Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
Sok a sertés — hol a kolbász ? Beszélgetés a falusi boltolk húsellátásáról Évek óta foglalkoztatja a lakosságot a húsellátás kérdése. Tavaly még kamionok hozták be külföldről a sertéshúst és öröm volt a családoknál, ha marhahús helyett időnként ahhoz jutottak. Idén megváltozott a helyzet, marhahúsra kell „vadászni”, disznóhús bő. ségesen van. Illetve! A sertés- állomány megsokszorozódott, ennek szemmel látható következménye, a húsboltok áru- mennyiségének és választékának növekedése azonban nem mindenütt tapasztalható. A falusi boltok, szinte alig kapnak tőkehúst és töltelékárut, nagy részük a napok többségében üresen kong. A megye húsellátásáról érdeklődtünk a Baranya megyei Ál- Latforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójától, Szabó Lászlótól. — Minden héten egy alkalommal összeül Szekszárdon a húsgazdálkodási operatív bizottság — adta a felvilágosítást Szabó László. — Tagjai, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, Népbolt Vállalat, MÉSZÖV, vendéglátó és vállalatunk képviselői osztják el hetente az országos szintű hasonló bizottság által engedélyezett húskeretet. Meghatározott mennyiségről % an tehát szó, amit túllépni semmilyen körülmények között nem lehet. — Miért nincs a megnövekedett sertéstenyésztés ellenére sem több hús a boltokban? — Két okkal indokolható. Nagy mennyiségű takarmánybehozatalunkat részben sertés-exporttal egyenlítjük ki, ezért tehát kisebb a hazánkban felhasználásra kerülő mennyiség. Másodsorban pedig a fogyasztási igény meghaladja a gyártási kapacitást. Van lehetőség húskészítmények nagyobb arányú rendelésére, a keretgazdálkodás miatt azonban ezt a mennyiséget a tőkehús terhére állítják elő. — Csökkenti-e a gondokat, hogy az állami húsiparon kívül a Hőgyészi Állami Gazdaság és az őcsényi Kossuth Tsz is folytat vágóhídi tevékenységet, illetve javítana-e a helyzeten, ha más gazdaságok vagy tsz-ek is kapnának hasonló engedélyt? — Egyik sem enyhít a gondokon. Mindkét hely tevékenysége szorosan beletartozik a keretgazdálkodásba, új vágóhidak belépése esetén pedig nekünk kellene lecsökkenténünk a Tolna megyébe áramló hús mennyiségét. Miért nincs Tolna megyében elegendő belsőség — máj, tüdő, szív stb. — és miért szállítanak kevés olcsó kolbászt? — A megye heti kerete az utóbbi hetekben 550—570 mázsa között mozgott. Mi rend- - szeresen ellenőrizzük — és ellenőrzi a megyei tanács kereskedelmi osztálya is —, hogy a szállított húsmennyiségnek megfelelő belsőséget kapott-e a megye, de figyelembe kell venni azt is, hogy a hurka és kenőmájas szintén belsőségek, bői készül. Az olcsó kolbász eltűnése, illetve mennyiségének csökkenése a marhaállomány csökkenésével magyarázható, hiszen alapanyaguk a marhahús. A debreceni fogyasztása viszont erősen visz- szaesett, pedig ha erre lenne igény, tudnánk szállítani, miután alapanyaga sertéshús. — Akadozott a szállítás a nyár folyamán. Varható-e ezen a téren javulás? — Igen. Az elmúlt héten öt új öt tonnás termoszgépkocsit kaptunk a régi 3,5 tonnások helyett, ezek már megfelélnek a szállítási követelményeknek. — Mikorra várható a húskeretek felemelése, esetleg a korlátozások megszüntetése? — A negyedik ötéves terv végére szeretnénk mind a vágóhídi kapacitást, mind pedig az ellátást kibővíteni, illetve megoldani. A keretes gazdálkodás megszűntetese azonban a marhaállomány felfejlesztő ■ s'ével és még több más, gazdasági befolyásoló tényező kedvező alakulásával várható cSak. — Milyen elv szerint történik Tolna megye húsellátása? — A legszükségesebb közü- letek, kórházak és más intézmények után a munkáslakta területek, és a fizetésből, bérből élő dolgozók ellátását igyekszünk elsősorban meg. oldani — válaszolt Horváth Kálmán, a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának főelőadója. A heti húsmeny- nyiség igen szűkös, meg kell gondolni minden kilót, hova juttassuk el. Mi elsősorban az előbb említett elv alapján végezzük az elosztást. A hal- és a baromfiellátás segít némileg, ahol kedvezőbb a helyzet és ha a lakosság is jobban figyelembe veszi az elmondottakat a heti étrend összeállítása, nál, akkor * sikerül valamit enyhíteni a gondon. Rózsa György SZMT-elnökségi ülés Szekszárdon Munkafeltételek javítása — a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ oktatótermében ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként Körösi István, a közgazdasági bizottság vezetője tájékoztatta az elnökséget, hogy mit tettek megyénk üzemeiben a munkafeltételek javítása érdekében. Elmondotta, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg a munkafeltételek és a szociális ellátott, ság javítását. A határozat vég- . rehajtását az SZMT egyik legfontosabb feladatának tartja. Csaknem minden munkaterületen komoly összeget fordítottak az elmúlt időszakban a nehéz fizikai munka csökkentésére, az anyagmozgatás, rakodás, szállítás gépesítésére. A negyedik ötéves tervben továbSzüreti falunap Szakályban Szakályban régi hagyományai vannak a szüreti felvonulásoknak. Vasárnap szinte az egész falu megmozdult, a legidősebbek s a legfiatalabbak is. Délután 3-kor benépesült a központi iskola előtti tér: kisdobosok, úttörők, KlSZ-esek, középkorú tsz-tagok, s $0—70 éves férfiak és nők, a szüreti felvonulásra készültek. A felvonulók színes forgatagában féllelhető volt nagyanyáink, nagyapáink század- eleji ünnepi visélete, de nem hiányzott a móka s a tánc sem: a felvonulás a Kapos menti népviselet bemutatója volt. A szakályi szüreti felvonulók nagy sikert arattak itthon éppúgy, mint a szekszárdi szüreti napokon. Dicséret illeti az ünnepség szervezőit: Máthé Aladámé tanárnőt, a Kapós-völgye kórus vezetőjét és Virág)i Balázsné művelődésiotthon-igazgatót. Győrffy József tanár * Jól sikerűit szüreti mulatságot tartott Bonyhád-Bör- zsönyben a helyi sportegye- íjület. A színes felvonulást a lovasok nyitották meg, majd a népviseletbe öltözött csőszök, a bíró és bíróné hintó- ja követte. Este a művelődési otthonban rendezték meg a hagyományos szüreti mulatságot. bi javulás várható: például a Bonyhádi Zománcgyárban hétmillió, a MEZÖGÉP-nél tizennyolc millió, a Paksi Állami Gazdaságban hatmillió forint beruházást terveztek e célra. A Tejipari Vállalat összes beruházásának több mint 40 százalékát fordítja a nehéz fizikai munka csökkentésére. Megyénk legtöbb üzemében javult a szociális ellátottság. A jelentős vállalati beruházások és rekonstrukciók során természe. tesen javultak a munkakörülmények, de számtalan megoldásra váró probléma van még, például a tanácsi építőiparban, a szekszárdi Vasipari Vállalatnál, a simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál, a dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál. A dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetéről szóló SZOT-haíározatról, valamint a megyei pártbizottság és az SZMT intézkedési tervei végrehajtásának tapasztalatairól számolt be Novák Nándor- né, a nőbizottság elnöke. Körösi István tartotta a szocialista munkaverseny rend. szerének * továbbfejlesztésére, illetve korszerűsítésére tett javaslatokból is a beszámolót. A két ülés között végzett munkáról és a további feladatokról Egyed Mihály, az SZMT titkára számolt be. Jó munkához jó légkört Könnyű ezt megállapítani; kimondani, leírni. .Nehéz megvalósítani. Nehéz, mert bonyo. iult. Ahogy a szőttes sokszínű szálból készül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör elengedhetetlen feltétele a tisztességgel végzett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó munkát tartósan csakis jó légkörben lehet végezni, s a jó légkör a még eredményesebb munka serkentője. Kölcsönhatások szövevénye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki kijelenti: nálunkr jó a légkör. Esetleg az ellenkezőjét. Rossz a légkör, idegesek az emberek, mindennapos vendég a vádaskodás, az intrika, a szakmai féltékenykedés. Mitől jó vagy rossz egy-egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó, ahol mindent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő össze. Jó légkörű kollektívában is megtörténik, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erőfeszítést, figyelmet követelő munka, a „most rajtatok a gyár szeme” helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti idegességet, ideig-óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Ha megfelelő határok között marad, a munka természetes kísérője. Más a helyzet a közösség tevékenységét, közérzetét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tünet- szerűek, s nem Váratlanul mennek végbe. Napjainkban, a vállalati önállóság előtér’- kerülésével, a munkahelyek légkörének' szerepe is fontosabbá lesz. Amíg „valahol fent” meghozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog — a termékfejlesztés iránya, a műszaki haladás útja, a piacok bővítése, a fölosztható nyereség csoportosítása s így tovább — helyben dől el, s hatásuk, eredményük vagy eredménytelenségük, légkört javít,, légkört ront. A légkör milyensége erőteljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visszahat az eredményességre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki, ahol mindennek és mindenkinek szerepe, tehát jelentősége van. A minden újtól, a legkisebb kockázattól is óvakodó vezetés először csak a konstruktőrök, s a gyártmányfejlesztésben dolgozók kedvét szegi. A fejlesztés egyhelyben topogása kínos helyzetbe hozza a kereskedelmi osztály embereit, hiszen mind nehezebb eladni a termékeiket. Az értékesítés gond. jai leállásokat, átcsoportosításokat, kényszerszabadságolásokat majd túlórázásokat eredŰj üzletek a százhatra» lakásos bérház földszintjén Az eredeti tervek szerint már ez év őszén sor került volna a százhatvan lakásos bérház földszintjén az új üzletsor átadására. Az építőipari kapacitás korlátozott volta mi. att erre csak jövő év május elsején kerül sor. Az Állami Építőipari Vállalattal most folynak a tárgyalások a mintegy nyolcmillió forintos beruházásról. A megyeszékhely kereskedelmi ellátottsága tovább javul, ha átadják a körülbelül 1300 négyzetméter üzletteret magába foglaló boltokat. A Korzó Áruház átadása javított ugyan az ellátás színvonalán, -de a szakbolthálózat nem bővült, mivel több, üzletet lebontottak a központ rendezése során. Az áfész csemegeboltot és konfekcióüzletet nyit. .Az új vállalat megjelenése konkurenciát jelent a Népboltnak. Vetélkedésükön csak a fogyasztók nyerhetnek. Hézagpótló lesz a Képcsarnok Vállalat terme, mivel eddig ilyen jellegű üzlet nem vált. Ugyancsak újdonság lesz az ezermester- szaküzlet is, ami nagy sikerre számíthat a barkácsolók körében, de még azok is sűrű látogatói lesznek, akik a háztartásban adódó kisebb javításokat maguk akarják elvégezni. Eddig az ezekhez szükséges szerszámokat, alkatrészeket nem tudták Szekszárdon megvásárolni. A százhatvan laka. sós földszintjén kap helyet az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kirendeltsége is. A hőgyészi textil-, a simontornyai szőrmefeldolgozó és' a Pécs-Szekszárdi TUZÉP Vállalat bemutatótermet nyit. Hó. fehérke néven itt nyílik meg a bébiruha-szaküzlet is. Egy helyiség sorsa van még függőben. A városi tanács 40 százalékos kedvezményt ad a fenti vállalatoknak, s a teljes költségből mintegy három és fél milliót fizet ki. ményeznek a termelőrészlegekben ... Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvüket.,. pénzügyi nehézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési feladatoknak nincs meg az anyagi fedezete... s így tovább, körbe-körbe. Tehát a vezetésen múlik, jó-e, rossz-e a légkör? A vezetésnek meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másod- rendűek. Ahogy tégla simul téglára, a alkot falat, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Hiába dolgozik egy műhelyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a hangadó, akik kicsúfolják a tisztességet, s úton-útfélen hangoztatják: „ezért a pénzért ’... Ahogy hiába az is, ha húsz nyílt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, intrikust. A légkör soha nem magától való; az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a termelési értekezleten a szak- szervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intézkedéseket a panaszok orvoslására, a jó légkör legfőbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki, mindenki érdekében. Vezetők és vezetettek, társadalmi szervezetek, kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményének, mint a légkörnek, A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figyelembe vételének, az alkotókedv biztatásának ugyanúgy szerepe van, a légkör alakulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek é§. az önbecsülésnek! A jó munkás nem hajlandó silányul végűzni dolgát, ne tűrjeé hát a r légkört sem! Úgy mondják: a jó légkör,, az egyénnek és közösségnek minél jobb harmóniáját megvalósító munkahely fölér egy főnyereménnyel. Igaz. Sőt, talán többel is, mert megfizethetetlen. Ezreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munkahelyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lelnek dolguk végzésében. Éppen az ő példájuk biztat azzal: másutt is mód van a telitalálatra. S ha a tippeket hozzá az egész kollektíva adja, a nyeremény is az egész közösségé lesz. M. O. A Tamási Építőipari Ktsz felvételre keres VILLANYSZERELŐ és HIDEGBURKOLÓ SZAKMUNKÁST. ' Jelentkezés: Tamási, Rákóczi u. 21. Telefon: Tamási 44. (45) Népújság 5 1971. október l.
