Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
f Meddig új ember az „új ember” ? A napokban helyezték üzembe a második saját készítésű alagútkemeneét. mely évente 255Ó tonna edényt caret készre. Az idén közel hatmillió darab zománcedényt gyártottak, képünkön matricázzák az edényeket. Fotó: Gottvald íj oííhoiií Iiapoíí az lrcgszemcsei Fajíakísérldi Állomás Ha új munkahelyre kerül valaki, egész biztos, izgalommal szorongással lépi át az új münkahely küszöbét. S hogy ez mikor oldódik fel, azon múlik, hogy mennyire segítenek a munkahelyi vezetők az első órákat, napokat átvészelni. A szekszárdi műszergyárban a dolgozók, akiket megkérdeztem. azt mondják, elégedettek, jól érzik magukat a gyárban, mégis, a számok más valóságot tárnak elénk: az év első tíz hónapjában kétszáztízen léptek be és kétszázharminc- hárman léptek ki a gyárból. A kilépők arányát a gyár vezetői azzal magyarázzák, hogy a kénzett szakmunkásokat a gyár által megfizethetetlen munkabérrel szipkázzák el a környékbeli kisebb üzemek, ktsz-ek. Mégis elképzelhetetlen, hogy ne akadjon a kilépők között olyan, aki azért vált meg a gyártól, mert nem érezte jól magát. A kilépések okainak alános vizsgálata nem lehetséges: idő híián. s azért sem, mert a gvárban nincs üzemi pszichológus. Az üzem vezetői pontosan tudják, hogy a nagy munkaerőmozgás mekkora kieséseket jelent és mekkora energiát köt le, ezért úgy próbálnak segíteni, hogy az alkatrészgyártásnál emelik az alapbéreket, célprémiumokat tűznek ki. S mit tesz ezen kívül a gyár gazdasági vezetősége a munkások megtartásáért? „Igyekszünk a feltételeket biztosítani, hogy a dolgozó teljesíthessen, kereshessen, olyan légkört szeretnénk, hogy ne csorbuljon a dolgozó igazságérzete, azon vagyunk, hogy a művezetők egységes elvek alapján működjenek.” S a gyár pártvezetősége? „A gazdasági vezetés és a pártszervezet célja ugyanaz, csak a módszerek mások. A brigádmozgalom megfelelő, s hogy ki mennyire érzi jól magát új munkahelyén, a brigádtagoktól. a közvetlen munkatársaktól függ. Az, hogy ki meddig érzi magát „új embernek”, időben nehezen mérhető. Az első órákban fellélegzik az a szorgalmas, dolgozni szerető munkás, aki olyan munkahelyről jött a műszergyárba, ahol szervezetlenség, fejetlenség uralkodott; az időre történő alkatrészszállítás, a szalagmunka ezt nem tűri meg, a dolgozni nem szerető ember pedig előbb-utóbb továbbáll. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Nemritkán lehet találkozni olyan emberekkel, akik az alacsony fizetés ellenére sem hagyják ott munkahelyüket, nem azért, mintha másutt hem tudnának elhelyezkedni, de jól érzik mamikat, s ez visszahat a munkájukra. — Mikor érezte, hogy valóban ide tartozik? — kérdem Maul Jolánt, aki egy éve dolgozik a gvárban, betanított esztergályosként Nálunk az esztergályosműhelyben ez könnyen meev. Szinte valamennyien fiatalok vagyunk, jó a kollektíva. Mielőtt idekerültem, már ismertem, hogy mi a helyzet a gyárban. Egy ismerősöm dolgozott itt, az ő révén jöttem ide. Azon a véleményen vagyok, nemcsak a gyáron múlik, hogy valaki hamarabb, vagy később illeszkedik be, hanem Népújság 5 1971. november 20. az emberen is. Nekem ez aránylag hamar sikerült, én is azon voltam, hogy mielőbb megismerkedjek az emberekkel. Az első napokban teljesen rá voltam szorulva a kollégák segítségére, s ők kérés nélkül odajöttek, segítettek. A fizetésem attól függ, hogy mennyit teljesítek, előfordult már, hogy csak 1200 forint volt, de általában 1600—1800 forint körül viszek haza. Nemcsak a pénz számít, hanem az, hogy rendesek-e a főnökök vagy sem, barátságosak-e a munkatársak, vagy sem. Ahol olyan összetartó és egységes a brigád, mint nálunk, az nem álUa meg a helyét, aki nem akar dolgozni, vagy az, aki nem jellemes ejn- ber, és megpróbálja eláztatní a többieket a művezetőnél. Az ilyen ember legtöbbször c elmegy. — Milyen módon próbálják átsegíteni az első napok nehézségein az idekerült munkásokat? — kérdem Hazafi József gépbeállítót. — A gépbeállítók a gyárban olyan csoportvezető-félék, mi adjuk ki a munkát a dolgozóknak. Ha szólnak, hogy tesznek hozzánk valakit, a művezetővel megbeszéljük, hogy milyen helyre kerüljön. Sokszor a dolgozók hamarabb tudják. hogy ki jön ide, mintsem szólunk nekik. Az új emberre] beszélgetünk, megkérdezzük milyen vizsgái vannak, hol dolgozott, mik az elkénzelései. Aztán összehívjuk a dolgozókat és bemutatjuk nekik. Utána gépről gépre végigvisszük és mindent megmutatunk. Ha valakinek van kedve dolgozni, egy-két hónap alatt gyárivá válik. Embere válogatja, hogy ki milyen hamar sajátítja el a szakmát, milyen hamar szokja meg a környezetet. Aki nem érzi azt, hogy mi mit akarunk hamar odébbáll. Nem kap itt megbecsülést az, aki nem a munkájára, hanem a külsejére, összeköttetéseire büszke. A régebbieknek illik többet tudni, az újaknak illik becsülettel, tisztességgel beletanulniuk a munkába. — Itt nagyon segítőkészek» kedvesek az emberek, a főnökök és a munkások egyaránt — mondja Be2erédy Judit Takács Zsuzsa és Fejős M>- hályné, aki másfél hónappal ezelőtt még termelőszövetkezetben dolgozott. — Hamar be lehet illeszkedni, és az egyszerű műveleteket, amit a szalagon kell végezni, könnyűszerrel meg lehet tanulni. A dolgozók azt mondják, jó1 érzik magukat, a számok azt mutatják, hogy az egészségesnél jóval nagyobb a munkaerőmozgás. Az újonnan belépő dolgozó és a gvár között a kapcsolat azonban kétoldalú. Előfordul, hogy nem felelnek meg egymásnak, vagy a gvar. vagy az ember nem találja meg a számítását. A munkások közösségében nincs hiba. Nincs hiba a művezetők, gép- beállítók és a munkások kapcsolatában sem — ahogy mondják. Hol van akkor mégis? Hosszú és fáradságos, jól megérdemelt munka eredményeképpen, új otthont kapott az Iregszemcsei Fajtakísérleti Állomás. Az eddigi szűk, korszerűtlen. helyiségét megfelejő munkatermekkel: irodával, feldolgozó- és raktárhelyiségekkel cserélték fel. Mosdőhelyí- jségek. gépműhely és istálló is tartozik ciz ú^ épülethez. Az irodaház és a siifi körülbelül kétmillió forintba került, s kökifiögsTéBedésve a Tamási Állami Gazdaság építette fel. dennel rendelkezik, ami egy fajtakísérleti állomásnak szüli, séges. * íta» ., - » . Az új építményt dr. Kapás Sándor, az Országos Mezőgazdasági Fajíakísérieti Intézet igazgatója adta át jelképesen Varga Lajos fajtakísér jeti állomásvezetőnek, jó egészséget kívánva az állomás dolgozóinak további munkájukhoz. Az átadáson részt vett dr. Kurnik Ernő professzor, az iregszerri- cs-.-i ku ír. tói mézet igazgatója, ’cinai 1 itván, a Tamási Állami Gazda-ág igazgatója, tír. Pe- nyigei Dénes, az országos fajtáiéi térlek intézőt tudományos fő ~ jn! a áj a. Varga Ferenc- ná beruházási főelőadó, és Torn :z:r Imre gazdasági főkönyvelő is, s valamennyien elismeréssé1 tekintették meg az új létesítményt. Meghökkentő és gondolkodásra késztető számadatokat találtunk abban a kimutatásban, amelyet a Tolna megyei KISZÖV készített a megye szövetkezeteinek első három- negyedévi teljesítményéről. A kimutatás szerint a dunaföld- vári Faipari Ktsz lakossági szolgáltatása az elmúlt év első háromnegyedében 38 ezer forint volt, míg az idén 247 ezer forintot teljesítettek ugyanennyi idő alatt. Kíváncsian kopogtattunk magyaráza. tért Nemes Ferenc elnök iro- dájába, — A szövetkezet profiljából adódóan elsősorban a helyi és környékbeli garanciális és fizető bútorjavítással foglalkozunk, de redőnyjavítást és üvegezést is végzünk — kaptunk tájékoztatást az elnöktől. — A 15 éves szövetkezet azonban az idei évben némi profilmódosításra szorult, a kínálko. zó gazdasági lehetőséget kihasználva autójavító és fényező részleget nyitottunk február hónapban. Dunaföldváron sem állami, sem pedig szövetkezeti szektor nem végzett ilyen lakossági szolgáltatást, így jutottunk mi arra az elhatározásra, hogy kielégítjük a lakosságnak ezt az igényét.' Az a meglátásom, hogy nem csupán mi, hanem a többi olyan szövetkezet is, amelyek észreveszik és orvosolják a felmerülő, szerteágazó szolgáltatási igényeket, lassanként vegyes szövetkezetté alakulnak át. A szövetkezetei eddig elsőr sorban a stílbútorok és az export fatömegcikkek gyártásáról ismerték, február óta ú; oldalukról mutatkoztak be £ lakosságnak. Egy viszonylag jó; felszerelt nyolcszor nyolc méteres műhely áll a két szakember rendelkezésére, akii nagy szakértelemmel, fáradhatatlanul végzik munkájukat Szükség van a műhelyre, amil mi sem bizonyít jobban, mini az, hogy hosszú sorokban várnak javításra a gépkocsik éí máris kevésnek bizonyul a kél szakember, akiknek kisegítésén éppen a napokban gondol, kodott a szövetkezet vezetősége. Ez tehát a nyitja annak a bizonyos 247 ezer forintnak Milyen lakossági szolgáltatási tervez még a szövetkezet a közeljövőben? — Ha példával kellene magyaráznom, milyennek képzeljük az ideális szövetkezetei, amely valóban kielégíti a lakossági igényeket, akkor a szekszárdi Festő és Lakáskarbantartó Szövetkezetei említeném. Az idén már új szolgáltatásokat nem vezetünk be, de jövőre szeretnénk beindítani a kárpitos javítórészlegünket. Jelenleg egyetlen dolgozó végzi ezt a munkát, azonban már most megvannak azok, akik kellő szakértelemmel fognak a részlegben dolgozni a megalakulás után. További terveink között szerepel egy elektroakusztikai részleg megnyitása, amelyre igen nagy szüksége van mind Dunaföld- várnak, mind pedig a környező helységeknek. Ilyen módon kívánjuk fejleszteni lakossági szolgáltató tevékenységünket. K. Gy. Az építmény korszerű, olajfő téses, körülkerített, * s minD. Varga Márta Ami a számadatok mögött van $ Mit terveznek a dunaföldvári Faipari Szövetkezetben ? ' ZiilliÖSfllfíl
