Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

„Tekintsük magunkra nézve kötelező erejű

mondanivalónak“

Somi Benjámin nyilatkozata a gazdasági aktíva

néhány kérdéséről

A közvéleményt, elsősorban a társadalmi, a politikai, a gazdasági élet vezetőit élénken foglalkoztatja Tolna megyében is az a gazdasági aktíva, amelyet néhány héttel ezelőtt a Parlamentben tartottak, s ahol a Minisztertanács elnöke nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott. A gazdasági aktíva néhány kérdéséről Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára nyilatkozott a Tolna megyei Népújságnak.

KÉRDÉS: A gazdasági aktíva mondanivalója Tolna megye számára jelent-e olyat, hogy a gazdaság bizonyos területein az eddig érvényes koncepciókat, elképzeléseket tel jesen vagy részben át kell értékelni, esetleg meg kell változtatni?

VÁLASZ: Azt hiszem, igen fontos a kérdést pontosan értelmezni, mert ha valami olyat értenénk alatta, hogy gazdaságpolitikánkon, vagy a negyedik ötéves terv fejlesztési koncepcióin valamit át kell értékelni, vagy valamit meg kell változtatni, akkor hibásan értelmeznénk a gazdasági aktíva mondani való j át.

Gazdaságpolitikai és középtávú fejlesztési céljaink helyesek. Fock elvtárs, a Miniszter- tanács elnöke, az aktíva előadója éppen azt hangsúlyozta, hogy

erősíteni kell gazdasági életünkben az utóbbi években kialakult helyes tendenciákat.

Továbbá egységes szemlélet alapján küzdjünk a negatív tendenciák ellen. Ilyen például a beruházási tevékenység egészségtélén túlhajtása, amely tovább növelte a beruházási feszültséget, nagy terhet ró a költségvetésre és negatívan hat az ország külkereskedelmi mérlegére is. A készletgyűjtési törekvések, a gazdaságtalan tér. melés fenntartása, a munkaerő-gazdálkodás terén fennálló káros szemlélet és gyakorlat tervszerű fejlődésünket hasonlóképpen lassítja.

A kormányzati szervek' máris számos adminisztratív intézkedést hoztak és hoznak. A szabályozók módosításával fokozzák a tervszerűséget és a fejlesztések gazdaságos megvalósulását. Ezek igen fontos, a tervtörvénnyel összhangban álló tervutasítások, betartásuk kőtelező. Az aktíva mégis azt hangsúlyozta, elsősorban azon a szemléleten kell változtatni, amely az országot feneketlen pénzeszsáknak tekinti, ahová bármikor számolatlanul lehet belemarkolni. Az aktíva tovább erősítette a helyi gazdasági egységek önállóságát, ugyanakkor nagyobb felelősség- vállalásra mozgósított, hangsúlyozva, ezzel a vezető szervek felelőssége nem csökken, ellenkezőleg, minden szinten bonyolultabbá válik.

Ha már most valamilyen változtatásról beszélünk, akkor elsősorban szemléletünkön, felfogásunkon kell változtatni nekünk is.

Erezzünk nagyobb felelősséget a társadalom, az ország egészének érdeke iránt.

Végső soron itt azt mondanám: gazdaságosságában javítsuk a gazdasági tevékenységet. Ezen belül bizonyos helyi fejlesztési elképzeléseket felül kell bírálni, olyan oldalról, hogy kellően megalapozottak-e, nincs-e jobb, gazdaságosabb, vágj' előbbrevaló megoldás.

Semmi esetre sem helyes úgy felfogni a gazdasági aktíván elhangzottakat, hogy most visz- szalépésről van szó. Ilyen ott nem hangzott el, szó volt viszont a nagyobb tervszerűségről. a tudatos fegyelemvállalás- ról, a színvonalasabb munkáról, az egyéni felelősség kiterjesztéséről. Értelemszerűen vonatkozik ez Tolna megye gazdaságára is.

