Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
Lezárják a hófúvásveszélyes útszakaszokat — Tartalékok a rendkívüli helyzetre — Intézkedések a téli forgalom biztosítására Felhívás Kovács Ferenc, az MTI munkatársa jelenti: A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztálya részletes, egységes utasításban szabályozta a téli forgalom lebonyolításához szükséges tennivalókat. Megszervezték a központi ügyeletet, az információs szolgálatot is, amely — szerencsére eddig nem volt rá szükség — bármikor készen áll a munkára. A 19 megyei közúti igazgatóság is egyeztette az érdekelt szervekkel az együttműködéssel kapcsolatos teendőket. A téli felkészülés első szakasza tulajdonképpen már lezárult: a síkosság elleni védekezés feltételeit megteremtették. Az utak szórására 50 000 tonna só és több százezer tonna „érdesítő” anyag, — homok, salak — áll rendelkezésre, s készenléti szolgálatot tart 225 só- és homokszóró gép. Az ország úthálózatán több mint 5000 kilométer hosszúságban van olyan hosszabb- rövidebb szakasz, amelyet gyakran veszélyeztet a hófúvás. Ezeken a helyeken november 15-ig mindenütt felállítják a hóvédő rácsokat, s a közúti igazgatóságokon erre az időre készenlétbe helyezik a hóeltákarító eszközöket egyebek között 716 nehéz- és könnyűmotoros hóekét és 102 hómarót. A téli felkészüléssel kapcsolatban a KPM közúti főosztályán elmondották, hogy a forgalom erőteljes fejlődése nyomán fokozódott az igény átéli biztonsági szolgálattal szemben. Ma már a hófúvások okozta akadályok elhárításá- vfil egyenrangú követelmény az úgynevezett fekete pálya biztosítása, vagyis a folyamatos hóeltakarítás. A közúti igazgatóságok saját erejüket olyan mértékben fejlesztették, hogy ezeknek a követelményeknek átlagos, normális téli időjárásban meg tudjanák felelni. Ehhez még a Volántól is béreltek arra alkalmas gépjárműveket az egész szezonra, ■ s az állandó szolgálatra igénybe veszik az erdészet, a bányászat nehézgépeit is. Rendkívüli esetekre gondoskodtak tartalékokról is, körülbelül 500 gépkocsit és munkagépet tudnak mozgósítani a helyi mezőgazdasági és ipari üzemektől. A rendelkezésre álló erő természetesen nem elegendő arra, hogy az ország mintegy 30 000 kilométeres úthálózata egész télen mindig tiszta, „közlekedésképes” legyen. Ezért a téli utasítás sürgősségi sorrendet állapított meg. Az embereket, a gépeket elsősorban a 6200 kilométert kitevő nemzetközi és főúthálózatra összpontosítják, hiszen ezeken az utakon bonyolódik le az országos forgalomnak csaknem 60 százaléka, ezek teremtik meg a szomszédos országokkal a közúti összeköttetést, a főváros és a megyeszékhelyek, valamint a megyeszékhelyek egymás közötti kapcsolatát. A főútvonalakon a hóeltakarítás már a hóeséskor megkezdődik. Hófúvásban, hóakadályok alkalmával először a főútvonalakon, majd a másodrendű útvonalakon nyitnak a lehetőségek szerint egyszerre két nyomvonalat a közlekedésre, utána gondoskodnak a távolsági autóbuszjáratok. a munkásjáratok útvonaláról, a vasút- pótló utakról és az idegen- forgalmi centrumok megközelítéséről, majd - az egyéb alsóbbrendű utak, bekötő utak felszabadításáról. Az elsőbbrendű utak járhatósága érdekében a hóeltakarítási munkába fokozottan bevonják a helyi mezőgazdasági és ipari üzemeket, a tanácsokat. Az alapos felkészülés mellett is szélsőséges időjárás esetén előfordulhat egyes szakaszokon forgalomkorlátozás. Az útügyi hatóságok a közlekedés- rendészettel együttműködve ideiglenesen elzárják a nagy- forgalmú utak olyan szakaszait, ahol a megelőzés ellenére a leggyakoribbak, rendszeresek az akadályok. A forgalom ilyen szabályozásának hiányában ugyanis a hófúvásban rengeteg kocsi akad el, — az elmúlt télen például a szolnoki út égy szákaszán 150 gépjármű rekedt a hóban —, s ez nemcsak az utasokra veszélyes, hanem hátráltatja az akadályok elhárítását. A megelőző intézkedést tudomásul kell venni: az ellen, aki a lezárt területre mégis behatol, szabálysértési eljárást indítanak, s a jármű mentésével kapcsolatos költségeket is viselnie kell. Egyébként, is rendkívül foptos a közlekedési fegyelem megtartása télen, amikor szinte percenként változhatnak az útviszonyok. A közúti igazgatóságokon kívül egyéb szerveknek is fel kell készülniök minden eshetőségre, gondoskodni kell előre megfelelő üzemanyag-, élelmiszer-, takarmánytartalékról, s a forgalom esetleges visszatartásakor, útelzáráskor a járműveken utazók elhelyezéséről, ellátásáról. A KPM tájékoztató szolgálata, téli ügyeleté a lehetőségek szerint igyekszik pontos képet adni az utak állapotáról. Ennek érdekében igazgatóságaival állandó telex- és URH-összeköttetést tart fenn, de éppen a pontosság érdekében naponta csak kétszer — reggel és délután — tud helyzet- jelentést adni, s előrejelzésre sem vállalkozik. (MTI) Szilárd Dicsekvés nélkül elmondhatjuk: hazánkban szilárdan kézben van a takarmánypiac, intézményesen gondoskodnak arról, hogy a kisemberek mindig tudjanak állataikkal mit etetni. Ennek megállapítása mellett azonban azt is el kell ismernünk, hogy az idén — különösen a tavasszal és a nyáron — bizonyos idegesség volt tapasztalható a takarmánypiacon. Tápokat és dúsított liszteket nem mindig, nem mindenütt és nem kielégítő választékban lehetett kapni. Először nézzük meg, hogy mi volt ennek az oka. A tavalyi emlékezetes árvíz miatt a termés nem sikerült valami jól. Közben pedig bekövetkezett a mostanában már „sertésrobbanásnak” nevezett jelenség: a sertésállomány soha nem látott magasságba szökött, a kisemberek soha nem tapasztalt mértékben hizlaltak. Tehát a kisebb készletből ugBARANYA, GAZDASÁGI, MEIHEZ. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miiitszter jóváhagyásával l'jtá. augusztus 12—20 kozoit Szekszárdim, Baranya, Fejér, Somogy, és Torna megye közös szervezéseden élelmiszergazdaság! kiállítást és vásárt rendezünk. A kiállítás célja, hogy bemutassa a rendező megyék élelmiszeres fagazdaságának eredményeit, to- uuuu azoAvat, az anyagokat, eszközöket, eljárásokat, módszereket, melyek a termeiekenyseg fokozását, az önköltség csökkentését, az eredményes gazuáikodás feltételeit elősegítik. Tükrözze az üzemek, megyek fejlesztési törekvéseit az élelmiszer- és fagazdaság minden ágában, ágazatában. Úgy mutassa be az eredményeket, hogy a szakemberek és látogatók érdeklődését a legteljesebb mértékben kielégítse, lehetőséget nyújtson olyan hasznos információszerzésre, mely a közös, illetve háztáji gazdaságokban eredményesen alkalmazható. Ismertesse a megyék terményeit, jellegzetes termékeit és biztosítson lehetőséget azok megvásárlására is. Hozza össze az érdeklődő üzleti partnereket, segítse elő a kooperációk kialakulását. Mozgósítson, tájékoztasson, oktasson, gyönyörködtessen perspektívát adjon és végső soron segítse elő a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. A kiállítás és vásár sikere a benevezések számától, a résztvevők aktivitásától, a kiállított termérásszerűen növekvő igényeket kellett kielégíteni. Alapanyaggal nem is volt baj, mert külföldről 7ű ezer vagon szemes abrakot hoztunk be, ami a teljes hazai felhasználás 10—15 százaléka. Ez rengeteg pénzbe, főleg dollárba került. A raktárakban és a kisemberek padlásain is volt még előző évi készlet, mert 1969- ben kicsi volt az állatállomány. Érkeztek tengerentúlról a fehérjeszállítmányok is, de a keverőüzemek kapacitása szűkösnek bizonyult. A rendelkezésre álló anyagból szinte csak annyi tápot és dúsított lisztet tudtak készíteni, ameny- nyire még azon a héten, vagy a következő héten szükség volt. Rangsorban pedig mindenképpen első helyre tolakodtak a baromfitelepek, mert ott a táp nélkülözhetetlen és a szakosított nagyüzemi sertéstelepek, mert azok sem tudnak táp nélkül mozdulni. A takarmány szabadpiacot nem szüntették meg, még csak nem is korlátozták, de a kínálat nem érte el a kereslet szintjét. Ilyen helyzetben ideges légkör alakul ki, és aki hozzájut, az többet vásárol, mint a pillanatnyi igénye. Ez még tovább rontja a helyzetet. Tavaly január elsejétől október 20-ig az állam a kisembereknek 35 ezer vagon takarmányt adott el. Az idén ugyanezen idő alatt 60 ezer vagont, ezen belül keveréktakarmányból az előző évinek több mint kétszeresét. Csszességében a/ idén az állami gazdaságok 16 százalékkal, a tsz-ek 27 százalékkal kaptak több takarmányt, mint az előző évben, az úgynevezett egyéb szektor, a kisemberek azonban 70 százalékkal többet. De még ez is kevés volt. A takarmánypiac helyenként és egy-egy pillanatra kicsúszott az állam kezéből. Előfordult, hogy a szabadpiacon ">0 százalékkal magasabb árak alakultak ki. mint amennyiért az állam adta volna a takarmányt. De takarmányhiány miatt egyetlen állatot se kellett levágni és ez a 20 százalékos órtöbblet még mindig messze- messze elmarad a mondjuk 10—15 év előtti 3—5-szörös szabadpiaci árak mögött. Mi a helyzet most? Legjobb tudásunk szeiint az ellátás egyenletes, a minőségi igényeket is kielégíti. Ha vanTOI.NA MEGYE MEZÖ- ÉS ÉLELMISZERIPARI ÜZEnyék, termékek előkészítésétől, a kiállítók ötletgazdagságától függ. Felhívjuk Baranya, Fejér, Somogy, Tolna megye mezőgazdasági, fagazdasági, élelmiszeripari üzemeinek dolgozóit, vezetőit, brigádjait, KlSZ-szervezeteit, nőbizottságait, hogy már most kezdjék meg a felkészülést az 1972. évi kiállításra! Ne legyen a négy megyében egyetlen érintett üzem sem, amely ne szerepelne az élelmiszergazdaság e nagy vidéki seregszemléjén! Jelentkezni lehet az 1971. évi terméseredmények alapján az 1972. január 31-ig eljuttatott jelentkezési lapokon a részvételi feltételek szerint. Bemutatóra az 1972. évi termésből, termékből kell küldeni. A szeptember elejétől beérő nö- vénvek termését már ez évben kell a bemutatóra kiválasztani, előkészíteni. és tárolni, mert ezek bemutatása csak az 1971. évi termésből lehetséges. Közelebbi felvilágosítást nyűit a kiállítás és vásár rendező irodája Szekszárd, Mártírok tere 11—13. Telefon: 12—215, 12—377. Segítse elő ön is közös rendez«’ vényünk sikerét! Ismerjük meg egymás eredményeit ! Tanuljunk egymástól! Baranya, Fejér, Somogy, Tolna megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár elnöksége ánypke nak problémák, azok rendszerint egy-egy keverőüzem nehézségei miatt, kis körzetben következnek be. A helyzet tartósan bíztatónak ígérkezik. Az idén gabonatermésünk kimondottan jó volt, árpából, takarmánybúzából sok termett. A kukorica ijesztgetett ugyan bennünket, de hozama végül is legtöbb helyen nem lett olyan rossz, mint amennyire féltünk tőle. A minősége pedig kimondottan jó. Ettől függetlenül az import szállítmányok már folyamatosan érkeznek hazánkba. A keverőüzemeknek nem kell az alapanyagok minőségi hibáival kínlódniok, így szinte csak rajtuk múlik, hogy a névleges minőséget gyakorlatilag is produkálják. A baromfiszezon nagyja már lefutott, tehát a nagyüzemek igényei csökkentek. Semmi akadálya, hogy a sertést hizlaló kisembereknek elegendő tápot biztosíthassanak. Az utolsó szót persze még nem szabad kimondani. Az ellátás biztonságát esetleg a tavasz veszélyeztetheti majd. De csak akkor, ha a sertésállomány növekedése tovább tart. Ez esetben ugyanis tavasszal ismét találkozik a baromfitelepek igénye a változatlan, vagy tovább emelkedő kisfogyasztói kereslettel. Ez bizonyos feszültséget szülhetne, de ez az esély a gyakorlatban nem látszik valószínűnek. Két tünetre kell felfigyelni. Az egyik, hogy pillanatnyilag a szabadpiacon olcsóbban kapni kukoricát, mint az állami üzletekben. A másik, hogy pillanatnyilag az állam drágábban veszi a hízott sertést, mint a magánosok. Ez a két tünet együtt azt látszik tükrözni, hogy az ; úgynevezett sertésciklus csúcsára érkezett, további emelkedésre nem lehet számítani. Az állami erőfeszítéseket most inkább arca kell fordítani, nehogy hirtelen csökkenés álljon be a kisemberek sertésállományában. Ennek egyik eszköze a biztonságos takarmányellátás is, amire az állami elhatározás megvan és a gazdasági esélyek is biztatóak. Szélesítik a Lajvér patakot A Középáunáiüú.i . jgv... g;..Ú3ag az idén nyáron kezdte el a Lajvér patak szélesítését. A patak új korona- és fenékszélessége 10, illetve 3 méter lesz. Foto; Gottvald. a takari FEJÉR, SOM OGY, FAGAZDAS ÁGI F. B.
