Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
Miből futja! Ülést tartott HarmmcegymiJlió forint kocsiálláspénz a dombóvári tanács vb ni. Hogyan számolják el a vállalatok a kései kirakások miatt fizetett ezreket? — vetődik fel az olvasóban a kérdés, amiitor a címben szereplő harmincegymillió forintra gondol. Szabálytalanság egyetlen esetben sem történik. Megengedett módon, a vállalati — improduktív — költségek között egy tételt tesz ki a vagonállásra fizetett összeg. Előfordul, hogy a vagonallásdí- jat fizető vállalatok „keresik” pénzüket. A Tolna megyei Gabonafelvásárló például a GASZ3LG-gal és az AG UOIM PEX-szel próbált pereskedni. Az indok: tervsze- rütlenül küldik Rijekából a vagonokat Azért késnek a kirakással, mert egy fogadó állomásra egyszerre sok kocsit küldenek. A múlt évben a Gabonafelvásárló félmillió forintot fizetett a MAV-nak. Peres úton a G ASZOL G-tól mindössze ötvenkétezret tudtak „behajtani”. Tapasztalható beletörődés is: vagonállást mindig kellett fizetni, fizetni a jövőben is kell. Sok vállalatnál nem is tesznek semmit a kirakás gépesítése érdekében. Azért meg alig mozdítják magukat az ügyintézők, hogy szombaton és vasárnap is lehetne és kellene vagonokat kirakni. Persze, az olyan vállalatok, amelyek havonta négy-öt kocsi áruval bajlódnak, nem sokat néznek a pár ezer forintos kirakás-késési bírságra. Csak akkor kapkodnak, ha a kirakási időt jelentősen túllépték, s kézhez kapták a „számlát”. Mert ha túlságosan húzódik a kirakás, akkor sokat kell fizetni. Az első huszonnégy órában óránként 24 forintot, a másodikban százat és a harmadik huszonnégy órában minden óra állásdíj kétszáz forint. Nemcsak a kirakással van probléma. A berakásom is soksok gonddal járnak, itt egy friss példa: Október 23-én, 26-án és 27-én a hőgyészi malomból nem tudtak lisztet szállítani Komáromba, illetve Budapestre, mert nem kaptak vagont. A Gabonafelvásárló háromnegyed évben 834 vagont kért berakásra, s mindössze 269-et kapott. Azt hiszünk, ehhez a két számhoz nem kell kommentár. (A vasút kocsielosztáskor előnyben részesíti a jól rakodó cégeget.) Persze, a vasútnak igaza van. A pécsi igazgatóság területéről naponta ötvenhatvan zárt (fedett) vagont kell Záhonyba irányítani, és legalább ennyi nyitottat Ha- limbára, bauxitot szállítani. Ugyanakkor mindennap több tucat szerelvényt kérnek a bányák. A nagymányoki brikettgyár naponta két vonatot. Záhony Európa legnagyobb átrakodó vasútállomása. Itt a Szovjetunióból érkező vonatok tucatja vár kirakásra. Érthető, hogy ezt a „csapót”, Csapnál soha nem szabad elzárni. Itt áramlik be a magyar ipar nyersanyagának, a külkereskedelem forgalmának jelentős része. Ugyanakkor ezen az óriási „csapon” kap árut, készterméket, nyersanyagot Európa sok állama. Minden „nélkülözhető” vagont ide irányítanak. Azért, hogy Csap—Záhony ne duguljon el, meg azért is, mert a magyar államnak jelentős haszonnal jár a tranzitszállítás. Mondhatnánk azt is, legalább azt a vagonmennyiséget rakhassák meg a Tolna megyei állomásokon, ameny- nyit kiraknak. Sajnos, erre nincs mód. Éppenhogy a romló áruk, az élő állatok, a szénszállítmányok és az exportszállítások kapnak vagont. A sorrendiség, a rangsorolás szükséges. Lehet vita tárgya a pécsi igazgatóság döntése, de bele kell nyugodni. Csak annyit lehet elosztani, ameny- nyivel az ország rendelkezik. Egyébként a következő években közel tízezer nyitott és zárt teherkocsit vásárol a MÁV; még Indiából is. Nem számíthatunk arra, hogy a következő évben a MÁV ellátja fuvarozta tóit zárt és nyitott vagonokkal. Mégis mit lehet tenni? Elsősorban a vállalatoknál kell gépesíteni az áruk fogadását. •A konténerszállítás szaporítása is megoldáshoz vezet. Az is enyhíti a hiányt, ha több árut szállítanak . tehergépkocsival. És meg kell oidani a vállalatok raktározási gondját! Most pédául olyan ellátatlan területekre kell az őszi csúcsforgalom kellős közepén szállítani a gabonát, a takarmányt — ahol van raktár, de termelés nincs. Például az északi megyékbe „ráérnénk” a felhasználás mértékében is szállítani. A szabad ég alatt vétek tárolni a terményt. Szinte „lopva adja a MÁV” a vagonokat, hogy mentsék a menthetőt. (Mert végeredményben az a teljes igazság, hogy a MÁV kocsielosztó osztályán éppen úgy szivükön viselik a vállalatok ügyét, paint a MÁV érdekét.) Tehát a termelő központokban kellene több raktárt építeni. Raktárt? Miből? Ha van rá pénz, akkor meg nincs, aki a munkát elvégezze. A Gabona- felvásárló már idén elindíthatta volna a dombóvári óriási siló-tároló építését — ha lenne kivitelező. Még a jövő évre sem kapott vállalkozót A DV-szinek, a fóliás tárolások ideiglenesen enyhítik a raktározási gondokat, de végeredményben csak Kárára vannak az országnak. A fogyasztók tudják, mennyire rossz ízű volt egy éve a kenyér. A fólia alatt tartott búzából őrölt „büdös” lisztet elszállítottak a megyéből, de a főváros „nem fogadta”, visz- szaküldtek Tolnába, meg Baranyába, és a többi termőterületre. Egye meg, aki tárol- ta-termelte!? Itt a sütőipar átvette és nekünk a „büdös” kenyeret kellett enni. Ennek a veszélynek ki vagyunk téve most is. Több ezer mázsa gabonát tárolnak most is DV- szinek és pvc-ponyvák alatt. Az időjárás szerencsére nem túlságosan. csapadékos, eléggé száraz terményt tudtak ponyva alá tenni — talán jövőre nem lesz büdös kenyerünk. Sokfelé gyűrűzik a vagonhiány. Olyan területeken is érezteti hatását, hogy az ember gondolni sem mer rá. Itt van például a takarmánytápok ügye. Külföldről a halliszt, a szójadara stb., a vagonokban ömlesztve jön. Sok esetben még az ajtón belüli rakodólapokat sem teszik fel. S amikor Pincehelyen kiömlik például öt-hat mázsa halliszt a földre, jelentős a kár. Csökken az anyag tápértéke akkor is. amikor szabadon tárolják: süti a nap. veri az eső. szél fújja ... És ebből a csökkent értékű táp alapanyagból készítenek pontos recept szerint malacnevelőt, hizlalót, tojatót stb. .. Gyakori a termelőszövetkezetekből a panasz: a takarmánytáp gyenge minőségű, nem fejlődik tőle a jószág, a felhasználása túlhaladja a technológiában megjelölt m°nnyi- séget, nincs jelentős gyarapodás stb. Sűrűsödik az üres vagonok körül a levegő. így ősz táján különösen. A mostani .'liánotok nem olvan súlyosak, mint azt a szakemberek várták, e'őre kiszámították. A cukor- réna-termés ab'g több. minta fele a tervezettnek, Mekkora lenne a vaeonbiánv, ha még egy jó cukorrépatermés is „begyűrűzött volna” a vagonhiányba? A Gazdasági Bizottság határozata nyomán a vállalatok számos intézkedést tettek: A MÁV kedvezményei, a kocsiállásdíj összegének növelése — mint veszteség, egyre súlyosabban nehezedett a vállalatokra —, a vállalati gazdálkodására ható egyéb ösztönzők eredményeként jelentős változások figyelhetők meg. A kocsiálláspénz egy év alatt az igazgatóság területén egyharmadával csökkenj A GB-határozat, a MÁV további szigorításai azt fogják eredményezni, hogy a vagonhiány ellenére is csökken majd a későn kirakott kocsik száma, s jut azoknak a fontos áruknak, amelyek célhoz Kedden délelőtt Lovas Henrik, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője nyitotta meg Szekszárdon a megyei könyvtárban a gyermek- lcönyvnapok rendezvénysorozatát. Ezt követően Zádor Béla népművelési csoportvezető tartott előadást a „Könyvtár szerepe a közművelődésben és feladatai az ifjúság iskolán kívüli nevelésében” címmel. Fábián Zoltán, ,a Magyar írók Szövetségének titkára az Olvasó „épért mozgalom” gyerekekre vonatkozó feladatairól beszélt. Bevezetőjében a mozgalom alapvető elvi tételeiről szólt. Arról, hogy a Pakson meghirdetett mozgalom, nem kampány, feladatok gyűjteménye —, munkásai évtizedekig tartó emberformáló munkára szövetkeztek Célja nem az, hogy meghatározott számú embert beírassanak a könyvtárakba, bár ez is feladat. Az igényteremtés jelszavát tűzte zászlajára az Olvasó népért mozgalom. Azt kell elérni, hogy a kultúra beépüljön az egyes emberek egyéniségébe. Ezért a munka részfeladatait nem határozzák meg központilag, csupán az irányelvek országosak. A helyi -feladatokat minden könyvtárnak a helyi sajátosságok figyelembevételével kell kidolgoznia.' Minden értékes gondolat, ötlet közkincs- csé tehető. A módszereiket az Olvasó népért mozgalom irányítói, Kodály és Bartók munkásságából vették át. ők először tisztázták a zenepedagógia elméleti módszereit, iskolaműveket alkottak, aztán aprólékos, kitartó szervezőmunkával megvalósították céljaikat. Meg kell teremteni, jó értelemben véve, az olvasás divatját. Fábián Zoltán előadásában kiemelte, hogy — sajnos — a mozgalom gyerekekre vonatkozó feladatait egészen az elején, a technikai dolgoknál kell kezdeni. Az általános iskolás gyerekek egy része ugyanis nem tud jól, gördülékenyen olvasni. Ezért nem 1971. november 3. Tegnap délelőtt ülést tartott Dombóvár Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Vi- dóczy László tanácselnök számolt be a végrehajtó bizottságnak. Az ülés második napirendi pontja az északi ipar- telepítés előközművesítésének helyzete volt. Boruzs Barnabás tanácselnök-helyettes beszámolójában megállapította, hogy a köizművesítés előkészítése jól halad. A.z ezzel kapcsolatos kivitelezések ütemterv szerint folynak, a kivitelezői kapacitás biztosított. A munkálatok jelenlegi állása azt mutatja, hogy a közművesítés 1972 december 31-ig befejeződik. A végrehajtó bizottság harmadik naoirendi pontként a lakások elosztásáról, lakás- rendeletről, az igények új kielégítési formáiról szóló kortudja gondolkodva követni az ismereteket, ennek á következménye, hogy felnőve csupán fogyasztója lesz a művészeteknek. de nem tudja beépíteni az egyéniségébe a szerzett ismereteket, etikai tartalmukat. Az olvasóvá nevelés egyik fontos feladata éppen az, hogy kifejlessze a gyermekekben az adaptálás készségét. Másik feladata pedig, hogy megtanítsa válogatni a gyereket. Az olvasás bizonyos mértékig elszigeteli társaitól egy időre aat, aki olvas. A gyerekeknek pedig alapvető igényük a mozgás és a társas együttlét. Ezért rendkívül fontos, hogy az olvasóvá nevelésben résztvevők. könyvtárosok, pedagógusok az olvasáshoz hozzá tudják adni a társas együttlét és Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részletes vizsgálaton mérte fel azokat a vállalati beruházásokat, amelyeket saját eszközeikkel és pénzügyi forrásaikkal kívánnak megvalósítani. Eszerint az idén és a jövő évben a vállalatok rendelkezésére álló fejlesztési alap magasabb a tervben előirányzottnál. A vállalatok ugyanis 1969-ben 460, tavaly pedig további 170 millió forint összegű alapot nem használtak fel, s ez a maradvány bővíti forrásaikat. így reális lehetőség nyílt arra hogy idei fejlesztési, beruházási terveket mintegy 15 százalékkal túlteljesítsék. Az idén és a jövő évben csaknem ő milliárd forint értékű beruházás megvalósítására kerülhet sor. A felmérés szerint javul a beruházások összetétele, mert nagyobb arányban terveztek kifejezetten termelőjeliegű beruházásokat. A fejlesztési előirányzat mintegy 60 százalékát jól felszerelt központi telepek létesítésére, a régiek korszerűsítésére, 40 százalékát pedig a segédüzemek gyártó- kapacitásának bővítésére fordítják. A hazai építőipari vállalatok összesen 26 modern központi telep létrehozását tervemányrendelet hatását tárgyalta a lakásellátottságra. A 71/1 számú tanácsrendelet az állami bérlakások igénylésének feltételeként az egy főre jutó havi átlagjövedelem mértékét ezer forintban határozta meg. Ez a jövedelem- határ alacsonynak bizonyult. Az állami lakásigénylők száma olyan mértékben csökkent, a tanácsi értékesítésű igénylőké pedig olyan mértékben növekedett, hogy az nem volt arányban az egy- egy kategóriában rendelkezésre álló lakásszámmal. Ezért az összeghatárt 1500 forintra emelték. Dombóvárott az ötéves tervben 1100—1200 lakás épül, ami nagymértékben hozzájárul a város lakásproblémáinak csökkentéséhez. A továbbiakban a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt. gyó irodalmi órák — mikor egy, vagy több művész tolmácsolja a műalkotásokat — egyik lehetséges formája ennek. A tanórákon ugyanis legtöbbször a műről, az íróról beszélnek és nem hagyják magát a művet beszélni. Fejtörők, vetélkedők, olvasási versenyek kiírásával szintén biztosítható az aktivitás. Fábián Zoltán befejezésül arról beszélt, hogy milyen nagy a könyvtárak szerepe a gyerekek olvasóvá nevelésében. Tegnap délután nyílt meg a Gyerekek gyerekeknek című kiállítás Szekszárdon a művelődési központban, a gyerekkönyvnapok keretében. A - program utolsó rendezvényeként Petrovácz István, a Móra Kiadó igazgató- helyettese a kiadó munkájáról és terveiről beszélt a meghívott könyvtárosoknak. zik, további 8 telepet pedig lényegesen korszerűsítenek. Az építőipari vállalatok a szak- és szerelőipari és a segédüzemi részlegek fejlesztésére 20 jelentős beruházást irányoztak elő. Többek között a Mélyépítő Vállalat csőgyártó üzemet, a Középületépítő Vállalat és a Budapesti Lakásépítő Vállalat közös beruházásban kavicsosztályozót és betongyárat, a Baranya megyei Építőipari Vállalat panelüzemi bővítést tervez. Az új létesítményeknek több mint a fele 1972 végéig megkezdi a munkát. E fejlesztésekkel többek között évente 186 000 négyzetméter könnyű válaszfal-lap, 200 000 köbméter beton, 80 000 négyzetméter burkolólap és 24 kilométer hosz- szú lefolyócső gyártását teszik lehetővé. Ugyanakkor a negyedik ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben szereznek be a vállalatok gépeket. A számítások szerint 1972 végére a múlt évinél 40 százalékkal több, összesen 5,2 milliárd forint értékű gépállománnyal rendelkezik majd az építőipar, a fejlesztés hatékonyságának növelése érdekében azonban fontos feladat, hogy — elsősorban az ÉVM vállalatok — nagyobb ütemben növeljék a gépesítési beruházások arányát. (MTI). juttatása nem tűr halasztást. — Pj — Gyerekkönyvnapok 1971. Az olvasáshoz hozzá kell adni a társas együttélés és a játék örömét Fábián Zoltán előadása Szekszárdon a játék örömét is. A rendhaVizsgálat a vállalati beruházásokról
