Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
KORUNK Uj utakon a bútoripar A bútor fogalma ma még szorosan összefügg a fával — habér napjainkban műanyagokból és fémből is egyre több bútor készül — amely, bői sajnos, nem vagyunk önellátók. Igaz ugyan, hogy a felszabadulás után az erdőgazdálkodás gyors fejlődésnek indult, és így az évente kitér, melhető fa mennyisége megkétszereződött, de a felhasznált faanyag 50 százalékát mégis importból kell beszereznünk. A hazai termelés főként lombos faanyagból áll ebből következően az import elsősorban fenyőgömbfa és fűrészáru, SZEKRÉNY .HELYETT HEVERŐ A lakáskultúra, az életszínvonal erőteljes fejlődése növekvő igényeket támaszt a bútorok minőségével, választó, kával szemben, s ezzel még nem tudunk lépést tartani. Azt sem vesszük mindig figyelembe, hogy a tömegigényeket kielégítő bútorok divatcikké válnak, ennek megfelelően csereidejük is csökken. így egy emberöltőn belül egy-egy család több garnitúra bútor vásárlójaként vehető számba. Mivel az új lakások döntő többsége beépített bútorral épül, csökken a ruhás-, fehér- neműs és konyhaszekrények iránti kereslet, és növekszik a több funkciójú szekrényfalak ülő. és fekvőbúíorok és kisbútorok iránti igény. TECHNIKAI FORRADALOM Visszagondolva elődeink masszív, tömörfa bútoraira, és összehasonlítva azokat a mai lakások berendezésével, szembetűnő a bútorgyártásban végbement technikai forradalom, amelyet a korszerű új anyagok elterjedése tett lehetővé. A farost-, faforgács- és pozdorja- lapok egyre nagyobb mértékben szorítják ki a fenyő- és lombosfűrészárut, de még a bútorlapot és a rétegeit .lemezt is. Lényeges szempont, hogy ezek az új bútoranyagok fahulladékból, ipari szempontból hasznavehetetlen fafélékből, (nyár-, fűz-, cserfa stb) készülnek. Alkalmázáuk elterjesztése tehát mind nagyobb mértékben indokolt. Mit nevezünk farost-, faforgács- és pozdorjalapnak. illetve rétegelt lemeznek? A rétegelt lemezek vékony táblákká fűrészelt vagy hasított, hámozott faanyagból készülnek úgy; hogy azokból több réteget ellentétes száliránnyal összera. gasztanak, ezzel megszüntetve a fa rostos szerkezetéből, felépítéséből adódó egyenetlenségeket. E módszerrel gyengébb minőségű ff. is feldolgozható, mégpedig műszaki szem. pontból igen jó eredménnyel. A farostlemezt arról ismerhetjük fel, hogy az egyik oldala recés. A felaprított faanyagot előbb nagy nyomású gőzzel kezelik, majd rostokra foszlatják szét, azután pedig vízzel kevert rostmasszából lapokat (ún. rostpaplanokat) alakítanak ki, finom bronzszi. tára való rárétegezéssel (ebből adódik az a bizonyos egyik oldali recézettség). E lapok nagy nyomással és>magas hőmérséklettel működő présekben 8— 10 perc alatt nyerik ei végleges alakjukat. A forgácsalap gyártási folyamata is a feldolgozandó fa aprításával kezdődik. Az osztályozott és megszárított faforgácsot műgyanta ragasztóval keverik össze., majd hidraulikus hősajtolóban lapokká „sütik”. A forgácslapok egyrétegűik. vagy háromrétegűéi* szoktak ienni. A háromrétegű, eknek a közénső része durvább forgácsból tevődik össze, a két vékony borítóréteg pedig apróbb szemcséjű, szálkás forgácsból áll. A pozdojalapról csak annyit, hogy nagyjából ugyanezzel a technológiával készül a len- és kenderfeldolgozás hulladékanyagaiból. A farost-, forgács, és poz- dorjalapok elemei nem egyirányúak, mint a természetes fa rostjai, és ezért alaktartóbbak A természetes fa ugyanis nedvességtartalma szerint változtatja méretét hossz-, érintő- és sugárirányban, aminek következményeként vetemedik, elgörbül (ez érvényes bizonyos fokig a rétegelt lemezre is.) A farost-, faforgács- és poz- dorjalapok nem rendelkeznek a fa szép rajzolatával, de ezen ma már könnyű segíteni: az utókezelés során a lapok felületére más és más műanyag famintázatot sütnek rá. Az ilyen anyagból elkészített bútort megvizsgálva nagyon nehéz felismerni, hogy „igazi” fából, vagy kikészített felületű lapokból csinálták-e? FAROSTLEMEZGYÁR — MOHÁCSON Farostlemezt hazánkban csupán egy helyen, Mohácson állítanak elő, évente 5 millió négyzetmétert (40 ezer tonnát). A kereslet annál jóval nagyobb, éppen. ezért most ugyanott egy újabb, 60 ezer tonna évi kapacitású farost- lemezgyárat építenek. Faforgácslemezt négy hazai üze-- münk készít, de további fejlesztéssel a negyedik ötéves terv végére évi 100 ezer köbméterre növekszik az eddigi 35—45 ezer köbméteres termelés. A jövőben komolyan kell számolni a műanyagoknak — közelebbről: az üvegszálerősítésű műgyantának — a bútoriparba való betörésével is, különösen az ülőbútorok esetében. A negyedik ötéves tervben a bútoriparnak — kétmilliárd forintnyi beruházással — 50 százalékkal kell növelnie termelését. s ebben az esetben remény van arra, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerül. Ez persze csak a meny. nyiségi oldalra érvényes, az továbbra is kérdéses marad hogy a minőségi követelményeknek és a választéki igényeknek mennyiben felel meg az iparág. Már eddig is sikeresnek mondható az arra való törekvés, hogy a Szovjetunióból, Lengyelországból, Jugoszláviából, az NDK-ból stb. származó importtal tegyék változatosabbá a megvásárolható bútorkészletet. B. I. Bútorok — üvegszál-erősítésű műanyagoki.. . Elektronikus számológép — memóriával Ha csak egyszerű asztali számológép lenne a képen látható készülék, nem volna indokolt a tér jedelmessége. A szovjet gyártmányú ..Iszikra— 12” típusú „minbszámítógép” azonban jóval „többet tud”, mint csattogó, mechanikus felépítésű elődei: összead, kivon, szoroz, oszt, gyököt von, hatványoz és más matematikai műveleteket is elvégez. Két memóriával is ellátták e rendkívüli gyorsaságú elektronikus gépet. Az egyik az ún. operatív memória, amelyre csak a feladatok megoldása során van szükség, míg a másik állandó értékek, az eredmények tárolására szolgál. Az irodai, pénzintézeti, postai, kereskedelmi gyakorlatban előforduló számítások legtöbbje éppúgy elvégezhető e készülékkel, mint a mérnöki, tervezői munka mindennapi feladatainak jelentős része. Fém és üveg „házassága“: A ZOMÁNC Bármennyire is a műanyagok és a könnyűfémek korszakában élünk, a fazekak és lábosok világában rendíthetetlenül tartja magát a zománcozott vasedénv, ez a tetszetős, hőálló és könnyen tisztítható háztartási eszköz. A zománcozás múltja messzi évezredekre nyúlik vissza, s mint látni fogjuk, a jövőjéért sem kell aggódnunk, annak ellenére, hogy az utóbbi két évtized során sokan azt jósolták hogy az újabb anyagféleségek kiszorítják. Francia régészek 1960-ban Ilum-Isar, több mint kétezer éwei ezelőtt élt sumer uralkodó palotájának maradványai között két zománccal borított vaskádra bukkantak. A zománcréteget valószínűleg dísznek, nem pedig korrózió elleni bevonatnak szánták az ókori alkotók, azonban tény, hogy a jókora kádak csaknem tökéletes épségben maradtak ránk A zománc az emberiség kultúrtörténetének szerves része jó bizonyságai ennek az ásatások során előkerülő dísztárgyak és ékszerek. Az említett kádakhoz hasonló nagyságú zománcozott felületek készítése azonban még száz évvel ezelőtt is ritkaság számba ment. Ám mintegy hét évtizede a zománc olyan magától értetődően van jelen az ember mindennapos életében bogy gyakran már fel sem figyelünk rá. A zománc nem más, mint a fémtárgyak felületébe megolvasztás útján felvitt üvegréteg. Úgy készül, hogy lisztfi- nomságú üvegpoa-t vízzel finom péppé kevernek, majd színezőanyagot adnak hozzá. Ezt a vizes keveréket mártással vagy szórással felviszik a tárgy fel'"let éré, az”+^n vedig 700—800 fokra felfűtött kemencében ráégetik, illetve ráolvasztják. A folyamat maga tehát nem túl bonyolult, annál inkább a kísérleti laboratóriumokban folyó előkészítő munka. Mindenekelőtt ügyelni kell arra hogy a zo ■•■arc alapjául szolgáló fém és a majdani zománcréteg közel azonos hő- tágulású legyen, hiszen ha ez nem így lenne, a zománc a lehűlés szakaszában össze-visza repedezne, vagy később pattogna le.. Persze az sem közömbös, hogy a zománcozandó tárgynak egyenletes-e a fal- vastagsága, mivel a vastagabb fémréteg később hűl ki és húzódik; össze, ami az átmeneti, részeknél ugyancsak repedéseket idézhet elő. A laboratóriumban kell megállapítani a pépes keverék legmegfelelőbb sűrűségét is, vigyázva arra- hogy a túl híg keverék lefolyik a bevonandó tárgyról, a túl sűrű pedig légbuborékokat zár magába, ami később hibássá teszi a zománcréteget. Ezzel összefüggésben a rétegvastagsággal kapcsolatos takarékos- sági szempontokat is figyelembe kell venni. Gondos kísérleteket kíván a megfelelő festőanyag kiválasztása is, a fémlemez színének ugyanis nem szabad átütnie a zománcrétegen, holott sok esetben világos és pasztell színtónusoka* kell megvalósítani. A zománcvegyészek kutatásainak eredményeként az utóbbi évek során megszületett a titánzománcok sok új lehetőséget nyújtó széles skálája. Ezek a vékonyabb rétegű — és így gazdaságosabb anyagfelhasználású — zománcok modern színező és mintázó technológiát tesznek lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy a zománcipar nemcsak a háztartásokat szolgálja ki, hanem a vegyi, az élelmiszer- és a kozmetikai ipar szigorú követelményű kívánságainak is eleget tesz. Ennek keretében speciális sav- és lúgálló zománcréteggel látják el a különféle tartályokat és készülékeket. A magyar zománcvegyészet az elmúlt évtiz^ek során jó hünevet vívott 'ki magának a világban. Ennek köszönhető, hogy kutatóink szívesen látott vendégei és rendszeres e’őadói a nemzetközi konferenciáknak. De ugyancsak ennek köszönhető az is, hogy a hazai zománcipar termékeit nagyon sok országban becsülik és keresik. v
