Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

feix* »catEi *1UCI PROLETÁRJAI EGYESŰLJÉTEXl NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZÓTf SAgANAK LAPJA XXL évfolyam, 340. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1971. október 12, Az év utolsó negyede az üzemekben A negyedik ötéves terv első évének utolsó negyedében já­runk. Az üzemek többsége a tervet év végéig teljesíteni tudja. A Dombóvári Fémtö­megcikkgyártó Vállalat 19G9. Óta eredményesen kooperál a Budapesti Mechanikai Mű­vekkel. Dombóváron gyártják az olajtüzelésű fürdőkályhák fürdőhengereit, s más alkatré_ székét; tartóállványt, rögzítő­kart, lemez- és csőalkatrészeket.­Ebben az évben összesen 8000 fürdőhengert készítenek. Az év utolsó negyedében ezer darabot kell még elszállítaniuk. A kö­vetkező évre a mechanikai mű­vek már bejelentette igényét, de végleges megállapodás még nem történt. A héten utaznak a vállalat vezetői Budapestre, hogy tárgyaljanak a mechani­kai művek vezetőivel. Csak a fürdőhengerek készítéséhez évi 400 tonna lemezt használnak fel, s az év végén esedékes Ülést tartott a szekszárdi járási pártbizottság Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Szekszárd Járási Bizottsága a megyei pártbizottság nagytermében. Az első két napirend előadója Tatár Lajos, első titkár volt. Ezt követően Hanoi József tit­kár adott számot a negyedik ötéves terv célkitűzéseire vo­natkozó gazdaságpolitikai állásfoglalás realizálódásának ta­pasztalatairól és az 1971. évi gazdálkodás első félévi ered­ményeiről. A szóbeli előterjesztést hozzászólások követték. lemezmegrendeléseket akkor tudják eszközölni, ha ismerik a mechanikai művek megren­delését. A Dombóvári Kesz­tyűgyár termékeinek kétharmada exportra megy. A megrendeléseket folyamato­san kapják. A Pécsi Kesztyű­gyár termelési főosztálya a gyártás beindulása előtt egy héttel közli a gyárral a vásár­lók kívánságait: milyen fazont, színt, modellt szeretnének. Hozzávetőlegesen az év utolsó negyedében 60 ezer pár kesz­tyűt gyártanak, de hogy ebből mennyi megy exportra és bel­földi fogyasztásra, a megren_ delésektől függ. A gyár terme­lésének volumenét tehát első. sorban a megrendelések hatá­rozzák meg. Pótolnák a lemara­dást, a Dél-dunántúli Beton- elemgvártó Vállalatnál, ha lenne elegendő alapanyag. A tervek szerint csak a betonelemrész- legnek napi 74 ezer forint ér­Országos biológiisuapokat rendeznek Szekszárdon Megélénkült a munka a TIT Tolna megyei szervezeté­ben. Megkezdődött az új is- meretterjésztési évad előkészí­tése, s a különféle szakosztályok sorozatosan megtárgyalják az elmúlt időszakbeli eredményei­ket, új munkatervüket, tenni­valójukat. Hétfőn délután pél­dául három Szakosztály: a köigazdasági, a biológiai és a földrajzi megyei szakosztály vezetőségei beszélték meg ter­veiket, A közgazdasági szakosztály ügyvitelgépkezelői tanfolyamo­kat szervez, figyelemmel a me­gyében lévő kis- és középüze­mi szintű gazdasági szerveze­tek és hasonló jellegű Intéz­mények szükségleteire. így két­féle tanfolyam szervezésére nyílott lehetőség. A gépkeze­lői I. tanfolyamot 60 órában tartják meg, s a jelentkezést nem kötik előfeltételhez. Ezen az alapfokú tanfolyamon a középgépes adatfeldolgozás fo­Tolna megyei műszaki napok Események október 12-én Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében: Nemzetközi parazitológiai kongresszus. Elnöki megnyitót a tanácskozáson dr. Lőrincz Ferenc, a magyar parazitoló- gusok társaságának elnöke mond. Felszólal Horváth Jó­zsef, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Előadások: „Az echinococco­sis epidemiológiai és biológiai problémái Olaszországban” tartja prof. dr. E. Biocca (Olaszország). „Az alveolaris eehinococcio- sis elleni küzdelem problémái” tartja: dr. N. P. Lukasenko (Szovjetunió). „A trichinellosis mint köz­egészségügyi és állategészség­ügyi probléma” tartja: dr. Ne­meséri László. „A humán teniidosis és eys- ticeroosis néhány kérdése” tartja: dr. Bánki György. * A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében: Kukorica gépi betakarítás és talajművelési gépbemutató a Hőgyészi Állami Gazdaságban Majkut Jenő tudományos fő­munkatárs vezetésével. * A Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében: Szekszárdon a TIT előadó­termében Modern irányzatok a kenőolajak minősítése terén címmel Szirmai Valter és Tóth Bálint, a veszprémi egyetem munkatársai tartanak előadást. Korreferáló: Hanák Ferenc. ♦ A Textilipari Műszaki Tu­dományos Egyesület rendezé­sében : A Tolnai Selyemgyárban délután Paál Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium fej­lesztési osztályának munkatár­sa tart filmvetítéssel egybekö­tött előadást. Fonás helyett terjedelmesítés címmel. * Állandó mezőgazdasági gép­sor-kiállítás a Babits Mihály művelődési központ mellett. lyamatáról, az adatrögzítés kü­lönböző módszereiről, a gépek felépítéséről, működési elvük­ről és alkalmazásukról nyúj­tanak — a munkahelyi gyakor­lat szükségleteinek megfelelő — átfogó elméleti ismereteket. A sikeres vizsgát tevő hallga­tók oklelevet kapnak, amely feljogosítja őket a gépkezelő II. . C jelű, egy hónapig tartó in­tenzív gyakorló tanfolyam el­végzésére. A gépkezelő II. C. tanfolyam bentlakásos lesz, a helybeli, il­letve a megye más helységei­ből jelentkezők részére egész napos oktatásokat tartanak, összesen 180 órában a hallga­tók a gépkönyvelői munkát a gyakorlatban is megtanulják. Ennek tárgya a leginkább el­(Folytatás a 2. oldalon) tékű terméket kellene előállt tania. A nyár során a gépki esések miatt hosszabb ideig nem tudtak dolgozni. Jelenleg a betongyártáshoz szükséges kavicsból nincs elég: a gyé kényesi kavicsbánya a harma dik negyedév végére ígérte kavicsot, de mind a mai na Pig egy vagonnal sem érkezett Ami kiesés jelentkezett a be tonrészlegnél, azt a hajópad­lót, szegélylécet gyártó faipari részlegnél igyekeznek bepótol­ni, illetve igyekeznének, ha az ERDÉRT-től megkapnák a fű­részanyagot. Az ÉRDÉRT azon ban nem szállít. Ha időben nem jutnak hozzá az alap anyagokhoz, a lemaradást már nem tudják bepótolni. Külföldi szakemberek jártak nemrégiben a nagydorogi do hánybeváltónál. Elsősorban i kerti dohány iránt érdeklőd tek a Svédországból, Nyugat- Németországból érkezett szak­emberek. A dohány átlagter. mése holdanként 6 mázsa lett, kevesebb, mint az elmúlt évek­ben, de lényegesen jobb minő­ségű, több a világos színű do­hány. Októberben a nyáron felvásárolt, szárított hevesi zöld dohányt rakják asztagba és fermentálják. A dohánybe váltó Fejér megye déli és Tol­na megye északi részén 500 egyéni termelővel és 20 terme­lőszövetkezettel áll kapcsolat­ban. Novembertől kötik szerződéseket a következő évi termésre. Nagy a munkaerőmozgás a Bonyhádi Cipőgyárban. Az év első nyolc hónapjában 162 dolgozó lépett ki és 202 dolgo­zót vettek fel, közülük 79-en a gyárban lettek szakműnkások. A munkásgárda nagyfokú cse rélődése miatt nagyobb fel­adat hárult a gyár régebbi dolgozóira. Az év utolsó ne­gyedében 79 millió forint ér. tékben 390 ezer pár cipőt gyár­tanak, melynek nagyobb része — több mint 200 ezer pár — exportra, a többi hazai üzle­tekbe kerül. jó minőségű, de a tavalyinál kevesebb az őszi zöldségféle Az cktőbari nyár kedvező feltételéket teremt az őszi mezőgazdasági munkákhoz. A szántás és a vetés mindenhol meggyorsult, és a kapások be­takarítása is jé ütemben ha­lad. A paradicsomnak és a papri­kának már csak a „maradéka” van. kinn a földeken. A két fontos zöldségféléről különben megállta,pították, hogy a több mint két héten át tartó nyári aszály jelentősen visszavetette a terméseredményeket, a szá­razságnak azonban valami haszna is volt: csaknem telje­sen elkerülte a zöldség-kerté­szeteket az elmúlt évben jelen­tős terméskiesést okozott gom­ba betegség, a fitofüora. A kon­zervgyárakban is elégedettek a mezőgazdasági nagyüzemek­ből érkező alapanyag minősé­gével; hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy ilyen magas szárazanyag-tartalmú paradicsom kerüljön a feldol­gozó gépsorokba. Az őszi betaisarítású zöld­ségféléknek szintén használt a napsütés. Szépen érik a fe­jes és kelkáposzta, a karfiol és a 'karalábé. Ezeket a növé­nyeket csak a nagyobb fagyok kezdetére szedik majd fel. A még földben levő gyökérfélék is meghálálják a „nyári idény” elhúzódását» (MTI,) Jő szót Hosszú nekifutással, léleg­zetvételnyi szünetet se nagyon tartva hagytuk magunk mö­gött azt a 10 esztendőt, amely­nek során a mezőgazdaság ar­culata teljesen megváltozott* Tolna megyében több új üzem létesült, a megye szépült, gya­rapodott, gazdagodott. De ez­zel együtt történt még valami: a mezőgazdaság, az ipar, a ke­reskedelem, a szolgáltatás iráa nyitásával a termelőszövetke­zetek, az állami gazdaságok vezetésével foglalkozó emberek sokszor megfáradtak és kevés­szer pihentek. Erről ritkán esik ezó, pedig nem a gép, nem a traktor volt kitéve a legna­gyobb igénybevételnek abban, hogy a búza-, a kukorica-ter­mésátlagok megduplázódtak, vagy hogy immár Szekszárdit* alig lehet ráismerni, nem a gép, hanem az ember. Azok a brigádvezetők pél­dául. akik a hatvanas évek ele­jén Pincehelyen, Zombán, Für­gédén és más falvakban min­den reggel végigjárták a há­zakat, hogy összekönyörögjék a növénytermesztőket, a legnehe­zebb fizikai munkával egyen­értékű idegmunkát végezték és az évek múlását kétszeresen érezték. A mezőgazdaságban* az iparban, s egyáltalán a ter­melőmunka minden területén a sikereknek kétségkívül aa az ára, hogy az irányító poszton dolgozó emberek többségét kétszeresen nyűvl az idő. Nő bennük az idegesség, az inge­rültség és a hajlandóság a sér- tődékenységre. S ezt feloldani egymással szemben valóban elvtársi kötelességünk. Nemrég az egyik termelőszö­vetkezet elnöke órákon keresz­tül mély (keserűséggel beszélt az őt ért sérelmek sokaságán ról. Abban a meggyőződésben él, hogy bizalmatlanok vele szemben. Kik bizalmatlanok? „Mindenki” — állítja maka­csul. Téved. Az a baj csupán; hogy fáradt, sokat dolgozott és keveset pihent az elmúlt években. Ennek következtében egy olyan ellenőrzést, ami tu­lajdonképpen saját munkáját segíti, sokkal jobban a szívére vesz, mint kellene. Tíz évvei ezelőtt észre se vette volna. S ez az, amit meg kell látni* amit jobban észre kell venni olyképpen is, hogy ne sajnál­ják tőle a jé szót, azoic, akiktől várja, i Kádár elvtárs hagy nyomai tékkal beszélt erről is, ami­kor két hete itt járt Tolnában; Vegyük észre azt is, amikor egy ember egy munkát jól el­végez, szépen megcsinál. A jót is mondjuk meg, ne csak a rosszat. Az elismeréssel az utóbbi időben — talán a tenni., valók sokasága miatt — a ve­zetők szűkmarkúan bánnak. Munkaértekezleteken, termelé­si tanácskozásokon, személyes kapcsolatok során több szó esik arról, ami rossz és igen kevés arról, ami jó. Ezek a mozgalmas évek, a kézzelfog­ható eredmények pedig éppen azt bizonyítják, hogy van miért, és van kinek elismerés­sel adózni. Az állatorvosok körében nemrég mély részvétet keltett az egyik vezető beosztásban dolgozó, örökké tevékeny kol­léga tragikus halála. Ez az ember rengeteget dolgozott, s munka közben érte a halál, A szíve mondta fel a szolgála­tot. öt már nem lehet kímél­ni, pedig kímélni, néha vissza­fogni éppen a környezetének kellett volna. Néha merjünk, tudjunk ott, ahol kell, egy­másnak pihenőt parancsolni.

Next

/
Thumbnails
Contents