Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Újabb nyomorúság sújtja a bengálokat ? India szovjet segítséggel próbálja megakadályozni a háború kitörését * « 4 A A4 Christ und Welt írja: India nem fog elsőnek tüzet nyitni — hangoztatják Delhiben. Indira Gandhi mindazonáltal szükségesnek vélte, hogy „de­fenzív intézkedésekkel” vála­szoljon a határmenti pakisztáni csapatfelvonulásokra. A bengálok hosszabb időre el­tűntek a címsorokból. Csak apró hírben közölték néhány héttel ez­előtt, hogy a menekültek száma elérte a 9 milliós határt. Míg a világ többi része lassanként újra visszatért a rendes kerékvágásba, egész nyáron és még ősszel is csupán a nyomorúságos és átázott bátyúval felszerelt 40 000 menekült lépte át naponta az indiai ha­tárt. A nyomor áradata egyre da­f adt. A fokozódó kelet-pakisztáni hínség új népvándorlást okozott, amelynek vége még csak nem is látható. Pakisztán katonai urai gondos­kodtak arról, hogy a világ köz­véleménye újra Kelet-Pakisztán felé tekintsen. Az Indiával való háború ismét veszélyes közelség­be jutott. Ez a szánalomrarpélto bengáliai embertömegek szárrára- újabb szörnyű szerencsétlenséget jelentene. Szeotember eleién Nyugat-Ben- gúltában 6,4 millió és a Kelet-* Bfe^«illától keletre eső Trirmra területre 1.3 millió ember özön­lött. Tripurában már akkor meg­haladta a menekültek száma az ő~TVonos lakosság 70 százalékát. Dinoinur nyimat-bengáliai határ­területen pedig a menekültek s^ma az ottani lakosságnak 83 százalékát érte el. A TERROR NEM CSÖKKEN A nyomorúságot fokozta, hogy a szeptember eleje óta tartó erős monszunesőzés elárasztotta a Nyu­gat- és Kelet-BengiUia közti lapá- lyos határterületei, a foiyok ki­csap taK medrükből, es Nyugat- * Bengáliának mintegy 4ö0 0u0 ősla­kosa emiatt szintén hajléktalanná vált. Az egész bangaoni határ- terület, ahol 250 ezer menekültet helyeztek el sok tucatnyi tábor­ban, egyetlen piszkos tóvá válto­zott. E körülmények folytán a me­nekültek között magas a halálo­zási arány. Legjobban a gyerme­keket fenyegeti, akik közül — in­diai adatok szerint — 1,2 millió hiányos táplálkozástól szenved, mert rizs ugyan van elég, fehér­je tartalmú táplálék azonban nem áll rendelkezésre. Ezeknek a gyer­mekeknek mintegy a fele már olyan súlyos beteg, hogy életben maradásuk kétséges. A legtöbb pedig jobbára meztelen és a tél közeledtével, amikor Bengáliában néhány hétre jelentősen csökken a hőmérséklet, újabb veszélyek lépnek fel. A víz szennyezettsége pedig máris lehetetlenné tette a tejpor használatát az áradás súj­totta területeken. Az indiai kormány szeptembe­rig linó menekülttábort létesített. A naponta tízezrével érkező új jö­vevények következtében azonban még egy fejlett ipari ország hi­vatali gépezete sem volna képes emberhez méltó szállást biztosí­tani mindenki számára. A tízezer főre tervezett táborokat például néhány órával a megnyitása után rendszerint már 30—40 ezer ember foglalja el, aki addig a szakadó esőben a szabad ég alatt várakó^ zott. Nyugat-Bengália négyzetkilomé­terenként,! 