Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

„Lengyel kráterek” a Hold túlsó oldalán Kalandozás a múltban A dinoszauruszok temetőjében 1967-ben, a Nemzetközi Csil­lagászati Unió XIII. kongresz- Bzusán bizottságot hoztak lét­re, amelynek feladata a Hold túlsó oldalán lévő kráterek és egyéb földrajzi képződmé­nyek elnevezése volt. A bizott­ság nevet adott 531 kráternek, amelyek közül 514 a Holdnak a Földről nem látható olda­lán helyezkedik el. Az elneve­zéseket a Nemzetközi Csilla­gászati Unió múlt évi XIV. kongresszusa jóváhagyta. Botránykövek Amikor San Francisco de Macoris dominikai városka községtanácsa úgy döntött, hogy a főutcát kikövezteti, a város lakosai két ellenséges táborra oszlottak. Az egyik tá­borban azt erősílgették, hogy a burkoláshoz felhasznált kö­veket faragni kell: így kényel­mesebb és korszerűbb. A má­sik tábor — a hagyománytisz- telők. — azt hangoztatták, hogy nem kell simára faragni a kö­veket: ez ugyanis szerintük megzavarja a város központ­jának történelmileg kialakult képét. A dolog majdnem nyílt háborúvá fajult, de ide’ében közbelépett a városka nolgár- mestere. Bölcsen megtalálta a mindenkit kielégítő meg­oldást: „A köveket simára kell faragni. De a lefaragott oldalnak lefelé kell néznie!” Átültették a pisztráng szaruhártyáját A skopjei egyetem három szemorvosának sikerült egy pisztráng szaruhártyáját a há­zinyúl szemébe átültetni. Az orvosok jó összeférhetőségi szintet állapítottak .meg. Az átültetett szaruhártya gyorsan megfogant. Donornak olyan pisztrángot választottak ki, amely a jugoszláv—albán ha­táron elterülő Ohridi-tóban tenyészik. Az előzetes kutatá­sok kimutatták, hogy a piszt­ráng e típusának szaruhár­tyája különösen alkalmas az átültetésre. Ezer tonna aszpirin Az orvosi recept nélkül fo­gyasztott orvosságok közül vi­lágszerte a legnagyobb nép­szerűségnek az aszpirin ör­vend. 1968-ban összesen ezer tonna aszpirint gyártottak. Az aszpirint hetven éve ismerik. Jótékopy — egyebek között lázcsökkentő — hatása mel­lett az aszpirinnak sajnös mérgező mellékhatása is van. Különösen a gyomora, az emésztésre van rossz hatása. Egyes esetekben az aszpirin alkalmazása allergikus megbe­tegedésekhez is vezethet. A gyógyszerészet most új aszpi­rinfajta kikísérletezésén dol­gozik. A Hold túlsó oldalának tér­képén egész sor lengyel tudós neve szerepel. A kráterek név­adói között van Tsdeusz Ba- nachiewiez, Wladyslaw Dzie- wulski, Jan Gadomski, Wac- law Sierpinski, Marian Smo- luchowski, Maria Sklodowska és Jan Sniadecki. A leg­nagyobb (120 km átmérőjű) kráter viseli Maria Sklodows­ka nevét, mégpedig a nagy lengyel tudósasszony lány­nevét. 1833-ban egy német ornito­lógus a mai Uj-Mexikó állam területén felfedezett egy ad­dig ismeretlen fajtához tartó. zó, „amerikai vöcsöknek’’ ne­vezett úszómadarat. Egy, már akkor is igen ritka madárfaj­ta volt az, amely a múló év­tizedek folyamán majdnem tel­jesen kihalt. Ennek a madár- nak életét és szokásait sűrű homály fedi. Lassan-lassan rábukkantak a madár fészkére is. Egy-egy fészekben mindig találtak két üres tojáshéjat (mindig ket­tőt, sohasem többet), de egyetlen egyszer sikerült meg­találniuk a tojásból kibújt fió­kákat. Az idén végre Miguel Alva­rez del Toronak, egy dél­mexikói természettudományi intézet igazgatójának sikerült megfejtenie a titkot: amint a Pirulába ágyazott vetőmag Az egyik holland