Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

«ffi Jtő Köttfett» IVEPUJSAG * MAOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI B I ZOTT S A O A N n K L A «* J A A vadászati világkiállítás után sem csökkent az idegettfoirgalöm Bár véget ért a vadászati vi tágkiállítás, a főváros utazá­si irodáinak forgalma tovább­ra sem csőkként. Jelentősen . megváltozott viszont a turis­ták összetétele. Mivel az idén — a VVK miatt — egy hónap­pal megnyúlt az idegenforgal­mi szezon, sok konferenciát, szakmai tanácskozást szep­temberről októberre halasztot­tak. Jelenleg a fővárosban többek között a nemzetközi agroklimatológiai és szövetke­zettudományi konferencia résztvevői, továbbá amerikai húsipari szakemberek tartóz­kodnak. Néhány nap múlva az (BUSZ szervezésében Nizzái fogorvosolt. 40 fős csoportja ér­kezik. A szakmai tanácskozások vendégei mellett több turista­csoport érkezik az utazási iro­dák különböző kedvezményes őszi programjaira. A vénasszo- nyok nyara kedvez az idegen- fbrgalmi utószezonnak. Októ­ber első napjaiban fogadták a svájci Kuoni utazási iroda el­ső csoportját, november végéig szinte ingajáratban, kétezer svájci turista érkezik hazánk­ba. Lillafüred egyik idegenfor­galmi nevézetessége volt a Palota-szálló szomszédságában lévő vízesés. A Szinva-pöták vize zuhant itt mintegy har­minc méteres mélységbe a mésztufa sziklákból. A nyáH szárazság azonban a Szinva- forrás vízhozamát is meg­apasztotta. A föld alatti karszt- járatokból a szokásos mennyi­ségnek csak fele tört felszín­re. amit Miskolc lakosságának ellátására fordítanak. így most szárazon méredeznek a mo­hával bevont sziklaszirtek, nem működik a Vízesés. A víziói sópár is elköltözött a sziklahasadékokból. A miskolci vízmüvek a lilla­füredi panorámához tartozó vízesést „mesterségesen” te­remti újjá. A Hámori tó vizé­ből szivattyúk segítségével emelnek vizet a Szinvá med­rébe. A berendezés élkészült és a közeli napokban az őszi Bükköt felkeresők ismét gyö­nyörködhetnek majd a lilla­füredi vízesésben. karikással - varrások, vaddisznók rlle* Jelentős kárt okoztak a Du- na-árfcéri erdőség nagyvadjai a Ger jeni Állami Gazdaság tolnaszigeti üzemégységérfek vetéseiben. így például a szarvasok erősen megtépázták, lelegelték, a vaddisznók pedig összetúrták és-taposták a gaz­daság szép termést ígérő szója­babtábláját, letérdelték a nyár- facsemetéket. s megdézsmál­ták a még lábon álló kukorica­termést is. A vadkár elhárítására a gazdaság mező- és vadőre karikásostorral pattogtatva, s á dűlők sarkán tüzeket rakva riasztja fel a torkosködó erdei állatokat a kukoricásból. Ezenkívül elhasznált műtrá­gyák zsákokat kötöztek karók­ra, s a szélben kísértetiesen lobogó fehér színű műanyag- darabokkal ijesztik el á szarva­sokat és. a vaddisznófalkákata földekről; Növekszik a csempészé? Ceylonban A ceyloni hatóságokat egy­re nagyobb mértékben nyug­talanítja a csempészés. Nagy mennyiségben kerülnek az or­szágba tranzisztoros rádiók, órák, fényképezőgépek, golyós- tollák, nyloningek és egyéb árucikkek titkos úton Singa- póre-ból, Bangkokból és más helyekről. Áz országból pedig drágakövek, rubintok, zafírok, topázok és akvamarinok ván­dorolnak külföldre. Ä kor­mány intézkedései ellenére á sötét üzlet egyre nagyobb mértékben sújtja Ceylon gaz­daságát. A csempészés kérdé­sét már több alkalommal tár­gyalta a parlament, külön in­tézkedéseket hoztak; őrhajókat vásároltak és megerősítették az ors2ág partvédelmét. A csempészés elléni küzdelem nem egyszerű dolog: ^evlon- bán a- nemzetközi bűnszövéí­TOtNA MEGYEI NÍPÜJSAQ a Magyar Szocialista Monftáspár: Tolna megyei Bizottságának lapja. FÓszerkesrtő: PETR.-TS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd. Mártírok.tere l»—17 Telefon. 129—01. 123—61. Kisdia: Tolna megyei. Lapk’ndC Vállalat. Szekszárd. Béla tér 1 Telefon: 120—11. 120—10. Felelős kiadó.: katona JOZSEÍ •rászól ft Szekszárdi Nyrmdábár Széchenyi utca 46. Telefon: 12»—21 felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta E'óflzethető bármely oostahlvatalnál és kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 20 Fi indexszám: 36 Hát kezetekkel együttműködő csempészbandák tevékenyked­nek. A bandák aktív tagjai kö­zé tartóznak az úgyhevézett felső tízézer képviselői is. A colombói rendőrhatóságok en­nek kapcsán már égy szállo­datulajdonost, két ügyvédet, több gazdag üzletembert és kereskedőt tartóztattak le. Ä második tévéműsor vételi lehetőségeiről Milyen ké»9Ülékekhex kell adapter ? A televízió második kílér- léti adásának megindulása óta érthetően sokakat foglalkoztat a kérdés: milyen készülékek alkalmásák áz adás Vételére, niilyen körülmények között lehetséges az üi műsor zavar­talan megtekintése. A 24-és csatornán — itt su­gározza a Magyar Tv. a szí- hfes kíséHéti adást és á máso­dik program fekete-fehér adá­sait — sugárzott műsorok Vé­teléhez három műszaki felté­tel szükséges: Megfelelő tér­erősség, mégféléiő, készülék, végül erre a csatornára han­golt, illetve méretezett anten- nk. Az UHF-sávba tartozó 24-es csatornánál különösen nagy­mértékbén érvényesül az a fi­zikai törvény, hogy a hordozó- hullám csak egyenes vóhál- bán terjed. Tehát csak ott ig- hét megfelelő készülékkel és antennával venni az adást, ahonnan „rálátás” nyílik az adóra. így az új műsor egyelő­re csak Budapestem valamint a főváros környékén vehető, írtért á Szabadság-hegyi adó­állomás hatósugara mindössze körülbelül 40 kilométeres. A 24-es csatornán sugárzott műsor vételére egyes készülé­kek, mint az Orion 3ol, 302-es, az AT 501-es, az ÁT 5Ö1 M, az AT 401, a „TaVasz” illétve a „Carmen” — tehát áz egy­csatornás készülékek — al­kalmatlanok. Adapter-csatla­kozással lényegében megold- hátö bármely 12 csatornás ké- Bzülék „átállítása” az AT 505, a „Keltés” á „DUna”, a „Buda­pest”, a „Tisza”, az AT 603, az AT 602, a „Munkácsy”, a „Benczúr” készülékek eseté­bén Orion UF 100-as jelzésű adapter közbeiktatásával meg­valósítható a vétel. Ennek se­gítségével ugyanis a kísérleti adóállomásról sugárzott frek­venciát (UHF-sávról) „átte­szik” a 4-es csatornára (VHF- sáv). Forgalomban vannak már olyan készülékek is. ame­lyekbe UHF-turner beépítése esetén megvalósítható a nagy­frekvenciáid UHF-sávok vé­tele. Ilyen a Videoton gyár­totta „Sztár”, „Minivizor”, „Förturiá”, „Ölypíá”, „M8Bi­Kíaérleti Hxüretelógép Kísérleti ..szüretelőgép” dol­gozik a Budafoki Állami Pin­cegazdaság étyéki fcélgazdásá- gában. ahol a világhírű ma­gyar pezsgő alapanyagát adó szőlőfajtákat termelik. A gép­kísérleti intézetben konstruált gép úgynevezett „cséplőmód­szerrel" sz&dl és rákja áz óri­ási „puttonyba” a szőlőfürtő- két. A kísérlet sikeresnek ígér­kezik. Etyeken, a pezsgőszőlők házájábán az idén 660 hold termését takarítják be. letté”; „Horizont”, „Moriá Li­sa” és „Favorit”, valamint az Orion készülékei közül az AT 651 Sigma, az AT 1550 Delta Super, az AT 751 Tokaj, az AT 759 Bretta, az AT 1651 Mete­or; az AT 650 és az AT 550 Déltá. Ugyanakkor árusítják már aizokat a készülékeket is, amelyekbe a turner éleve gyá­rilag beépült. Ezek mind az UHF-, mind a VHF-csatornák vételére alkalmasak. Ilyenek a Vldédtoh-jiyár „Sztár”-típusű készülékei közül mindazok, amelyeknek típusszáma után jelzett betűkben áz „u”-betű megtalálható, (például Star TH 6Ö2 oc-U) vágy' az Inter- star, az AT 849, az AT 1848, a Victoria Super. A második kísérleti prog­ram sugárzásának műszaki feltételei egyébként a közel­jövőben számottevően javul­nak. Á tervek szerint'1972. végé­ig elkészül a pécsi és a tokaji második műsort sugárzó két adó. 1980-ig Őzd, Szekszárd, Ko­márom, Sopton, Miskolc, Sal­gótarján környékét „szórják be” a második műsorral, s ez­zel teljes lesz az ellátottság. (MTI). OKTOBER- 7 CSÜTÖRTÖK Névnap: Amália, A Nap kél 5,50, nyugszik 17,14 órakor. A Hold kél 18,26, nyugszik 9,55 órakor. — Növekedett a létszám. A Tolna megyéi Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál az utóbbi fél évben százötven fővel gyarapodott a rhunkások száma. Közismert, hogy ez a vállalat most kezd kilábalni a veszteséges gazdálkodásból. — Értesítés gépkocsival. A dombóvári fűtSháznál évtize­dekig az volt a szokás, hogy a mozdonyvezetők és fűtők reggel vagy este „vezénylést járták nézni”. Ugyanis a vá­ros három Ismert helyéh, ki­írták, hogy ki mikor jelent­kezzék munkára. Most égy gépkocsival közlekedő személy értesíti a dolgozókat a szolgá­latba állás idejéről — így na­ponta legalább másfél órával többet pihenhetnek a fütőházi munkások. — Autóbusz-pályaudvar épí­tésé. Bonyhádon a jövő évben építik fel az autóbusz-pálya­udvart. A költségeket a helyi tanács és a Volán közösen vi­seli. — Több mint százezer biz­tosítás. Az öt járási székhely biztosító fiókjai eddig több mint százezer biztosítást kö­töttek. A megyében körülbelül hatvdnnégyezer család él, te­hát majdnem két biztosítás jut égy családra. — A morvaországi madrigál­kórus és a szekszárdi pedagó­gus kórus közös hangversenyt ad a Babits Mihály megyei művelődési központban októ­ber 8-án este hét órakor. A műsorban többek között Mon­teverdi, Debussy és Bartók kórusművei szerepelnek. — Módszertani ifjúsági klub alakult a szekszárdi járásban. Havonta tartják; a foglalkozá­sokat, melyeken elsősorban klubvezetők és a művelődési házak dolgozói kapnak mód­szertani útmutatást. Az első foglalkozásra október 21-én, Faddöil kerül sor, — Gyalogosok, gépjármű­vezetők figyelmetlenségéra utal. hogy változatlanul sok a közlekedési baleset. A leg­utóbbi 24 órában több mint 100 baleset történt az ország közútjain, ezek közül 69 sé­rüléssel végződött: Négyen meghaltak, ketten életveszé- lyfesen megsérültek. 21-en sú­lyos, nem életveszélyes, 42-ea pedig könnyű sérülést szen­vedtek. SZÁRAZ. HIDEG IDŐ Várható időjárás ma estig! ■kevés felhő, száraz idő, mér­sékelt, Változó irányú szék Erős éjszakai lehűlés. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet csütörtökön 10-« 15 fok között. Népművészeti érték a malterosládában Á Baranya megyei Tanács mellett működő múzeumi és műemléki albizottság szerdán Pécsett tartott ülésén a népi építészet még meglevő emlé­kei nék helyzetéről és megóvá­sáról tanácskozott, s foglalko­zott a nemeskei református templomban történt súlyos műemlékpusztulással, i - .... —­Egy nagy komikus élete Harminc éve, 1941. október 6-án halt meg Kabos Gyula, a magyar film- és színművészet kiemelkedő komikusa. Életének 53 évéből 33 évet a színpadon töltött, 27 éret a főváros különböző színházai­ban. A színház mellett, külö­nösen a 30-as években készült több film őrzi emlékét. Solymosi Eleknél tanulta a szinészmesterséget. Első szere­pét Szabadkán az ,.Erdész- lány" című operett szabósze­repében játszotta. Művészi pá­lyafutása alatt kis bohózatok­kal, majd érett, . kirr.unkált alakításokkal szórakoztatta a közönséget. A Fővárosi Ope. rettszínház többszöri bukása után Kabos Gyula, az étiek so­rán megtakarított pénzét » színház megindítására foriítot- ta és FőváröSi Művész Szín­ház néven vállalta annak igaz_ gátasát, „A közönség Kobos Gyula kedvéért bemegy a szirt- hizba és így van rá remény, högy ez a jeles művész, aki mar áhhtli 'sikéft látott, mint színigazgató is beváltja a sze­mélyéhez fűződő reményeket is” — írták a korabeli lapok. Nős, nem így történt, mert a neves művész anyagilag tönk­rement: Az egykori mozi- és színház- látogató közönség ma is szíve­sen emlékezik azokra ez órák­ra, amikor például a „Hippolit a lakáj” című filmben, Schnei­der úr szerepében a pesti pol­gárt alakítja, vagy a „Lovagl­ás ügy”-bén a rriegpofozott. Vi­rág urat, az „En és a kis- öcsém”; a „Meseautó”, „A köl­csönkért kastély” és még hosz_ szaft. sorolhatnák azokat a da­rabokat, amelyekben Kabos Gyula, az ő sajátos szemhu- nyorításával, szájcsiicsörítésé. vei; félszeg mozgásával és já­rásával hol meglepődő, hol csodálkozó alakításával élettel töltötte meg a komikus ala­kokat. Az erősödő fasizmus arra késztette Kabos Gyulát, hogy elhagyja nézőit, akiknek oly sok derűs órát szerzett. 1939-ben kivándorolt Ameri­kába, ahol a magyarlakta he­lyeken \nég fellépett, de a be­tegség úrrá lett rajta és távol hazájától meghalt. Az 1792-ben épült nemeske! református templom tatarozá­sára a közelmúltban került sor és műemlékről lévén szó, az Országos Műemléki Felügyelő­ség pohtosan előírta az épít­kezés során követendő szabá­lyokat, előírásokat. Eze­ket azonban sem a ta­tarozásra megbízást adó szerv, sem a munkát végző vállalkozó nem tartotta be. Az építkezés során a kórust tartó tölgyíagerendát szétfűré­szelték és feldolgozták épület­fának. A kórus mellvédjét dí­szítő színes falábiákból zsalu­deszkákat készítettek a beto­nozáshoz, egyes darabjait pe­dig elfürészélték és malteros- ládához használták fel. Az építkezés ideje alatt rendkívül mostoha körülmények között tárolták a kórus feljáratát, a. szószéket és a padokat díszítő színes fatáblákat, s azok meg­rongálódtak. Mire a múzeum tudomására jutott az eset, az 1850-ben készült népművészeti alkotás egy része jóvátehetet- léh károkat szenvedett, más része pedig csak nagy költség­gel lenne helyreállítható. A pusztulásnak leginkább kitett fatáblákat — köztük a szétfűrészelt, malteros és me­szes deszkákat — beszállították a pécsi múzeumba. A szak­értői becslés szerint legalább százötvenezer forintba kerül a színes fatáblák restaurálása.

Next

/
Thumbnails
Contents