Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
Három szövetség intézete KISZ-védnökséggel épülő Ahol hivatalból kutatják a szövetkezeti jövendőt Kutatni természetesen sok mindent lehet, van is 6zép számmal intézetünk a legkülönfélébb témakörökre. Ezt korántserr? iróniának szántam, hiszen való igaz: vajmi kevésre jutna a voltaképpeni gazdasági munka a kutatók nyújtotta hátország nélkül. De megvallom, hogy amidőn ezt a címet olvastam: Szövetkezeti Kutató Intézet, óhatatlanul felrémlett bennem a kétely. -Igaz, az elmúlt évek mindennél jobban bizonyítják, hogy éppen a szövetkezők házatáján kellett tisztázni tán elsősorban a helyes irányokat és arányokat, mégis, ez jobbára jogászi, rendelet- és törvényalkotási tennivaló, — mit tehetnek a kutatók ez ügyben? Rövid néhány mondat dr. Marillái Vilmossal, az intézet alig harmincegynéhány esztendős igazgatóhelyettesével, s máris oszlik a kétkedésem. Integrációs törekvések, történet- írás, szociológiai problémák — íme, ízelítőül a témák egyné- melyike. — Jogelődünk — mondja Marillái Vilmos — a Szövetkezeti Kutató és Dokumentációs Iroda volt, amelyet a SZÖVOSZ hívott életre, s különféle megbízásoknak, megrendeléseknek tett eleget. 1968-ban alakult meg mai formájában az intézet, mégpedig már alapító okirata szerint is össz-szövetke. zeti jelleggel. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az OKISZ, a SZÖVOSZ egyaránt eljuttatja hozzánk igényeit, amelyek rendszerint gyorsan kielégítendők. így mostanában a kongresszusok vannak napirenden, tehát az irányelvekhez, más munkákhoz kémek dokumentumokat. — Van tehát a napi aktualitáson túlmutató, úgynevezett alapkutatás is... — A 22 tudományos kutató, akik között van közgazdász, jogász, bölcsész egyaránt, sok. irányú munkát végez. A köz- gazdasági csoport például napjaink integrációs vállalkozásait és lehetőségeit vizsgálja, vagyis a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti ágazatok gazdasági és mozgalmi együttműködési formáit. Ma a különféle közös vállalkozásokban sok még a tisztázatlan elem; gyakori a kilépés, a belépés, a feloszlás, de nem pusztán külső tényezők hatására. Elég sok kritikával illethetjük- az alapítók elhatározásait is. A Szövetkezeti Tudományos Tanács egyébként a közelmúltban vitatta meg a termelőszövetkezetek egymás közti tartós együttműködésének helyzetét, jövőre ezt a témakört alaposabban elemzi intézetünk. — Foglalkoznak-e az ipari szövetkezetek gondjaival is? — Egyik témánk címe: „A kis- és középüzemek helye a népgazdaságban ’. Nyilvánvaló, hogy ez a ktsz-eknek szól. Ismeretes, a korábbi iparfejlesztés következményeként a miniatűr magánszektor és a nagyipar között bizonyos űr keletkezett; az egységes szövetkezeti törvény most lehetővé teszi, hogy a ktsz ne csak a nagyipar függvényeként dolgozhasson. Ne pusztán azt vállalhassa el, ami nem gazda-, ságoe a nagyiparnak — vegyen részt például a téeszek és áfész-ek iparcikkekkel való ellátásában, a karbantartásban, és így tovább. A Szövetkezeti Kutató Intézet valóban eddig be nem járt terepeket térképez föl. Külön csoport foglalkozik például a szövetkezeti belső mechanizmus kérdéseivel, ami első hallásra nemcsak száraznak, de szinte riasztóan elvontnak is tűnik. Ám inihelyt azt kezdjük elemezni, hogy milyen tennivalókat ad mondjuk a választott és szakvezetők kellő együttműködésének kialakítása, úgy máris megannyi konfliktusra bukkanunk. Fölmerül például: vajon miként szólhat bele érdemben is a tagság -a vezetés döntéseibe? Van ugyanis áfész, amelynek hatóköre 18 falura terjed ki, akad termelőszövetkezet is sok tízezer holdon, tehát nyilvánvaló: egy beruházási program legjobb változatának kiválasztásába már nemigen szólhat bele mindenki. Akadnak viszont olyan, jelenleg is meglévő formák, amelyek továbbfejlesztendők ebből a szempontból. Ilyen az önelszámoló rendszer, ahol na. ponta lemérheti szinte minden egyes tag, miként járult hozzá az egész közösség fejlődéséhez. Információáramlás, szak- tanácsadás, nemzedékváltás — mindez egyenként is rengeteg kérdőjelet tesz föl a kutatóknak. Miként kötődhet szövetkezetéhez az az ifjú tag, aki már nem hoz magával földet, termelőeszközt? Ismét másfelől: ha az öregek elhalasztják a pillanatnyilag képződő haszon átvételét, hogyan lehetne ezt méltányolni? CélrészA Balatonon véget ért az idei nyílt vízi kutatóprogram. A vizsgálatok tavaszig a laboratóriumokban folytatódnak. Feldolgozzák a regisztráló műszerek adatait, megerősítik a korábbi esztendők méréseit, tisztázzák az ismétlődő folyamatokat, azok összefüggéseit és hatását. A tófenék változásainak vizsgálatánál több tényezőt vettek figyelembe. A Zala folyó hordalékán kívül a hullámzás és az áramlás, a parterózió, a növényi mészkicsa- pódás és a virágporlerákó- dás is tetemes mennyiségű üledéket képez. A virágpor — főképpen a megtermékenyítő hímcsira — nagy tömegben található a levegőben és ily módon jelentős mennyiség kerül a tóba is. A hímcsírasejt a legmaradandóbb növényi anyag, amely a koncentrált lúgoknak és savaknak is ellenáll, vízbe kerülve évmilliókig konzerválódik. A tófenék feltöltődésében a legjelentősebb tényező a Zala folyó hordaléka. A folyó évi iszaphozama a tó egész területére elosztva 1,03 milliméter. (Ez természetesen nem egyenletesen terül el. Elhelyezkédése a hullámzástól, a víztömeg lengésétől és áramlásától függi. A vizsgálatok szerintáz MUNKASFELVÉTEL: Egy férfi dolgozót fizikai f munkakörbe felveszünk. s Tolna megyei Temetkezési Vállalat Szekszárd. Béri Balogh Á. u. 62. (20) jegy a kockázatvállalásra, aktivizálás egyéb úton-módon, lám sokáig tallózhatnánk a kutatási, egyben azonban nagyon is gyakorlati teendőkben. — Hallhatnánk valamit a szövetkezeti történelem kutatásáról is? — Főhivatású történészek bevonásával több kötetben dolgozzuk föl, írjuk meg a magyar szövetkezeti mozgalom múltját. Hozzávetőleg egy év van még hátra a munka teljes befejezéséig. — Hogyan finanszírozzák e sokoldalú tevékenységet? — Miként említettem — mondja az igazgatóhelyettes,— mindhárom szövetkezeti szövetség céljainak megfelelően dolgozunk. Ebből következik, hogy a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ egyaránt hozzájárul anyagi alapjainkhoz, az intézet egyébként költségvetési szerv, ként gazdálkodik. Természetesen nem maradunk meg honi keretekben. Szervezésünkben jött létre például októberben a szocialista országok II. szövetkezetelméleti konferenciája, ahol szintén az együttműködés tennivalóit tárgyaltuk. Keresztényi Nándor utóbbi 30 esztendőben az iszaplerakodás még a keszthelyi öbölben sem haladta meg évi átlagban a 4 millimétert. Érdekes vizsgálatokat folytatnak az iszap mozgásának és vándorlásának megállapítására. A mérések szerint jól megfigyelhető a víznek és a lebegő anyagoknak a körforgása Keszthely, Balatonfeny- ves és Szigliget körzetében. A víz lengésének hatására — amint a mérések tanúsítják — Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egy méter szintkülönbségek is kialakultak., A tihanyi szorosban az áramlás maximális sebességét másodpercenként 1,4 méterben állapították meg. A Zala folyó hatásának vizsgálatára, ' a keszthelyi öbölben végbemenő folyamatok meais’T'oré'ére r''"”'égen modell-kísérletek kezdődtek a Vízgazdálkodási Kutató Intézetben. Az eddigi vizsgálatok eredményeit máris- hasznosítják a gyakorlatban, így példáuí a hajók tervezésénél, a kikötők elhelyezésénél és a partvédelemnél. (MTI). Gépírni tudó női munkaerőt keres a Szekszárdi Szabó Szövetkezet adminisztrátori MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: Szekszárd-, Arany János u. 23. . (25) Mit vizsgálnak a Balatonon? A tófenék változásai, az iszap vándorlása nagyberuházásaink Épül az ország- legnagyobb vízügyi beruházása a Tisza II. vízlépcső. Képünkön az épülő duzzasztómű. (MTI foto — Kovács Sándor felv. — KS). 1972. április 4-én állítják üzembe Európa egyik legkorszerűbb és legszebb cementgyárát a Beremendi Cementes Mészműveket. Képünkön az ; épülő gyár. (MTI foto — Fényes Tamás felv. — KS). A VOLÁN 11. sz. VállaA Szekszárdi Vasipari lat felvételre keres érettVállalat felvételre keres ségivel rendelkező FÜTÖ, OKTATÁSI ELŐADÓT FÜTÖ SEGÉDMUNKÁS és szakvizsgával rendelÉS UÖVAROSI kezö MUNKAKÖRBE ANYAGFÉRFI MUNKAERŐT. GAZDÁLKODÁSI ELŐADÓT. Jelentkezni lehet a válJelentkezni lehet a vállalát ’központjánál. Széklalat munkaerő-gazdálko-szárd. -Rákóczi u. 13. sz. ■ dási csoportjánál. Szék.nlátt:. . (24) ; szárd, Tarcsay V. u. 21. sz. (26)