cég nem­rég pirula alakban hozott for­galomba vetőmagot. A külön­leges burok nincs hátrányos hatással a növény .csírázásá­ra. Sőt: a burok elősegíti a nö­vény fejlődését, és különböző tápanyagokat tartalmaz. E „pirulás” vetőmagokat külön­leges gépek segítségével tisz­títják, megfelelő módon osztá­lyozzák, majd különleges vető­géppel ültetik el. A megfelelő módon előkészített talajban egyenletesen elvetett magok rendkívül magas terméshoza­mot biztosítanak. Különösen szép eredményeket értek el e módszer alkalmazásával a sa­láta, káposzta, paradicsom, uborka és paprika termeszté­sénél. Hal-lámpa Él egy halféle a Csendes­óceánban Dél-Amerika partjai­nál, amelyet az indiánok nem étkezés céljából halásznak, ha­nem azért, hogy segítségével világítsanak a lakásban. A hal ugyanis igen zsíros. Először kiszárítják, majd kanócot húz. nak bele úgy, hogy a vége ki­lógjon a hal fejéből. Máris kész a lámpa”. Vízhatlan bőr Az angliai Leeds egyetemen kikísérletezett ' új' " «Sarző­anyaggal és cserzési eljárással tökéletesen vízhatlanná tehető a bőr. Az új eljárással kezelt bőr külsőre semmiben sem különbözik a hagyományosan kikészítettől, a tartós haszná­lat következtében sem veszti el kedvező tulajdonságait. Az ilyen bőrből készült csizmá­ban nemcsak esőben, olvadó hólében lehet nyugodtan köz­lekedni, hanem akár folyó­vizek gázlóin is átkelhet ben­ne az ember. kicsinyek kibújnak a tojásból, elfoglalják rejtekhelyüket az apaállat szárnyai alatt lé-ő két bőrredőben. A szülők felvált­va táplálják őket. Mindaddig rejtekhelyükön maradnak, amíg elég erősek lesznek ah­hoz, hogy vízre szánjanak, ma­guk keressék meg tápláléku­kat és megtanuljanak szállni. ,,A fészkeket — mondja Al­varez de Toro professzor — egy tanulmányi expedíció so­rán fedeztem fel. A becslések szerint az egész kontinens in­goványos vidékein nem több, mint tizenegy pár él e rend­kívül ritka madárfajtából.” A professzor és munkatársai közel két éven át tartották megfigyelés alatt a fészket. Figyelték a fészek lakóinak ér­kezését, nászát, a tojások köl­tését és a fiókák kikeltését. Gondos, aprólékos megfigyelé­seik révén sikerült megfejte­niük egy évszázados titkot. A felfedezés nagy visszhangot keltett az ornitológusok vilá­gában. A Cornell-egyetem úgy elön­tött, elküldi saját ornitológu­sait Mexikóba a rendkívül ér­dekes madarak élete tanulmá­nyozására. A legújabb kutatasoK ered­ményei alapján korántsem bi­zonyos már, hogy az élet a Földön keletkezett. H. D. Pflug professzor, a giesseni egyetem paleontológusa az Umschau in Wissenschaft und Technik című folyóiratban ki­fejti, hogy az élet nem okvet­lenül földi eredetű, azaz le­hetséges, hogy a földi élet nem a mi planétánkon kelet­kezett. Földünk legrégebbi ismert üledékes kőzetei tartalmaznak már élőlény-maradványokat: a dél-afrikai Transzvaelban talált, mintegy 3,5 milliárd éves szarukövekben aránylag magas fejlettségű egysejtű élőlények maradványaira akadtak. Pflug professzor sze­rint ezek fejlettségi foka meg­felel a ma élő kék algákénak (cyanophyceae). Más szóval 3,5 milliárd évvel ezelőtt már léteztek olyan élőlények, ame­lyek képesek voltak a fotó­szintézisre. Ha már az ilyen ősüledékek­ben megtalálhatók egy vi­szonylag magasrendű élet nyo­mai, akkor hol vannak az en­nél kezdetlegesebb, azaz ko­rábbi fokon lévő élet marad­ványai? A giesseni professzor lehetségesnek