Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
V Tanácsaink becsülettel helytállnak Sxabópál Antal előadása Balatonjaidráron A múlt hét szombatján ért véget Balatonföldváron a tanácsok elnökeinek, tisztségviselőinek tanfolyama. Ezekben a napokban már a tanácstitkárok továbbképzése tart. Szombaton Szabópál Antal a Tolna megyei Tanács elnöke tartotta a községi tanácsok tisztségviselői továbbképzésének záróelőndását. Ezen az előadáson már részt vettek a tanácstitkárok is, lévén, hogy a megyei tanács elnöke a tanácsi munka időszerű feladatairól beszélt, a tanácsi munka gyakorlati problémáit boncolgatva kínált hasznosítható tapasztalatokat a hallgatóságnak. A megyei párt- és tanácsi vezetés egyöntetű véleménye hogy tanácsaink, azok vezetői és apparátusa becsülettel álltak helyt az elmúlt időszak-' ban — mondotta bevezetőkén! Szabópál Antal. — Az egvre növekvő és felelősségteljes feladatok végrehajtásában tanácsaink megfeleltek a várakozásnak, s ha itt elsősorban a negatív jelenségekkel foglalkozom sokat, ezért teszem mert felszámolásukat előrelépésünk zálogának tekinthetjük. Az előadó elsőként a gazdasági jellegű, a tanácsi gazdálkodással összefüggő kérdésekkel foglalkozott, majd a tanácsok testületi tevékenységéről. a nem tanácsi szervekkel való hatékonyabb együttműködésének kérdéseiről beszélt végül a tanácsok káderhelvze- tével. a személyzeti munkával összefüggő problémákat elemezte. Noha a háromórás előadás egy-egy fejezetének közérdekűségéhez nem férhet kétség, beszámolónkban a gazdasági jellegű kérdésekről, a tanácsi gazdálkodás helyzetéről, gondjairól feladatairól szólnánk bővebben. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi. nisztertanács 1971, augusztus 4-i együttes ülésén értékelte a népgazdasági terv ez évi teljesítését, eredményeit és tárta föl a kiegyensúlyozott előre haladást gátló tényezőket Az MSZMP KB és a Minisztertanács együttes ülése, majd ezt követően Fock elvtársnak a2 október 22-i országos gazdasá- gi aktívaértekezleten elhangzott beszámolója is megállapította, hogy az utolsó három esztendőben a népgazdaság alapjaiban egészségesen fejlődött, számos gazdasági folyamat alakult kedvezően. Javultak a tervek megvalósításának feltételei, kedvező irányúak a struktúraváltozások. Mindezek ellenére a népgazdaság fejlődése néhány területen — első^ sorban a beruházások területén — jelentős problémákat vet föl, s ezek leküzdéséhez ugyanolyan egységes szemlélet kialakítása és tettrekészség szükséges, mint amilyen a gazdasági irányítás új rendszerének kidolgozását és bevezetését jellemezte. További fejlődésünk feltété-' le tehát erősíteni a kedvező folyamatok kibontakozását feloldva az egyenletes fejlő- dést akadályozó feszültsége- két A tanácsi tevékenységet alapjaiban érintő feszültségek okai főként a beruházások területén jelentkeztek. Megyénkben is tapasztalhattuk, sajnos még ma is tapasztalhatjuk, hogy _ egvM közoéfd tanácsolt & rcndeHt*»’»“í-flkre állő anyairi eszközök figyelmen kívül hatásával kezdenek h«zvá b'znnvos fejlesztési munkákhoz. arra számítva, hogy majd menetközben a beruházások befejezéséhez könnyebben tudnak központi támogatást szerezni. Számos helyen csak a naturális mutatókat tartják szem előtt, s anyagilag megalapozatlan beruházásokba kezdenek. Nem ritka az sem, hogy egyes tanácsok belekezdenek kellően elő nem készített beruházások megvalósításába, azzal . az alig titkolt, vagy rosszul* leplezett hátsó gondolattal, hogy a felsőbb szerv majd kényszerűségből a tervezettnél nagyobb összeget biztosít az elkezdett létesítmény befe-ie-’éséhez. Az ilyen jelenség, történjék az bármilyen szinten. Fock