507 lakosával amúgyis Ázsiának egyik legjelentősebben túlnépesedett területe. Már az ár­víz ^ előtt is alig lehetett helyet találni az új táborok számára. A kormánynak pedig az őshonos la­kosságra is gondolnia kell. Hiszen olyan koldusszegény, hogy a me­nekültekben fenyegető konkuren­ciát lát a munkaerőpiacon. A törzsökös lakosoknak máris bele TIMES­kellett törődniük abba, hogy a tartomány legnagyobb résziben többé nem lenetsoges az iskolai oktatás, mert valamennyi iskolát akárcsak a többi középületet, zsú­folásig megtöltenek a menekül­tek. A nyugat-pakisztáni hadsereg szörnyű terrorja március vége óta nem enyhül. Angol, amerikai és skandináv újságírók még az ősz- szei is többszáz olyan menekült- történetet jegyeztek fel, amelytől meghűl a vér az ember ereiben. A hadsereg rendszeresen lerohant falvakat. A férfiak egy részét el­hurcolták, a lányokat és az asz- szonyekat tucatszámra megerősza­kolták —, s ennek során gyak­ran arra kényszcrítelték a férje­ket és a fivéreket, hogy az egé­szét végignézzék —, végül pedig a helységet a földdel tették egyen­lővé. A hadsereg által Kelet-Pa- kiszt ónban felállított kisegítő rendőrség, a ..Razakar”, amely többnyire un. biharikból — India felosztása után Kelet—Pakisztán­ba menekült muzulmánokból áll — gyakran még szörnyűbben ga­rázdálkodott, mint maga a had­sereg. KOZMETIKAI MŰTÉT Eközben a gazdasági csőd felé közeledő Pakisztán Kelet-űengá- liában kozmetikai műtétet hajtott végre. Tikka Khan tábornokot, aki mint katonai kormányzó száz­ezrek legyilkolásáért felelős, szep­tember elején a 66 éves Motaleb Malik váltotta fel a kormányzói tisztségben. Kelet-bengáliai szár­mazású, Európában, Kínában és Délkelet-Ázsiában nagykövet volt, végül pedig munkaügyi miniszter Jahja Khan kabinetjében. A valószínűleg jóindulatú ú.i kormányzó oldalán azonban Ab­Bonyhádi üfg Jeles költőnk, Illyés Gyula hasonló című verséből idé­zünk, melyben szeretettel em­lékezik vissza bonyhádi diák­éveire. Vízszintes: 15. Mese latinul. 16. Kapkodva lélegzik. 17. Bő­vizű patak a Bakonyban. 16. Feleslegesen. 19. A ... 500 milliója. (Verne) 21. A Ny-i Balkán hg. 2016 m magas csú­csa. 22. Rák szerszám. 23. Helység Svájcban, a francia határ közelében. 28. Híres bu­dapesti tsz neve. 27. Város az USA Florida államában. 28. Kettős betű, ford. oC. Régi szappanmárka. 31. Narancs, franciául. 33. Vietnami tábor­nok. 34. Vanádium, oxigén. 35. Z. A. 36. Kis patak. 37. .Jel. 33. Salisbury is ez. 42. Éj előtt. 44. Női név. 47. ... Sándor, hí­res prímásunk volt. 48. Fedél. 49. Clasz város. 50. Fizikai fo­galom, egysége a din, 62. Vas. 53. Ezermester. 54. Állami Biz­tosító. 55. Lantán. 56. Ellenve­tést tevő. 5.9. Község a bony­hádi járásban. 61. Teli sport­eszköz. 62. Fél tucatnyian. 63. A szükségesnek megfelelő. 66. Fejdísz ékkővel. 68. Vékony le­mez. 69. Ravaszdi. 72. A függ. 19 mássalhangzói. 73. Kis su­gárhoz tartozó kór darab. 74. Sáncol. 75. Nemzetközi rádió­társaság, röv. 77. Előbbre jut. 78. Lisztből készül. Függőleges: 1. Monte Chris­to börtöne. 2. Air... 3. Kö- vesztett. 4. A termés „tokja”. 5. ... carte. 6. Holnap előtt. 7. Levágott zöld, szárítva. 8. Mu­lató. 9. Itt, népiesen. 10. íme. 11. Igekötő. 12. Fa része. 13. Erdő mellett nem jó ... (gyer­mekdal). 14. Tolj betűi. 19. Város Hollandiában. 20. Illata. 23. Rádium, jód. 24. Vágány. 25. Lám. 26. Női ruhadarab In­diában, 15—20 m kelméből. 27. ... Eden (Jack London életre­génye). 29. Kínvallatás. 30. Fo­lyó Jugoszláviában. 32. Egész darab! 33. Zenekari beosztás. 37. Híres nyomdász család. 39. Ütő. 40. Mutatószó. 43U „Szállt épp felém a labda. Elészaladva úgy rágtam vissza:.. A költemény folytatása a víz­szintes 2., függőleges ÍR., víz­szintes 24. és függőleges 47. számú sorokban található. Boltzmann törvény. 42. Csapa­dék. 43. Női név. 44. Egyik szülő, névelővel, becézve. 45. Táplál. 46. Csónak tartozéka. 51. Bátorságával kitűnik a harcban. 56. Állat jelzője le­het. 57. Kettőzve: primitív né­pek hangszere. 58. Eszesen, ész­szerűen. 59. Római 1054. 60. Arcrésze. 62. Befolyásolja. 64. Pipereciklc-márka. 85. Rajta hát! 67. Jód, szilícium, hidro­gén. 68. Moziban látható. 69. Szövet váz. 70. KT! 71. Duna­keszivel egyesült. 73. Tenger japánul. 74. Hézag. 76. T. D. 77. Hidrargyum. 78. Személyes névmás többese. Megfejtésül beküldendő az idézet, 1971. november 22-én, déli 12 óráig levelezőlapon Me­gyei Művelődési Központ, Szekszárd címre. A levelező­lapra kérjük ráírni: „Rejt­vény''. A helyes megfejtést beküldője között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. október 31-i rejt­vény helyes megfejtése: Aki­nek igaza van és mégis beis­meri, hogy nincs igaza — az házas ember. Könyvjutalmat nyertek: Fe­kete Zsuzsa Dunaföldvár, Tol- buchin u. 12. Gyimesi Zoltán Szekszárd, Bakony u. 4., Hor­váth Lívia Nagykónyi, T. 324., Dr. Komlósi Andor Mözs, Szt. István u. 94., Szabó Ferenc Szekszárd, Kecskés F. u. 23. A könyveket postán küldjük el. SZEREK dullah Niazi tábornok személyi­ben Tiüica Khan eg>ik legköze­lebbi munkatársa áll, aki tovább­ra is a végrehajtó hatalom birto­kosa Kelet-Pakisztánban. Az új kormányzó hamarosan tartományi kormányt alakított, amely majd­nem kizárólag a Jobboldali irány­zatú töreciékpártok képviselőiből tevődik össze. Ezek a tóredékpár- tok a decemberi választásokon vereséget szenvedtek az Awami Li • gától s csupán néhányezer hívet tudtak mozgósítani. A kozmetikai műtétekhez tarto­zott az is, hogy Jahja Khan ál­talános amnesztiát hirdetett, amely azonban az Awami Ligának a központi és a tartományi parla­mentbe beválasztott 200 képviselő­jét, valamint számos hazaárulás­sal vádolt kelet-bengáliai tisztvi­selőt nem érint. Az Awami Ligának a központi parlamentbe beválasztott képvise­lői felének engedélyezték csak, hogy „függetlenekként” megma­radhassanak a parlamentben. A kizártak választókerületeiben decemberben pótválasztások lesz­nek, amelyeken természetesen csakis a jelentéktelen töredékpár­tokhoz tartozó kormány jelöltek jutnak lehetőséghez. Tehát meg­kísérlik látszatparlament segítsé­gével azt az illúziót kelteni, mint­ha Pakisztánban normalizálódott volna a helyzet. Amíg azonban tart a menekültek áradata, sőt még egyre fokozódik is, addig minden­ki tudja, mit kell erről tartania. Eüuig semmi jele ames annak, hogy Maxik, az új kormányzó azu.aoeszuUnat a hauserog terror­jával. az egyik eisö szemleútján tapasztanak tói nynván megret­tenve, azt a kijexentest tette, az ország hacliailapotoan van és al­kalmasint még sok áldozatot kell hoznia. Valószínűleg a bengáliai gerillaharcosok egyre fokozódó te­vékenységére gondolt, akik hida­kat és vasúti vágányokat robban­tanak fel, és azaital újra meg új­ra megbénítják a forgalmat. Becs­lések szerint a nyugat-pakisztáni hadsereg mintegy bUOQ tisztet és közlegényt veszített a gerülatevé- kenység következtében. Más lapra tartozik, hogy a geriilaháború szükségszerűen még jobban fokoz­za a kelet-pakisztáni éhínséget. Nyugat-Pakisztant a keleti or­szágrészben folyó polgárháború még félév után is csak közvetve érinti, elsősorban az export visz- szaesése, a devizatartalékoknak csaknem nullára csökkenése és az ugyanakkor fokozódó fegyverke­zési kiadások révén, amelyek a költségvetésnek csaknem 60 száza­lékát felemésztik. A megromlott gazdasági helyzet arra vezetett, hogy Zülfikar Ali Bhuttónak, a nyugat-pakisztáni választási győz­tesnek hívei elveszítik bizalmukat főnökükben aki még nagyobb hangerővel követeli, hogy a kato­naság őrá ruházza át a kormány­hatalmat, akár csupán Nyugat- Pnkisztán, akár pedig egész Pa­kisztánban. Mivel a katonai rend­szer szemlátomást nem gondol ko­molyan arra, hogy valóban átad­ja a hatalmat, Bhutto Néppártjá­ban a bomlás jelei mutatkoznak. Egyes fiatal képviselőket, sőt szakszervezeti vezetőket is láza­dókként máris kizártak a pártbál. Bhutto azonban annál heveseb­ben játssza tovább a Kelet-Pakísz- tán elleni úszító végzetes szere­pét. Jahja Khan ezáltal egy belpo­litikai kétfrontos háború helyze­tébe kerül, amely október eleién — Indira Gandhinak Moszkvából való visszatérése után — Islamad- ban és Karachiban újra veszélye­sen felszította azokat a híresztelé­seket, hogy a kormány nem ta­lál már más kiutat, mint a há­borút. Moszkvában Gandhi asszony lá­togatása után új közvetítési kísér­letet kezdeményeztek. Jóllehet a Szovjetunió immár teljesen egy­értelműen India oldalán áll, és Koszigin „olyan gyors politikai döntést kívánt Kelet-Pakisztán számára, amely lehetővé teszi a menekültek hazatérését”, Moszk­va eddig nem rombolta le telje­sen az Islamabad felé vezető hi­dat. Amikor Mohamed Khan, je­lenlegi pakisztáni külügyminisz­ter, nemrég látogatást tett Moszk­vában, Gromiko biztosította: a Szovjetunió „erősen érdekelt Pa­kisztán egységében és integritásá­ban.” Azon a sajtókonferencián, amelyet Indira Gandhi és Koszi­gin rendezett, a szovjet kormány­fő azután mindenesetre kijelen­tette: „A kelet-pakisztáni kegyet­lenségek felelősei nem számíthat­nak szovjet rokonszenvre, vagy támogatásra”. A valóságban a szovjet törekvé­sek az Awami Liga vezetőjének, Mudzsibur Rahman sejknek a sza­badon bocsátására és amnesztiá­ban részesítésére összpontosulnak, akiknek augusztus ll-én kezdő­dött peréről csupán annyi vált is­meretessé, hogy egy tekintélyes nyugat-pakisztáni ügyvédet ka­pott védőül. Ellenőrizhetetlen hí­rek szerint a per ellenére a bör­tönben politikai tárgyalásokat folytatnak Mudzsibar Rahman sejkkel. Továbbra is ő a kulcsfon­tosságú személyiség. Jóval a per kezdete előtt Jahja Khan már hazaárulónak nevezte, úgyhogy nemigen lehetett kételkedni a ha­lálos ítéletben. . . De Islamabadban is tudják, hogy egy ilyen ítélet nemzetközileg is olyan kedvezőt­len következményekkel járna Pa­kisztán számára, hogy legalábbis a gyors ítélethirdetés nem áll az ország érdekében. Az India és Pakisztán közti köz­vetlen kiegyezés aligha képzelhe­tő el többé, miután Jahja Khan augusztusban a párizsi Le Figaro című újságnak adott interjújában ezt mondta Gandhi asszonyról: „Nem akarok találkozni vele. De ha mégis találkoznék ezzel a nő­személlyel, akkor azt mondanám neki, fogja be a száját és hagy­jon bennünket békén. Nem nő, s nem is államférfi, bár mind a kettő szeretne lenni”. A korábban még valamelyest udvarias Jahja Khannak ez a nyers goromuasága bizonyára an­nak a Kiuttalansugnak a tünete, ameiype a pakisztáni katonai renciszer bonyolódott. Ha a szov­jet diplomáciának, amelyet nyil­ván az amerikaiak is támogatnak, mégis sikerülne elérnie Mudzsi- bur Rahman sejk szabadon bo­csátását, még akkor is nyitva marad az a kérdés, vajon a meg­esett sok-sok szörnyűség után vál­lalja-e a felelősséget egy kelet- bengáliai tartományi kormány ala­kításáért, és ha kész is volna er­re, vajon egyáltalán képes lenne-e rá, még az Awami Liga betiltásá­nak hatástalanítása esetén is. To­vábbra is ez lenne az egyetlen megoldás arra, hogy legalább a menekültek nagy részét vissza­vigyék Kelet-Bengáiiába. Erre azonban csekély a kilátás. A menekültekre fordított kiadá­sokat szeptemberben — akkor nyolcmillióan voltak — félévre 576 millió dollárra becsülték, és ennek során abból a becslésből indultak ki, hogy a táborok fenntartására az ellátást és az or­vosi kezelést is beleértve, szemé­lyenként és naponként mintegy 50 centet kell számítani. Az indiai kormány szeptember elejéig kül­földi segélyből, az Egyesült Nem­zetek Szervezete révén, valamint külföldi kormányok és segélyszer­vezetek közvetlen juttatásaiból 143,8 millió dollárt kapott, illetve ennyit ígértek neki. A fő teher azonban akárcsak azelőtt, Indiára nehezedik, amely az ily módon a hirtelen támadt menekültnrobléma miatt kénytelen drasztikusan kor­látozni az 1971—72-re előirányzott fejlesztési programokat. Ez pedig kihatással lehet a tavasszal tíz tartományi parlamentben esedékes választásokra. Nagymértékben lelassult az a lendület, amellyel Gandhi asszony ez év tavaszán kormányzásának harmadik időszakát megkezdte. A Nyugat-Bengáliában már amúgy­is uralkodó zűrzavar a menekül­tekkel való fokozott túlzsúfoltság miatt még csak súlyosbodott. A radikalizálódás fokozódik. A gyil­kosságok napirenden vannak. Az igazi megrázkódtatás azon­ban még csak ezekben a hetek­ben fog bekövetkezni, amikor a bengáliai lakosság ráeszmél, hogy beláthatatlan ideig számolnia kell a menekültek jelenlétével, akiket a már anélkül is nagy munka- nélküliség folytán nem lehet a normális gazdasági életbe beiktat­ni. Érthető, hogy India foggal-kö­römmel védekezik az ellen. hogy Jahja Khan terrorpolitikájáért sz ország fizesse a számlát, ami Igen nagy veszéllyel járna saját fejlő­dése és államszervezete szempont­jából. Bár az Egyesült Államok újólag 250 millió dolláros óriási összeget (a már jóváhagyott 70 millión fe­lül) helyezett kilátásba a mene­kültek számára, politikailag azon­ban — a kezdeti habozás után — csupán a Szovjetunió mutatkozott késznek arra, hogy Indiának hát- fedezetet nyújtson. Ez hosszú tá­von ismét a nyugati világ súlyos hibájának fog bizonyulni — olyan hibának, amely még egy Dulles rövidlátását is jóval felülmúlja, aki Egyiptomot annakidején a Szovjetunió karjaiba hajtotta, amikor vonakodott a létfontossá­gú Asszuánt-gát építését finan­szírozni. Azóta 15 év telt el. és a Földközi-tenger térségében — amely a Szovjetunió felvonulási terepévé vált — kialakult ered­mény mindannyiunk számára szemmellá*ható. A váltók most úgy állnak, hogy mindez megis­métlődhet az indiai szubkonlinen- sen is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents