Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Simontornyai Bőrgyárban Együttes ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és az SZMT Elnöksége Napirenden: a párt nőpolitikái határozatainak végrehajtása Az SZMT és a megyei tanács vb együttműködése Tegnap délelőtt együttes ülést tartott Szekszárdon a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. A tanácskozás napirendjét két, fontosságában alig rangsorolható téma alkotta. Mindkét napirend előadója dr. Vigh Dezső a megyei tanács elnök- helyettese és Egyed, Mihály az SZMT titkára volt. Az ülés részevevői elsőként azt a beszámolót tárgyalták meg, amely arról adott számot, hogy az MSZMP nőpolitikái határozatainak végrehajtásában. a helyi intézkedések megvalósításának munkájában hol tartunk. Mit könyvelhetünk el kezdeti eredménynek és melyek azok a feladatok, amelyeket a nőpolitikái határozatok végrehajtásában előre hozva kell megoldanunk. Az eavüttes ülés lsen élénk vitájának alapjául szolgáló jelentés eredményként jegyezhette föl, hogy megyénk számos ipari üzemében csökkentették a több műszakban — ezen belül az éjszakai műszakban — dolgozó anyák számát. A Tolnai Selyemgyár- ban például felmentést adnak a gyermeküket egyedül nevelő, vagy sokgyermekes anyáknak a harmadik műszak alól, ha ezt az említettek igénylik. A Tejipari Vállalatnál nem osztják be' éjszakai munkára azokat az asszonyokat, akiknek két, vagy annál több 14 éven aluli gyermekük van. Több nő részére állapítottak meg az általánostól eltérő munkaidőben hoav gyermekeiket A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa csütörtökön reggel ismét plenáris ülésen folytatta munkáját. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A munkacsoportok tevékenységéről a szekcióülések elnökei számoltak be. A fogyasztási és értékesítő szövet,vezetek szeü-ctójanak nnimcujaról Ocskó Imre, a kistéléül , ál'ész elnöke elmondotta, hogy a további fejlődés lehetőségeit egyebek között a meglévő kapacitások és a hálózat jobb Kihasználásában, az irányítás korszerűsítésében látták; sürgették az intenzívebb vezetőképzést, jól képzett szakemberek alkalmazását, valamint azt, hogy a tagság az eddigieknél hatékonyabban szóljon bele a szövetkezet gazdasági ügyeibe. A takarékszövetkezeti küldöttek tanácskozásáról Nagy Sándor, a Baranya megyei MESÄJV elnöke számolt be. A felszólalók a gazdasági tevékenység kiterjesztését, a tagságnak nyújtható pénzügyi szolgáltatások körének bővítését kérték, s azt, hogy a takarékszövetkezetek is bekapcsolódhassanak az ifjúsági takarékbetét-konstrukcióba, s részt vehessenek a beltelek- és ingatlan-értékesítésben. A kongresszus munkáját dr. Molnár Frigyes, az országos tanács elnöke foglalta össze és adott választ a kétnapos vitában felmerült észrevételekre, javaslatokra. A fogyasztási szövetkezetek el tudják vinni óvodába, vagy fel tudják, készíteni az iskolába menésre. A Szekszárdi Nyomdában például réggel hat óra helyett biztosították a gyerekes anyák 8 órai munkakezdését. Mindezek, megnyugtató, jó eredmények. De nem jelentik, hogy a dolgozó nőkkel való törődés e .területén minden társadalmi elvárásnak eleget tettünk már. Egy nemrég elkészült felmérés adatai arra utalnak, hogy az egyes kedvező vállalati intézkedések ellenére, emelkedett 19f|7—1971 között a nők éjszakai foglalkoztatása. Igaz, a nők foglalkoztatása is növekedett. A nők védelmét szolgálja a megye te-ületén már második éve működő centrális terhes- gondozás. A nőpolitikái határozatok végrehajtása érdekében hozott Intézkedések következtében növekedett a ju- talma'zásban részesített sokgyermekes anyák száma, A szakszervezeti bizottságok — melyek igen sokat .tettek a kollektív szerződések elkészítésének időszakában a nők érdekeinek védelmében és érvényesítésében — jelentős támogatást biztosítanak a gyermekgondozási segélyben részesülőknek és a többgyermekes árváknak. Az egyedülálló és nagycsaládos anyák segítésének leggyakoribb formái között mind többet szerepel a rendszeres őszi tanszerellátás és az iskoláztatási segély. Kezd általánossá válni, noha e téren is van még bőven tennivaló, hegy a szti'ést szabadsávról vaev a gondozást segélyből országos tanácsának elnökéül ismét dr. Molnár Frigyest választották. Helyettesei: Bar- tolák Mihály, az áíész-ek választmányának elnöke, Patay János, a takarékszövetkezetek választmányának elnöke és dr. Kovács Sándor, a lakásszövetkezetek választmányának elnöke. A felügyelő bizottság elnökéül ismét Nánási Lászlót, helyettesévé dr. Horváth Istvánt választották. Az országos tanács nőbizottságának elnöke: Lonti Györgyné, az ifjúsági bizottságé Eszenyi József. (MTI). visszatérőle részére biztosítják a munkáltatók azt a bérnövekedést, ami munkakörükben bekövetkezett, míg távol voltak. Van tehát mit számbavenni eredményként, de mint ez a vita során számos alkalommal hangzott el, semmiképpen sem adhatjuk át magunkat a passzivitást szülő önelégültségnek.'Sürgetően vetődött föl az együttes ülésen a kereskedelem és a szolgáltatások helyzetének javítása, a gyermek- intézmények bővítése, számuk lehetőségek szerinti növelése. Ez utóbbi probléma felvetődött később, a megyei tanács vb és az SZMT együttműködési tervezetének vitájában is. És úgy, hogy a vállalatok készek fejlesztési alapjaikból támogatást nyújtani a bölcsődék. óvodák bővítési munkálataihoz. Mint ezt a dombóvári és szekszárdi példa is bizonyítja! Az adott társadalmi erőket csak koncentrálni kell az igények és lehetőségek gondos fölmérésével. Körültekintő szervezéssel. Az együttes ülés részvevői, ezt követően értékelték a Tolna megyei Tanács V. B. és az SZMT 1967-ben kötött együttműködési megállapodásának végrehajtását és megállapították, hogy a két szerv együttműködése tovább javult, eavre inkább megfelel a követelményeknek, de a továbbiakban is nagyon fontos 1 tennivaló az együttműködés szélesítése, fokozása minden olyan ügyben és feladat végrehajtásában, ami a dolgozó emberek élet- ős munkakörülményeit befolyásolja, összefügg gazdasági társadalmi, politikai életünk fejlődésével. Az együttműködési szerződést megújító irányelvek megvitatása után a Tolna megvei Tanács V, B. és az SZMT elnöksége megbízta Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét és Király Ernőt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, hogy a tanácskozás so- "án elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembevételével kössék meg az együttműködési szerződést, egy olyan konkrét intézkedési tervet is készítve, aminek értékelésére a két testület évente, szükség esetén ennél gyakrabban is sort keríthet. Az együttes ülés a fenti javaslatot egyhangúan elfogadta. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülése bejelentésekkel ért véget. Tegnap délelőtt került sor a Simontornyai Bőrgyár szocialista brigádvezetőinek vállalati tanácskozására. Ezen az SZMT megyei elnöksége, valamint a bőrös szakszervezet országos elnöksége is képviseltette magát. A vállalati beszámolót "a 'szakszervezeti bizottság titkárának kiegészítéAsszonyok az A hivatalokban dolgozó nóü rimán szerepéinek a nyilvánosság előtt. Vegziü a rajuk eső teiauatot, nem járnák ér- tenezietre, tárgyalásokra. A nap egynamiau rés zenen az íróasztalok mögött ülnek. Ha mégoly kévéssé fontos is a munüajuk, akkor is annak érzik: minden ember meg van győződve a maga munkájának lontosságáról. Pedig sokszor nem tudják, vajon miért van szüksége a főnöknek, az igazgatónak, osztályvezetőnek éppen arra az adatra, amit mindent félrerakva egy nap alatt, fél nap alatt, vagy azonnal ki kell számítani, meg kell adni. Az adminisztratív munkaerő kicsi fogaskerék csupán a hivatal, az intézmény, a vállalat gépezetében. Elismerést kitüntetést ritkán kapnak. A szekszárdi Társadalom- biztosítási Igazgatóság 96 dolgozója közül 61 nő. Kiváló dolgozó jelvényt kaptak eddig nyolcán, ketten • pedig aranyjeivényt a szakszervezeti munkáért. A viszonylag alacsony fizetésük miatt meglehetősen sokan hagy,iák- ott munkahelyüket: ebben az évben huszonhatan. Pedig egy- egy íróasztali munkának három évi tanulás az ára. Körülbelül három év telik el, mira egy előadóra önálló munkát bízhatnak. A végbizonyítvány elnyeréséért, szigorú elővizsgák után (igen szellemes megjelöléssel) „asztalvizsgát” kell tenni. Előrejutni nehéz. Csak akkor lehet egy előadóból főelőadó — annak ellenére hogy a szükséges képesítéseket megszerezte —, ha elődje nyugdíjba ment, fegyelmit kapott, vagy más helyre ment dolgozni. A Társadalombiztosítási Igazgatósáson 10 vezető beosztású emberből 3 a nő hatan csonortvezetők. ebből ketten nők. Az összlétszám- rak t»hát durván 60 százaléka nőkMl áll. mfg a vezető pozíciókat csupán 30 százalékban töltik be nők. Azt hiszem, ez az arány nem esu- nán erre az intézményre jellemző. hanem szinté valamennyire. Ha azt nézzük, se követte, majd szenvedélyes hangú vitára került sor. Tizenöt felszólaló mondta el véleményét a szocialista brigád- moZgalom helyzetéről a Simontornyai Bőrgyárban, s felszólalásaikból nem hiányoztak a kritikai megjegyzések és az egészséges javaslatok sem. íróasztaloknál hogy vezető beosztásban mind a férfiak, mind a nők felsőfokú képesítéssel, vagy bővebb szakmai gyakorlattal rendel- kezhek, a beosztottak pedig csak ritkán; láthatjuk, hogy az esetek többségében nem aa a fontos, hogy milyen a vezető neme, hanem az, hogy milyen a tudása. A nem irodai munkát végzők körében elterjedt az a nézet, hogy ha valaki kap egy íróasztalt, azon „elszámolgat”. Nem igy van. Csaknem valamennyi irodai munkakörben tanulni kell, valamilyen tan- fölyámot el kell végezni. Tanulni kell a könyvelőnek, statisztikusnak, különböző ügyintézőknek. Az irodákban mindennap ugyanazt kezdik elölről. Egyforma időben kezdik a munkát és fejezik be, egyforma ügyeket intéznek, egyforma papírokkal, számlákkal, bizonylatokkal, kimutatásokkal dolgoznak. Munkájuk korántsem mondható változatosnak. Csak a kívülálló hiheti, hogy mindez unalmas, favágómunka. Minden munkának megvan az izgalma, a fontossága. Eéy-egy intézmény, termelőüzem egészében az íróasztal mögött ülők" végik az apróbb részfeladatokat. Munkájuk kapcsolódik egymáshoz. Gondoljunk csak egy statisztikai adatra. Vajon hány ember munkája fekszik benne? S ha közülük csak egy nem számol pontosan, a statisztikai adat már nem tükrözi a valóságot. Országos, megyei, vagy vállalati tanácskozásokon talán eszünkbe sem jut, hogy ezeknek a tanácskozásoknak, beszámolóknak az anyagát soksok adminisztratív, hivatali dolgozó munkája alapján állították össze. Néhány nőt kérdeztem meg a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságán: fontosnak érzi-e munkáját? Érdemes néhány választ idézni. „Munkám fontosságát, úgy érzem, feletteseim tudják elbírálni. — Én fontosnak tartom, feletteseim méltányolják. — Anyagi megbecsülést csak részben kapok. Ennek ellenére mindent elkövetek azért, hogy munkámat hiánytalanul és határidőre elvégezzem. — Munkámat szeretem és továbbra is lelkiismeretesen igyekszem elvégezni”. „Nincs önálló munkaköröm — Könyvelésben dolgozom, mint a nagy közösség egy tagja, épp ezért fontosnak érzem a munkámat. — Munkámat elsősorban erkölcsi vonatkozásban nem méltányolják”. „Munkámat fontosnak érzem, ehhez képest az anyagi, megbecsülés megfelelő, az erkölcsi megbecsülés viszont annál kevésbé”. Az íróasztalok mögött ülők tehát fontosnak érzik munkájukat. Nem is elsősorban az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülést hiányolják. Bizonyára joggal. Pedig szolgálatot végeznek. Éppúgy szolgálatot, mint ahogy a fizikai, vagy a szellemi munkások, csak máskénnen. kevésbé látványosan. Itt nálunk. Tolna megyében n 800-an dolgoznak adminis-1"’"tí" rr,i1r>'--i-H-vpn_ D. VARGA MÄRTA A tizenhateser-hétszáxnyolcvanöiödik napon — Fél hétkor lenyúltam az ágy mellé, felemeltem a sörösüveget és egy nyelet szilvapálinkát kihúztam belőle. Felébredtem. Az utolsó munkanap virradt rám. — 1926. január 1-én lettem kanálisbéres, ahogy akkor neveztek bennünket. Huszonhárom évet töltöttem a sárszentlörinci 4/5-ös . őrházban, előtte a borjádiban. — Szóval felébredtem, öltözködtem, az asszony megfőzte a teát. Másfél kiflii megettem a bögre teához, aztán . leballagtam az őrházhoz, mert ugye, másfél éve vettem ezt a Rákóczi utcai kis házat, azóta a fiam lakik a négy- perötösben. Szóval elindultam az őrházhoz. Láttam, nagyon mozog a falu, mert éppen olajosztás volt Az első dolgom az volt, hggy kinyitottam a raktárakat. Hadd szellőzzenek, jó idő van, régen mértünk december 15-én délelőtt plusz tíz fo- kot. ..-A telefonba is belehallgattam. aztán visszajöttem. El kellett hozni a boltból a teatűzhelyet, az a<'~- szony vette, míg én \ odavoltam a négyper- ötösben. — Tíz órakor hozzáfogtam a csövek összerakásához, mér. gelődtem, mert zo- máncos könyökcsövei nem kaptunk, aztán a bádogcsövet nehéz a másikhoz illeszteni. Szóval, amikor a tűzhely már állt, akkor megebédeztem. Le- ballagtam megint • a négyperötösbe. Jólesik a járás-kelés mert éppen betegségből lábadozok. Kél hétig nyomtam az ágyat az ákettővel. — Szóval visszajöttem, három óra körül ledőltem, kicsit pihentem. Este vacsora, unaloműzésül, álom- baringatóul néztem a tv-t. Hát ez volt az én utolsó napom, amit hivatalosan még munkában töltöttem Hatvanéves vagyok A fiam huszonhárom Ö vette át a négyper ötöt. Én a nagyapám tói. Lehet, majd az unokám, meg a fiam. tói... (Pálfi István negyvenhat évig volt gátőr, utolsó munkanapját december 15-én töltötte. Nyugdíja 1230 forint körül lesz.) PÁLKOVÁCS JENŐ Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa
