Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

A pályaválasztók kilátásai

Ä megye iskoláinak pálya- választási felelősei csütörtökön két tájékoztatót hallgattak meg Szekszárdon a beiskolázási. tapasztalatokról, kilátásokról. Az egyiket Németh József, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője, a másikat Bzenczi László művelődési osztály vezető-helyettes tartotta.

Az 1971—72-es tanévben milyenek a pályaválasztási kilátások?

Nagyjából azonosak az elő- £5 tanévivel. Nincs lényeges változás, általában azok a tendenciák várhatók,. amelyeket tavaly is megfigyeltek, s a továbbtanulás szempontjából számbaj öhető intézmények kö. Vében sincs sok változás.

Nézzünk néhányat a részle»

fekbőb

A végzős gyermekeik száma drősen csökkenő tendenciájú. {1969-ben 4699, 1970-ben 4384, Íl971-ben 4050 volt az általá- ' mos iskolát befejezők száma ffolna megyében, ebben a tanévben pedig 3600 körül lesz. Négy év alatt több mint 1000 Hős csökkenés! Ezzel párhuzamosan növekszik a továbbta- SWilási lehetőség. Jellemző, Shogy a vállalatok olyan sok szakmunkástanulóra tartanának igényt— amint az a hivatalos igény-bejelentésükből kitűnik —, hogy nem is lesz annyi továbbtanulásra alkalmas és továbbtanulni szándékozó fiatal a megyében, és hol Vannak még a középiskolák? A pontos beiskolázási keretszámok nem ismeretesek, de azt már előre lehet látni, hogy ezúttal is inkább az lesz majd a probléma, hogy nem tudnak, annyi tanulót beiskolázni, mint amennyire szükség lenne. Ez így volt tavaly is.

Ebből azonban semmiképpen sem az következik, hogy a pályaválasztási tevékenységet bármelyik általános iskola is másodlagosan kezelheti, mondván, hogy úgyis el tud helyezkedni minden továbbtanulni szándékozó. Ez az ellentmondásos helyzet inkább bizonyos mértékig megnehezíti a pedagógus teendőit, a másik oldalon pedig a szülő ég a gyermek gondját. A továbbtanulási helyek magas száma nem azt » jelenti, hogy mindenki kedvére válogathat. Az előző években éppen itt tapasztaltak feltűnően sok félreértést. A be. iskolázásnál a kiindulópont ezúttal is a társadalmi igény lesz, nem pedig az_egyéni elképzelés, törekvés. 'Hiába kívánkoznak nagyon sokan a divatos szakmákba, oda is csak meghatározott számú fiatalt tudnak felvenni. Tavaly autószerelőnejt két ;és félszer, műszerésznek kétszer annyian jelentkeztek, mint' amennyit oda felvettek, a ruházati szakmákban pedig háromszoros volt a túljelentkezés. Ugyanakkor' a szükségesnél sokkal kevesebben kívánkoztak mezőgazdasági gépszerelőnek, állattenyésztőnek, kertésznek, villanyszerelőnek, szövőszakmunkásnak és néhány építőipari szakmába. Az előző évek tapasztalatai és az i‘dei kilátások szerint aki mindenképpen a divatos szakmák felé orientálódik, .és'nem akarja tudomásul venni a beiskolázás népgazdaságig» meghatározott lehetőségeit, annak végül is könnyen lehetnek elhelyezkedési gondjai. Magyarán: könnyen hoppon maradhat.

Ez az egyik legfontosabb, amit a szülőkkel, gyermekekkel meg kell értetni. Ezzé, is, a beiskolázás más vonatkozásaival kapcsolatban is nagyon fontos, hogy a pedagógusok őszinte, a tényeknek megfejelő- tájékoztatást adjanak a pályaválasztás előtt állóknak, és ne a szubjektív érzéseikből, esetleg előítéleteikből induljanak ki, mert ez megbosszulhatja magát, kellemetlen csalódáshoz vezethet. Az egészségügyi szakközépiskolások körében akadtak — éppen a téves informáltság áldozataiként —, akik azt hitték, hogy ez az oktatási fonna automatikus lépcsőfok az orvosi és gyógyszerészi pályára. Erről szó sem volt. Tanulóiból természetesen azok is válhatnak, de ennek az intézménynek az elsődleges célja az egészség- ügyi középkáderek képzése, és az orvosi, illetve gyógyszerész egyetemre való felvételnél nincsenek valamiféle intézményesített előnyben az egészségügyi szakközépiskolások.

Mint ihinden évben, ezúttal äs külön probléma komplexum a |tok és lányok speciális lehetősege. A lányok kevesebb pálya közül választhatnak, mint a fiúk. Ez érthető. Éppen ezért az olyan Szakmákban, ahol a lányok is megállhatják a helyüket, bizonyos előnyt élveznek, több ilyen szakmában elsősorban őket veszik fel. Köz. pontilag is előírják egyes intézményekre vonatkozóan a fiú-leány arányt, hogy a lányok is megtalálhassák a számításukat a számarányuknak, képességeiknek megrelelően. Ezzel minden bizonnyal ellensúlyozható lesz egyes pályák kedvezőtlen ‘ elnőiesedése is, mert összességében a lányok választási lehetősége nő, és nem lesznek kénytelenek egykét helyre „özönteni’ .

Sok esetben előfordult az előző években, hogy a pálya- választás kiindulópontja nem a céltudatosság, a tényezők reális figyelembevétele, mérle. gelése volt, hanem a véletlen. Ez nem jó sem a gyér-, mekneík, sem a társadalomnak, Az ilyen gyermek nem mindig tud megbarátkozni azzal a pályával, amelyikre került, végül is megválik tőle, a tanulással eltöltött időt pedig nem pótolhatja, mert az évek mindenképpen múlnak. Nem utolsósorban a pályaválasztás véletlenszerűségével függ össze, hogy sokan nem a tanúit szak. májuknak megfelelő munkakörben dolgoznak. Az ilyen gyermek a társadalom részére is kidobott pénzt jelent, mert hiszen sokba kerül a taníttatás. A másik oldalról nézve pedig az ilyen eset nem egyéb a szellemi energia pocsékolásánál.

A pedagógusnak is, szülőnek is arra kell törekednie, hogy a gyermek a képességeinek megfelelő helyre kerüljön. Ez látszólag ellentmond az iménti megállapításunknak, annak, hogy a beiskolázás kiindulópontja a társadalmi igény, nem pedig az egyéni elképzelés* A valóság az, hogy a legtöbb gyermek egyaránt alkalmas számos pályára, éppen ezért, há akar, könnyen tud alkalmazkodni a társadalmi igényekhez úgy, hogy közben a képességeinek megfelelő helyre kerül.

Bár minden iskolában pályaválasztási felelős van, ezt a munkát azonban hem szabad leszűkíteni egy' emberre. A tantestületek minden tagjának ismernie kell az ezzel kapcsolatos elveket, és a pályakezdők segítését bele kell építeniük a mindennapi általános növelési ténvkedésükbe, mert csak így várható megfelelő eredmény.

BODA FERENC

Vetélkedő Faddon

Ez a nap is olyan volt mint a többi. Egyszerű munkás hétköznap. Az üzem termelt, az emberek dolgoztak. Valami mégis más volt. Jobban ösz- szesúgtak az asszonyok, akik közel voltak egymáshoz, talán többször is megálltak kis csoportokban.

— Úgyis a mi brigádunk lesz az első . — mondja az egyik anyagmozgató kollégájának. — Annuska kívülről tudja az egész ÁBO-t.

— Na csak ne bízzuk el ma. gunkat — ázol közbe a másik — mert mindenki készült nagyon, úgy veszem észre.

Közben kettes csoportok mennek a KISZ-helyiség felé, akiket Meksz Ágnes,' az üzem KISZ-titkára irányít, fogad nyugtat, bátorít, kinek mi jár.

— Hogy mire készülünk? — mondja Ágnes.. — A bogyiszlói és a faddi üzem szocialista brigádjainak lesz a vetélkedő, je. Kilenc brigád képviselője fog ma itt vetélkedni, baleset- védelemből és tűzrendészetből Minden brigádot két személy képvisel.

Az egyik asztalnál négyen ülnek, ahogy nézem negyvenötven évesek.

— Nem izgulnak nagyon?

— Izguljon az, aki nem készült — mondja Csuha Sán. dómé segédmunkás, a „Március 8” brigád képviselője. — Ismerjük mi az ÁBO-t, hisz üzemünknél öt év óta egy üze. mi baleset sem volt.

Közben bejön a zsűri. Itt van a Paksi Konzervgvár termelési osztályvezetője,

Jobb munkakörülmények*

kulturáltabb kiszolgálás

*

Csaknem hárommillió forintot költöttek az OTP-iroda kojcszerüsitésére

Kép, a hatszor tízméteres ügyféltérből:

A valuta-ablaknál egy asz- szony köpyököl: a betétpultnál három sor, egy a békekölcsönnél, egy a számláknál, egy a betéteseknél. Legalább húsz ember. A telek-, lakás- és személyi hitelek pultjánál az ügyfelek szinte bebújnak az ügyintézőhöz. Nyolc elektromos könyvelőgép,-tizenhét írógép, a két pénztáros megafonja, három ventillátor zümmögése, és legalább ötven ember sustorgása, beszéde. Bábel.

Az Országos Takarékpénztár Tolna megyei igazgatósága alig egy év leforgása alatt jobb munkakörülményeket teremtett száztíz dolgozójának, kulturáltabb kiszolgálást ügy-, feleinek.

— Nem lehetett már bírni ott, azt mondtam, hogyha nem változik a helyzet, kénytelen leszek elmenni. — Szigetvári Ernő i osztályvezető így emlékezik vissza.

Kaposi István igazgatóhelyettes: „A pénzkezelés bizalmi ügy. Bejöttek " hozzám vagy más vezető beosztású munkatársunkhoz, nagy összegű pénzt elhelyezni, az emberek nem szeretik, ha mások is látják, -hogy egyszerre ötvenezer forintot betesznek, vagy kivesznek...” A modern pénzügyi ügyvitel nem képzelhető el tágas, világos, tárgyalásra alkalmas, az ügyfélnek, a dolgozónak is kellemes körülményeket adó munka- és tárgyalóterek nélkül”. Dudás An. tál igazgatóhelyettes mutatja be az, „új OTP-t”.

Mert az OTP megyei igazgatósága szinte új irodákba költözött. Milyen az OTP belülről? . Tágas munkatermek, kénvelmes tárgyalóhely az ügyfél számára, világos, jól fűthető szobák. A dolgozók részére hideg-meleg vizes mosdó, a nők részére úev kialakítva, hogy a nanközben szükséges frizuraigazítást is el tudják végezni- '

A Csemege-üzlet fölötti emeleti rész ismét teljes egészében périaügyi, mint volt ez», előtt. Négyszáz négyzetméternyi új irodát, és a dolgozókat kiszolgáló mellékhelyiséget alakítottak ki 1,2 millió forint költséggel. További másfél milliót költenek a régi irodaházban lévő munkatermek, a dolgozókat kiszolgáló szociális létesítmények korszerűsítésére, felújítására.

Lehetetlen körülmények között dolgoztak az OTP alkalmazottai. A hatvan személyre méretezett irodákban száztízen foglalkoztak ügyfelekkel pénzügyi műveletek lebonyolításával. Az alkalmazottak sorban álltak a mosdónál, nem tudták hová tenni ruháikat, nem volt hely, ahol néhány falat tízórait megegyenek.,.

Estére még a legjobb cső. portokban is szinte mérni lehetett a feszültséget, az idegkimerültséget a zsúfolt napokon, amikor hétszáznál több pénztári tételt is kezeltek, már a munka rovására ment. s as ügyfélre is átragadt az idegesség. ..

Hét éve költözött az OTP most ismét. A jól összeszokott egymást segítő ügyintézők Szétváltak. A lakásépítés, n hitelügyek az új helyre, a Csemege-üzlet fölötti irodák- ga kerültek. A betét- és csekkügyek maradtak a régi helyen.

— Az ügyfelek nagyon, elégedettek. Sokan úgy nyilatkoznak, hogy végre megadtuk a pénznek, a pénz kezelésének azt a külsőt, amit megérdemel. Amivel az OTP eddig adósa, volt ügyfeleinek is meg a pénznek is, — mondja Czéh Lajos igazgató.

Az irodaátalakítást, felújítást a TOTÉV végezte, kiváló minőségben.

PÄLKOVÄCSJENŐ

üzembiztonsági megbízottja, tűzrendésze, a szakszervezet képviselője, a faddi üzem párttitkáía, üzemvezetője.

— . üzemeinknél két év óta nem volt üzemi baleset, de nyolc év alatt is csak mindössze öt —” mondta köszöntőjében Varga István, a két telep vezetője.

— Ezt az eredményt tovább is tartani szeretnénk, hogy hű. ek legyünk hagyományunkhoz. Ezért örültünk, amikor a KISZ-szervezet javasolta ezt a mai vetélkedőt, amit a VIII. kongresszus tiszteletére szerveztek.

Meksz Ágnes, a KISZ-titkár ismertette a versenyszabályokat.

— Az első az ÁBO. Mindenki egy kérdést húz, a zsűri minden tagja 1—5 pontot adhat, tehát összesen 30 az elérhető pontszám. Utána a tűzrendészet 1—3 pont, összesen 18 pont, végül a baleseti toto, ahol találatonként egy pont és a tizenhárom plusz egy találatra még plusz öt pont, a tizenhárom találatra plusz három pont adható. Az első öt helyezettet díjazzuk.

Néma csend, figyelő arcok. Az egyik versenyző az asztalon idegesen dobol, a másik asztalnál valaki a homlokát törli, kocog a pohár süléhez az üveg, ahogy az egyikük ivólevet önt.

A kérdéseket kihúzza az első brigád a „Tyereskova”. Tíz perc a felkészülési idő. Szép lényegre törő válasz.

Aztán egymás után következnek a brigádok. Néha a zsűri kérdez is, hisz olyan jók a válaszok, hogy meg kell győződni, mielőtt pontozna hogy más anyagrészt is is. memek-e ilyen jól.

A verseny tíz órakor kezdődött ét délután fél kettő, mire az eredményhirdetésre kerül a sor.

Elsők a faddi KISZ-brigád versenyzői az elérhető 67-ből 55,5 pontot gyűjtöttek. Második a Május 1 brigád 34,5, harmadik a Március 8 brigád §2 ponttal.

A negyedik hely sorsát villámkérdésekkel kellett eldönteni, mivel a bogyiszlói Haladás és a faddi Zrínyi brigád holtversenyben végzett egyformán 49—49 ponttal! Tizennégy villámkérdés után aztán eldőlt a negyedik hely sorsa.

így a negyedik a Haladás, “•tödik a Zrínyi lett. A* díjak ..iosztása után Ambrus Ödön, a Paksi Konzervgyár termelési osztályvezetője értékelte a ver. senyt.

—.. .Nagyon szép tudásról ibttek ma itt számot, látszott, hogy becsülettel készültek. Re. mélem nem volt hiábavaló a tanulás, mert ezt a tudást kinn a munkában hasznosítani fogják és a két telep az eddigi szép eredményét továbbra is tartani fogja...

Egy darabig még együtt maradtak a brigádok, beszélgettek, hisz volt tóma bőven.

—ga-ván

Mii mutat a születési rendellenességek

nyilvántartása ?

Az Egészségügyi Minisztérium kötelezően előírta az újszülötteken észlelhető fejlődési rendellenességek bejelentését, hogy minél szélesebb körben lehetővé váljék a kóros elváltozások okainak felderítése, ami egyben a megelőzés és a gyógyítás, valamint a gondozás alapja. 1970. január óta a nyilvántartást az Országos Közegészségügyi Intézetben — az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott egységes nemzetközi elvek alapján — vezetik.

Az első év most közzétett eredményei szerint 1970-ben 2389 születéskori rendellenességet jelentettek be, vagyis körülbelül minden hatvanadik gyermek szenved valamilyen rendellenességben. Ezer élve’szülött közül háromnál fordul elő szívhiba. Nagyon gyakori a csípőficam, 2,4 ezrelékes előfordulással. Ennek megelőzésére jól bevált módszer a fiatal mamák megtanítása a csecsemők helyes pelenkázására, valamint a 3 hónapos kórban történő szűrővizsgálat. Aránylag gyakori a velőcsőzáródási rendellenesség is, amely megfelelő műtéttel Idejekorán rendbehozható. A

lágyéksérv szintén gyakori rendellenesség, előfordulási aránya 1,1 ezrelék.

Ezer újszülött közül egy „dongalábú“.

Hogy a fejlődési rendellenességek nyilvántartása mennyire fontos, jól példázzák a következő adatok: 1967-ben hússzor annyi csecsemő halt- meg ilyen rendellenességek következtében, mint az összes fertőző, illetőleg élősdiek okozta betegségekben együttvéve. Bizonyos esetek halmozódása a nyilvántartás alapján olyan tényezőkre is felhívhatja a figyelmet amelyeket korábban nem soroltak a rendellenességeket előidéző okok közé, es ezzel nagy szolgálatot tehet újfajta ártalmak megelőzésében. Jellemző példa volt ilyen ártalomra a „Contergan-ügy” amikor egy új nyugtatószer ismeretlen mellékhatása okozott tömeges magzati károsodásokat, fejlődési rendellenességeket. Azóta svéd vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy megfelelő nyilvántartás és elemzés esetén már néhány hónappal oz első ilyen ártalmak ielen'kezése után fény derülhetett volna a rendellenességek okóra és meg lehetett volna előzni a súlyosabb bajt. (MTI).

I