Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
Költészet és humor — feketében Aki a prágai Cerne Divaldo (Fekete Színház) el( adását nézi, angyalt lát átrepülni a színpadon, látja, amint karddá változik az ördög szarva, arany és ezüst levelek hullanak a fákról a szeme előtt, fénybotokkal harcolnak a szemben álló hadseregek: — a néző nevet, megilietődik, elgondolkodik, elbűvöli a látvány, a prágai Fekete Színházban. A Times című angol napilap kritikusa a prágai színház együttesének londoni fellépése után így írt: „Ennek a csodálatra méltó cseh együttesnek az az érdeme, hogy szokatlanul hatásos módon használja fel az egészen egyszerű színházi eszközöket. Előadásuk tele van humorral, fantáziával, találékonysággal.''’ Az egyszerű színházi eszközöket valóban rendkívüli módon használja fel a Fekete Színház. Vessünk egy pillantást arra, hogy milyenek is ezek az eszközök. LATHATATLAN EMBEREK A legegyszerűbb színpadi eszköz a fekete háttér és a ■ jól alkalmazott fényhatás. A fény plasztikussá teszi a mozgást és a fekete háttérben láthatatlanná válnak a feketébe ' öltözött és fekete álarcot viselő kellékmozgatók. Csak az a tárgy látható, amely a fény útjába kerül. Ennek köszönhető, hogy a Hold egyszercsak hajókormánnyá változik az égen, s kis pádból hullámok hátán táncoló hajó lesz, és a gyönyörű boszorkány a repülő seprűnyelet kormányozza a sötét felhők között. — Szavak nélkül, csak szimbólumokkal dolgozunk — mondja Jiri Srnec, a színház alapítója és művészeti vezetője. — Képzőművészeti alkotásoknak, vagy a legegyszerűbb használati tárgyaknak a zene ritmusában történő mozgása rendkívül alkalmas a gondolatok kifeiezésére, közlésére, továbbítására. „KEZEK VASARA” Hogyan is történik a gondolatok közlése? „A kezek vására” című előadás például azt fejezi ki, hogy miképpen válik a konvenciók hálójába került figurává az olyan ember, aki kezét, és ezzel egész mivoltát eladja a képzelt szerencse látomásának. Az előadás elítéli azokat, akik az emberi kezeket a gonosz szolgálatába állítják. A színdarab az egyetlen monotematikus darabja a Fekete Színháznak; az előadás első részében rövid jeleneteket adnak elő, hogy a közönség hozzászokjék a Fekete Színház „nyelvének” megértéséhez. A VILÁG EGY CSÍKOS LÉGGÖMB A „Csíkos álom” című színdarab színészbohóekodással nevetteti meg a nézőket, de a témája mélységesen filozofikus. Azt hirdeti, hogy a világ nem hófehér; az életet úgy kell élni, ahogy a világ megköveteli, és a, világ tele van foltokkal, fekete csíkokkal. A színpadon a férfi és a nő órási léggömbhöz láncolva éli le az életét: a léggömb könnyű, mint egy vásári luft- ballon. Ez a csíkos léggömb maga a világ és a múló idő egyre 'több nehezéket rak rá, mert áz idő hozza meg minden esemény igazi súlyát. A „Diluvium” című színdarabjuknak Londonban volt a bemutatója. Ez a játék azon tűnődik, hogy miképpen változik, vagy nem változik az ember. Kedves, mulatságos módon figurázza ki azokat, akiket az életben csalt az élvhaj hászás kerget és közben elszalasztják az élet valódi értékeinek megértését és élvezetét — Keressük az emberi élet alapvető értékeit, hogy azokat megmutassuk az embereknek — mondja Jiry Srnec, aki nemcsak az együttes vezetője, hanem a szövegkönyvek írója, a kísérőzene szerzője, képzőművész, színész és filozófus is egyben. Minden színdarabjában elveti a gazdagság aranyfüstjét, az úgynevezett biztonság látomásának örökös keresését ott,'ahol az nem található. Az embernek meg kell ismernie önmagát, hogy kihasználhassa azt, hogy ember. A FANTÁZIÁTÓL A MÁGIÁIG Az emberi értékek bemutatásával és kihangsúlyozásával akar hatni a nézőkre a színpadról. Fegyvere a fantázia, a poézis, a humor és a mágia. Tanulságokat merít azokból a tapasztalatokból, amelyeket világjáró útjain szerzett, de tapasztalatokat merít hazája népének bölcsességéből, derűjéből is, amelv olyan mély gyökereket eresztett a hegyek és völgyek embereiben. Lelkesedése a Fekete Színház egész együttesére átragadt: fegve’mezetten viselik a szüntelen világjárásból adódó A lengyel műemlékvédelmi szakemberek egyre nagyobb hírnévnek örvendenek külföldön. Nevük közismertté vált a világ különböző részein folytatott műemlék-mentő akciók révén, s így érthető, hogy az idén is számos külföldi felkérésnek kell eleget tenniöik. Októberben egy öttagú lengyel szakember-küldöttség utazik Egyiptomba, ahol megkezdik nagyszámú műemlék: az Isis-szentély, az Ozjrisz-ká- polna, a Trajanus-pavilon, a ptolemaioszi Hatkor ^templom, valamint a rónáai kori monumentális kapu és oszlopsor restaurálását. Kairóban létrejött egy lengyel—egyiptomi köznehézségeket. Tavaly az év tizenkét hónapjából nyolcat töltöttek utazással, az idén hat hónapot. Beutazták az egész világot Ausztráliától a Szovjetunióig és Mexikóig. A júliusi olaszországi fesztivál után angliai turné következett, szeptemberben az USA-ban és Kanadában szerepeltek, most Franciaországban játszanak. A külföldi lapok ilyen címek alatt közlik az előadásokról szóló beszámolókat: „Valóságos ügyesség-show”. „Tökéletes technikájú előadás”, „Kitűnően fegyelmezett együttes gráciája”. A dicséretet kiváltó előadások egy kis stúdióban jönnek létre, amelynek ablakai Prága ősi városnegyedének egyik szűk utcácskájára nyílnak. Csak az ügy iránti lelkesedés küzdheti le az apró stúdió hiányosságait. De segít leküzdeni a nehézségeket Srnec igazgató energikus, de mégis barátságos felszólítása: „Nos, barátaim, ezt elismételjük és kérem önöket, éljék bele jobban magukat a zenébe.” Ä magnetofon újra és újra elismétli a részleteket. Aztán elhallgat és maga Srnec igazgató ül le a zongorához, s a bársonnyal bevont ülőkét dobként használva, maga énekli el a jelenet melódiáit.., pont á.s, amely az izlám éoítő- .művészettei kapcsolatos kutatómunkákkal foglalkozik. A lengyel szakembereik európai munkái közül érdemes megemlíteni három másolat készítését a szovjetunióbeli Novgorod szent Zsófia templomának nevezetes, Plockban készült ajtóiról. A lengyel művészek elkészítik az ajtók pontos másait, amelyek közül az első a lengyel Plock székes- egyházba kerül, a másik a varsói királyi várba, a harmadik pedig a moszkvai Kremlbe. Lengyelek végzik el a müncheni középkori városkapu, az Isartor restaurálását is. Tipizálás miatt éhéé! 1 db LO 2500 ííp. haszuált ROBUR 2,5 tonnás tehergépkocsi, 1 db 223 tip. használt Warsava személygépkocsi, 1 db IFA-FRAMÖ 0,75 tonnás használt tehergépkocsi. Ár: megegyezés szerint. Megtekinthető: Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezetnél. Érdeklődni: a'iszövetkezet központi irodájában Paks, Dózsa Gy. u. 40. sz. alatt lehet. Gárdái József osztályvezetőnél. Telefon: Paks 25, . 4 atmoszférás gőzkazán kezelésére azonnali belépéssel szakképzett kazánfűtőt alkalmaz a Paksi Kö.zen . '.ntöipari Szövetkezet. Jelentkezés a fenti címen. (10) Lengyel szakemberek külföldi műemlékek megmentéséért A kutyafáját! — Van birkahús? Na végre! Majd mindahányan ezzel az örömteli csatakiáltással álltunk be a sorba és .'nem hiszem, hogy csoszogó lassúsággal, haladó menetükben bárki is, gondolt volna arra, hogy rövidesen meg leszünk sértve, és kutyába se leszünk véve. Elmúlt, lement a- szüret. Ha már az ősznek ezen a több napos ünnepén nem ettünk se birkagulyást, se szalonnával, hagymával spékelt birkasültet, nem beszélve a vörös borban főtt paprikásról, hát akkor mqst, vagy soha! Legföljebb utólag hozzáképzeljük a szüretet. S kezdtük is mindjárt ott, sorunkra várakozva, amikor a húsbolt küszöbén, kezében pórázzal, azon, egy leffegő nyelvű pulival megállt a hölgy, — Milyen húsa van kedves mester? Tudja... a kutyámnak, valami jót! Birka? Jaj, azt nem szereti. Istenkém, csak birka! Most mit csináljak? Olyan volt a hangszerelése ennék a csak birkának, hogy pfúj, micsoda undokság birkahúsra még csak. várakozni is, amikor az egy jóházból való kutyának sem kell! Szoborrá merevedett csoportunk néma pirulással hallgatta a lesújtó fintorgást, egy ősz hajú nő kivételével: — Asszonyom! A birkahús fölöttébb alkalmas emberi fogyasztásra — közölte indulatok nélkül. — Biztosíthatom, hogy a ku'tyus is túléli, ha birkahúst eszik, kivált, ha föidereng emlékezetében, hogy ősei pásztorkutyaként nem fogyasztottak borjúlábat tartórmártás- sal! Bumm! Ekt meg kellett köszönnünk. Meg is teltük olyképpen, hogy egyszerre lélegeztünk föl, a. közérdekű felvilágosítás címzettje pedig az „inkább benézek holnap”: ígéretével a háta mögött, eltávozott Csak'egy bácsika kezdett el dohogni, hátulról a'harmadik.-De ő' is derűsen. ,— A kutyafáját a kutyának! Mester úr, én elviszem a részit! El én! A hentes láthatóan nem félt attól, hogy kutyának. sem kell az áru. — Igenis kérem, háromkiló szép combot, — Ide másfelet’. — Jut még nekem is? — Holnapra is marad bőven! Cinkos villanás a szemekben, amikor fölnevetünk az újonnan érkezettek őszinte döbbenetére. — Úristen! Lehet, hogy mégis birkát eszik a kutya?! Hogy hova nem süllyed ez a világ! — ó. a. — „Mini-Szerengetr a Ruhr mentén Egyedülálló az NSZK-ban a Kelet-Afrika jellegzetes vad- és háziállatai számára létesített nagy szabad terület, amer lyet a közelmúltban adtak át rendeltetésének Duisburgban, a Ruhr-vidék kellős közepén, zoológusok, gazdasági szakemberek és európai és tanzániai politikusok jelenlétében. A nagy kiterjedésű terület többek között 8000 négyzetméteres sztyeppével rendelkezik. A „Mini-Szerengetiben” jelenleg 150 állat él: fehér orrszarvúk, egy 25 állatból álló zebracsorda, gazellák, rókák, ragadozómat darak, marabuk, daruk, s to- . vábbá különböző kacsa- és libafajták. Ugyancsak a szabadban tartózkodnak a felvételünkön látható hatalmas wa- tussi szarvasmarhák is. A, hagyományos állatkertekkel ellentétben, ahol a hosszú lábú madarak, marhák és antilopok a többi állatoktól elkülönítve élnek, az „Afrikánum- ban” a legkülönbözőbb állatok adhatnak egymásnak randevút.
