Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
Rekonstrukciós program a nyoau«lalparlBsai2a Ofszet-rotációs újságnyomó gép Szekszárdon A magyar nyomdaipar 1955- ben 38 ezer tonna, 1960-ban pedig mintegy 60 ezer tonna nyomtatványt bocsátott ki, s bár a nyomdatermékek meny- nyisége 1970-re, vagyis az utóbbi tíz év alatt csaknem megkétszereződött, s a múlt évben már elérte a 120 ezer tonnát, ez még mindig kevésnek bizonyul az egyre növekvő igények kielégítéséhez. Sürgeti a nyomdai kapacitás bővítését egy sor gazdasági, politikai és kulturá. lis tényező. Egyik fontos cél a napilapok, folyóiratok és köny. vek korszerű nyomdai bázisának megteremtése és a kiadványok minőségének növelése. A munkaidő csökkentése révén a lakosság nagy tömegei több időt tudnak szentelni a művelődésre, könyvek, folyóiratok olvasására, s ezt az igényt ki kell elégíteni. Több nyomtatványt kíván a csomagolástechnika fejlődése, a kereskedelemben az önkiszolgáló eladási módok széles körű elterjedése és ugyanígy több csomagolóanyag, nyomtatvány, prospektus és egyéb kellék szükséges a magyar termékek növekvő exportjához is. Ezért határozott úgy a Gazdasági Bizottság, hogy a IV. ötéves tervidőszakban mintegy 40—45 százalékkal kell növelni a nyomdai kapacitást. A tervek szerint 1975-re a nyomdatermékek mennyiségének el kellene érnie a 174 ezer tonnát. A jelenleginél jóval több napilapra, folyóiratra több könyvre, valamint vegyes nyomtatványra és dobozra lesz szükség. Mindent összevetve 54 ezer tonna nyomtatvány előállításához kell kapacitást létrehozni, új termelőberendezéseket munkába állítani, oly módon, hogy egy. ben növekedjék az ipar műszaki színvonala, sok régi gépet cseréljenek ki korszerűbbre, termelékenyebbre. A fejlesztést szolgáló beruházásoknál a leggazdaságosabb módszereket választva a rekonstrukció mellett döntöttek A meglevő nyomdák bővítésével, gépeik korszerűsítésével teremtik meg a többletkapacitást. A rekonstrukciós program kidolgozásánál figyelembe vették a nyomdaipar területi elhelyezkedését. Jelenleg az országban 38 nagy nyomdavállalat működik. Az iparra a bu. dapesti koncentráltság a jellemző. Budapesten található a munkáslétszám 74 százaléka, az állóeszközök 75 százaléka. Ezért tartotta célszerűnek a Gazdasági Bizottság, hogy az új vidéki termelőterületek létrehozásával csökkenjen a nyomdaipar nagyfokú budapesti koncentráltsága és az ed. diginél jobban fejlődjenek a megyeszékhelyek, ipari központok, nagyvárosok nyomdái. Hét vidéki nyomdánál vizsgálják a fejlesztés legcélszerűbb módszereit. Budapesten az Athenaeum Nyomdában tervez" nek különösen nagyarányú bővítést. Szekszárdon, több mint száz éve működnek jó hírű nyomdák. A mostani elődei — Üj- falussy, Molnár, Kaszás — Népújság 5 mind híresek voltak a pontos, szép munkáról. A városban kialakult olyan munkásréteg, szakembergárda, amely alapja lehet egy korszerű nyomda- kombinát megteremtésének. Ezért, is határozott úgy a Gaz. dasági Bizottság, hogy Szek- szárdot a kiemelt városok közé sorolja, és a következő években jelentős fejlesztést irányoz elő. Széli István, a Szekszárdi Nyomda igazgatója tájékoztatta munkatársunkat a rekonstrukciós tervről. Eszerint a nyomda fejlesztésére a megyei tanács nyolcmillió forintos támogatást adott —- új munkahelyek létesítése volt a támogatás feltétele. A legújabb tervmódosítások szerint a most folyó építkezéseket 1972. december 31-re befejezik. A nyomda rekonstrukcióját négy ütemben hajtják végre. Az első ütemben elkészült az utcai épület, itt kapott helyet a kötészet, a pvc- részleg, az öltöző, fürdő, rak. tár és az iroda. A fejlesztés második ütemében a nyomda udvarán épül négyszintes termelőüzem. Ez valószínű a jövő év közepére készül el. Akkor az utcai épületből a köté. szetet ide költöztetik, ott pedig étkezdét rendeznek be. Az épület alsó szintjén gépterem lesz. A harmadik ütemben a mostani szedő-gépterem üzem. részt építik át, egy emelettel bővítik. A szedőtermet átköltöztetik a második Ütemben épült udvar; épületbe, itt rendezik be az ofszet-előkészítő üzemeket, míg a mostani szedőterem-gépterem részen állítják fel — de ez már a rekonstrukció negyedik üteme — az Ultraset 72 típusú ofszetgépet . (Képünkön ezt a nagy teljesítményű gépet mutatjuk be.) A már eddig felhasznált mintegy nyolcmillió forint tanácsi támogatás mellett további 12 milliót kap a nyomda a Gazdasági Bizottság határozata értelmében. Ezenkívül 14 millió forint hitelt és öt- nyolcmillió forint saját pénzt is felhasználnak a rekonstrukció során. Végeredményben a negyedik ötéves terv végére a Szekszárdi Nyomda kapacitása több mint kétszerese lesz a mostaninak. A termelés évi 22 millió forinttal szemben körülbelül 55 millió forint értéket ér el... A nyomdaipar távlati fejlesztésében is szere, pel a Szekszárdi Nyomda Eszerint a Patyolat üzeme mögött körülbelül ötezer négyzetméternyi területet sajátítanak ki raktár, majd üzemépület számára. Ez a terv azonban csak nyolc-tíz év múlva valósul meg. A mostani rekonstrukció másodlagos célja, hogy a nyomda kapacitását növeljék. (A tanácsi támogatás feltételét, a száz személy új munkahelyét, lényegében mór az idén teljesített;k.) Három új szovjet szedönépet vásároltak kettő már irt van a nyomdában. A következő évben egy fényszedő rendszerű címszedő gépet és egy próbanyomó gépet állítanak munkába. A legnagyobb összegbe viszont az új ofszet-rotációs gép vásárlása, üzembeállítása kerül. Az Ult- raset 72 típusú gépet tizenöt millió forintért vásárolják. Az ofszet géphez új reprodukciós rendszert, ket munkahelyes fényképezőgépe*, előhívót, előkészítőt, retusé lót, mór, t'rozét másolót kell vásárolni. Külön kis üzemet képvisel c.z ofszet- lemeZkészítő és marató berendezés. Az Ultraset 73-es génen nvomiák maid a Tolno megyei Népújságot is. A nagy formátumú újságot nvolc oldalon négy színben tudlak készülni. A gén óránként húszezer újságot készít — tizenhat oldalas lapból tízezret, négyszínnyomással. A gépterem úídonsáaal közé számít a már üzorna'ö kisof- szet- gép. Egy másik 50x70-es kisofszet a raktárban vár arra. hogy -az énület t á kivitelezők átadják. Megrendeltek a rekonstrukciós program keretében további három 1040-es Viktória síknyomó gépet is. A Szekszárdi Nvomda gén- parkja a tervidőszak végére teljesen új lesz. Lényégében az országos programtól itt eltérő a fejlesztés. Míg a nyomdaipar kapacitásának növekedése or. szagosán 40—45 százalékot, addig a szekszárdi több mint száz százalékos kapacitásnövekedést ér el. A nyomda rekonstrukciójának érdekessége, hogy a gépek kilencven százaléka a szocialista országokból érkezik. A nyomda fejlesztési tervét eddig a tervek szerint hajtották végre. — Pj — Eiészsipiyi és szociális feladatok tanácsi hatáskörien Az egészségügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben kiadott rendelete számos egészségügyi és szociális feladatot utal át az alsóbb szintű tanácsok szakigazgatási szerveinek hatáskörébe. így például az elemi károsultak segélyének megállapítása a jövőben a városi, a fővárosi kerületi tanács, a megyei városi, kerületi hivatal egészségügyi szakigazgatásának, illetőleg a községi, nagyközségi tanács szakigazgatási szervének a feladata lesz. A járási hivatal egészség- ügyi szakigazgatási szervétől több feladat, átkerül a községi. nagyközségi tanács szak- igazgaViyához. Ilyen például a rendkívüli szociális segélv megállapítása és folyósítása, a köztemetést költségek és a temetési segély folyósítása, a szociális foglalkoztatók létrehozása és felügyelete, továbbá a szociális otthonokba és intézetekbe történő beutalás és — első alkalommal — a gondozási díj megállapítása is. Az elemi károsultak részére kivételes méltánylást érdemlő indokok alapján a városi, fővárosi, kerületi, a községi, nagyközségi tanács elnöke, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal elnöke engedélyezhet 2000 forintnál nagyobb összeget. A községi, nagyközségi tanács elnöke jogosult — ugyancsak kivételes méltányosság alapján — az 500 forintot meghaladó rendkívüli szociális segélyek engedélyezésére. (MTI). A technika eredményei és az oktatás Az oktatásügyi dolgozók szakszervezeteinek és egyesületeinek európai találkozóján —, amelyet ezúttal először rendeztek meg — hazánk küldöttsége is részt vett. Sza- tóki Lambert, a delegáció vezetője, a pedagógusok szak- szervezete felsőoktatási tanácsának titkára az MTI munkatársának elmondotta, hogy a jugoszláviai Dubrovnikban tartott találkozón 18 ország- bó 26 szakszervezet és egyesület küldöttsége volt jelen, s az UNESCO is képviseltette magát. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az oktatás tartalmi részében elengedhetetlen több matematikai. természettudo- m örvös, tudományos logikai és módszertani, valamint korszerű technikai és technológiai ismeret nyújtása, továbbá a számítástechnika és a kibernetika elemi ismereteinek bevezetése. — A felszólalók egyöntetűen állást, foglaltak amellett: feltétlenül szükséges az oktatásügyi dolgozók és szervezeteik még szorosabb együttműködése, hogy együtt keressék a nevelési-oktatási rendszerek, az alkalmazott módszerek és eszközök fejlesztésének új útját, a további demokratizálás lehetőségeit A küldöttek hangsúlyoztáki, hogy a tudomány és a technika eredményeit a társadalmi haladás és a demokratikus nevelés szolgálatába kell állítani, a szakszervezetek pedig hassanak oda, hogy a modern technikai eszközöket bocsássák a pedagógusok rendelkezésére, mert azáltal is növelhető az oktatás hatékonysága. Aláhúzták annak fontosságát, hogy kivétel nélkül mindenki számára azonos lehetőséget biztosítanak a tanulásra. Mindent el kell követni, hogy a megkülönböztetéseket, az oktatás elmaradottságát, — ahol még fennáll — kiküszöböljék. Valamennyi dolgozónak adjanak lehetőséget arra is, hogy rendszeresen tovább képezze magát, növelhesse ismereteit, szakmai és kulturális műveltségének színvonalát — mondotta Szalóki Lambert. (MTI). Sziik-S!eve!őfi egymás közölt nyitotta meg, majd Gál Erzsé. bet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa Vitaindítót tartott. Beszélt a szülők és a nevelők kapcsolatáról, a Szülői munkaközösségek szerepéről, a családi neve. léssel kapcsolatos feladatokról. A vitában szót kért Csön- gedi Gyula, a II. számú általános iskola igazgatója, Lencsés Lászlóné vezető óvónő, Zörényí Zoltánné, Szobányi János és Kővári Józsefné óvodai SZMK-elnök, Molnár Fe- rencné általános iskolai, Halmai Ferencné, Rózsa Ferenc műszaki iskola é3 dr. Bryson Jánosné, a Garay Gimnázium SZMK-elnöke. Az igazgató a szülők részéről adott információ és az őszinte eszmecsere hasznosságáról beszélt. A vezető óvónő az óvoda által kezdeményezett „Segíts nekünk” mozgalom tapasztalatait adta közre, Szebényi Jáno3 a patronáló mozgalom hasznát ismertette. Óvodájukat a Vasipari Vállalat patronálja. Az üzem dolgozóira — ha kéréssel fordulnak hozzájuk — mindig számíthatnak. Zörényi Zoltánné a passzív szülők problémáit feszegette, míg Kővári Józsefné az eredmcovos szülői értekezletekről szólt, A vitában részt vevő iskolai SZMK-elnükök többek között a fogadóórák, a családlátogatás és SZMK-választmány munkájával foglalkoztak. — i — é — Szülői munkaközösségi elnökök, iskolaigazgatók, tanárok, óvoda- és bölcsődevezetők vettek részt azon a tanácskozáson, amelyet a Hazafias Népfront városi nőbizottsága rendezett Szekszárdon. A tanácskozást Bokányi Jó- zsefné, a nőbizotteág titkára ■ • 1971 it. mhtc \.
