Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
Nincs munkaerő — Nincs gép — Nincs alkatrész — Gépesíteni kellene a vendéglők konyháit! A tanulók politikai hangulata A téma: a világnézeti nevelés „Oktatási rendszerünktől azt várjuk, hogy kötelesség- tudó, jól képzett, művelt, világnézetileg szilárd, szocialista erkölcsű szakembereket képezzenek az ország I számára.” — Részlet a Központi Bizottság beszámolójá- \ bői, amely az MSZMP X. kongresszusán hangzott el. — Világnézetileg szilárd emberekre van szüksége az országnak — mondta ki a X. kongresszus is, E cél elérésében az egész oktatási rendszertől várja a párt a segítséget. Hogyan veheti ki a részét ebből a munkából egy iskola? — Munkatervünkben a közösségi, világnézeti, eszmei és politikai nevelés kiemelt, hangsúlyozott feladatként szerepel — mondja Fenyvesi János, a Szekszárdi Garay János Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. — A világnézetünk alapjai című tantárgy oktatását pártfőiskolát végzett tanárra bíztuk. S sikerült kialakítanunk a szaktárgyakat és a világnézetünk alapjait oktató tanárok egészséges együttműködését, jó kapcsolatát. A világnézetünk alapjai tantárgy ígv szintetizáló tudomány lett. Összefoglalva a korábban tanultakat, magasabb szinten adta a tárgv a tudományos világképet. Mindez egy folyamat kezdete, amelyet, hogy jó úton haladjon tovább, naev gonddal, számtalan konzultáció, megbeszélés során egyenget nevelőtestületünk. — A világnézeti nevelés, gondolom, nem csupán a tanórákon folyik. — Sikerrel működik a három évfolyamos marxista diák- akadémiánk. — Tematikája? — A® első évfolyam az ifjúsági mozgalom történetét tanulmányozza. a második alapvető filozófiai és politikai gazdaságiam, a harmadig pedig részben politikai gazdaságtan másrész* a tudományos szocializmus alapismereteit adja. Ezenkívül a KISZ rendezésében politikai vitaköreink működnek. Ezeket pártmeg- bizatásként tanárok vezetik. Esves témáknál negyedikes diákjaink is vezethetnek foglalkozásokat. — mondjuk az első osztályokban. — A szándék, amely a munkatervben is foglaltatik, megfontolt, határozott és komoly. A nevelés temaMkailag gazdag, változatos. De mindez a munka mit eredményez? — Jó tapasztalatokról számolhatok be. A gimnázium tanulói a különböző világnézeti, matematikai, logikai, honismereti vetélkedőkön, jól szerepelnek. Ez egyik bizonysága annak, hogy munkánknak van eredménye. A tanulók megnyilatkozásai nyugodtan mondhatom pozitívak, s ha negatív előjelű véleménnyel találkozunk, az rendszerint tájékozatlanságból, információé szegénységből fakad. — Mennyire tartja őszintének a megnyilatkozásokat? — Azzal okvetlenül számolnunk kell, hogy a gyerekek már hozzá vannak edződve a felméréseinkhez. Tudják, mit Népújság 3 1971. november ML kell felelni. De azért nem vádolnám kétszínűséggel, kétarcúsággal tanulóinkat. Bizonyára ilyen is akad a 830 gyerek között. De csak akad. Hiába. a gyerekeket nagyon sok hatás éri. Az iskolára tenger feladatot ró a nevelés. S a sok feladatna^ bizony nem mindig tudunk teljes egészében eleget tenni. Ennek objektív és szubjektív okai egyaránt lehetnek. — Értem. A ..sok hatás" alatt, negatív hatásokra gondol elsősorban, amelyek a serdülő, életkori sajátosságai folytán, erkölcsi és szociális problémák iránt rendkívül fogékony gyereket befolyásolják. — Igen. S most nem is csak olyan közismert dolgokra hivatkoznék. mint a kedvezőtlen, veszélyeztetett családi környezet, a nem megfelelő baráti kör. Sokkal inkább, a morális jellegű hatásokra. A napjainkban túlharapódzó anyagiasságra, arra. hogyan az el-' mélet és a gyakorlat ketté válik egyes emberek életében, ahogyan a „kaoarj kurta, neked is jut” jelszó lábra kap, és életre kél. Hogyan nevelje az iskola emberi humanizmusra a tanulóifiúságot, amikor a kommunikációs eszközök nap, mint nap arról számolnak be. hogy 2—3000 forintért embereket ölnek...!? A tanuló a „kint" látott tülekedést. azt amit a szülő nagy- hanpúan, és saját hangolásban elmond a munkahelvi légkörről, a vélt, vagy valóban tisztességtelen dolgokat a tanuló behozza az iskolába. A mi tanítványaink, — ez a korosztály, — felnőtt emberek. Meglátnak dolgokat, gondolkoznak, értelmeznek és megértenek. • — Mit tehet mindez ellen az iskola? Mert tesz. — Csak példának sordltam a fentieket. Az iskola a maga eszközeivel nevel. Igyekszünk méltó és megfelelő elfoglaltságot biztosítani a gyerekeknek. Mo a családi élet annvira átalakult, hogy talán még nem is vagyunk tudatában annak: mi történik. Este mindenki hazatér, s családok százai és ezrei meredten ülnek a tévé előtt. Nincs beszélgetés, meghitt családi élet. Mindenki tévét néz. A gyerekek jelentős hánvada egyszerűen nem kívánkozik a szabadba. Nem vágyik a mozgásra. Ahogy hazamegy az iskolából először a televízióműsoT után nyúl. A műsorprogram határozza meg és osztja be a délutániát. Nem véletlen, hogy az egészséges életmódra nevelés problematikája oly nagyon előtérbe kerül az iskolai életben. — Miket nevez „méltó és megfelelő” foglalatosságnak a gyerek számára? — A sportolást, a kulturális élet minden területét, a szakkörökben való tevékenykedést és utolsónak említem, de elsődleges fontossággal bír a szememben, a mozgalmi élet és rendezvényei. — Sok helyen a túlzott elfoglaltságot kárhoztatják. — A túlzottat igen. S úgy van az. hoev az iskola még nem tudta és egyelőre nem is fogfa tudni megoldani az iskolán kívüli foglalkoztatást. Ehhez az kellene, hogy a tanítási folyamat délelőtt érjen véget, s a délután, szabad legyen. Ha a gimnazisták napi elfoglaltsága nem tenne ki 10—12 órát, akkor lehetne alapos, az iskola által irányított iskolán kívüli nevelésről beszélni. Ide sorolható a világnézeti nevelés egy része U. , — Gazdag fogalom: világnézeti nevelés. S amilyen gazdag maga a fogalom, annyira szerteágazó a belőle származó tennivalók csokra. Mit tart e témakörben olyan feladatnak. amelyért többet kell tenni ebben a tanévben? — Az országos adatok alapján állapítható meg. hogy az ateista nevelés az utóbbi években mintha háttérbe szorult volna. E tekintetben többet kell tennünk. Nem mintha itt az iskolában valamilyen jelét véltük volna felfedezni annak, hogy e témával foglalkoznunk kellene. Évek óta például nincs hitoktatásra járó gyerekünk. Csak jómagam is tapasztalom; mindamellett, hogy a tanulók zöme materialista álláspontot képvisel, megzavarhatok1. — Hogyan érti ezt? — A házi használatra készült felméréseink során tapasztaltuk, hogy „ugratós” kérdéseknél bizonytalanok. — Nem gondolja, hogy vallási kérdésekben a határozatlanságot éppen a tájékozatlanság okozhatja? Mondjuk éppen az alapvető hittételek ismeretének a hiánya? — Ha meggondolom, hogy a cáfolathoz ismerni kell. amit cáfolni akarok... Úgy hiszem mi kissé egyoldalúan vértezzük fel a tanulóinkat. Dogmákat cáfolni csak úgy lehet, ha ismerjük a dogmákat. Ma a fiatalok ezeknek csak szűk körével ismerkednek meg. így van aztán, hogy nem tud hadakozni, védekezni ellenük, s a legjobb szándékú serdülő is meginoghat tudatlansága — vagy egvolda'ú felkészültsége — következtében. Ilyen megfontolások alapján szeretnénk ebben az iskolaévben többet foglalkozni az ateista neveléssel, a tudatos marxista világnézet kialakításában, e fontos területtel. — Beszélgetésünk mintegv összefoglalásaként elmondaná milyennek látja diákjai világnézetét? — A tanulók politikai hangulata jó. Megnyilatkozásaik bátrak és őszinték. Érdeklődési körük kiterjedt, őszinte kérdéseikre, őszinte válaszokat várnak. Meggyőződésük pedig egyaránt realizálódik az iskolán kívüli és az iskolán belüli megnyilatkozásaikban. * MÉRT ÉVA A Tolna megyei Vendéglátó- ipari Vállalat konyháiban évtizedes módszer szerint készítik az ételeket, nem használnak gépeket. A szekszárdi Ga- ray-étterem konyhájában egész sereg ember — húsz-harmincöt fő — foglalkozik ételek készítésével. A Kispipában öten. Az építők konyháján több mint ezer adag ételt készítenek — ötvenen. Pillanatnyilag harminc személy hiányzik, a nyáron ötven-hetven konyha- ‘lány, szakács, konyhai előkészítő, cukrász, segédmunkás hiányzott a Tolna megyei vendéglők konyháiból. Évtizede „hiánycikk” a nehéz fizikai munkát vállaló asszony, leány. Csak „vidékiek” jelentkeznek konyhai munkára, a szekszárdiak elvétve.. Kézenfekvő volna tehát a konyhák gépesítése, a nehéz fizikai munka csökkentése. A negyedik ötéves terv során a VV hárommillió-két- százötezer forintot költ gépesítésre, főleg az Arany János utcai új üzlet felszerelésére, s további egymillió forintot a kis üzletek konyháira. Kisgépeket, univerzális, sokat tudó gépeket akarnak beszerezni. Ilyen azonban Magyarországon nem vásárolható. Az NSZK-beli Burger»Eisenwerke AG a balatonfüredi Annabella szállóban a hazai vendéglátóipari szakemberek számára konyhagépek bemutatóját tartotta. A bemutató sztárja programozott, számítógép irányította automata konyha volt, nem valószínű, hogy megvásárolnák a hazai vendéglátóipari vállalatok, kórházak, üzemi konyhák. Annál inkább vásárlókként jelentkeznek a Convenctomat 4—5001— 3 típusú sütőre. Ez az „okos” masina mindent tud: félauto- . mata, egyszerre lebet benne halat, tésztát, csirkét sütni anélkül, hogy az ételek egymás ízét átvennék. És amikor a beállított program véget ér, a sütő dudál, jelzi a szakácsnak, hogy kész valamelyik étel... — A kiállítás sok gépét tudnánk használni. Egyelőre annak örülnénk a legjobban, ha a birtokunkban levő valamennyi konyhagép üzemképes volna. — Tatár Nándor, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat osztályvezetője is részt vett a Burger-cég bemutatóján. — Bennünket egy teljes konyhaberendezés érdekel. A szekszárdi Arany János utcában felépülő, új, háromezer adag étel kapacitású konyha, önkiszolgáló étterem gépesítése ügyében folytatunk tárgyalásokat. És általában az üzletek gépesítéséről. Svéd és NSZK-cégek bemu- tatók sorát tartják, vásárlásra „ingerük” a vendéglátó üzemeket. A komplett konyhák —« a nyersanyag futószalagrendszeren indul el. és a vásárló maga választja ki a neki megfelelő ételt, és az automata mosogató a szalag utolsó álló-: mása — lényegesen megköny- nyítené a dolgozók munkáját, pótolhatnák a hiányzó munkaerőt, de ezek a mindent tudó konyhák sokba kerülnek, azonkívül kevés ételféleséget tudnak „gyártani”, és azt sem a magyar szájíznek. Ezért az általános irányzat, hogy a kony- hagépsorok egyes darabjait vásárolják meg a magyar vállalatok. A balatonfüredi bemutatón is ez volt az igényi S az légióként, hogy minél előbb mozduljon meg a külkereskedelem. Mert a konyhák gépparkja már régen kicserélésre érett azon kívül, hogy fizikai munkára nincs jelentkező. A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál például egyetlen burgonyatisztító gép sem üzemképes, illetve az építők konyháján levő Két géppel még úgy-ahogy lehet dolgozni. A burgonyatisztító gépekhez nem kapnak kő-korongot. A habverőkhöz nincs alkatrész. A Garay-konyhában több mint fél éve áll egy Z-karú dagasztó alkatrészhiány miatt. A napokban adtak el egy habverőt, mert nincs hozzá alkatrész, s nem is lesz, mert a szombathelyi gépgyár a habverő gyártását beszüntette, és alkatrészt sem készít. Egy közepes méretű üzemi étkezdét kiszolgáló konyhában naponta ötven-százötven kiló burgonyát kellene megtisztítani, kockára vágni stb.... Nincs gép, kézzel tisztítják a zöldséget, a burgonyát. Tolna megyében egyetlen mosogatógép sem működik. Az építők ezerötszáz személyt kiszolgáló konyhájában éppen úgy „kézzel” mosogatnak, mint a bonyhádi Békében. A mosogatógépek legtöbbje igen drága, az olcsóbb töri a tányért és csak a hozzá készített edényeket tudja tisztára mosni. Volt egy öreg mosogatógép a VV tulajdonában, de örülnek, hogy túladtak rajta. Az új gépek 80—100—120 ezer forintba kerülnek. De legalább elérhető közelségben vannak. A cukrászipar legfontosabb gépét — a valcnit — (mángorló) — sehol nem lehet vásárolni, az élelmiszer-gépipar nem gyárt ilyeneket. A Szovjetunióban készítenek ilyen keverő-nyújtó- mángorló masinát, egy éve bemutatták a magyar szakembereknek, azóta még egyet sem hozattak be ... „A tárgyalásoktól függ, mikor jcn be a valcni-gép” — mondják a külkereskedők. A vendéglátóipar gépesítésére, a kézi, nehéz fizikai munka kímélésére nem fordítottak akkora gondot, hogy a hazai ipar felfigyelt volna rá. Nemcsak Szekszárdon, másutt is az ipar vezetői várakozó állásponton voltak. Most már akkcra ösz- rzegeket kellene fordítani egy- egy vállalat gépesítésére, hogy ehhez sem saját alap, sem hitel nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre. így aztán hiába a sok okos gép bemutatója, a néhány reprezentatív hazai szálloda konyhája-'ak teljes gépesítése, ha még mindig kézzel tisztítják a burgonyát, kézzel mossák fel a konyhát. mert nem lehet gépedet vásárolni, a meglevőkhöz pádig nincs alkatrész. Tolna megyében a VV csaknem négy és fél millió forintot költ a konyhák gépesítésére. Szinte csepp a tengerben. — Pj — Pályaválasztási kiállítás A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központban pályaválasztási kiállítás nyílt. A kerület üzemei, szakközépiskolái és technikumai modelleken mutatták be egy-egy szakma szépségeit, érdekességeit a kerület kisiskolásainak. Képünkön: A Közúti Gcpcllátó Vállalat útfenntartó gépkocsijai reprezentálják az útépítő szakmát. (MTI foto; Benkő Imre felv. — KS).
