínálat szerkezete, A terv előirányzatait kismértékben meghaladva emelkedik a lakosság életszínvonala. Teljesül a lakásépítési terv. Emelkednek az egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatások.

Tisztelt képviselő elvtársak!

Az 1972. évi terv és költség- vetés fő előirányzatai mutatják, hogy gazdaságunk növekedése a következő évben is biztosított.

— Az előirányzott termelésnövelés feltételei: termelőkapacitás, nyersanyag, energia, munkaerő szempontjából rendelkezésre állnak.

— A lakossági fogyasztás Kiegyensúlyozottsága az ez évi «zínvwnalon biztosítható,-— A beruházásoknál a folyamatban lévő beruházások gyorsítására, az új kezdések mérséklésére, ,'a felhalmozás ez éyj szmten tartusára törekszünk.

Azt irányozzuk elő, hogy a külkéreskedelmünk' egyenlege miridkét viszonylatban javuljon. ’ •

— 197.2-ben a tervszerű gazdasági fejlődés követelményeit

Kádár János az országgyűlésen.

(MTI foto — KS)

határozottabban - kell' érvényesítenünk

— Az elmúlt évinél szélesebb körben tartalmaz a .terv konkrét kormányzati intézkedéseket.

— A tervezett gazdasági fejlődés során a korábbinál jobban számolunk a színvonalasabb vezetéssel, a fegyelmezettebb munkával

Az-első és legfontosabb feltételnek tekintjük: fokozatosan létrehozni a nemzeti jövedelem termelésének és elosztásának egyensúlyát.

— Mivel 1970—1971-ben több milliárd • forintot tett ki a nemzeti jövedelem mérlegének hiánya, az egyensúly helyreállításának módja alapos megfontolást igényel. Két lehetőség között választhatunk:

1. Egy, legfeljebb két év leforgása alatt létrehozzuk az egyensúlyt oly módon, hogy a beruházásokat az idei várható színvonal alá csökkentjük, mérsékeljük az életszínvonalemelés céljait szolgáló erőforrásokat és elfogadjuk, hogyha termelő kapacitások jelentős nagyságrendben kihasználatlanok maradjanak.

2. Megóvjuk éle tszí nvonál- politikánkat és a beruházási folyamatokat sem csökkentjük ä már elért színvonal alá; a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének elérését, ötéves tervünk célkitűzéseinek megfelélően, néhány éves idő^ szakra irányozzuk elő.

Az 1972. évi tervben a gazdasági fejlődés és az életszínvonal-politika folyamatosságának megőrzése érdekében az utóbbi megoldást választottuk.

Párdi Imre a továbbiakba» a következőket mondotta;

Az ipari termelés 5—6 százalékos növekedési, ütemét és a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődését reális célnak tartjuk, olyannak, amely a tervben foglalt egyensúlyi követelményekkel összhangban van. Az ipari termelés népgazdasági szinten előirányzott növekedésének elérésében fontos feltétel rendelkezésre álló kapacitásoknak fokozottabb mértékben exporttermelésre való fel- használása. Ennek elmaradása

Tana.’skuzik az orszaggjyues

esetén, kisebb, 3—4 százalékod a növekedés lehetősége. A cél azonban az ipari termelés legalább 5 százalékos növekedés se! ,

A terv végrehajtásához számításba vett eszközöket vette sorra, jellemezte ezután Párdi Imre:

1. ) A lakosság fogyasztásán nak tervezett színvonala aa eddig alkalmazott módszerekkel jól szabályozható. A növekedést közvetlen intézkedések is megalapozzák, mint például a családi pótlék, a központi bérgazdálkodási alapi az árak ellenőrzésének további szigorítása.

2. ) A beruházási növekedés mérséklése kétségtelenül á legnehezebb feladatok egyike. Ennek érdekében a tervezett költségvetési kiadások beJ tartását jobban megkövetelj jük. A decentralizáltan felhasználható pénzeszközök képződését a terv jól szabályozza; az állami támogatást viszont korrekciókkal mérsékeljük.

3. ) Ä kormány határozatna# írja elő, hogy az ágazati minisztériumok és a' vállalatok szintjén konkrét intézkedési programokat dolgozzanak ki a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítására, a korszerű^ versenyképes termékek előállításának segítésére.

4;) A .munkaerő-vándorlás káros hatásainak visszaszorítása érdekében, a már meghozott munkaerő-gazdálkodási és munkajogi intézkedéseket <kö; yetkezetesebben alkalmazzuk.

5.) A világpiac és a termelési feltételek objektív változásait követve, összhangban öt j éves tervünk erre vonatkozó célkitűzésével, termelői és néhány fogyasztói ármódosításfl hajtunk végre abból a célból» hogy:

— az árak • reálisabban tükrözzék a tényleges ráfordításokat, ezen keresztül helyesebben ösztönözzék a termelő; két és fogyasztókat;

— bizonyos tevékenységek esetében, amelyeknél jelentős burkolt ártámogatást kapnak a felhasználóit, az építők, a társadalmi ráfordítás költségét fokozottan áthárítjuk a hasz; nálókra.

Felszólalása végén Párdi Imre hangoztatta:

Az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés megvalósításával jelentős lépést te- szuhk IV. ötéves tervünk sikeres végrehajtása útján. ■

Párdi Imre beszéde után felszólalt a vitában Németh István, Hajdu-Bihar megyei, Varga Gáborné, Borsod megyei, dr. Petnő Ferenc, Szabolcs megyeij Kollár József, budapesti képviselő. Ezután szünet következett. Szünet után Apró Antal vette át az elnöklést. Nyers Rezső. ■ az M3EMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra.

Nyers Rezső elvtárs beszédét lapunk holnapi számába» ismertetjük.