Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
Mérleg és előretekintés Munka után Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek Alighogy véget ért az ipari szövetkezetek kongresszusa, a közvélemény figyelme már egy másik — társadalmi-gazdasági életünkben fontos szerepet betöltő — szövetkezeti ágazat felé fordult. A közeljövőben, december 14—16 között rendezik meg a fogyasztási szövetkezetek kongresszusát. Ebből az alkalomból kerestük fel kérdéseinkkel dr. Molnár Frigyes elvtársat, a SZÖVOSZ elnökét. — Milyen légkörben kerül sor a kongresszus megrendezésére? — Nyugodtan mondhatom, hogy kedvező légkörben. Az MSZMP X. kongresszusa megerősítette az utóbbi években kidolgozott és a gazdaságirányítás reformjával összefüggő szövetkezetpolitikai elveket. Ismeretes. hogy országgyűlésünk a legutóbbi ülésén megalkotta az egységes szövetkezeti törvényt. Mindez szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődése számára kedvező társadalmi- gazdasági körülményeket teremtett. Az elmúlt esztendők során kibontakozott a fogyasztási szövetkezeti mozgalom korszerűsödése: a szövetkezetek vállalati önállósága, a szövetkezeti demokrácián nyugvó ön- kormányzatuk. Időközben tisztázódott a megyei szövetségek és az országos tanács helyes kapcsolata a szövetkezetekkel. Megszűnt a korábbi alá- és fölérendeltségi viszony. A MESZÖV-ök valóban a szövetkezetek megyei szövetségévé alakultak, s ma már az érdekkénviselettel, a szükséges szolgáltatásokkal, a mozgalmi feladatokkal foglalkozhatnak a szövetkezetek hatékonyabb segítése érdekében. Ez véget vetett annak a bizonytalankodó hangulatnak is, ami főleg az átalakulás kezdeti szakaszában időnként és helyenként tapasztalható volt. A SZÖVOSZ tevékenységében hasonló folyamat ment végbe. Ma az országos tanács a fogyasztási szövetkezetek országos társadalmi érdekkénvi- seleti és mozgalmi testületéként dolgozik. Hátra van azonban az a fontos aktus, hogy az országos tanácsot a korábbiaktól eltérően nem a MESZÖV- ök, hanem a szövetkezetek képviselői hozzák létre, s egyben megalkotják új alapszabályát is. — Mi különbözteti meg ezt a kongresszust az előzőektől? — Az országos elterjedése 25. esztendejét ünneplő fogyasztási szövetkezeti mozgalmunknak ez- a hetedik kongresszusa. A korábbiakban már jelzett körülmények miatt, lényegesen különbözik az előzőektől. E kongresszuson már érvényesül mozgalmunk három ágazatának föderatív felépítési elve. Az egyes fogyasztási szövetkezetek külön-külön megtartották a kongresszust előkészítő küldöttértekezletüket. Ezeken az országos tanács kongresszusi irányelvei alapján megtárgyalták az egész mozgalom és a szövetkezetek szocialista továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit, és megválasztották kéoviselőiket a kongresszust előkészítő megyei értekezletekre. . Ott választották meg a kongresszusi küldötteket az egyes szövetkezetek delegáltjai közül. Sőt — a közvetlen képviselet érvényesülésére — a megyei értekezleteken megválasztották már a fogyasztási Szövetkezetek leendő országos tanácsa tagiaina1- mintegy négyötödét. Az országos testület többségét tehát nem a hagyományos jelölés alapján választja a kongresszus. A tanács tagjainak további egyötödét viszont a kongresszus választja, mégpedig a mozgalom — leginkább Budapesten élő — országos vezetői, szakértői és más közéleti személyiségei közül. A föderatív elv az előkészítésen túl azt is jelenti, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetele küldötteiből álló kongresszus, a mozgalom közös dolgait plenáris ülésen, a sajátos kérdéseiket pedig külön szekciókban tárgyalják meg és ennek megfelelően alakítják k> a közös, valamint az egyes ágazatokra vonatkozó sajátos állásfoglalásaikat. — Mennyire érvényesültek ezek az elvek az előkészületek során? — Az előkészületeknek már a végén tartunk, október utolsó napjaira valamennyi megye megtartja a kongresz- szust előkészítő küldöttértekezletét. Elmondhatom, hogy a kongresszusi felkészülést a szövetkezeti tagok széles körű érdeklődése kíséri, sőt fontos társadalmi eseménnyé vált. Országosan mintegy 1,6 millió személv vett részt a különböző rend<»zvénveken. A kongresz- szus irányelveinek vitája sajátos módon alakult. A legkisebb falvak, vagy tanya- csoportok többségében is megrendezett rétegtanácskozásokon a különböző társadalmi rétegekből adódó tagok véleménye. kívánsága nyilvánult meg és került az egyes szövetkezetek küldöttértekezleteire. A megyékből pedig a tagság véleménye, mint összefoglalt áPásfoglalás és indítvány kerül a kongresszus elé. Figyelemre méltó sajátossága a kongresszusi felkészülésnek, hogy a szövetkezetek a taeság véleménye alapján különböző akcióprogramokat dolgoztak ki. Ezev a helyi adottságok és lehetőségek szerint a szövetkezetek tevékenységének továbbfejlesztését szolgálják. — Az eddlel eredményeket tekintve miiven perspektívát lát a folvasztási szövetkezetek előtt? — Az elmúlt időszak eredményei arról • tanúskodnak, hogy a fogyasztási szövetkezetek a párt és a kormány gaz- daságDolltikájának, szövetkezetpolitikájának megfelelően mindjobban a tagok szövetkezeteivé alakulnak. Az áfész-ek a két koneresszue közötti időszakban 70 százalékkal növelték kereskedelmi forgalmukat és ma már az ország kiskereskedelmi forgalmának egyhar- madát bonyolítják. Jelentősen korszerűsítették üzlethálózatukat. Takarékszövetkezeteink Ugyanezen idő alatt megduplázták a betétállományt és ma már 800 ezer tagot kepviselA fogyasztási szövetkezetek kongresszusára készülőben a SZÖVOSZ-ban felmérték a mozgalom 1867. és 1971. közötti fejlődését. Egyebek között megállapították, hogy a szövetkezetek — híven a VI. kongresszus határozataihoz — általános jellegüknek megfelelően, sokrétű gazdasági tevékenységet fejtettek ki, tagjaikat és a lakosságot lakóhelyén látták el nélkülözhetetlen cikkekkel. A kereskedelmi központokban nagy értékű és széles választékot nyújtottak, a nagyvárosokét megközelítő kínálatot biztosítottak. A vidéki lakosság az élelmiszerek mintegy 85 százalékát, a ruházati cikkek 55—60. az egyéb iparcikkek mintegy 75 százalékát az áfész-ek boltjaiban és áruházaiban vásárolta meg. A szövetkezetek forgalmából a nek. A Lakásfenntartó szövetkezetek 60 ezer lakásról gondoskodnak. Most bontakozik ki az új típusú lakásépítő szövetkezetek, valamint az üdülő- és garázsszövetkezetek tevékenysége. Ennél is többet mond talán, hogy a szövetkezetek részjegy-, célrészjegy és tagsági kölcsön alapja a két kongresszus között, több mint kétszeresére növekedett. Mindezek jó alapot teremtenek a továbbfejlődéshez. A fogyasztási szövetkezetek perspektíváját azonban szocialista építömunkánk magasabb színvonala adja. A falvakban megerősödtek a mező- gazdasági szövetkezetek, a vidék iparosodott. Megváltozott a lakosság összetétele, növekedett a jövedelme, korszerűsödött fogyasztói igénye. A szövetkezetek mindjobban kiterjesztik tevékenységüket a kereskedelmi központokban; munkás fogyasztási szövetkezetek jönnek létre. — A kongresszuson várhatóan milyen kérdések kerülnek majd előtérbe? — A kongresszus plenáris és szekciós üléseinek programja igen változatos lesz. A kedvező politikai és közgazda- sági körülmények hasznosítására, az egységes szövetkezeti törvény, valamint az előkészü- lőben lévő fogyasztási szövetkezeti törvényerejű rendelet megvalósításának feladataira kell összpontosítaniok a küldötteknek a figyelmüket. A kongresszus megalkotja a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának új alapszabályát, és foglalkoznunk kell a mozgalom ötéves tervével. Keresnünk kell a módját, hogy a mozgalmunkba tömörült különböző rétegek érdekeit differenciáltan és hatékonyabban szolgáljuk. Nyilvánvalóan külön kell gondolnunk a nők háztartási munkájának megkönnyítésére, a fiatalok érdekeire. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kistermelők beszerzési és értékesítési problémáinak elősegítésére. Minden bizonnyal megfelelő hangsúlyt kap a szövetkezetek kölcsönös támogatásának kérdése, a szövetkezetek együttműködése egymással, a tanácsokkal és a különböző állami vállalatokkal is. Várhatóan a kongresszus sokoldalúan foglalkozik az érdekképviselet, az ágazati irányítás és felelősség kérdéseivel. ügy gondolom,' hogy fő kérdésként sokoldalúan állást foglal a kongresszus a mozgalom és a szövetkezetek szocialista továbbfejlesztésének időszerű tennivalóiról. F. B. működési területükön élő minden lakosra évi 8000 forint vásárlás jut, teljes vásárlásuk mintegy 60 százaléka. A szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma egyébként igen dinamikusan fejlődött, részesedésük a szocialista kiskereskedelem forgalmából az 1967 évi 29 százalékkal szemben 1971-re 32 százalékra növekedett. Kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalmuk ez évben már csaknem 48 milliárd forintot tesz ki, 58 százalékkal haladja meg az 1367. évi forgalmat. Az adatokból kitűnik, hogy az élelmiszerforgalmon belül az átlagosnál sokkal erőteljesebben növekedett a feldolgozott élelmiszerek és az élvezeti cikkek forgalma. Az áfész-ek jelentősen bővítették a hús-, .a tejtermékek, az édesipari cikkek, a déli gyiimölIrigykedve nézem esténként a hazafelé rohanó, szatyrokkal, gyerekekkel megrakott hömpölygő tömegből a presz- szók üvegfala mögött üldögélő férfiakat. No, nem azért, mintha szívesen üldögélne ott az ember: az idejüket irigylem. Mert estéről estére ugyanazokat az arcokat látni. Úgy látszik, telik az idejükből. A munkaidő befejezése előtt néhány órával, a végzett felmérések szerint, egyre többet gondolnak az emberek arra, mihez is kezdenek munkaidő után. S egyenjogúság ide, vagy oda, az otthoni munkák java a nőkre hárul, kezdve rögtön a bevásárlással, a zsúfolt üzletekben. A zsúfoltság, a csúcsforgalom akármit is tesznek. az illetékes szervek, a munkaidő befejezése utáni órákban sohasem fog megszűnni. Egyszerűen azért, mert az emberek jó részének napközben nincs ideje bevásárolni, s célszerűtlen is lenne a vacsorára szánt szalámit reggel megvenni. Nemrég az egyik megyei értekezleten a kereskedelmi szakemberek azon meditáltak, hogy vajon miért vásárolnak olyan sokan vasárnap délelőtt a nyitva tartó élelmiszerüzletekben, s főleg olyan dolgokat, amit hét közben is megvehetnének. Sajnáltam, hogy nem szólhattam közbe, hogy értsék meg, az emberek vasárnap jobban ráérnek válogatni. Kényelmesebb akkor hazavinni az egész hónapra szükséges cukrot, lisztet, mosóport és cipőpasztát. Vasárnap van aki vigyázzon a gyerekre, ha a féri. vagy a feleség elmegy vásárolni. Hétköznap két gyerekkel az oldalán hogyan tudna valaki tíz kilót hazacipelni, vagv ha- zamenve úira a boltba menni. mikor vacsorát kell főzni és vár a mindennapi kismo- sás. Az is igaz. hogy van családi munkamegosztás is. s el lehet. küldeni a férjet egy listával a boltba. Ezt viszont néni mindenki vállalja szívesen. A dunaújvárosi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a város negyedik ötéves fejlesztési célkitűzéseiről tárgyalt Mint megállapították, az utóbbi tíz esztendőben Dunaújvárosban összesen 6,6 milliárd forint értékű ipari beruházást hajtottak végre, amelyből a Dunai Vasmű három milliár- dot használt fel. A város az utóbbi tíz esztendőben az orcsök, fűszerek értékesítését, és 100 százalékkal a kávé forgalmát. A tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedését mutatja, hogy például az idén porszívóból 42 522-vel. leleví- zióból 57 292-vel, hűtőgépből 75 700-zal kelt el több, mint 1967-ben, s még akkor olajkályha nem Is szerepelt a cikk- listán, az idén már lílá 718-at adtak el. Javult a szövetkezeti vendéglátás kulturáltsága. Ma már a korszerű éttermek, kisvendéglők, cukrászdák, eszpresz- szólt, falatozók jellemzik. Ezek az egységek 19C7-ben a szövetkezeti vendéglátóipar forgalmának csak 36,2 százalékát, 1971-ben pedig mér az összforgalom 52 százalékát bonyolították le. Növekvő forgalom a szövetkezeti kereskedelemben Több szabad ideje lenne elsősorban a nőknek, ha valóban szolgáltatnának a szolgáltatások. Munkaidő után lehetne például Patyolatba '^inni az ágyneműt. De nem lehet. Mert Szekszárdon a Patyolat-felvevő fél hatkor bezár. Isten tudja, miért ilyen korán. Azt se tudni, hogy a vasüzlet miért zár be fél ötkor, vagy kettőtől négyig miért nem lehet az állami boltban cipzárt, gombokat vásárolni, a megyeszékhelyen. Szabad időnk egy része „technikai” ügyeink intézésével telik. Mostanában elég gyakran esik szó a szabad idő helyes kihasználásáról. A művelődési otthonok gyönyörű statisztikákat hoznak, hogy mennyien járnak az ilyen, vagy olyan klubokba. Az emberek többsége azonban kívül marad a klubfoglalkozásokon. Vagy azért, mert Szívesebben tölti az idejét otthon, maga szelektálva, hogy min kulturálódik, vagy azért, mert nincs, nemhogy közös elfoglaltságra, de még egyéni művelődésre sem ideje. Kétségtelen, hogy lehet orientálni a szabad idő kihasználásának helyes útját. De olyan ez, hogy aki például olvas, rávehető arra, hogy ezt, vagy azt a művet elolvassa, de azt, aki soha nem olvasott már jóval nehezebben tudjuk rábeszélni az olvasásra. Aki disznót tart, szőlőt művel, másodállásokat vállal, vagy olvasással tölti az idejét, szentül meg van győződve afelől, hogy szabad idejét eredményesebben nem tudná másképp eltölteni. És ezzel mindenki így van: ki tanul,ki kocsmába jár. ki monitortól monitorig a tévét nézi, ki a külsejével foglalkozik, ki pedig olvasgat. Mert mindannyian mások vagyunk. S hogy ki hogy tölti el helyesen a szabad idejét döntse el maga.' Munkaidejének helyes kihaszé nálását döntsék el mások. ■ r r-. . _ , . v V. M. szág egyik legjelentősebb ko-í hászati bázisává fejlődött. A negyedik ötéves terv időszakában a termelési értéket tovább növelik. Ipari beruházásokra 6,1 milliárd forintot irányoztak elő. Az iparban foglalkoztatottak száma a tervidőszak végére eléri a 30 000-et. A legnagyobb feladatok egyike a lakásépítés. A rendelkezésre álló pénzeszközök és építőipari kapacitás figyelem- bevételével öt év alatt tanácsi és vállalati, valamint magánerőből összesen 4500 lakás épül Dunaújvárosban. A szolgáltatások fejlesztésére is jelentős összegeket fordítanak. Az óvodai hálózatot 300 hellyel bővítik. Uj munkás művelődési házat építenek, bővítik a műszaki főiskolát, a közép- és általános iskolai tantermek számát. Felépítenek egy közgazdasági szakközépiskolát, valamint 44 új általános iskolai tantermet. (MTI) 1971. november 10, / Öt év alatt 4500 lakás