elvtárs szavaival élve; kimé-íH a tisz- tess^m-pién Spekuláció minden ismérvét. Van ilyen példa a megyénkben? Sajnos van. Ilyen a bölcskei iskola építése, amelynek anyagi kihatása mintegy 1 millió forint. Súlyosbítja a helyzetet ebben az esetben még az is, hogy a kivitelezést magánkisiparosra bízták és szabálytalanul akartak hitelt fölvenni. PillanatnyHag ez a legkirívóbb példa. De nem egyedülálló. É tény indokolta a mérvéi tanács végrehajtó bizottságénak közelmúltban lőtt i"té7keazcét a határozatot azóta mirá 3 tanúesők. mind a vállalatok áttanulmánvozhatták. Mi ennek az intézkedésnek a lényege? Annak az elvnek maradéktalan érvényesítése, hogy a beruházások elhatározásánál, megvalósításánál meghatározó szerepe a valóságos pénzforrásoknak van. Mi tekinthető valóságos pénzforrásnak? Ami a községi tanácsoknál helyi bevételként jelentkezik és amit a megyei tanács IV. ötéves tervében biztosított Következésképpen, egyetlen tanács sem Indíthat beruházást imáikul, hogy annak tel*es fedezete ne állna rendelkezésére. Nem tekinthető fedezetnek semminemű íeéret, vagy tervezett, de még nem biztosított hitel sem. Ezt követően a megyei tanács elnöke az építőipar várható árnövekedéséről beszélt, azt hangsúlyozva, hogy múlhatatlanul szükséges felülvizs- gálniok egyes községi tanácsoknak a IV. ötéves tervükben szereplő tervezett beruházásokat. Rangsorolják azokat, mert még mindig jobb, ha községük lakosságával most közlik, hogy reálisan miiven beruházások megvalósításával lehet számolni, mint az. hogy ígérgetnek és a tervidőszak végén a csalódott választópolgároknak kell magyarázatot adntok arra, miért nem tisztelték eléggé a realitásokat. Feltétlenül törekedni kel! — mondotta Szabónál Antal — a túl dráffa. költséges érintkezések helvett a szerénvehb. takarékosabb beruházásokra; Minden heivf tanács és annak elnöke felelős azért, hogy a területén a reális auvagf lehetőségeket meghaladó feüesz- tásekro sem a közeli, sem a távolabbi Jövőben ne kerüljön sor.' Ä fovábhial? sorért arra btalt az előadó, hogy nn«yon kemény idősrak következik azokra nézve, akik azt a nézetet vallíák. fioev „Kezdi“nk csak bele ahba a beruházásba; a megyének úgyis meg kell i adnia a hiányai pénzt a befejezéshez. Megér ez egy fegyelmit, fontos, hogy a létesítmény valahogy megvalósuljon.” Az 1972 január elsejével életbe lépő BTK kiegészítő rendelkezései kimondják, hogy „a felelőtlen eladósodás a jövőben bűntettnek számít!” Mintegy ösztönözve a realitásokkal való számolásra, itt jegyezzük meg, — ami az előadásban is elhangzott — a IV. ötéves terv időszakára a megyei tanács már nem rendelkezik felosztható tartalék- eszközökkel! így kár ápolgatni azt a lassan kialakuló gyakorlatot, hogy a helyi tanácsok vezetői a megyei tanács tagjait és az országgyűlési képviselőket a „kijáró ember” szerepével ruházzák föl, holott idejüket, energiájukat megfelelő módon is kamatoztathatnák. A negyedik ötéves terv időszakában kiemelt feladat a lakásépítés. Országosan 400 000, megyénkben mintegy 8000 lakás épül fel 1975-ig. A helyi tanácsok elnökei felelősek azért, hogy a célcsoportos lakásépítkezés esetén a tervben meghatározott számú lakás felépítése mellett az adott településre előírt lakásalapterület szintszám és fel- szereltségi mutató is betartásra kerüljön. A lakosság kommunális, kulturális és egészségügyi ellá- tásának javítását célzó tenni valók kapcsán hívta fel a megyei tanács elnöke a figyelmet arra, hogy bár Dombóvárott és Szekszárdon a vállalati, üzemi, lakossági összefogásnak szép példáival találkozhattunk a negyedik ötéves terv első évében, a társadalmi munka egy főre jutó értéke, az elmúlt évi 114 forinttal szemben 30 forint volt 1971. első félévében. Mit jelent ez a szám? Semmi esetre sem azt, hogy a lakosság újabban elzárkózik lakóhelyének fejlesztési munkáiban való részvételtől. Valamikor el sem tudtuk képzelni egy-egy létesítmény megvalósítását a lakosság aktív közreműködése nélkül Megfeledkeztünk volna arról hogy az eredmények nem hullanak az ölünkbe és az egyes fejlesztési célok megvalósítása a társadalmi erők koncentrálását is igénylik? Célratörő, széles alapokon nyugvó szervező munkára van szükség a lakosság tettrekészségének megfelelő kamatoztatásában! Az építőipari kapacitás megfelelő kihasználása, fejlesztése kapcsán beszélt a megyei tanács elnöke a tanácsok által életre hívott költségvetési üzemekről, a TÖVÁL-okról, a mezőgazdasági üzemek melléküzemági tevékenységéről, a tanácsok költségvetési gazdálkodásának területén jelentkező igényekről és feladatokról. A tájékoztató előadás során számos előre benyújtott kér. désre kaptak választ a tanfolyam hallgatói, akik hasznos „teherrel” térhettek vissza munkájukhoz. A továbbképzés előadásain, konzultációs vitáin leszűrhették mindenekelőtt azt, hogy bár sok gonddal, problémával kell szembenéz, niök napi munkájuk során, nincs ok az idegeskedésre, kapkodásra. A megnövekedett tanácsi feladatok sikeres végrehajtásában megfontolt helyzetértékelésre, célratörő intézkedésekre, lelkes, fegyelmezett munkára van szükség. Népújság 5 1971. november 23. Nem sok jót ígért, ahogyan a sűrűn hulló havat a szél kavarta a házak között, az utcán. Carajszki István az előadót figyelte, de közben ki-ki- tekintett az ablakon; nem lesz kellemes ilyen időben Szek- szárdról Pörbölyre motorozni. Munkahelyén, az állami gazdaság tehenészetében, ellátta a jószágot — fél háromkor kelt — és utána motorra ült. Bár már akkor is szállingózott a hó, de szólította, hívta a kötelességérzet; csak nem marad el a befejező foglalkozásról. És most itt van; az idő zordabbra fordult. — 1967-ben lettem párttag. Gondolkodtam azon, hogy még ezen túl is kellene valamit vállalnom, ami ■ rendszeres elfoglaltságot ad a munkám mellett. Valamikor szolgáltam a karhatalomban, így a munkásőrségre gondoltam. Beszéltem erről a párt titkárnak. Azt mondta: jó, majd megtárgyalja a pártszervezet. — Tudom, a bátaszékiek közé kerülök, többszörösen kiváló szakaszba. ' Azt hiszem, nem lesz gond a beilleszkedés, mert szeretem a rendet, a fegyelmet. Az én koromban már komoly szándékkal határoz el valamit az ember. így az időmet a család, a munkahely és a munkásőrség között osztom meg. Fonyó József is a középkorú korosztályból való. — Faddon, a dohánybeváltóban dolgozom, előtte kilenc évig a tsz-ben voltam. A szakaszparancsnoknak említettem, hogy szeretnék munkásőr lenni. 1957 óta vagyok párttag. Most, hogy münkásőr lettem, hogy úgy mondjam, egy kicsit át kell szervezni a családi munkamegosztást. Az asszony a termelőszövetkezetben dolgozik. öt gyerekünk van, a legidősebb tizennégy, a legkisebb ötéves. Nem könnyű ekkora családot ellátni, de úgy neveljük a gyerekeket, hogy ők is részt vállaljanak a házi, a ház körüli munkából, végezzék el azt, amit egy gyerek képes elvégezni. Kocsmába nem járok, szeretem a televíziót, egyetlen szenvedélyem a horgászás — mint általában a faddiaknak — hiszen ott élünk a víz mellett. Jelentkeztem volna már korábban is, de amíg aprók voltak a gyerekek, túl nagy teher lett volna a családnak a kiképzésre, a szol. gálatba, a gyakorlatokra járás. — Már lőgyakorlaton is vol. tam. Pisztollyal megfelelőt, géppisztollyal jót lőttem. De megy az majd jobban is, azt hiszem, csak gyakorlat dolga az egész. munkásőrok A nyúlánk, miniszoknyás Bai» lázs I a Sárköz-Völgy^ ségi 1 aiásnál dolgozik. — N. ...a az üzemrendé« szünk, Nagy Sándor említettet lenne-e kedvem belépni a munkásőrségbe. Miért ne lenne, hi» szén tudom, nők is teljesít»» nek szolgálatot, ugyanúgy meg^ állják helyüket, mint a férfiak. Úgy tudom, a híradók közé kerülök, külön meg kell majd tanulni a rádiók kezeié* sét. Korábban sportoltam, négy.» tusáztam, kézilabdáztam, sőt, futballoztam is. Fegyver, pláne, géppisztoly még soha nen* volt a kezemben. De gondolom, a lövészet sem olyan nagy ördöngösség. Lendvai József szakasz* parancsnok; — A városi-járási münkásőr- századnál húszán vettek részt az előképzésben. Az ünnepélyes századgyűlésen tesznek majd esküt, és lesznek ténylegesen is munkásőrök. Az előképzés során megismerték a munkásőrség szerepét, tevékenységét, szervezetét. Volt számukra harcászati, alaki foglalkozás, éles lőgyakorlat, megismerkedtek az alapvető tereptani ismeretekkel, az ügyeleti és az őrszolgálattal, képesek végrehajtani járőrfeladatokat, fegyverismeretről, karbantartásról, egészségügyi, elsősegélynyújtási ismeretekről is hallgattak előadást. Az előképzés így hasonló célokat szolgál, mint a sorkötelesek képzése, a hadsereg igényeinek megfelelően. — Az előképzősök többsége tsz-tag, vagy fizikai munkás, a 'Mezőgép-tői, a Vasipari' Vállalattól, az erdőgazdaságtól és más munkahelyekről. Négy női munkásőrünk is van; Maj- zik Marika Kistormásról — apja is munkásőr —; Hegedűs Sándorné harci körzeti védőnő — férjével együtt jelentkezett —; Baláfcs Margit, a vízitársulástól; Kiss Erzsébet őcsényból. Az ötödik jelentike- ző, Roth Rozália időközben az NDK-ban vállalt munkát. Amikor visszajön, akkor kapcsolódik be a munkába. Simon József parancsnok- helyettes; — A leglényegesebb talán, hogy az előképzősök többsége, mintegy hetven százaléka, párttag. A szolgálat tulajdonképpen pártmunka, még a párton, kívülieknek is, mert mindig a pártszervezet javasolja a fel* vételt. A munkásőrség így elő- iskolája is a párttagságnak. Itt alapvető követelmény a kommunista magatartás, de figyelemmel kísérjük a munkahelyen való helytállást is. » BI. „Komfortzónában vagyunk” Az egyenletes hideg nem kedvez az A—2-nefc A tél első „rohama”, az időjárás hirtelen hidegre fordulása kedvezően, vagy kedvezőtlenül hat-e az influenzás megbetegedések alakulására? — kérdezte az MTI munkatársa a járványügyi szakértőktől. — Kétségtelen, hogy az egyenletesen hideg kedvezőbb, mint a változékony, szeszélyes, lucs-pocsos időjárás, amikor a hirtelen hőmérsékletkülönbségek miatt könnyebben megfázhatunk. Az is tény, hogy hidegérzésünk, fázásunk nem pusztán a hőmérséklettől függ, hanem nagy szerepet játszik a levegő nedvességtartalma és a szélmozgás is. Ha ezeknek a tényezőknek az együttes hatása szervezetünknek kedvező, akkor jól érezzük magunkat, orvosi nyelven komfortzónában vagyunk. Ezt a komfortzónát különböző időjárási körülmények között célszerű öltözködéssel, az időjáráshoz alkalmazkodó fűtéssel és gyakori szellőztetéssel szinte állandóan biztosíthatjuk. A ködös, nedves hideg tehát nem azért hátrányos, mintha különlegesen kedvezne az influenzavírusoknak, hanem mert könnyebben meghűlhetünk. Az sem mellékes szempont, hogy — különösen városokban — a ködös levegő fokozott mennyiségben tartalmaz füstöt, kénvegyületeket stb. Ezért hatása főleg a szívbetegekre káros és általában gyengíti a szervezet ellenállását a fertőző csírákkal, így az influenza kórokozóival szemben is. A most érkezett hideg tehát aligha befolyásolja jelentékenyen a járvány lezajlását, az azonban bizonyos, hogy inkább nehezíti, mint könnyűi az A—2 dolgát. (MTI)
