Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
MAGAZIN * MAGAZIN • MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN « MAGAZIN Termőföld < V , . ^ • a balti mocsarakból A „Galaxy“ típus A Lockheed C—5, a ,,GaEsztország talajjavító . szakembereinek irányításával lecsapolták a köztársaság vizenyős területének felét1, tíz évvel korábban teljesítve a kitűzött tervet. A munkálatok a teljes lecsapolásig tovább foly- feískto.Sk.k^géP.esített.. talajjavító „-egységek, traktorok, exkavátorok. buldózerek dolgoznak á munkaterületen. A gépek termővé teszik a szűzföldet; kiszárítják a cserjéket, kifordítják a talajból a köveket, fatuskókat. Az ötvenes évek elején, mikor a Balti-tenger menti kis köztársaságban megkezdődött ez a nag5Tarányú lecsapolás, a mezőgazdasági területnek több mint 60 százaléka (körülbelül 1 millió hektár) volt mocsaras. Most, a már lecsapolt félmillió hektárról hektáronként általában 45 mázsa gabonát , és 300—350 mázsa burgonyát takarítanak be az észt parasztok. A mocsarak lecsapolását teljes mértékben az állam fedezi, a termővé tett földeket pedig térítés nélkül bocsájtják a termelőszövetkezetek rendelkezésére. laxy”, a világ legnagyobb űrtartalmú és legdrágább repülő- gépe, a repülőipar történelme legnagyobb baklövésének bizonyult. A tervezők igen magasra állították az ugrólécet: a Pentagon kérésére olyan repülőgépet terveztek, amely egész csapattesteket órák alatt átszáUíthatnaik az óceánon. Miután a gépeket megépítették, kiderült, hogy aligha alkalma, sak erre a feladatra. A C—5, a „Galaxy” 700 katona s azok teljes felszerelésének a szállítására készült. Ez év októberében az amerikai légierők parancsnoiksága felfüggesztette a gépek startolását. A balesetek egész sora indokolja ezt a határozatot. Már az első repülő átadásakor — az elmúlt év júniusában — kiderült, hogy a hibalehetőségek egész sora veszélyezteti a legénységet és a szállítandó csapatokat. A 300 tonnás óriásgép 28 kerekének egyike a berakodás pillanatában kiesett. Később az egyik gép a repülőtéren elégett, egy másik, ugyancsak felszállás előtt felrobbant. Egy harmadik gépen a próbarepülés során a pilóta éppen startolni akart, és amikor a motorok teljes erővel dolgoztak, nem a gép szállt fel, hanem a baloldali motorok csődje egyike repült a levegőbe. 28 vizsgálatok során kiderült* hogy a motorok felfüggesztése nem biztonságos. Az amerikai légierő parancsnoksága kénytelen volt visszavonni az egésa „Galaxy’-flotta startolási engedélyét A „Galaxy” típusú katona? szállítórepülőgépek építése az előzetes számítás szerint 2,3 milliárd dolláros költséget je-, lentett volna, de végül kiderült* hogy ennek az összegnek a kétszeresére van szükség. A téves számítások miatt a Lockheed a csőd szélére került, 250 millió dollár értékű állami segéllyel biztosították fennmará» dását A „Múlandó v műanyagtól iák A. gyártott polivinil-alkohol körülbelül egyötöd részét csomagolófólia előállítására használj ák fel. A fólia vegyileg szilárd, tartós, s a legfontosabb, hogy vízben jól oldódik. A fóliában mérgező és illanó'; anyagokat szállítanak és tárolnak — vegyszereket, mosószereket, gyógyszerkészítményeket. Mivel a fólia vízben oldódik, ez a csomagolási forma, megkíméli a fogyasztót az üres tárolóeszközök okozta goíidoktól. A szennyes fehérneműt például zsákokban lehet - a mosógépbe tenni. A Szovjetunióban újfajta, Vízben oldódó fóliákat próbáltak ki a mezőgazdasági vegyszerek csomagolásánál! Alkalmazásuk évi több millió rubel megtakarítást tesz lehetővé, biztosítja a kiszolgáló személyzet tökéletes védelmét. A fólia áttetsző, színtelen teljes egészében feloldódik a vízben és az egész folyamat nem tart tovább 1—2 percnél. A víz hőmérsékletének emelésével a feloldódás, gyakorlati szempontból villanásnyi . idő alatt megy végbe: a fólia 10—20 másodperc alatt „eltűnik”. „Múlandósága” ellenére azonban kellően tartós. A polivinil- alkoholból készült hártyát 2— 2,5-szeresére lehet nyújtani anélkül, hogy elszakadna. Egy. szóval ez az anyag minden vo. natkozáshan megfelelő. Hozzá kell még tenni, hogy a műanyaghártyák a legtöbb szerves oldószerrel — benzin, kőolaj, zsírok, kencék — szemben vegyileg közömbösek. Nem mérgező hatásúak, és 170 fokos hőmérsékletet képesek elviselni. Gyomirtó kesztyű Tavasszal kerül kereskedelmi forgalomba az a kertészkesztyű, amelynek segítségével — puszta érintéssel — megszabadulhatunk a gyomnövényektől. Az újfajta kesztyűt eredetileg azoknak a földeknek gyomtalanítására szánták, ahol rendkívül nagymértékben elszaporodott a vad zab, de amatőr kertészek szintén eredménnyel alkalmazhatják. A részben műanyagból, részben gumiból készült kesztyű tenyér részén apró, gyomirtószerrel teli zseb található. A gyomnövényt tehát nem kell kihúzni a földből, elegendő, ha megérintjük. Néhány nappal a „kezelés” után a gyom elszárad anélkül, hogy — amint az a hagyományos gyomlálás során történik — elszórná magvait. Az újfajta kesztyű ára megközelítőleg 3 font sterling lesz. Nagy óra — nagy múlttal Acélgyártás A Szovjetunióban magas bőrtartalmú, igen szilárd acélt állítottak elő ultrahang segítségével. Az újfajta fémet a legkülönbözőbb iparágakban fogják széles körben felhasználni. A szovjet tudósoknak most első ízben sikerült erős ultrahanggal a 3000 Celsius ■' ■ ■■ .............. - - 1 u ltrahanggal fok hőmérsékletű megolvadt fémet megmunkálniuk. Az ilyen módon borral egyesített acél még nagy nyomás alatt sem reped meg. A kísérleti berendezés sikeres próbái után hozzáláttak egy nagy ipari gépcsoport létrehozásához. Talaj! érkép Kuba szigetén Magas színvonalú mezőgazdálkodást folytatni manapság lehetetlen anélkül, hogy ne legyenek pontos ismereteink a talaj jellemzőiről, sajátosságai, ról ás vegyi összetételéről. A föld minőségére jellemző adatokat rendszerint speciális talajtérképeken tüntetik fel. Kuba a legutóbbi időkig nem rendelkezett ilyen térképpel; ezt a hiányt most pótolták. A kubai Tudományos Akadémia mellett működő talajtani intézet összeállította és kiadta Kuba talajféieségeinek térképét. A térkép összeáll! U- sán hat évig dolgoztak az illetékes szaktudományok — hidrológiai, talajtan és geodézia — képviselői. A térkép 1:250 000 méretarányban készült és felöleli az ország valamennyi vidékét. Az összeállítási munkálatok során széles körben alkalmazták a légi fényképezés, valamint a különböző talajok vegyvizsgálata útján kapott adatokat, információkat. A térkép magában foglalja a talajok zónák szerinti jellemzését, analízisét és utasításokat tartalmaz a föld helyes hasznosí-' fására. Az atlaszhoz olyan táblázatokat is mellékeltek, amelyeken az adott talajfajtához és a rajta termesztett növényi kultúrához szükséges műtrágyákat és annak meny- nyiségét is feltüntették. (BUDAPRESS—APN) A hagyománytisztelő angolok — annak ellenére, hogy 1968. február 18-án letértek a greenwichi középidő-számításról, igazodván a közeli európai fővárosok időszámításához — helyén hagyták a Nemzeti Tengerészeti Múzeum kapuoszlopán lévő órát, mely a középidőt mútaíja. Korábban a múzeum épülete volt az otthona, az 1676-ban alapított híres Greenwichi Csillagvizsgálónak, Az órát.— az első ilyen nagy méretű elektromos időmérő szerkezetet — 1852-ben szerelték fel mai. helyére. Érdekessége, hogy számlapja 24 órás beosztású, tehát a kismutató napjában csak egyszer jár körbe. A greenwichi közép:dő még ma is támpiilére a hajósásnak, az asztronómiának, a meteorológiának. Nemzetközi megegyezés szerint mindezen tudományok számításaiban a Qyee- nwichen áthaladó 0° délkört (és az ehhez kapcsolódó időt) veszik kiinduló pontul. Az „egyetemes időszámítás” alapjául szolgáló elméleti 0° délkör az órától néhány lábnyira keletre húzódik. Védett gyöngykagylók A gyöngyhalászatot mindig a romantikus és a kalandosság légköre vette körül, de prózaivá válik, ha vele kapr csolatban nem a Csendesóceáni szigeteket, Ceylont vagy Indiát, hanem a mi, európai szélességi körünket említjük. A Fehér-Elster felső folyásánál és egyes mellékfolyóiban az NDK legdélibb csücskében, a Vogtlandban, ahol századok óta foglalkoztak gyöngvhalá- szattal, még ma is találhatók valódi folyami gyöngykagylók. Úgy vélik, hogy ezt a természet kincseit itt a XV. században a velenceiek fedezték fel. Az első. okirattal alátámasztott emlékei ennek az iparágnak, amellyel akkoriban Oels- nitz város sok polgára kereste kenyerét — 1517 és 1566-ból származnak. A XVII. században a gyöngyhalászat fellendült, de a későbbi iparosítás folyamán a folyók és patakok elszennyeződtek. 1918-ban 15 patakban már csak 30 000 állat élt. Jelenleg minden patakban körülbelül 5000 gyöngykagyló található, ezeket szigorúan védik. Minden gyöngy- kagylónaík 40 évre van szüksége ahhoz, hogy teljesen kifejlődjék. A drezdai Grünes Gewölbe gyűjteményei között nagyszámú Vogtland! gyöngy is látható. Mezei pocok áradata Ausztráliában Mivel a zöld kontinensen viszonylag kevés számú állatfajta él, az ausztráliai természet most úgy látszik bizonyos állatfajták, közöttük a mezei pockok katasztrofálisan gyors szaporodásával igyekszik kompenzálni ezt a hiányt. Queenslandból aggasztó hírek érkeztek: Ausztráliának ezt a legtermékenyebb államát olyan mennyiségben árasztották el a mezei pockok, hogy az autóutak egyes szakaszain a gépkocsik legfeljebb csak' óránként 30 'kilométeres sebességgel közlekedhetnek, mivel a kerekek elakadnak az elhullott állatok tetemeiben. Pocokáradat sújtja Victoria és Uj-Dél-Wales államokat is. A természeti csapás sújtotta vidékeken a kórházi ágyakat dróthálókkal védik a pockoktól, a farmerek; pedig kénytelenek az utolsó tartalékokat is feletetni a juhnyájal kai, mivel a pockok a termést teljesen elpusztították. A szakemberek eddig még nem találtak magyarázatot erre a különös jelenségre és arra vonatkozóan sincs semmilyen javaslatuk, milyen radikális intézkedéseket kellene tenni a mezei pockok áradata ellen. <
