Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

V Ä kongresszus után Érdekképviselet — szolgáltatás — fejlesztés Ipari üzem Mórágyon Februárban telepített Mórágyra a Bátaszéki Fémipar! Szövetkezet új üzemet. A szövetkezet már évek óta az or­szágban egyedül állítja elő a különféle gépekhez, jármű­vekhez szükséges zsírzógombot. Mórágyon háromféle zsír­zógombot gyártanak, havonta 300 darabot. Felvételünk a forgácsoló gépsorról készült. Tizenhat tagú küldöttség képviselte a megyét az ipari szövetkezetek VI. kongresszu­sán. A küldöttek közt volt Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke iá. Vele be­szélgettünk a nagy jelentősé­gű tanácskozásról, a kong­resszus utáni tennivalókról. — Gyerő elvtárs, hogyan ér­tékeli a kongresszus jelentősé­gét? — A kongresszus a szövet­kezeti ipar legmagasabb szin­tű országos tanácskozó fóru­ma. Most is a legfontosabb kérdésekben foglalt állást, ér­tékelte a helyzetet, az eddig megtett utat és meghatározta a feladatokat. A háromnanos tanácskozáson napirendre ke­rültek mindazok a problémák, amelyen foglalkoztatják a szö­vetkezeti tagságot, vezetőket, azok a kérdések is, amelyek­ben a társadalom elvárásai nyilvánulnak meg a szövetke­zeti ipar iránt. A korábbihoz képest módosult a kongresz- szus szerepe, hiszen az új szö­vetkezetpolitikai elvek, az egységes szövetkezeti törvény szerint a szövetkezetek önál­lóak, a szövetségek — az or­szágos, valamint 'a megyei és / szakmai szövetségek — nem felettesei a szövetkezeteknek, így a kongresszus sem hoz kötelező érvényű határozatot a szövetkezetekre. Ennek ellené­re igen fontosnak tartom, hogy ajánlásait, útmutatásait a mozgalom minden területén megvalósítsuk. — Nem kötelező érvényűek az ajánlások és mégis meg kell valósítani őket? — Úgy vélem, ez nem lehet Vita tárgya. Hiszen a küldöt­tek egységesen foglaltak állást és tőlük-—éppen ezért, mert az 5 állásfoglalásuk is — elvár­ható, hogy szövetkezetükben mindent megtegyenek azok valóra váltása, elfogadtatása érdekében. Különben is, az érdekvédelmi funkció tartal­ma elég pontosan megfogal­mazódott a kongresszuson. Nem lehet azt leszűkíteni csak a gazdasági érdekvédelemre — arra, hogy a szövetkezeteknek mindent meg kell tenni a ma­gasabb nyereség érdekében és csak ezt képviseljék a szövet­ségek. Az érdekvédelem komp­lex fogalom: Képviselni a szö­vetkezeteket, a szövetkezeti tagságot áz állami szerveknél, az állami vállalatoknál, kü­lönféle szolgáltatásokat nyúj­tani a szövetkezeteknek, de képviselni olyan formán is, hogy a szövetség segítséget nyűit, ha a gazdálkodásban hibát lát. Vegyük például a szolgáltatást. A társadalom el­várja, hogy a szövetkezet az ilven igényeket kielégítse még akkor is, ha az nem hoz olyan nyereséget, mint az áruterme­lés. Maga a szövetkezeti tag­ság is elvárja ezt, hiszen a szövetkezet tagjai közt is rossz politikai légkört szül, ha a la­kosság — a tagság — ellátása akadozik. Érdekképviselet az is, ha fi gyei meteti ük a veze­tőiket egy-egy gazdasági intéz­kedés kockázataira, vagy ha helytelen gazdálkodást tapasz­talunk. Rév Lajos elvtárs, az OKISZ elnöke utalt arra be­számolóiában, hogy a szövet­kezeti törvény szerint a (szö­vetkezetek társadalmi tevé­kenységet folytató közösségek is, a gazdasági célok mellett közreműködnek a társ'’-J'’'^m sokrétű ieényeinek kielé'-»1’1 -t sében. Szövetkezeten be’üű tácsada1mi cél a tneok szoci­alista életformájának és gon­dolkodásmódjának fej! esztér Ennek elősegítése a szövetség részéről — szintén besorolhat az érdekvédelmi feladatok kö­zé. — Tolna megye „szerepelt” a kongresszuson? — A kongresszus felmérte az’eddigi fejlődést a szövetke­zeti gazdálkodás, mozgalmi munk,a minden területén. A szövetkezeti ipar termelése . öt év alatt 77, az építőipari ter­melés 73 százalékkal nőtt. Ná­lunk ennél mintegy kétszerte gyorsabb volt a fejlődés. A beszámolóban több — iparilag fejletlen — megye szerepel ki­emelten, ahol "igen sokat tet­tek a foglalkoztatottság növe­lése érdekében. Tolna e tekin­tetben minden más megyét megelőzött, itt háromszorosára emelkedett öt esztendő alatt a szövetkezetekben foglalkoz­tatottak száma. Megyénk el­ismerésének szinte látható je­le. hogy három Tolna megyei küldött lett tagja az Ipari Szövetkezetek' Országos Tahá- csának, sőt a . tizenöt tagú el­nökségbe is beválasztották Bi­ber László elvtársat, a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövet­kezet elnökét, én az Országos Tanács oktatási és nevelési ál­landó bizottságának elnöke let­tem. Egyébként az országos vezetőszervek összetételében is megnyilvánul a „szövetkezet- centrikusság”. Míg a korábbi, 13 tagú vezetőségben alig volt szövetkezeti vezető, most a 15 tagú elnökségben nyolc szö­vetkezeti elnök, két KISZÖV- vezető és egy osztályvezető foglal helyet Az elnökség tag­jainak egyharmada nő. A kongresszuson szót kaptunk mi is, dr. Samu Lajos elvtáVs, a DoíjLbóvári Univerzál Szövet­kezet elnöke beszélt problé­máinkról, tett több javaslatot. — Miben látja a kongresz- szus utáni feladatokat? — Teljés felsorolásra azt hiszem, ezúttal nincs lehető­ség. Lényegében a X. párt- kongresszus határozatának 19. em fázik? em. Meg ezt a rö­vid utat ki lehet bírni kigombolt ka­bátban is. Hiába, már nem ér össze. Még egy hónapom van vissza. December elején szülök. — S a piros kabátos asszonyka be­lép a szekszárdi Társadalom- biztosítási Igázgatóság épüle­tébe. Terhes-tanácsadásra jött. A váró kicsi :és zsúfolt. A fehérre festett gyermekfekte­tők nagyognak a tisztaságtól. A székek jórészt foglaltak. Az asszonyok csendben beszélget­nek. Mindegyiküknek van né­hány szava a másikhoz. Van­nak, akik most találkoztak először, vannak, akik régtől ismerik egymást. Persze, ez most teljesen lényegtelen. A közös, örömteli gond közel­hozta őket egymáshoz. Mind­egyikük két életért felelős. Csupa boldog asszony, csu­pa kismama. — Tessék! — szól ki egy fehér köpenyes védőnő. Az első teremben majdnem eltéved az ember a sok író­asztal között. Itt történik a súlymérés, a vizeletvizsgálat, meg a vérnyomásmérés. Az innét nyíló szobában a felül­vizsgáló főorvos. Majdnem mindenkit jó ismerősként üd- • yözöl. Aztán következnek a kérdések ... — Van-e panasza? — Azt hiszem, a kelleténél jobban hízok. De a dohány, zásról már leszoktam — büsz­kélkedik a fiatal tanárnő. — Tessék . korlátozni a fo.. lyadékot. Egyen sok gyümöl­csét. a~"al pótolhatja. A tanárnőnek egy gvermeke van. Kislány, öt esztendős lesz. A következő kismama egy szövetkezetben dolgozik. Mag. zata 14-én lesz öthónapos. Ná­luk is van már egy kislány. — A férjem azt mondta, ha most is kislányunk születik, pontját kell megvalósítanunk, amely szerint „Nagyobb gon­dot kell fordítani arra, hogy a szövetkezetek tevékenysége helyes irányú legyen, rész­arányuk a szolgáltatóiparban jelentősen növekedjen, és munkájukat közmegelégedésre végezzék. Fokozzák részvételü­ket a lakosság egyre szélesebb választékú igényeinek kielégí­tésében. a hiánycikkek számá­nak csökkentésében, az állami vállalatok termelésének kiegé­szítésében. Munkájuk közép­pontjába a szolgáltatóipari te­vékenységet kell állítani.” * — örvendetes, hogy e területen az utóbbi időben már meg­kezdődött a fejlődés. Az év el­ső háromnegyedében mintegy 8 százalékkal növekedett a lakossági szolgáltató tevékeny­sége a megye szövetkezetei­nek. Pár évvel ezelőtt kapott fontos feladatunknak eleget tettünk, jelentősen hozzájárul­tunk a megye foglalkoztatási, problémáinak megoldásához. Az ötéves terv időszaka alatt a megye új ipari munkahelyei­nek felét létesítették az ipari szövetkezetek. Most már a szövetkezetek korszerűsítése, az intenzív fejlesztés kerül előtérbe^ A szövetkezetekben foglalkoztatottaik létszáma az idén már nem nőtt, sőt, a múlt év decemberi állapothoz képest mintegy 100 fővel csök- * kent. Most már energiánknak nagy részét a korszerűsítésre fordíthatjuk, arra is, hogy a dolgozók munkakörülményeit, szociális ellátását javítsuk. A tízéves fejlesztési program er­re irányul. Korszerű kis- és középüzemekké válnak az ipari szövetkezetek. (J) akkor jöhet a harmadik. — Kicsit elmereng. —’Ez az iga­zi boldogság. A gyerek. — írtam föl "Ferroplexet. D- vitamint majd a nyolcadik hó­naptól kell szednie — s át­adja az orvos a recepteket. A védőnő a centrális vizsgálat eredményeit nézi. * Az asszony elköszön. Nézem a hátulról vékony, kötényru­hás alakját. Az ajtónál oldalra fordul. Hasát büszkén tolja előre. — Szeretek itt lenni. Jó gyönyörködni a ragyogó ar­cokban, amikor azt mondom „jó a szívhang” — szól a dok­tor. Kint még várakoznak. Való. színű egy jövendő édesanyá­nak mondja egy asszony: — Amikor megszületett az első, úgy éreztem, hogy szeb­bet, nagyobb dolgot a világon még nem alkotott senki... Szekszárdon, megyénk szék­helyén nincs egészségház. A legkisebb községekben is a legfontosabb feladatok közé so­rolják az egészségház felépíté­sét. Régen a szekszárdiak a tüdőgondozóba jártak. A ki­lenc hónap alatt legalább nyolcszor kell elmenniük a kis. mamáknak, majd csecsemőiket kell odavinni. Körülbelül nyolc éve a Társadalombiztosítási Igazgatóságon kapott helyet a „boldogság háza”. Most — ta­lán két hét múlva — a Béri Balogh Ádám utcába kell menniök, ahol télen elég ve­szélyes a közlekedés. Persze oda is csak ideiglenesen köi- töznek, mert az 1-es sz.ámú ház. hamarosan szanálásra kerül. Terhes-tanácsadáson havonta átlag háromszázan jelennek meg. Van, aki egyszer, van aki többször. A rendelőintézetben szomba­tonként ül össze az „ÁB”-bi- zottság. Az amúgy is zsúfolt épületben ezen a napon a vá­rakozók nagyobb részének még ülőhely sem jut. A nőgyógyászati felülvizsgá. lóból mennek a nők a bizott­ság elé. Férfit nem látni. Ide egyedül jönnek az asszonyok, a lányok, ök is megváltoztak a terhességtől. Bennük is két szív dobog. Egyelőre ... Körülöttük dermedt a csend Nem beszélgetnek. Ha isme­rőssel találkoznak, elfordulnak. Kinéznek az ablakon. Esetleg újságot olvasnak. Tettetik az elmélyültet. — Miért veteti el a gyere­ket? — Mi köze hozzá? Törődjön a maga dolgával! — s válaszát meg kell érteni. Lesüti kékre festett szemhéját, s idegesen kapargatja harmincnégy forin­tos harisnyáját. — Van gyereke? — Nincs. S még nem is lesz —‘ Miért? — Nézze, fiatalok vagyunk Előbb szórakozunk. — Hány éves? — Huszonöt. Egy másik asszo'ny szinte örül, hogy megszólítom. Pa­naszkodik. — A férjem nem akarja. Azt mondja, hogy elég az az égy. Nem ért meg engem. Különben anyagilag sem állunk rosszul. Hogy fel tudnánk nevelni. 1! ezt is. — hasára mutat. — Miért nem győzi meg a férjét? — Lehetetlen. Nem is tudom mit csinálna velem, ha nem vetetném el?! Iszik, későn jön haza. Néha durva is. — Hogy bírja? — Szeretem. Meg kell vala­ki, aki az ember mellett van — Nincs az maga mellett, — Tudom. De mégis ... Arrébb középkorú nő ül Mellette tizenhat év körüli lá­nya. — Ha az apád megtudná ... Micsoda szégyen — aztán ők következnek. Néhány perc múlva papírral lépnek ki a vizsgálóból. — Hányadik abortusza ez? — Azt hiszem, a hatodik. — Szed fogamzásgátlót? — Nem. — Házasságra nem gondol- bát.. . — Nem megyek férjhez. Nem gatyamosásra születtem. * A főorvosnő: — A bizottságnak csak a le hető legritkább esetbem sike. rül valakit lebeszélnie az abortuszról. Persze vannak ese tek, amikor azt nem is ten­nénk. Az viszont szomorú amikor olyan dolgok miatt mondanak le a gyerekről, me­lyek csak kibúvók a felelősség alól. Amikor a házépítésnek, a külföldi utazásnak, vagy a ko. csinak kell megelőznie a ba­bát ... ’ 1970-ben Tolna menyében 375.9 volt az élve született gyer­mekek. száma. A művi abortusz pedig 5091! Az utóbbiak kö­zül hét anya tizennégy éven aluli, kétszázhetvenhét 14—15 év közötti, 20—29 év közötti 2682, negyvenig 1879. A többi negy­ven éven felüli. Közülük gyermektelen 439, egygyerekes 1515, kétgyere­kes 2043, három, vagy több gyereke 1094 anyának volt. Megyénkban tavaly 14,8 gyerekszületés jutott ezer lakos­ra, V. HORVÁTH MÁRIA Szíuhangok

Next

/
Thumbnails
Contents