tartía, hogy az élet öregebb a földkéregnél, sőt magánál a Földnél is. Újból felelevenednek tehát azok az elméletek, amelyek szerint bolygónkon valamikor földönkívüli eredetű élőlények telepedtek le. Találtak is szer­ves maradványokat, seitsze- rűen struktúráit organikus tes­Fall Achnúd, az öreg a lát­határ felé mutatott és így szólt: „Ott lenn, ahol az igazi sivatag kezdődik, túl az utolsó oázison és az utolsó kút mö­gött egy nemlétező világban húzódik a kőkígyókból álló hegység. Ha egy nap az em­ber elér ehhez a hegységhez, és élve kerül onnan vissza, minden idők legkülönösebb történetét beszélheti el. Meg­fejtette a kék sziklák titkát”. Ligaoue és Cino Boccazzi doktor eljutott a kőkígyókig, vissza is tárt élve és valóban a világ egyik legkülönösebb történetével szolgálhat. „Eljutottunk a dinoszauru­szok temetőjébe. Megfejtettük a kék sziklák titkát, rábuk­kantunk erre a fantasztikus si­vatagi nekropoiiszra, amelyben sok millió évvel ezelőtt hatal­mas tragédia zajlott le. Lát­tuk azt. amit soha, senki sem látott még. Kát nap és két éj­jel1 visszaálmodtuk magunkat abba a korszakba, amikor a földet óriásméretű, borzalmas állatok népesítették be. A Sza­hara magányában úgy érez­tük. hogy ezek a szörnyek, a dinoszauruszok ma is élnek. Élettel teltek meg a megköve­sedett csontok, a kék sziklák, amelyeket hol betakar, hol fedetlenül hagy a szeszélyesen hullámzó sivatagi homok. Amikor expedíciónk megér­kezett Agadéiba, kezünkben volt a kutatáshoz szükséges mindennemű engedély. Egy hajnalon, amikor a hőmérő 48 fokot mutatott, Ibrahim veze­tésével elindultunk. , Az említett terület térké­pünkön fehér folt volt csupán. Ibrahim azonban a sivatag leg­mélyén is megtalálta azokat a jeleket, amelyeket csak ő is­mer és biztosan mutatta az utat., Hirtelen a homoktenger- ben rózsaszínű, fekete erezésű, vagy világos kénsárga sziklák tecskéket bizonyos meteoritok­ban, az un. chondritokban. Meglehet tehát, hogy az élet ősformái kívülről, meteoritok útján, kerültek első ízben a Földre. Az ősalgáknak az éppen megszilárdult földkérgen, il­letve a prekambviumi tenge­rekben történő elszaporo­dását azonban valami korlátozhatta, hisz kü­lönben nem maradhatott vol­na az ősatmoszléra oly soká­ig oxigénmentes, mint ahogy a tudomány jogos feltételezése alapján maradt. Pflug ugyanis a következőképp számol: ha feltételezzük, hogv mindössze egy kilogramm kékalga jelen­tette . a „kezdőkészletet”, vala­mint ha e mennyiség termé­szetes szaporodásának nem voltak akadályai, akkor két hónap leforgása alatt az ösz- szés világtengereket meg kel­lett hogy töltsék a kékalgák és az általuk ez alatt az idő alatt, fotoszintézissel termelt oxigénnek el kellett érnie az atmoszférának jelenlegi oxi­géntartalmának megfelelő mennyiséget. Kékalgák már léteztek 3,5 milliárd évvel ezelőtt, viszont az atmoszféra még két milli­árd évvel ezelőtt is messze­menően oxigénmentes volt. Mivel magyarázható ez? Pflug feltételezi, hogy az al­gák termelte oxigén vegyileg kötött állapotban volt jelen a tengerben oldott bizonyos anyagokban, elsősorban a gyengén oxidált vasban. Bi­zonyos „vasevő” baktériumok tűntek fel. Nyilvánvaló _ volt, hogy a másodkor idejéből ma­radtak itt. Akkoriban, 140 millió évvel ezelőtt éltek a dinoszauruszok, a Föld mind- ezideig .legnagyobb csúszó- mászói. Egyszerre Ibrahim megszólalt: „Elérkeztünk utunk céljához: ott emelked­nek a kék sziklák”. Hirtelen, elénk tárult a dinoszauruszok temetője. Pontosan velünk szemben egy több mint 10 méter hosszú kígyószerű kő­vonulat i tűnt fel. Odébb egy hatalmas koponya, mellette több száz hatalmas fog, letört köröm. Emitt egy prehisztori- kus állat farkának maradvá­nyai, távolabb megkövesedett fának tűnő bordák merednek az égre. Ez a terület valami­kor feltehetően. 60 km széles és nem egészen 200 km hosz- szú folyómeder volt. Ide jöt­tek meghalni a dinoszauru­szok, itt ért véget hosszú me­nekülésük. Ki elől menekül­tek? Nem tudjuk. Vajon meg­tudhatjuk-e valaha? Végtelen kiterjedésű a dinoszauruszok temetője, hosszú kilométere­ken át csontváz-csontváz mel­lett, amíg a szem ellát. A tű­ző napsütésben mintha életre kelnének a 30 méter hosszú, 100 tonna súlyú őshüllők. Nem messze a dinoszaurusz­leletektől megkövesedett fa. maradványait látjuk. Egy szik­lában halkövület árulkodik ar­ról, hogy valamikor itt tenger­víz volt. Nem maradhattunk sokáig. Ibrahim nyugtalankodni kez­dett. Talán azt gondolta ma­gában, hogy az embernek nincs joga ahhoz, hogy háborgassa a dinoszauruszok temetőjét. Hatalmas élményt ugyanakkor komoly, tudományos ered­ményt jelent ez a felfedezés, bár még mindig nem sikerült megfejtenünk a dinoszauru­szok titkát.” felszívták az algák oxigénjét, oxidálták a tengerben oldott vasat és ebből a folyamatból merítették a maguk energia­szükségletét. A vasban dús ki- csapási termék aztán felhalmo­zódott a tenger kovatartalmú iszapjában és ekképp keletkez­tek a nagykiterjedésű kovás vasérc telepek. Sajátos módon évmilliárdok­ra megakadt ezen a ponton az élet további fejlődése; a mik­roszkopikus algák megmarad­tak mikroszkopikus algáknak. Csak kétmilliárd éve kezdeti az atmoszféra oxigéntartalma növekedni és nyújtott ezzé) védelmet a földfelszínnek az ibolyántúli sugarakkal szem­ben. Mintegy 1,2 milliárd év­vel ezelőtt keletkeztek az el­ső sejtfallal rendelkező orga­nizmusok, és kb 700 millió év­vel ezelőttig nem volt olyan lény — a tudomány jelenlegi állása szerint —, amely ma­gasabb rendű lett volna az al­gáknál vagy az állati proto­zoáknál. Mintegy 570 millió évvel ezelőtt aztán már a mai állatvilág csaknem valameny- nyi törzse jelen volt, arány­lag magas fedettségi fokon. Ebben a 100—150 millió éves időközben alakult ki tehát az állatvilág, a legprimitívebb kezdeti állaootból. Az Ediacari (Dél-Ausztrália) kőzettormációkban nemrég megtalált 570—700 millió éves á’lati maradványéi- plán­ján bizonyosra vehető, hogy ebbon a korszakban ’’ette kez- d.otát a többsejtű állatok ki­alakulása. Denevérek a Sas-barlang falán A bulgáriai Kötél környéke sűrű erdőivel, napsütötte me­zőivel, mély szakadékaival és 20 barlangjával az ország leg­szebb vidékei közé tartozik, A barlangok között messze- földön híres a több mint ezer méter hosszú Lednika-barlang, amelynek jéggel borított falai a lámpák fényében a tündérek mesevilágát idézve csillognak. Az Orlovata Pestera (Sas­barlang) arról nevezetes, hogy falain és tetején sok ezer de­nevér függ. A tőle nem mesz- sze fekvő Akadémia-barlang a természet csodálatos alkotá­sával. egy megkövesedett víz­eséssel ejti bámulatba a láto­gatókat. A barlangokat védett területté nyilvánították. KBUDAPRESS—SOFIAPRESS) Fiahordó madár Kíísáftessé vált az élei fii eredete ? Q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents