Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
Mit mond a § Uram a francia elszökött. Egy kocsi várta. Louis üqy dcint mégis lefekszik. Beér ve sző üt »a az" alvó lányt. Rosszat sejtve emeli fe a'täkarot... A yi- s\ ^ Chanhigyere ide chanh! Az autót gyorsan FŰZÖD Ö JOGOK VÉDELME A BÜNTETŐ A SZEMÉLYISÉGHEZ ELJÁRÁSBAN A Magyar Népköztársaság alkotmánya, az 1949. évi XX. tv. 57. §-a is védettnek nyilvánítja az állampolgárok személyhez fűződő jogait, nevezetesen a személyi szabadságot és sérthetetlenségét, valamint a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását. A személyhez fűződő jogok védelmének érvényesítésével leggyakrabban a büntető jogalkalmazás- területén találkozunk. A köny- nyű testi . sértés és magánlaksértés alapesete, levéltitok megsértése, távközlési titok kifürkészése, rágalmazás és becsületsértés miatt büntető eljárás csak magánindítványra indulhat meg. Ez azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás akkor kezdi meg munkáját az ilven ügyekben, amikor a sértett, illetve ha az korlátoltan cselekvőképes, akkor ö varrv törvényes kénviselője, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes kénviselő — attól a naotól számított 30 nanon bel’“!, amelyen a. jogosult az elkövető kilétéről tudomást szerzett, feljelentést tesz. A jogalkotó ugyanis a sértettre, illetve törvényes képviselődre bíz^a azt. bo^v kívánja-e az elkövető megbüntetését. Büntető eljárás indításakor mi H teendő? Könnyű testi sértés esetén a sértett lehetőleg a cselekmény ulán nyomban forduljon körzeti orvoshoz vagy szakrendeléshez, ahol 20 Ft-os illetékbélyeg lerovása után látleletet vesznek fel sérüléseiről. Az orvosi látlelettel forduljon vagy a legközelebbi rendőri szervhez, vagy a bírósághoz, illetve ügyészséghez, és ott kérheti az eljárás megindítását. Az említett szervek a feljelentésről jegyzőkönyvet vesznek fel, már ott meg kell jelölnie az egyéb bizonyítékokat (pl. tanúk nevét és lakeín\ét). Egyéb magánvádas ügyekben keli csak a jegyzőkönyvre 60 Ft-os illetékbélyeget leróni. Az esetek túlnyomó többségében az ilyen ügyekben a bíróság előtt a sértett — mint magánvádló — képviseli a vádat. Ez egyébként nem alakiságokhoz kötött tevékenység. A sértett helyett képviselője is eljárhat, (pl. ügyvéd, törvényes képviselő meghatalmazás alapján a hozzátartozók.) Az ügyész rendszeresen megvizsgálja a magánvádas ügyeket, és amikor azt a közérdek is megkívánja, átveszi a vád képviseletét a magánvádlótól. A feljelentés alap ián ilyenkor az ügyész nyomozást rendel el, vádiratot nyújt be a bírósághoz, részt vesz a tárgyaláson, képviseli a bíróság elölt a vádat. Ilyen esetekben a magánvádlót a sértett jogai illetik meg. A magánvádra folyó eljárásban, amikor a sértett kéoviseli a vádat., a bíróság megkísérli a felek kibé- kítését. A békítésre csak a feüe- ltjntőt és a felielentettet idézik meg és őket hallgatják ki. Ha a felek kibékülnek, az eljárást megszünteti a bíróság. ’Úgyszintén megszünteti a bíróság az eljárást akkor is. ha a magánvádló a sza- bálvszerű idézésre nem jelenik meg és meg nem jelenését előzetesen ki nem mentt. Ha a felek nem békülnek ki. az el’árás foivtatódik, tárgyalást tűznek ki. tá^valást tartalak.s Az ü"v tárgyai*«* sokában is lehetőség van a békülé^re. A^emívjb^n a bizonyítói e*tárás lefolytatása n+á/n ár elkövető bűllöcsé^e megái la ní+hp tő. a btWicSg megbünteti. A kiszabott büntetés lebet szaft a ds^srvesz* és. !eyf+ő-nevelő munka vasv nő'H'/küntetóc. A jpUT/xlf lrő/ftSÓ<T(f»l ágefílrhi'llvfip'. l't+ürHI ^r’fipr véreset és táooé^z különbözet, TV» nrri fc. Dr. Böröcz József bonyhádi járási ügyészségi ügyész 3. Akkor kezdődött el az áldatlan viszály Samuval. Samu, a távoli, mégis a legközelebbi szomszédnak, özvegy Pauk Antalnénak volt a tulajdona, hetedmagával. Fiatal, jól fejlett, koromfekete kecske- bak, kiflivég nagyságú professzori fehér szakállal. Ez az állat kezd.ettől élénkebb érdeklődést tanúsított az új telepes iránt, mint a másik hat együttvéve. Ezúttal is jóindulatúan figyelte, hogy mit csinál Kopra Tibor, s mikor az délben, bement a sufniba, hogy megebédeljen. Samu is hozzálátott a táplálkozáshoz. Bekebelezte a palántákat. Egytől egyig. Kopra visszatért és megdöbbenve látta a szörnyű pusztítást. A tényállás világos volt. a tettes még csak nem is futott, nem is rejtőzött el. Ott álldogált elégedetten az ágyás mellett, várta, hogy folytatódjék az ültetés, meg legyen az uzsonnája is. Ennyi cinizmus láttán a kárvallottat elöntötte a méreg, és visszakézből felpofozta Samut. Tulajdonképpen nem volt ez nagy pofon, de pofon volt. Végzetes pofon, A kecske nem szólt semmit, csak jól megnézte magának Koprát, megfordult, méltóságteljesen elvonult. És azontúl kerülte az új szomszédot, a telkére sem lépett. Nappal. Éjjelente viszont ott ártott neki, ahol csak tudott. Széttaposta az ágyasokat, lelegelte a fiatal hajtásokat, még a magot is kikaparta a földből. Szétrugdosta a gondosan összerakott építkezési anyagokat, a vízlevezető árkokat, felborította a festékes vödröket, mindent megrongált, amihez hozzáfért a háromszázhúsz négyszögölön. És bár ezekkel az éjszakai garázdálkodásokkal rengeteg bosszúságot okozott az új telepesnek, érezhetően hátráltatta a munkában, kis idő múltán Samu úgy vélte, e rutin- tevékenység mellett közvetlenebb formában is elégtételt kell vennie! Kopra életrendjét tanulmányozva, a kecskebak rájött, hogy bántalmazója — ekkor már letelt a szabadság, Kopra visszaköltözött Pestre — éjféltájt érkezik fel a hegyre. Ezért aztán minden este lesbe állt az Árkos utca szélén, a bokrok mögött. A hét öt napján hiába várakozott, de a hatodik nap kárpótolta az álmatlanul eltöltött órákért. Amikor meghallotta az ismerős lépteket, felidézte magában annak a bizonyos pofonnak megalázó emlékét, és olyannyira feltüzelte magát, hogy valósággal reszketett a türelmetlenségtől, mígnem a fiatal újságíró elhaladt előtte és kialakult köztük a rohamhoz szükséges optimális távolság. Akkor leszegte a fejét, és mint a kipattant rugó, neki az ellenségnek! Hétfőnként aztán néhány ízben a szerkesztőségben csodálkozva vették észre munkatársai. hogy fiatal kollégájuk nem ül le az íróasztala mögé, állva futja át a lapokat, állva telefgnál, úgy is jegyezget, s időnként oda kap, ahol nem fészkel az agy. Az együttérző érdeklődést pedig, hogy mi a baja, komoran elhárítja. Koprának egyetlen alkalommal sem sikerült kivédenie Samu támadását. Először is azért nem, mert a kecske mindig máshová bújt el, mindig máshonnan indította el a rohamot. És a merénylet szenvedő hőse hiába volt óvatos, forgathatta a fejét jobbra, balra, hátra, villogtathatta a zseblámpáját, csak az elemet pocsékolta, mert a koromszínű kecskebak teljesen beleolvadt az éjszaka sötétjébe. Csak amikor már földre huppant, orraesett a hajdani pofozkodó, akkor hallatott Samu néhány elégedett mekegö hangot. Nehogy félreértés adódjék a bosszúálló személyét illetően. Aztán eltűnt. A sértett fél természetesen panaszra mehetett volna özvegy Pauk Antalnéhoz. Megkérhette volna, hogy szombat éjszaka mindig kösse meg Samut. Azonban viszolygott attól, hogy felnőtt férfi létére védelmet kérjen egy serdülő korú kecskével szemben. Ráadásul egy ilyenfajta kérelem alighanem megrontotta volna n jószomszédi viszonyt az ■ monnyal aki Samut szerette a legjobban hét kecskéje közül, márpedig özvegy Pauk Antalné telkén volt a viszonylag legközelebbi kút. Víz nélkül pedig nem lehet élni. építkezni, kertet teremteni Kónra lóhát nem kockáztathatta a barátságot. Inkább tűrt némán. Majd csak kiböjtcli. hogy elmúljék tőle a keserű pohár. Aztán meg a lelkeméiyén némi bűntudat is lappangott. Nem lett volna szabad megpofoznia Samut, hiszen a tapasztalatlan jószág nem tudhatta, hogy nem neki ültette a palántákat. Nem cinikus volt a kecske, csak naiv. Késő bánat... Immár fény derült tehát arra, hogy kitől félt éjféli úriain történetünk egyik főszereplője. És az is nyilvánvalóvá vált, miért kötötte hátra az oldalzsákját. Úgy tűnik, ezúttal felesleges volt az óvintézkedés. Sértetlenül ért el a telke határához, majd a sufnihoz. Megkönnyebbülten dobta le a nehéz dróttekercset .letette a földre a bőröndöt is, leoldotta csípőjéről az oldalzsákot. Kulcsot halászott elő nadrágzsebéből, kinyitotta az ajtót. Bement, meggyújtotta a mennyezetről lelógó viharlámpát és már fordult is ki a küszöb előtt hagyott holmikért. Éopen a drót- tekercsért hajolt le. amikor a fekete semmiből előviharzott Samu, és hátulról úgy megtaszította, hogy elterült, mint a béka. Kárörvendő mekegés, aztán — csend. Dolga végeztével a fantom éppoly nesztelenül távozott, mint ahogyan felbukkant. Fura jószág az emberi lélek. Bármilyen meglepő. Kopra Tibor megnyugodva, szinte elégedetten tápászkodott fel. Foghúzás után van így az ember, Fáj, sajog a helye, de jó érzés, hogy vége, túl van azon amin előbb-utóbb túl kell lennie. Leporolta nadrágját, ingjét, behordta a sufniba a cókmók- ját, kirakodott. A sarokba támasztott nyugágyat felállította a kamra közepén, pokróccal kibélelte. Levetkőzött, eloltotta a lámpát, lefeküdt. Belebámult a sötétbe és szokása szerint gondolatban számbavette hogy mit is csinál, majd másnap. Először természetesen rendbehozza azokat a károkat, amiket a bakkecske minden bizonnyal hétközben okozott a telken. Aztán kijelöli a nyomvonalat és a kapu tartó oszlopok helyét, mert az Árkos utca felől nem élősövény lesz, hanem valódi kőalapos kerítés. A megfelelő méretre levágja azokat a másfél colos vascsöveket, amelyeket még a múlt héten vásárolt a faluban egy új villatulajdonostól. Nagyüzemi főmérnök a lelkem, mindenből kétszer annyit szerzett — ő tudja, milyen úton —, mint amennyire szüksége volt az építkezéshez. Aztán Pauk nénitől kölcsönkéri azt az egyszerű, de okos masinát, amely kézierővel működik és a dróthuzalból kerítés-fonatot lehet készíteni vele... Tovább nem jutott a ter- vezgetésben, érezte, már pilláin az álom. De a sors úgy határozott, hogy ezen az éjszakán, a Déli Djsúg fiatal munkatársa tíz percnél tovább ne pihenhessen zavartalanul Szen_ dergéséből surlódó-csikorgó hang rezzentette fel. A pesti buszok fékeznek ilyen zajjal a megállók előtt, főleg pedig a kanyarokban, ha hirtelen kell sebességet csökkenteniök. De- hát ez nem Pest, ez a Kopaszhegy, itt nem járnak autóbuszok. .. Csak nem Samu csinált odakint még valami galibát?!... Nem, ilyen hangot csak valami jármű adhat... .Tármű ezen a tájon?! Éjfélkor?! (Folytatjuk.)