KÉRDÉS: Milyen módon érvényesülhet az az elv, hogy a helyi érdekeket a népgazdasági érdekek alá kell rendelni? Kinek címezzük ezt Tolna megyében, illetőleg kiknek?

VÁLASZ: Ezt a kérdést úgy fogom fel, minden állampolgár, különösen a kommunisták és a különböző szintű vezetők lelkiismereti és egész népünk iránti kötelessége, hogy szavakkal és tettekkel lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, ami szembeállítja, vagy éppen ?. népgazdasági érdekek fölé helyezi a helyi érdekeket.

A helyi érdekek előtérbe helyezése fölött nemegyszer sajnos a kollektívák, a pártszervezetek is szemet hunynak, arra gondolnak, abból haszon származik részükre. Ez valójá. ban legtöbb esetben nem így van. Sok példa bizonyítja, hogy a pillanatnyi előnyért később drága árat kell fizetni. Évekig viselik a következményeit. Itt a ktsz-ek helyzete. Elismerésre méltóan részt vettek foglalkoztatási gondjaink megoldásában. Más területeken is jó irányú a fejlődésük. Nem érzékelik azonban kellően, hogy elsősorban az üzemek korszerűsítése, a munka és a szociális körülmények javítása hoz megoldást a létszámnövelés helyett...

Kinek kell tehát címezni Tolna megyében a kérdést? Egyrészt mindnyájunknak szól, doigozzunk bármely területen, egyszerű közkatonaként, vagy vezető posztokon. Elsősorban azonban azokhoz címezném, akik valamilyen beosztásban felelős döntési jogkörrel rendelkeznek, akiknek módjukban áll különböző fórumok állás- foglalását, döntését befolyásolni.

KÉRDÉS: A beruházások haiá- konysága. Ezen a területen mi, Tolna megyében mit tehetőnk? Olykor ugyanis kívülálló, nevezzük így, objektív okok lassítják azt. hogy etrv beruházás idejében kezdje visszafizetni saját magát.

VÁLASZ: Bonyolult kérdés, elsősorban azért, mert e kérdéssel eddig nem foglalkoztunk kellő mélységgel és hatékonysággal. Sok esetben ellentétes tendenciák érvényesülnek. Pél_ dáui más a tervező érdekelt.sé_ ge, megint más a kivitelezőé, de van mit tenni a házuk táján a beruházóknak és az üzemeltetőknek is. Kétségtelen, hogy a létező objektív okok elhárítása sokszor nem köny- nyű feladat. Megyénkben azonban több példa bizonyítja, hogy

kellő hatásfokú együttműködéssel, kooperációval lehet pontosan tervezni, lehet rövid ebb idő alatt jó minőségben kivitelezni.

Ilyen beruházás a Láng Gépigyár dombóvári üzeme, a szekszárdi művelődési ház, a Gemenc Szálló, amelyekért a beruházók, a tervezők és a kivitelezők sok elismerést kaptak.

Mindezek ellenére e szférában van a legtöbb tartalék. Ezeket alaposabban átgondolt előkészítéssel, körültekintőbb tervezéssel és a kivitelezés jobb szervezésével kell feűárni. (őszintén megmondom, hogv e téren megyénkben is sok még p. fegyelmezetlenség,

legnagyobb tartalékunk tehát a fegyelem.

Elmondhatom, hogy azért e területeken kezdenek más szelek fújni, a legjelentősebb beruházásokkal az előkészítés pillana tától a befejezésig, az üzemeltetésig, hozzáértő felelős személyek foglalkoznak. Mégis, a munka színvonalának további emelése nélkülözhetetlen.

KÉRDÉS: Sokan teszik fel a kérdést: A gazdasági aktívát hogyan tekintsük? A reform második lépcsőfoka? A szocializmus magasabb szinten történő építésének állomása? Kérjük, mondja el erről is véleményét a Népújság olvasóinak.

VÁLASZ: A gazdasági aktívát fontos és szükséges fórumnak tekintem, de nem tartom semmilyen lépcsőfoknak, vagy rendkívüli állomásnak a szocializmus magasabb szintű építésében. Egyszerűen úgy fogom fel:

az MSZMP X. kongresszusa határozata végrehajtásának egyik jelentős eszköze.

Ügy gondolom, a párt központi bizottsága, a kormány a jövőben is — mint ahogy a múltban is tette — sort kerít arra, hogy hasonló módon megbeszéljen időszerű társadalmi, politikai, vagy éppen újra gazdasági kérdéseket az aktívákkal. Ez a kommunista munka- módszerhez tartozik.

A gazdasági aktíva olyan fórumnak tekinthető, amely nem hoz határozatokat, döntéseket, ez nem feladata, de pótolhatatlan a szerepe a problémák egységes megítélése és a tettre- készség, a felelősségérzet fejlesztésében. Befejezésül még azt szeretném mondani:

a gazdasági aktíva mondanivalóját tekintsük magunkra nézve kötelező erejű mondanivalónak.

Ez is az előbb említett, de szélesebb érvényű általános fegyelemhez tartozik.

Sz. P.

Képviselők és választókerületi bizottságok találkozói

Kerekasztal melletti eszmecseréket rendez a szekszárdi járási Hazafias Népfront-bizottság. A napokban Fülöp László országgyűlési képviselő meglátogatta a választókerületébe tartozó pörbölyi települést, ahol a helyi vezetőkkel és pedagógusokkal találkozott. Az eszmecserén, amelyen részt vett Hajdú István, a járási népfrontbizottság titkára is, szóba kerültek a helybeli közgondok. köztük az ottani lakosság orvosi ellátottságának nehézsége, és segítséget kértek a tervezett vízműépítéshez. Fülöp Lászlónak megmutatták az új klubkönyvtárat js.

A tolnai selyemgyárfcan november 22-én, hétfőn délután a 2. számú országgyűlési képviselői válas7.tókerületi bizottság és a Hazafias Népfront helyi elnöksége együttes tanácskozást tart, amelyen Bolvári Józsefné, a választókerület országgyűlési képviselője tájékoztatja a jelenlevőket a parlamenti munkáról, közte az elfogadott ifjúsági törvényről. Ezt követően megbeszélik a választókerület és a nagyközség fejlesztési, közérdekű problémáit.

Bátaszéken november 23-án, kedden 17 órakor kerül sor a

3. számú országgyűlési képvi- lői választókerületi bizottság és a helyi kibővített népfrontelnökség együttes kerekasztal- megbeszélésére, ahol Fülöp László, a kerület országgyűlési képviselője tart tájékoztatást, egyebek közt az országgyűlés által elfogadott szövetkezeti törvényről, s megtárgyalják a választókerület székhelyének és körzetének közérdekű problémáit. Mindkét tanácskozáson Hajdú István, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára mond bevezetőt, (-só)

Jugoszláv— magyar fényképkiállítás Szekszárdon

Ma délelőtt tíz órakor nyílik a megyei művelődési központ kamaratermében a zombori és a szekszárdi fotóklub közös kiállítása. A két klub között már évek óta jó kapcsolat alakult ki, aminek ez a kiállítás is szép bizonysága. A jugoszláv amatőrök negyven képpel jelentkeztek, melyek témája roppant változatos, szinte az élet minden területéi felöleli. Igyekeznek megmutatni a szemlélőnek hazájuk szép tájait, épületeket, a dolgozó embert, a szórakozó felnőtteket és gyermekeket egyaránt. A helyi fotöamatórök témaválasztását hasonló változatosság jellemzi. Szép színes tájfotókkal jelentkezett Vesztergombi János, sikeres portrékkal Gottvald Károly és eredeti megoldású, jó témameglátásról tanúskodik Bakó Jenő: Gyűrűk című alkotása is. Sikeres képekkel szerepelnek a bonyhádi fofösok, köztük Érdi György, akinek Pincesor III. című képe szép fény-árnyék tanulmány. A hagyományos módszerek mellett kitartó fotósok mellett megtalálhatók az újszerű, modern technikával dolgozó fiatalok útkeresésének jelei is.

A „Cigánydal” sikere

Hírt adtunk arról, hogy az elmúlt héten a megyei cigányság helyzetével foglalkozó értekezletet tartottak Szekszárdon. Az értekezlet résztvevői előtt levetítették Bárd Flórián —Kiss István „Cigánydal” című dokumentumfilmjét. A megyénkben cigányság életét bemutató alkotás olyan nagy sikert aratott, hogy a Hazafias

Népfront Országos Tanácsa jelen volt képviselőinek javas- latára felterjesztették a Filmfőigazgatósághoz, hogy a film a MOKÉP útján országos terjesztésre is jogot szerezzen, egyben pedig sikeresebben inspirálhassa más megyék filmeseit hasonló művek elkészítésére,

Lupsa Zsuzsát küldöttnek választották

Lupsa Zsuzsa, a Pamutszövőipari Vállalat tolnai gyáregységének munkásnője. Az újonnan épülő üzemrész C műszakjának . KISZ-titkára. December elején Budapestre utazik. Részt vesz az ifjúkommunisták tanácskozásán.

— Mit mondana el, ott, a kongresszuson, ha szót kapna?

— Az üzemről beszélnék. Fejlődésünkről, eredményeinkről, meg arról, hogy az ország talán egyetlen olyan üzeme a miénk, ahol a dolgozók átlag- életkora 20 év.

— A KISZ-szervezetük működéséről mit mondana el?

— Legfrissebb eredményeinkről szólnék. A kongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy az éjszakás műszakokban a KISZ- tagoik társadalmi munkában dolgoznak.

— Miért volt erre szükség?

— Az üzemben sok a fiatalkorú. A tizenöt évesek pedig nem dolgozhatnak éjszaka. így aztán ebben a műszakban mindig lehet üres gépet találni. Iiletve lehetett. Most azon iparkodunk, hogy a délutános műszak KISZ-istái közül 4—4 órára ott maradjunk az elárvult gépek mellett.

— S mindezt társadalmi munkában?

(Gottvald Károly felvétele)

— Igen. A vállalat fizet az így megtermelt áruért, de nem a fiatal borítékjába kerül az á pénz, hanem a KISZ számlájára.

— Az üzem KISZ-szervezete mire fordítja majd ezt az ösz- szeget?

— A negyedik ötéves terv elképzelései között szerepel, hogy Tolna művelődési házat kap. Nagy szükség volna rá. Nos, mi ezt a társadalmi munkával megszerzett pénzt a művelődési ház építek költségeihez gyűjtjük.

Lupsa Zsuzsa 1966-ban lépte át először az üzem küszöbét. Ipari tanuló volt egy évig. 1967. óta három műszakban dolgozik. Szövőnő volt ez év májusáig. Azóta maleur-fűző.

Szőni jobban szerettem. De a jelenlegi beosztásban nem vagyok géphez, helyhez kötve, így aztán könnyebben és jobban tudok eleget tenni KISZ- titkári kötelezettségeimnek.

Először 1970. novemberében választották meg KISZ- titkárnak. Ez év szeptemberében újraválasztották, örült a bizalomnak. Azóta odaadó munkával bizonyítja, hogy érdemes volt rá. Húsz éves. A KISZ VIII. kongresszusán Tolna megye ifjúkommunistáinak egyik képviselője lesz. Ha 1 szót kapna a fiatalok tanácskozásának a legmagasabb fórumán, volna miről beszámolnia KISZ-szervezete életé- ból.