Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
tólnh MEäfl! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA.' XXI. évfolyam, 232. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1971. október 2. • • Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították az időszaki választásokról szóló törvényerejű, rendeletet A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Koreai Né. pi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásának tapasztalatairól. A beszámolót a NET tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította az időközi választásokról, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jogi helyzetének igazgatási területváltozás esetén történő rendezéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az időközi választásokról szóló, 1967-ben megjelent törvényerejű rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy annak egyes rendelkezései elavultak. nincsenek összhangban az új tanácstörvénnyel. A jövőben az időközi választások időpontját az országgyűlési képviselők helyének megüre- sedése esetén — az eddigieknek megfelelően — a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a helyi tanácstag helyének megüre. sedése esetén pedig a megyei, illetve a fővárosi tanács tűzi ki. A képviselő, illetve a helyi tanácstag helyének megürese- dése esetén egy éven belül a megfelelő időben új képviselőt, illetve helyi tanácstagot kell választani. Ha ugyanabban az évben a képviselők vagy a tanácstagok általános választására is sor kerül, akkor ugyanazon a hapoh tartják meg az esedékes időközi választásokat is, Az Elnöki Tanács intézkedett arról is, hogy amennyiben időközi választásokra sor kerül, az abban érdekelt kerület Választóinak névjegyzékét vizsgálják felül és a választójogosultság megállapításáról az érdekelteket az általános választásokhoz hasonlóan írásban értesítsék. Végül az Elnöki Tanács egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyaltA Szovjetunió mezőgazdasági minisztere Szekszárdon A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vendégeként hazánkban tartózkodó V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere, pénteken — Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes kíséretében — a Szekszárdi Állami Gazdaságba látogatott. A magas rangú vendéget Szabónál Antal, a megyei tanács elnöke és Mohácsi Károly, a gazdaság igazgatója fogadta. V. V. Mackevics a gazdaságban tett látogatása során megtekintette a várdombi sertéstelepet. Belkereskedelmi megállapodás hazánk és az NDK között Szurdi István, a Magyár Népköztársaság belkereskedelmi minisztere és Günter Sieber, a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi és közellátásügyi minisztere pénteken Berlinben az 1971-től 75- ig terjedő időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi műszaki-tudományos együttműködési megállapodást írt alá. Enhek jelentőségéről dr, Molnár István, a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője egyebek közt a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítójának: — A két baráti állam most aláírt megállapodása szerint a belkereskedelmi miniszterek és a két minisztérium más Vezetői rendszeresen konzultálnak egymással a belkereskedelem fejlesztésének alapvető problémáiról; — Az egyezmény részletesen felsorolja, hogy Magyar- ország és az NDK részéről melyik tudományos intézet milyen kérdésekért felelős, milyen tudományos súlyponti területen szervezze meg a tapasztalat- cserét és a munkamegosztást. — Várható, hogy e megállapodás nyomán megjavul a fogyasztási cikkek forgalmának prognosztikai módszere, különös tekintettel a textíliák iránti kereslet jobb felmérésére. Korszerűbb üzemi formák fognak kialakulni a szocialista kis- és nagykereskedelemben. különösen a szupermarketekben és az áruházakban modernebb árueladási formák jutnak előtérbe. Á két ország típusterveket alakít ki és cserél a szálloda- és vendéglátó- ipar részére is — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár István főosztályvezető. (MTI) íSOOO takaró a vietnami gyerekeknek Országszerte nagy visszhangra talált az ez év májusában meghirdetett „Takarót a vietnami gyerekeknek'’ elnevezésű szolidaritási akció. Szocialista brigádok, intézmények és vállalatok dolgozóinak, magánszemélyeknek az ajándékaként összesen 13 OOO takaró gyűlt össze a Magyar Nők Országos Tanácsánál. Pénteken bensőséges ünnepség keretében adta át Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke — jelképesen a vietnami gyerekeknek szánt ajándékot Hoang Cuong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének. A Magyar Nők Országos Tanácsának székhazában az MNOT elnöke, Erdei Lászlóné (képünkön) 13 ezer takarót adott át Hoang Cuong-nak, a VDK budapesti nagykövetének. Megkezdődött az oktatás 74 egyetemen, főiskolán — Nyolcvanezer diák a felsőoktatásban Pénteken megkezdődött a tanítás a kertészeti egyetemen, ugyanezen a napon gyülekeztek tanévnyitóra áZ állatorvostudományi egyetem diákjai is. Ezzel befejeződött az az eseménysorozat, amelynek Borán megnyitotta kapuját hazánk 74 felsőoktatási intézménye. Tizennyolc egyetemühk, ugyanennyi főiskolánk és 38 egyéb felsőoktatási intézményünk nappali, esti és levelező tagozatain együttvéve ismét több Magyar intézet koordinálja a KGST-országok mezőgazdasági Integrációs kutatásait Budapesten rendezik meg október 4. és 9. között a KGST-országok első mezőgazdasági integrációs szimpóziumát — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján dr. Márton dános, az Agrárgazdasági Kutató intézet igazgatója. A nagyszabású eszmecserén 16 előadásban ismertetik a résztvevők eddigi integrációs tapasztalataikat, és az ezzel kapcsolatos kutatásokat is. Igen megtisztelő, hogy ezt a rendezvényt Budapesten tartják; a szakmai elismerést a hazai kutatók csaknem egy évtizedes munkásságukkal vívták ki. Ma_ gyarországon 1962-ben kezdték meg az Agrárgazdasági Kutató Intézetben azt a tudományos munkát, amely később alapját adta a mezőgazdasági és élelmiszeripari tárca összevonásának, és az élelmiszer- gazdaságban kialakult, jó úton haladó integrációnak. Az iparág számos területén máris eredményesnek mutatkozott az a szemlélet, amely alapján ösz- szekapcsolták az egész termelési-értékesítési folyamatot, a mezőgazadsági termesztéstől egészen a kereskedelemig. Ennek eddig legjobb példáját adja a hazai borgazdaság, majd a baromfiipar, de értékes kezdeményezések születtek a cukoriparban, a húsiparban és a konzerviparban is. Ezekkel a gazdasági kezdeményezésekkel, valamint a már kialakult 462 szövetkezeti-vállalati kooperációval hazánk élenjár a KGST- országok között, amelyek többségében 1—2 éve kezdődtek meg az integrációra vonatkozó kutatások. Az első budapesti szimpóziumon a közös kutatásokban részt vevő Szovjetunió, Lengyelország Csehszlovákia, Bulgária és Magyarország, az újonnan jelentkezett román és NDK-beli, valamint jugoszláv intézetek között felosztják az aktuális kutatási témákat, amelyekből Magyarország az integrációk megoldási formáinak elemzését, piaci hatásait kutatja majd. Mindeh ország részt vesz a saját adottságaiktól függő társadalmi, gazdasági feltételek meghatározásában. Az első mezőgazdasági integrációs szimpoziont 1973-ban Moszkvában követi a második, majd 1975-ben ismét Budapesten értékelik a közös kutatások eredményeit, miht nyolcvanezer diák fogott munkához, közel tízezer oktató irányításával. A különböző tagozatokon huszonötezernél is több első évfolyamos hallgató kezdte meg tanulmányait, az utolsó éyesek száma pedig megközelíti a tizennyolcezret. Dinainikus változás jellemzi a magyar felsőoktatást is, s a folymatos fejlődés természet- czerűen kihat á jelenlegi tanév munkájára. A felsőoktatás szerkezete sajátosan tükrözi az ország gazdasági-társadalmi viszonyait. A felszabadulás előtt mindössze 16 felsőoktatási intézményünkben alig több miht 11 ezer hallgató tanult, kizárólag nappali tagozaton. Csupán 1052 volt a mérnökhallgató, s jellemző, hogy az össz- létszámnak több, mint 40 Százalékát az állam- és jogtudományi karok 4671 diákja jelentette. A hittudómáhyi karokon például jóval több diák tanult, mint. a . műszaki egye-, tem mérnöki szakjain. Az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésével együtt haladt. a magyar felső- oktatás, s a legjelentősebb fejlődési szakaszt az 1961-ben megszületett oktatási törvéhy nyomán kibohtaközott reform jelzi. A reform keretében már eddig is számos eredmény született: a társadalmi, gazdasági igények elemzése alapján sikerült pontosabban megfogalmazni a felsőfokú szakemberszükségletet. A tananyagok és az oktatási módszerek korszerűsítésében. is előrehaladás tapasztalható, egymás után születnek az új tantervek, javult a 'felsőoktatói' Intézmények gyakorlati élettel való kapcsö- _ lata is. Jelentős előrehaladás történt a hallgatók marxista világnézetének kialakításával, növekedett az intézmények anyagi ellátottságának színvonala. Az elmúlt évtizedben a felsőoktatási intézményhálózat feladatai jelentős mértékben differenciálódtak az egyes intézmények fokozatai, típusai — az oktatás időtartama, az egyes intézmények funkciója, egymásra épülésének rendje ■szerint. A folyamatos fejlődés ellenére megállapítható, hogy a 74 felsőoktatási intézmény a?, ország területi méreteihez, a lakosság létszámához viszonyítva — más, hasohló országokkal egybevetve is — rendkívül széttagolt; az egyes intézmények nagyságrendje és hallgatói létszáma nagymér- . tékben eltérő. Az intézmények koncehtrálása érdekében az utóbbi öt évben jelentős az előrehaladás — az önálló intézmények száma 92-ről 74-re csökkent —, ez azonban még nem tekinthető befejezett folyamatnak. A szakemberek különösen megfontolandónak tartják az azonos vagy rokonképzést végző intézmények egyesítésének — integrációjának — megvalósítását, ami a gazdaságosabb munka mellett jobban biztosítaná az intézmények egységes irányítását is.
