Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-18 / 298. szám
Művelődéspolitika Koséletünk A pontos helyzetismeret határozza meg a feladatokat Interjú István Józseffel, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Ebben az évben a párt megyei végrehajtó bizottsága több alkatommal tárgyalt művelődéspolitikai kérdéseket. Megtárgyalta a megyében dolgozó értelmiségiek helyzetét, helyét és szerepét a megye politikai, gazdasági és kulturális életében. Elemezte, állami oktatási rendszerünk megyei helyzetét és javaslatokat tett a Központi Bizottságnak a továbbfejlesztés fő irányaira. A kultúrpolitikai kérdések közül a megyében folyó közművelődési tevékenység hatását és eredményét, valamint a közművelődés pártirányításának helyzetét és feladatait tárgyalta. Mindezeket a megbeszéléseket alapos felmérő és elemző munka előzte meg. E munka során, a helyzetfeltárás, az eredmények összegezése mellett sok gond és probléma is a felszínre került. A pontos helyzetismeret adott lehetőséget bizonyos következtetések levonására, s a legfontosabb feladatok meghatározására is. Ezekről beszélgetünk István Józseffel, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetőjével. — Ai értelmiség helyzetének megtárgyalása során milyen megállapítások születtek? — E témáról a megyei párt- bizottság tanácskozott a végrehajtó bizottsági ülés után. Több fontos megállapítás született e két fórumon. Az egyik ilyen volt, hogy a párt népet szolgáló politikája tovább növeld az értelmiségiek körében is a bizalmat. Erre a politikára az értelmiség fokozott közéleti tevékenységgel válaszol. Tapasztalataink szerint a társadalmi, a kulturális életben egyre nagyobb részt vállal a fiatal értelmiség. A műszaki- és agrárértelmiség, az orvosok és gyógyszerészek egyre nagyobb számban vesznek részt a vidéki ismeretterjesztői munkában. A pedagógusok pedig a népművelési munka zömét társadalmi munkában, vagy igazán minimális térítésért vállalják. — Milyen feladatokat szabott meg az értelmiség helyzetével kapcsolatban a megyei párt- bizottság? — A cél az, hogy fokozzuk ez értelmiség politikai helytállását a társadalmi, kulturális és tudományos élet minden területén. További erőfeszítéseket kell tennünk, hogy az értelmiség szerepe, közéleti tevékenysége, alkotómunkája fokozódjék. Ez megköveteli a helyi pártirányítás javítását, az értelmiség céltudatosabb, jobb összefogását, hivatástudatának növelését, társadalmi elhivatottságának még teljesebb fel. ismerését és vállalását. A TIT és a MTESZ fokozza az értelmiség közötti szervezőmunkáját. El kell érni, hogy az értelmiség minden rétege tevékenyen vegye ki részét a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósításából, elsősorban saját szaktudománya vívmányainak korszerű teljesítésével, gyakorlati alkalmazásával. Nagyobb lehetőséget kell biztosítani a tudományos kutatás, a tudományos alkotó tevékenység kibontakozásához. — Itt a megyén belül milyen tudományos kutatómunkára van lehetőség? — A megye jellegéből adódóan, a tudományos munkának elsősorban a mezőgazdaság* tegnelés korszerűsítését, • íerm§gfa§*k növelését kell segítenie. D« támogatni kell a helytörténeti kutatást és az egyéb kutató jellegű tevékenységet is. mint például a pedagógia, nevelési kutatómunkát — Milyenek a megyében a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatai? — A tudományos kutató, munka az utóbbi években egészségesen megélénkült, különösen az iregszemcsei kutatóintézetben, a megyei kórházban, az állatkórházban, a levéltárban, a múzeumban és a megyei pártbizottság archívumában, de támogatásukkal a hozzájuk tartozó szerveknél is. Különösen örvendetes, hogy megélénkült a társadalomtudományi és a helytörténeti kutatás. Színvonalas pályaművek születtek, tudományos ülésszakokat rendeztek, s eredményeseknek bizonyultak a helytörténeti konferenciák is. A különböző szervek növelték a pályamunkákra kiírt pályázati lehetőségek számát és a pálya- díjak egyedi és abszolút összegét is. Jelentősen emelkedett a kiadványok száma és színvonala. — Milyen problémák jelentkeznek e területen? — Elsősorban az. hogy Tolna megyének kevés kutatóintézete van. A meglévő tudományos, vagy tudományos munkát is végző intézetek külső szakembereket is aktivizáló tevékenységének még csak igen minimális az eredménye. A nem intézeti munkahelyeken dolgozók nagy munkamegter- heltségük miatt csak rendszertelenül és keveset tudnak elméleti kutató, feldolgozó és anyaggyűjtő tevékenységgel foglalkozni. S bár emelkedett a megyében az ilyen jellegű kiadványok száma, mégis azt kell mondanom, hogy még manapság is kevés a publikálási lehetőség. — A párt X. kongresszusa a kulturális munkát értékelve megállapította, hogy „az ország előtt álló feladatok, valamint a tudomány és a technika rohamos fejlődése az emberek képzettségének növelését, az ismeretek szüntelen bővítését igénylik társadalmi méretekben. Ezért a közoktatás, a köz- művelődés további tökéletesítése szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése”. Ennek érdekében mi történt a megyében az utóbbi években? — Először talán az eredményekről szólnék. Teret hódítottak megyénk kulturális életében is a szocialista tendenciák, gyarapodott, gazdagodott a kulturális élet. Emelkedett a lakosság műveltsége, nőtt a szakmai hozzáértés, erősödött a szocialista meggyőződés. A közművelődés az elmúlt négyöt év során méreteiben fejlődött, belső arányaiban is jobban igazodott a lakosság igényeihez. Szélesebb mederben bontakozott ki a politikai, világnézeti, erkölcsi nevelőmunka. Mindez segíti a termelési feladatok megvalósítását. Eredményeket értünk el a művészeti nevelésben, az ízlésfejlesztőben is. Emelkedett a műveszeti csoportok száma, tevékenységük művészi és eszmei színvonala, s erősödött közéleti, politizáló jellegük. rendkívül rossz. A statisztika nem mutat ugyan rossz képet, mert csak azt veszi alapul, hogy kultúrterem, vagy ' lcul- túrház van-e egy községben, de azt már nem, hogy ezek többsége régi parasztházból, vagy esetleg istállóból lett átalakítva. A közművelődés, népművelés területén manapság még sok szakképzetlen ember dolgozik. Nem sikerült maradéktalanul megvalósítanunk még azt sem, hogy a közművelődési munka minden társadalmi réteg ízlését fejlessze, s hogy különös gonddal a munkássággal és a termelőszövetkezeti parasztsággal foglalkozzék. Nem sikerült a szabad idő és a művelődésre fordított idő aránytalanságában tapasztalható ellentmondáson sem segíteni. Elsősorban az ipari munkásság helyzetére gondolok, s a szabad szombatok által megnövekedett szabad időre, amelynek nagyobb részét még nem művelődésre hasznosítják. Szorosabbá kellene tenni a kapcsolatot a közművelődés és a tömegpolitikai munka között. S egy régi probléma: nem megoldott a bejáró és a munkás- szállásokon élők kulturális igényeinek kielégítése. — Beszélünk a közművelődés pártirányításáról. E tekintetben melyek azok a problémák, amelyekre több gondot kell fordítani. — Talán csak a legfontosabbat említeném. Néhány pártszervezet nem képes az általános művelődéspolitikai elveket a helyi viszonyokra alkalmazni. Ezért előfordul, hogy elodázzák a kulturális kérdéseket, azok napirendre tűzését, megelégednek azzal, hogy politikai rendezvények kisegítő szerepét töltse be a közművelődés. így azután főként csak szervezési kérdésekkel foglalkoznak, s a tartalmi munka ellenőrzése, segítése, megkövetelése elmarad. Hogy mindez milyen következményekkel járhat, s hogy a pártmunka milyen fontos területe hanyagolódik így el az már a fentiekből is kitűnik. — A felsorolt eredményekből, gondokból és problémákból egyenesen következnek a népművelési, közművelődési munka célkitűzései is. Az eredmények fokozására van szükség, s a hibák kijavítására. Beszéljünk még röviden az oktató-nevelő munka helyzetéről. Rendkívül gazdag terület, amelynek helyzetét napjainkban az egész országra kiterjedő széles körű vizsgálat elemezte. A cél az oktató-nevelő munka korszerűsítése, a népgazdaság 1985-ig terjedő távlati terveivel való összhangban. Itt a megye területén a közoktatás fejlesztésében, mely problémák mutatkoztak a leg- fontosabbnak? — Még mindig jelentős mértékű szemléleti torzulások mutatkoznak a pedagógusok, a szülők és a tanulók körében is a fizikai dolgozok gyerekeinek differenciált tanulmányi megsegítése érdekében. Támogatásuk, segítésük kötelesség. Kötelessége minden pedagógusnak és minden oktatási intézménynek. Nem megfelelő még manapság sem a tanulóit pályairányítása. Rossz a fizikai dolgozók gyerekeinek a megoszlása az egyes iskolatípusokban, s például a tagozatos osztályokban. Nő a kétely az iskolarendszerünk struktúrájának helyességével kapcsolat— A problémák? — Az intézményhálózat — a művelődési házak, könyvtárak, klubok, stb. — állapota, fel- 1971. december 18. használhatósága, felszerelése Népújság 3 Készülődés a népfrontkongresszusra Tegnap délelőtt Csajbók Kálmán megyei titkár elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A megyei titkár tájékoztatta az elnökséget a népfrontvezetők háromnapos tanácskozásának eredményeiről. Elmondotta, hogy a hat előadás élénic eszmecserét, vitát váltott ki, ugyanakkor a népfrontmunka egyes területein tapasztalható eltérő véleményeket egyeztették. Örömmel állapította meg az elnökség, hogy a népfrontaktivisták között egyre több a fiatal és a nő. A falvakban eredményesen tevékenykednek a népfront aktivistái, és a bizottságok a helyi feladatok megoldásában. A háromnapos tanácskozáson a jövő évi tennivalókról is beszéltek. Második napirendként az elnökség a népfrontkongresz- szussal kapcsolatos előkészületek rendjét állapította meg. A megyei titkár tájékoztatta az elnökséget a kongresszus előkészítésével kapcsolatos központi elvekről, és a várható helyi feladatokról. Végezetül az elnökség egyéb ügyeket tárgyalt, majd személyi kérdésekben hozott határozatot. Eszerint Fiath Attilát, a tamási járás népfronttitkárává, Popovics Györgyöt pedig a megyei titkárság munkatársává nevezte ki. Ifjúgárda-tanács alakult Tolna megyében Tegnap délelőtt Szekszárdon az MSZMP megyei bizottságának székházában megtartót, ta alakuló ülését a KISZ mb mellett működő Ifjúgárda-ta- nács. Az ülésen Herczig Gábor, a KISZ mb honvédelmi és sportfelelőse tájékoztatta a tanács tagjait megyénk ifjúgárdistáinak eddigi tevékenységéről, és a személyi állománnyá] kapcsolatos kérdésekről. Amb. rus Péter, akit megválasztottak a megyei Ifjú Gárda parancsnokává, ismertette a tanács feladatait az 1971—72-es év II. félévének kiképzési programját. Ezt követően a felszólalók felvetették, hogy szükséges az eddiginél több munkásfiatalt bevonni az Ifjú Gárda tevékenységébe, mivel mostanáig az Ifjú Gárda tagjai elsősorban a középiskolák tanulói közül kerültek ki. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a leszerelő katonák, tartalékos tisztek az Ifjú Gárdában tevékenykedjenek. Tanácskozás a társadalmi tulajdon védelméről Tartsanak az üsemrendészeknek továbbképzést! A társadalmi tulajdon védelméről tanácskoztak tegnap délután a Tolna megyei Tana. esi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál. Hivatásos és társadalmi rendészek és az igazgatási osztály dolgozói arról folytattak' eszmecserét — a vállalat igazgatójának és főkönyvelőjének vitaindítója alapján — hogy melyek a legsürgősebb teendők a társadalmi tulajdon védelmében. A vállalatnál a közelmúltban elég sok kár érte a társadalmi tulajdont. Több fegyelmi eljárásra került sor, néhány dolgozót elbocsátottak, mások ellen bűnvádi följelentést kezdeményeztek. Sok kívánnivalót hagy maga után az építkezések rendje, fegyelme. Az anyagot igen sok helyen nem úgy tárolják. hogy az könnyen felmérhető, megszámolható; nem gondoskodnak a tárolóterek, az építkezések környékének kivilágításáról. Az anyagszállítást nem kíséri megfelelő bizonylati rendszer; az anyagok át- adása-átvétele körülményes ét sokszor szabad teret kapnak ezért a könnyű pénzszerzésre vágyók. Kifogások merülnek fel egy építkezés átadásánál is, mert a beépített szerelvények egy része, egyik napról a másikra eltűnik, hiába szerelnek fel minden kapcsolót foglalatot, csapot, ha az átadás idejére jelentős része eltűnik. Előfordult, hogy a rendészek- kel kellett az építkezést őriztetni, a készre jelentéstől, az átadásig, hogy a kár minél kisebb legyen. A TOTÉV-nél a közeljövőben szigorúbb fegyelmet, rendet követelnek. Ha kell rendőrségi eljárást indíttatnak a hanyagok ellen, akik a társadalmi tulajdont gondatlanul kezelik, akik úgy végzik munkájukat, hogy abból az egész közösségnek kára származik. A belső ellenőrzés szoros együtt, működése a rendészeti szervekkel, az alapos felkészülés egy-egy célvizsgálatra, nyilván a fegyelem javulását eredményezi. A társadalmi tulajdon védelméről tanácskozók arra kérték a vállalat vezetőit, hogy tegyék lehetővé a rendészek szakmai továbbképzését. ban a különböző körökben, s ez igen vegyes hangulati elemekkel is társul. Nagy a tanulók túlterheltsége, s ez oktatási, nevelési, de nem egy esetben egészségügyi, ideg- rendszeri problémákat is okoz. Az egyes tantárgyak anyaga korszerűsítésre vár. Súlyos az elméleti pedagógia adóssága is, különösen a 14—18 éves korosztály nevelésében. A pedagógiai irodalom túlzottan el- méleties, elszakadt a mindennapi gyakorlattól. Folytathatnám a felsorolást, amelyek többségének megoldása túlnő a megye hatáskörén. Hosszan lehetne beszélni az iskolák állapotáról. Az általános iskolai tantermek állapota rossz. A nagy beruházási igényesség miatt lelassult az általános iskolai körzetesítés üteme. Az óvodák férőhelyhiánya miatt az általános iskolai előképzéssel is nehézségek vannak... Talán elég_ennyi a gondokból. A fejlődés, a közművelődés, az oktatás, a tudományos élet területén kétségtelen az egész országban, de itt Tolna megyében is bár jelentkeznek napjainkban is újabb és újabb problémák, megoldásra váró feladatok.
