Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
Fejlesztés — beruházások nélkül 1947 óta nem volt olyan alacsony a vízállás a Dunán, mint jelenleg. Felvételünk a paksi Duna-parton készült. Bakó Jenő felvétele. Betonadalék és Tíztisztító a mázai tufa A Gábor Áron Tsz terve, á természeti kincs hasznosítására Az idén már hírt adtunk ar„ ról. hogy Máza határában tufabányát nyitottak. Megkértük Nemes Ferencet, a most már bányaműveléssel is foglalkozó nagymányoki Gábor Áron Tsz elnökét, ismertesse olvasóinkkal a mázai tufabányával kapcsolatos fejleményeket. Az építőiparnak egyre több új anyagra van szüksége. A különféle kutatóintézetek, anyagipari vállalatok keresik az új építési anyagokat, ezek alkalmazási lehetőségét. Nagy. imányok térségében is kutatni kezdtek. Abban az időben a termelőszövetkezet vezetősége az egyesülés gondjaival volt elfoglalva — mondotta a tsz-el- nök — így a kutatásokra nem tudták a figyelmet összpontosítani. A terület, ahol a kutatók dolgoztak, a termelőszövetkezeté. A mázai községi tanács szabálytalanul adott engedélyt a munka megkezdéséhez. Amikor a földtulajdonjog alapján tisztázódott a helyzet, a Bányászati Kutató Intézet, az Országos Földtani Intézet és a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat a további munkát a termelőszövetkezetnek adta át. 1971 áprilisában az Építés- tudományi Intézethez beküldött anyag alapján egy .tudományos tanács a termelőszövetkezet részvételével megállapította, hogy a tufa mire alkalmas. A kísérleti felhasználások alapján a következő minősítést adták: „Könnyű betonszerkezetekhez adalékanyagnak kiválóan meg. felelő”. Ennek a tudományos kísérletekkel alátámasztott véleménynek alapján kezdték’ meg a bánya feltárását. Megkapták a bányanyitási, robbantási engedélyt, és hozzáfogtak a tufa feltárásához. A feltárt anyagot jelenleg a hir. di kőzúzóhoz, és a pécsi beton- elemgyárhoz szállítják. Tovább kísérleteznek, hogy a nehéz be. tonelemekhez is hasznosítani lehessen a mázai tufát. A zalaegerszegi kerámiaüzemnek is szállítottak, az ottani kísérletek azt igazolják, hogy színes kerámia gyártásához a mázai anyag kiválóan megfelel. Legutóbb a tufa hasznosításának új területén kísérleteztek: a Kaposvári Textilművekben víz. szűrésre próbálják hasznosítani. Közben a tsz tárgyalásokat folytatott az ÉVM-ben is. Kedvező választ kaptak Bondor József minisztertől: pályázzanak a mázai tufa hasznosítására, remélhetően kétmillió forintot kapnak az ÉVM-től. Ebből az összegből gépeket vásárolnak, amelyeket a tufa darálására és osztályozására állítanának fel. A termelőszövetkezet csak adalékanyagot gyárt, és ezt szállítják a feldolgozókhoz. A tsz saját céljaira korlátozott mennyiségben készítenének építő-blokkot, amely körülbelül tíz kisméretű téglának megfelelő. A termelőszövetkezet területén további tufafeltárás folyik, Váralja térségében. Ez vízszűrésre alkalmas, a pécsj városi szennyvizek szűrésénél kísérletképpen használják, eddig jó eredménnyel. A pécsi szenny. ) ápgazdaságunk — ahogy ez a Parlamentben lezajlott gazdasági aktívaértekezleten is félreérthetetlenül kiderült — dinamikusan fejlődik. A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban, mintegy nyolc százalékkal nő. Kedvezően alakul az áruellátás, növekszik a munka termelékenysége, tervszerűen emelkedik az életszínvonal. Bizonyos jelek — mindenekelőtt a beruházási feszültség, valamint a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg deficitje — azonban arra utalnak, hogy a dinamikus fejlődés nem javítja, hanem némileg rontja gazdaságunk egyensúly-helyzetét. A negyedik ötéves terv előírásaival ellentétben a beruházásokra fordított összegek nem a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan, hanem annál kétszer gyorsabban emelkedtek. Vagyis többet költünk felhalmozásra, mint amennyit megtermelünk. A hiányt a költségvetés defi- citiének. illetve az ország külföldi adósságainak növelésével pótoljuk. S ezzel hosz- szabb távon az életszínvonal töretlen emelését js veszélyeztetjük. A feladat nyilvánvaló: a beruházások mértékét a terv keretei közé kell visszaszorítani. A gazdasági vizet ugyanis szeretnék mező- gazdasági célra felhasználni. A tufa felszívja a szennyeződést, a nyomelemeket megtartja és ezt az anyagot talajjavításra lehetne kiválóan hasznosítani. A váraljai kutatásokra az Országos Földtanj Intézet 150 ezer forintot adott A kutatások eredményeinek összesítő, sét a Bányászati Kutató Intézet szakemberei ezekben a napokban készítik. A termelőszövetkezet a mázai és váraljai tufa hasznosítása érdekében még folytatja a kutatást A Bányászati Kutató Intézet, valamint az Országos Földtant Intézet szakemberei nemcsak újabb feltárásokat végeznek a jövőben, hanem keresik az új építési anyag felhasználásának lehetőségeit is. A mázai-váraljaí tufa, tehát Tolna megye természeti kincse, a termelőszövetkezet gondozásában kerül felhasználásra. ' - Pj növekedés eddigi dinamizmusát pedig úgy őrizhetjük meg, hogy a szolidabb beruházáshoz, mint újabb hájtóefő társul a nagyobb hatékonyság. Mértéktartás a költekezésben, szerénység a gazdásági erőforrások igénybevételében, a belső tartalékok hasznosításában pedig nagyobb céltudatosság, következetesség szükséges. Nem új keletű feladat ez. A X. pártkongresz- szus, a negyedik ötéves terv alapkövetelményként Jelölte meg az intenzív fejlesztést, a hatékonyság növelését. A lényeg tehát változatlan: a legkisebb munka- és eszköz-ráfordítással kell a lehető legnagyobb gazdasági eredményt elérni. A mostani konkrét helyzet- elemzés csupán azzal a tanulsággal szolgál, hogy a beruházások idei igeh magas, mintegy 100 milliárd forintos összegét a jövő esztendőben sem szabad túllépni. Visszalépésről legfeljebb abban a pozitív értelemben beszélhetünk, amennyiben az újabb 100 milliárd összeg terhére még kevesebb új beruházást kezdhetünk el helyileg és központilag egyaránt, hogy csökkenjék a befejezetlen létesítmények száma és növekedjék befektetéseinek hatékonysága, & kivitelezés koncentráltsága. A negyedik ötéves terv idei első esztendejének sikeres befejezése, s az 1972-83 célkitűzéseink teljesítése, tehát a fejlesztésnek azokat a módszereit helyezi előtérbe, amelyek nem igényelnek újabb beruházásokat, amelyek nem növelik, hanem enyhítik gazdasági, költségvetési, külkereskedelmi feszültségeinket A meglévő termelési eszközök és munkaerő ésszerűbb hasznosítása a soroníévő feladat. Ezt szolgálhatja mindenekelőtt g termékek korszerűsítése, a gyártmány-összetétel változása: a korszerű, versenyképes termékek gyártási arányának növelése, az elavult, a drága, az importból előnyösebben beszerezhető cikkék termelésének visszaszorítása. Ha semmi más nem történik, csupán a hazai és a külföldi szükségletek magasabb szinten kerülnek kielégítésre — ez is intenzív fejlesztés a javából. Különösen kívánatos a gyártmányösszetétel korszerűsítése azoknál a vállalatoknál, amelyek a reform bevezetése óta főként állami támogatásokból képezik nyereségüket. A nyereség tömegének növelése napjainkban már elképzelhetetlen pusztán a termelés mennyiségének gyarapításával, A létszámot hovatovább ugyanis már a vidéki üzemekben és telephelyeken sem lehet növelni. A termelékenység emelése, az egy-égv cikkre, gyártmányra jutó munkaidő csökkentése a napi munka parancsoló törvényévé vált. Beruházási politikánk azért is felülvizsgálatra szorul. ho«v úi üzemek létesítésével, új dolgozók műn kába- állításával ne rontsák tovább a jelenlegi termelőkapacitások amúgyjs alacsonyszintű kihasználását. A gyakorlati tapasztalatok szerint a legkorszerűbb gépsorokat, a drága pénzért létesített új kapacitásokat igen gyakran még egy műszakban sem használják ki teljesen, mert nincs hozzá elég munkáskéz. Legfőbb ideje, hogy létszám-átcsoportosítással, korszerűtlen berendezések kiselejtezésévé, anyagi ösztönzéssel teremtsék meg mindenütt az élenjáró technika maximális hasznosításának feltételeit. Annyira gazdagok nem vagyunk, hogy Matuzsálem-korú gépeket, muzeális értékeket üzemeltessünk a nagy teljesítményű modern termelő apparátusok rovására. A munkaerő és a kapacitások ésszerűbb hasznosításának, az Intensiv fejlesztésnek fontos módja g korszerű munka- ás üzemszervezés is. Ahogy a gazdasági aktívaér- tekealet résztvevői a Parlamentben megfogalmazták ez a legolcsóbb beruházás. Mégsem élünk vei# eléggé. Olyannyira nem, hogy a nyugat-európai országok színvonalához viszonyított termelékenységben elmaradottságunk mintegy kétharmad része n szeFVéze{left- ségből származik és csak egy- harmada a műszaki-technikai alapok fejletlenségéből, Jellemző, hogy amíg a beruházásokra valamennyi vállalatnak van közép- és hossíú- távú terve, üzletpolitikát elképzelése, addig a szerVenő- nvmkában ismeretlen az előrelátás. Pedig napjainkban már szervezni sem lehet ötletszerűen, átfogó, komplex intézkedési terv, jól végiggondolt koncepció nélkül. A korszerű munkahelyi szervezés követelménye sem csupán az, hogy légyen folyamatoson mypka, anyag, szerszám, rajz, üzembiztos gép sjb. A munka egyenletes ritmusát megteremteni, kényszerpályára terelni aligha lehet pz »nyögés szerszám-gazdálkodás, a he szerzés, a nyilvántartás, a belső mozgatás-szállítás, a ter. melőberendezéselc ésszerű ét- csoportos í tása, a dolgozókról veié fokozott szociális gondoskodás stb. nélkül. Vagyis nincp munkahelyi szervezettség, korszerű vállalati ügy- reiíd, a különböző ügyintézők ésszerű munkamegosztása, a vállalati belső mechanizmus átalakítása, p személyes felelőig növelése nélkül. A számítógépek — azok alkalmazására sokfelé készülnek — egyáltalán mis pótolják a szakképzett szervezőket, sőt még nyilvánvalóbbá teszik a technika és a szervezés ma is feszítő ellentmondásait. Ahogy már papjainkban is a légkor- szerűbb technológiák — például a házgyári, vagy az útépítő munkában — hangsúlyozzák ki leginkább az irányítás, g vezetés manufakturális és pallérmódszereinek anakronizmusát. A rand, a szervezettség p fegyelem egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A vezető legfőbb fegyelmező eszköce, amelyet a mostani munkaerő- hiány közepette olyan gyakran hiányolnak, p percekkel és a másodpercekkel is takarékoskodó szervezet, ritmikus munka. A szervezettség, a fegyelem pedig lehetővé teszi a már felhalmozott nemzeti vagyon — az állóeszközök, a készletek — jobb hasznosítását, a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését. KOVÁCS JÓZSEF Népújság 7 1971. november 5. Gyerekkönyvnapok 1971. Kincskereső ankét Szülői értekezlet a megyei könyvtárban A gyermekkönyvnapok harmadik napján kincskereső an- kétra került sor a megyei könyvtárban. Az ankéton részt vettek azok a gyerekek, akik rendszeres olvasói a könyvtárban a kísérleti ifjúsági lapnak. A Kincskeresőnek eddig öt száma jelent meg, a Szegedi Tanárképző Főiskola kiadásában. Postai forgalomban még nem kapható. Az újságban klasszikus és modern szerzők olyan művei jelennek meg, amelyek a 12■—16 éves fiatalok érdeklődésére tarthatnak számot. Az ankétot Vastagh Zoltán, a Debreceni Kossuth hajós Tudományegyetem tanára, Cygán Mihályné, a Babits Általános Iskola tanára és Mecseki Jánosné, a megyei könyvtár munkatársa vezették. Itt beszélték meg annak a levélnek a tartalmát is, melyet a Kincskereső szerkesztőbizottságának írnak a gyerekek, arról, mi tetszett nekik a lapban és mit »zeretnének a jövőben olvasni. Este hat órakor újszerű programra került sor a megyei könyvtárban. Ilyen rendezvényre az országban eddig még alig volt példa. N. Rácz Aranka, az Országos Könyvtárügyi és Oktatási Központi titkára tartott szülői értekezletet. Az értekezlet témája a „Családkörnyezet hatása az olvasóvá nevelésben’’ volt.
