Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

A város legszebb háza Karácsonykor költözhetnek a lakók Kísérleti építkezés. A táblát odalökték az iro­dabódé mellé. Nincs már rá szükség. A ház kész. Ma, de­cember 15-én megkezdik át­adását. Szabó Géza főépítés­vezető abba a lakrészbe vezet, ahol egy hete nagy tűz volt. — Lécet szabtak az embe­rek, egy szikra pattant, és a gumi, meg a fűrészpor pilla­nat alatt belobbant. Két ajtót ki keli cserélni, újból tapétáz­ni, a vezetékek helyett mási­kat behúzni. Egy napi késés. Egy éve kezdték ezt a Tol­na megyében új lakásépítést. Szabó Géza, a TOTÉV főépí­tésvezetője egy hétig tanulmá­nyozta a szisztémát a fran­ciáknál, aztán eljött három fiatalember ide, és megkezdték a KÍSÉRLETI ÉPÍTKEZÉST. Nagy dolog volt belevágni, megcsinálni, nagy betűvel kell írni — mondj ák az épí­tők. Nézzük kicsit közelebbről, milyen' is egy Utinoros ház, egy Utinoros lakás? pihenővel. A lépcsőház világí­tása jő. Ennyit a lakásról. És még egy fontos dolog, itt nem lehet a falat hokedlivel, söp­rűvel leverni^ (Állami Csecsemőgondozó In­tézet) kötik távfűtésre, és az ÁCSÍ csak két év múltán lesz kész, így ebbe az épületbe nyolc kéményt is kellett ké­szíteni. A kivitelezésről. Szebb, praktikusabb, jobb beosztású, mint bárme­lyik eddig épített szekszárdi, alapterülete 64 négyzetméter. A nagyszoba lényegében kü­lönálló, de csatlakozása van a tizenegy négyzetméteres étke-1 zőfülkével, és a tíznégyzet­méteres loggiával is. Az étkező­konyha világos, egyik fala csu­pa üveg, villanytűzhelyre ter­vezték. A fürdőszoba, a vizes blokk az épület közepén ka­pott helyet. A fürdőszoba sa­ját bojlerral szerelt, de van hely a mosógépnek, a centri­fugának is. A WC tágas, jól szellőztethető. A kicsi kamra is ebben a blokkban van, szel­lőztetésének megoldásán lehet majd vitatkozni. Az előszoba több mint öt méter hosszú, és egyharminc széles — végig be­épített szekrényű, ^ világos, jól elkülöníti az egyes szobákat. A lakás tapétázott, különleges ragasztású mozaikparkettát építettek a szobákba — négy­zetméterenkénti ára 360 fosint. A folyosói rész számunkra, „szuszogóhoz” szokott lépcső­járó magyaroknak, szokatlan. E^y-egy szint között a lépcső „egyből me^y fölig” — mint mondják a munkások, de nem túlságosan meredek! Nagyobb teher cipekedésénéi jelenthet problémát, hogy a szintek kö­zötti lépcsőt nem törték meg Mondani ' sem kell, hogy a „Kísérleti építkezés” elnevezés többet takar, mint hihetnők. Ugyanis még az adaptált ter­ven is számos módosítást vé­geztek. Példáid: a rendkívül sima, acél keménységű beton- falakóri nem. marad meg a ha­zai fésték, á mész is lepörög. A tapétázóknak — Éppel Fe­renc brigádjának — különö­sen sok góndot okozott, mire kitalálták, hogy a falon lévő apró légbuborékokat hogyan s mivel tüntessék el, hogy a tapéta sámán ragadjon a falra. Az ipar nem tudott annyi egy­színű tapétát küldeni, hogy egy szobába ne kellett volna leg­alább egy tekercs ámyalat- színkülönbségűt felragasztani. Az eredeti tervek szerint az ötszintes házban tizenkilenc lakást kellett volna elhelyezni, a TOTÉV szakemberei úgy va­riálták a dolgokat, hogy a vil­lanyórák, a kerékpár és gyer­mekkocsik részére kijelölt részt módosítva, részben« az alagsor­ba helyezve, a huszadik lakást is beépítették. A francia szisz­téma szerint ezt a típusú há­zat így nem volna szabad ké­szíteni, az alagsorban mini- ■ műm három szint garázst kelle­ne építeni — lefelé. (Van olyan francia város, ahol. öt szinten építenek az ilyen házak alá föld alatti garázst.) Ezen az építkezésen ismeretlen volt a malter. Műanyag volt a külső Vakolatanyag, amelyet 'a hő­szigetelő műanyagra kentek fel. A mennyezetet műanyag- festékkel kenték be. Furcsa lesz a szokatlanul nagymére­tű ablak is, úgyszintén ak ét­kezőkonyhában elhelyezett asz­tal-polc. Még furcsa lesz: az élénkpirosra festett bejárati ajtó, a koporsó alakú tető­kiképzés ... Érthetetlen, számomra: miért kellett egy csúf, nagyon költ­séges, , banyakemencéhez ha­sonló szeméttárolót a szép fel­járó lépcsőhöz, biggyeszteni. Érthetetlen számomra még, hogy a kész épületnek még az átadás napján sincs összeköt­tetése a város víz-, szennyvíz-, villanyhálózatával. Ehhez még a terv sem kész, pénz egy fil­lér sipcs hozzá. Miután az épületet majd az ÁCSI-hoz De a liáz kész. A város legszebb lakásai, van­nak benne, s ami lényeges: a TOTÉV szakemberei kiváló minőségű munkát' végeztek. a ~.»• i* i Felhasználtak a tizenhat mé­ter magas ötszintes beton- épület készítéséhez több mint száz mázsa betonvasat, hét­száz köbméter betont. Az épü­let 5 940 000 forintba került. Az építkezés során egy halá­los üzemi baleset volt. A bizottság ma délelőtt A városi tanács segítsége a modellezőknek Alig egy hónapja joglalkoztunk az MHSZ modellezőklu­bok, iskolai modellezőszakkörök idei tevékenységével, mun­kájuk eredményeivel. Említést tettünk arról, hogy a szek­szárdi Alisca modellezőklubot már évek óta patronálja _ a városi tanács. Éppen a patronálás az, ami miatt ismét visszatérünk erre a témára, a klub évzáró közgyűlésén elhangzottak alapján. Ezen a gyűlésen részt vett dr. Véner János, a városi tanács vb-titkára is. Futó Ferenc klubtitkár, tartotta meg beszámoló­ját a végzett munkáról, és a jövő év feladatairól. A "jövő év­ben nagyobb teret kap a rádióirányítású modellezés, amely­hez már négy készülékkel rendelkeznek. Az idén meglévő• egy mellé kettőt a klub saját pénzén vásárolt, egyet pedig a városi tanács ajándékozott. (Egy-egy ilyen készülék több ezer forintba kerül.) így a szekszárdi klub is intenzívebben kap­csolódhat be ebbe a különösen sokoldalú szakmai tudást igénylő modellezési ágba. A városi tanács ezen felül anyagi segítséget ad a vásártéren levő modell-repülötér kibővítésé­hez, aszfaltozásához, hegy az megfeleljen a nemzetközi szabá­lyoknak, méretben és minőségben is. A klubgyűlésen adták át adíjakat a megyei kupa első helyezettjeinek: Haraszti Istvánnak, László Kárölynak és Ma- jer Józsefnek. Ezen kisül a jó munkáért jutalmat kapott Palguta József, Rózsa Attila, Haraszti. István, Futó Ferenc, Balogh József, és Hortobágyi István. A munkaközvetítőnél kilenc Órakor megkezdi az első Utinoros lakóház átvételét. A lakóház tanácsi rendelkezésű. Az építők szerint a lakók ka­rácsonykor költözhetnek. PÄLKOVÄCS JENŐ Ugye emlékszünk még arra az időszakra, amikor hosszú sor kígyózott a tanácsok mun­kaügyi osztályának ajtaja előtt? Azóta, ha figyelemmel kísérjük az újságokat, láthat­juk, hogy munkahelyek töm­kelegé közptt válogathatnak a jelentkezők. Hétfőn és csütörtökön 8— 12-ig van félfogadás a Szek- szárd Városi Tanács munka­ügyi főelőadójánál. Ellátogat­tunk hozzá, hogy megnézzük kik és miért keresnek új munkahelyet. Fiatal, 18 éves lány lép a szobába. Munkakönyvé arról árulkodik, hogy ebben az év­ben már a harmadik munka­helyét hagyta el. — Keveset fizetnek. — vá­laszol. kérdésünkre. — Most a Patyolathoz megyek, teljesít­ménybérben fogok dolgozni. 1500—1600 forint körül lesz a fizetésem. Legalábbis ezt ígér­ték teszi hozzá bizonytalanul. Még a szobában van a lány, amikor egy magas, vékony férfi kopogtat. Otthonosan belép, és közvetítőlapot kér a műszergyárba. — Hiszen maga onnan lé­pett lú már két alkalommal! — Visszamegyek harmad­szor is. Legtöbbet termeltem — esztergályos a szakmám —, mégsem emeltek órabért, és prémiumot sem kaptam. Ak­kor otthagytam őket. — Ezek a problémák nem merülhetnek fel ismét? — Most megbeszéltük a bé­Jubilál az Express Ünnepség Szehszárdon — Aktivisták kitüntetése Tegnap délután Szekszárdon az Express Ifjúsági és Diák- utazási Iroda Tolna megyei kirendeltsége az Express megala­kulásának 15 éves jubileuma alkalmából bensőséges ünnepsé­get rendezett, melyen megjelent Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára és megyénk KISZ-es és express- ses társadalmi aktívái. Hanák Ottó, az iroda vezetője ünnepi megemlékezésben először az Express múltjáról, fejlődéséről és eredményeiről beszélt. Elmondta, hogy az Express ama vállalatok közé tar­tozik. melyek ötévenként megkétszerezik forgalmukat. Ezután a Tolna megyei kirendeltség eredményeiről szól. Elmondta, hogy 1968-ban 319-en, 1969-ben 415-en, 1970-ben 594-en, s idén 1240-en utaztak a megyei kirendeltség szervezésében külföldre. (Az 1971. évi terv 574 fiatal külföldre való utaz­tatása volt.) Részletesen beszámolt a belföldi forgalomról is: 1971-ben 1938 fiatal ismerkedett hazánkkal, az Express szer­vezésében. A továbbiakban a jövő évi tervről szólt, majd a hibákról is kritikusan beszélt, s elmondta, hogy a jövő évi utaztatási terven kívül az is terveik között szerepel, hogy az elmúlt esztendőkben felmerült hibák az új évben ne is­métlődjenek meg. Hanák Ottó, a KISZ megyebizottságának, a paksi járási KISZ-bizottságnak és 8 Tolna, megyei fiatalnak, — akik az ifjúsági turizmus szervezésében igen jó eredményt értek el, — emléklapot adott át. rezest és én is meggondolom máskor, hogy kilépek-e vagy sem' — mondja a férfi, aki augusztus óta kőműves mellett dolgozott, de most, mégis visz- szat-ár szakmájához. — Elveszett a munkaköny­vem — mondja a soron követ­kező. ' — Hányadik alkalommal történt meg? — Ez az első eset. Vásárban voltam, valahogyan kiesett a zsebemből. A férfinak ez 200 forintjába kerül, minden további alka­lommal már 600 forint illeté­ket kell fizetnie az új könyv­ért. Az egyre gyakoribbá vált „munkákönyvelhagyások” ma már nem jelentenek plcsó mu­latságot. Egy középkorú asszony első munkakönyvét veszi kézbe. — Eddig nem dolgozott? — De igen, csak tsz-tag va­gyok. Szőlővel foglalkozom, márciusig azonban, nem tud munkát adni *a tsz, ezért a kórházhoz szegődtem. Jól jön az 1300 forint havonta. — Mi a gyakorlati szerepe most a munkaügyi főelőadó­nak? '— kérdeztük Klézli Fe­rencet, aki ezt a funkciót töl­ti be a szekszárdi városi ta­nácson. * — Akik egy éven belül két­szer, vagy többször változtat­nak munkahelyet, vagy utolsó munkaviszonyuk „kilépett” be­jegyzéssel szűnt meg, azok csak a tanács közvetítésével léphetnek ismét munkába — válaszol Klézli Ferenc. — A tanácson kell jelentkezniük azoknak az építőipari szak­munkásoknak. akije az építő­iparból a nem építőipari ága­zathoz sorolt vállalathoz szán­dékoznak távozni és ide jön­nék azok a közlekedési válla­lattól eljövő gépjárművezetők, akik nem közlekedési vállalat­nál kívánnak tovább dolgozni. Telefon csöng. Felveszi a kagylót, hosszú szünet, majd válaszol. — Természetesen. Segítünk. Viszonthallásra. — mondja, majd hozzánk fordul. — A megyétől telefonáltak, hogy egy börtönből szabadult, fiatalember írt hozzájuk, nem tud elhelyezkedni. Mi termé­szetesen elhelyezzük. Kár volt ezért a városi tanácsot meg­kerülni. Ha egyenesen hoz­zánk jött volna, már dolgoz­hatna. — A régi értelemben vett munkaközvetítés tehát meg­szűnt. Mi az, ami a kötelező bejelentkezésen kívül megma­radt? — A vállalatok negyed­évenként közük munkaerő- igényüket és esetenként is, az^ igényeknek megfelelően szólnak, ha munkaerő-problé­májuk van. Általánosan jel­lemző, hogy legtöbben segéd-, rakodó- és betanított munká­sokat, valamint . építőipari szakmunkásokat keresnek. ROZSA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents