Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Beruházások és a külkereskedelmi mérleg

A jövő esztendei népgazdasági és vállalati gazdálkodás egyik időszerű teendője a külkereskedelmi forgalom bővítése az egyensúlyi követelményeknek megfelelően. Ebből két feladat adódik: egyrészt növelni kell az ország kivitelét, másrészt a behozatalnál az ésszerű takarékosság jegyé, ben kell szükségleteinket meghatároznunk.

Bár mind a kivitel, mind a behozatal a nemzetközi munkamegosztásba való beillesz, kedés egy-egy vetülete, nem lehet a külgazdasági kapcsolatokat kizárólag egyoldalúan, példának okáért csak az import növelésével bővíteni, fejleszteni. Elsősorban azért nem lehet, mert a többletimport árát a tőkésországoknak konvertibilis devizában kell megfizetnünk, úgynevezett finánc, hiteleket kell felvennünk, ami —■ ha ez a jelenség állandósul — az ország eladósodását okozza.

Ettől függetlenül, nem tekinthető egészségesnek az, hogy az országhatárokon belül az előállított nemzeti jövedelemnél többet költünk. Márpedig az export értékét felülmúló import a gyakorlatban azt jelenti, hogy az itthon előállított nemzeti jövedelmet ily módon „nagyobbítjuk”, s valamilyen célra elhasználjuk;

Hosszabb időszakra vonatkozó elemzések arra utalnak, hogy a nemzeti jövedelem egy százalékos növeléséhez az importnak ennél valamivel nagyobb mértékű bővítésére van szükség. Az utóbbi esztendőkben azonban az import növekedési üteme szembetűnő módon felgyorsult; 1968—1970. között a nemzeti jövedelem kb 20 százalékkal, a behozatal pedig több mint 40 százalékkal nőtt. Különösképpen egészségtelen méreteket öltött ez a tendencia az elmúlt ég az idei év viszonylatában; e két esztendő alatt nemzeti jövedelmünk várhatóan kb 13—14 százalékkal gyarapszik, míg a behozatal mintegy 50 százalékital Mellesleg ugyanebben az idő.- szakban a kivitel növekedése várhatóan 15 százalék alatt marad.

Amikor a behozatalnak a realitásokhoz történő igazítását és mérséklését vizsgáljuk, elsősorban az ok-okozat összefüggéseket keli tisztáznunk. Hadd ugorjunk a probléma kellős közepébe: a mi gazdaságunkban nemcsak a termelés, hanem a beruházási tevékenység is importigényes; a beruházások anyagi-műszaki összetételéből kitűnik, hogy csupán az importgépek értékhányada mintegy 20 százalék. A beruházások tényleges importtartalma azonban ennél magasabb, mert a hazai gyártmányú gépek és az építési munka is jócskán tartalmaz importjavakat. Aligha véletlen, hogy a beruházási tevékenység fejlődési dinamikája mindig tevőlegesen hat a behozatalra.

Idevágó bizonyíték: a gépek és egyéb beruházási javak be. hozatala 1970-ben 40 százalékkal, az idei év első három negyedében pedig csaknem 50 százalékkal nőtt; két év alatt tehát csaknem megkétszerező, dött. Nyilvánvaló, hogy ennek az árucsoportnak a növekedési dinamikája — miután ez alkotja a magyar behozatal második legnagyobb tételét, amelynek részesedése kb. 20 százalék — az import egészének bővülésére is hat. A beruházási feszültségek egyéb módon is kedvezőtlenül befolyásolják a behozatalt: 1970-ben és az idei év eddigi hónapjaiban jelentősen — összesen csaknem 30 százalékkal — nőtt az anyagbehozatal. Ezt a növekedési tempót az ipari termelés fejlődési üteme nem indokolja — az két év alatt is csak kb. 13 .százalék —:, itt is elsősorban a beruházási feszültségek konzekvenciáit kell felismernünk.

Hadd jegyezzük meg közbe- vetőleg: gyakran előfordul,

hogy egy-egy ország gazdaságilag hatékony fejlesztési célok megvalósítása érdekében néhány esztendőn keresztül tudatosan többet importál, hogy az új objektumok termékeivel a későbbiek során kivitelét növelje. A mi helyzetünkre azonban nem ez a jellemző, hisz a beruházási szektor hatékonysága nem kielégítő, s ennek ellenére épp ez a szektor nyeli el az importból származó nemzeti jövedelem „többletet’, mégpedig oly módon, hogy közben példátlanul felduzzadt a beruházások befejezetlen állománya.

Az elmondottak arra vallanak, hogy importgondjainkat nem lehet elszigetelten és csak a külgazdasági kapcsolatok területén megoldani. Az import irreális növekedése okozat; a külkereskedelmi forgalom, s ezen belül a behozatal egyensúlyi követelményeknek megfelelő alakítása azt igényli, hogy a felhalmozást — a beruházást és a készletképzőA Német Demokratikus Köz. társaság és Magyarország közötti gazdasági és tudományos, műszaki együttműködés az elektrotechnika-elektronika területén gyorsan és mindkét fél számára jelentős előnyökkel fejlődött az utóbbi években. A tudományos-műszaki fejlődésre nagymértékben kiható iparág termékeinek forgalma a két ország között 1966-tól 1970-ig 156 százalékra emelkedett.

A két szocialista állam kö. zott 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény, valamint a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködési bizottság határozatai alapján állandóan mélyülnek a közvetlen kapcsolatok, az együttműködés sokoldalú formái alakultak ki a két ország minisztériumai, ipari egyesülései és üzemei között.

1968. óta egy sor szakosítási szerződés aláírására került sor az elektronikus építőelemek gyártása területén, így mindkét országban csökkenthették a gyártmányválasztékot, és növelhették a sorozatgyártást. Ez vonatkozik például a speciális és adócsövekre, érintkező építőelemekre és bizonyos félvezetőkre. Ugyancsak 1968-ban írta alá az NDK, Magyarország és Csehszlovákia az elektronikus mérőműszerek gyártására vonatkozó szakosítási és kooperációs szerződést. A regisztráló pénztárgépek eddig az NDK hagyományos termékei közé tartoztak, legutóbb ezek gyártását Magyarországra szakosították. Az NDK 1970. óta regisztráló pénztárgép igényét a budapesti Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat termékeiből fedezi,

Az NDK és Magyarország állami tervbizottságai között koordinált 1971—75-ös ötéves terv és a közös gazdasági bizottság IX.- ülésének határozatai megteremtették az előfeltételeket arra, hogy a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködésbe bevonják az elektrotechnika-elektronika új, különösen dinamikus ágait, ezzel is gyorsítva a szocialista gazdasági integráció folyamadést — a gazdasági realitások

határai közé kényszerítsük.

Behozatalunk kb. 9 százalékát ipari fogyasztási javak, 11 százalékát pedig élelmi- szeripari alapanyagok és élelmiszerek alkotják. Vajon ezekben az árucsoportokban nincs lehetőség az ésszerű takarékosság követelményeinek érvényesítésére? E két árucsoportnak a fogyasztói piac egyensúlyhelyzetében van fontos szerepe, egyes termékeknél a választék bővítésében, másoknál a szükséges árualap biztosításában. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a fogyasztási javak mintegy 80 százalékát a szocialista országoktól vásároljuk, míg az élelmiszerimportban -a fejlődő országok termékeinek van számottevő arányuk. Továbbá: a szállítók uralmát a belső piacon itt-ott csak az importtermékek versenye korlátozza, s ezt a — versenyre és műszaki haladásra késztető — tényezőt még átmenetileg is hiba és kár lenne kiiktatni.

GARAMVÖLGYI ISTVÁN

tát. így például miniszteri megállapodás született, amely az elektronikus építőelemek gyártásában elősegíti a szakosított termékek, műszaki felszerelések, technológiák és anyagok magasabb hatékonyságát és mindkét fél igényeinek optimális kielégítését. Hasonló, komplex megállapodás jött létre a minisztériumok között az elektronikus adatfeldolgozás terén. Mindkét ország szakemberei megkezdték már ezeknek a szerződéseknek a realizálását. Jelenleg további jegyzőkönyvek aláírásáról tár. gyalnak.

A kooperáció és specializá- ció nagymértékben gyorsítja az árucsere-forgalom növekedését. így az 1971—75-ös tervidőszakban az NDK és Magyarország között az elektrotechnikai-elektronikai termékek kereskedelmének volumene az előző öt évhez képest több mint 2,5-szeresére emelkedik.

Az együttműködés fejlődésének egyik fontos feltétele a partnerek teljesítőképességének pontos ismerete. A közelmúltban megrendezett „Az NDK elektrotechnikai, elektronikai és tudományos készülék gyártása” elnevezésű szakmai kiállítás ezt a célt szolgálta és hozzájárult az NDK és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok további bővítésé, hez.

A CSENDŐR NYUGDÍJBA MEGY

nagy sikere miatt SZOMBATON IS HÁROM ELŐADÁST TART A

PANORAMA MOZI:

fél 4, fél 6 és 8 óraikor.

(68)

Sokoldalú kooperáció —

kölcsönös előnyök

Irta: Kari Nendel, az NDK elektrotechnikai és elektronikai minisztériumának államtitkára

Tipizálás miatt elad él

1 db LO 2500 tip. használt ROBUR 2.5 tonnás tehergépkocsi. 1 db 223 tip. használt Warsava személygépkocsi,

1 db IFA-FRAMŐ 0.75 tonnás használt tehergépkocsi.

Ár: megegyezés szerint.

Megtekinthető: Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezetnél.

Érdeklődni: a szövetkezet központi irodájában Paks, Dózsa Gy. u. 40. sz. alatt lehet. Gárdái József osztályvezetőnél.

Telefon: Paks 25.

4 atmoszférás gőzkazán kezelésére azonnali belépéssel szakképzett kazánfűtőt alkalmaz a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet.

Jelentkezés a fenti címen.

(16)

A Főv. Őrá- és Ékszer- ipari Vállalat Szekszárdi Gyáregysége felvételre keres

GÉPKOCSIVEZETŐT „ZSUK” TEHERGÉPKOCSIRA,

VIZSGÁZOTT FŰTÖKET OLAJKAZÄN KEZELÉSÉHEZ,

VILLANYSZERELŐ,

VIZ VEZETÉKSZERELŐ

SZAKMUNKÁSOKAT.

TOVÁBBÁ

SZERSZÁMKÉSZÍTŐ

SZAKMUNKÁSOKAT

SZAKMAI

GYAKORLATTAL,

FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT,

VALAMINT

NŐI DOLGOZÓKAT

BETANÍTOTT

MUNKÁRA.

(52)

Az alábbi munkakörökre

FELVÉTELT

HIRDETÜNK:

TERMELÉSIRANVITŐ

(bőrdíszműves)

MUNKAÜGYI ELŐADÓ

RENDÉSZETI ELŐADÓ

GONDNOK

TITKÁRNŐ,

valamint

FÉRFI SEGÉDMUNKÁS munkakörökre.

Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi Gyára, Szek- szárd, Mártírok tere 8.

07)

Közületek figyelem!

A Nagydorogi Áfész, eladásra kínál

1 db WARSZAWA 223 SZEMÉLYGÉPKOCSIT, OKTÓBERBEN VIZSGÁZOTT,

Jő ÁLLAPOTBAN VAN. Érdeklődni személyesen a Nagy dorogi Áfész központi irodán, vagy telefonon: Nagydorog 4-en. Ár: megegyezés szerint.

(66)

Költségvetési üzem, Decs felvesz

ÉPÍTÉSZTECHNIKUST.

valamint

KÜTASASI MUNKÁRA KIVITELEZŐT

keresünk.

Iparengedély szükséges.

Telefon: Decs 33.

(65)

BÜTORSZ AKMABAN JÁRTÁS, KOMOLY ÜZLETSZERZŐT JŐ KERESETTEL ÁLLANDÓ MUNKÁRA FELVESZÜNK.

Saját gépkocsival rendelkezők előnyben.

Cím:

INUVERZUM Szöv. Váll. Hidas.

(51)

A Tolna megyei Fiatalok Képzőművészeti Stúdiója

MODELL FELADATKÖR BETÖLTÉSÉRE 18. ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT NŐKET KERES.

Elfoglaltság délután 5 órától.

Jelentkezés:

név- és cím-megjelöléssel levélben Babits Mihály Művelődési Központ címére kérjük.

I (55)