Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

(tl> . jobbágy Örzse boszorkánvpeFC 1721-ben * 4 Barátság—II. olajvezeték a Tiszánál Az esztergomi városi tanács­nak a megyei levéltárban őr­zött iratai bizonyítják, hogy még a XVIII. században is mennyi boszorkányper volt Magyarországpn. Az egyik do­kumentum Jobbágy örzse 1721- es perének tanúvallomásait őrzi. . Rencs Éva, az egyik tanú így Vallott: „Midőn egy üdőben Cserip Jánosninál volt volna ezen fatens, hát Jobbágy ör­zse ide jüvén, kért tüle tifelt (tejfelt), egy kis káposztába, kire mórivá a Cseripné, hogy nem adhat, mert kiköpülte, nincsen, arra azt felelte Job­bágy örzse; adnál még te én_ nékem, s ezután nem sok idő múlván Cserip Jánosnénak el- dagadott a lába és kifakadott 3 lukra a lába, az mint még most is sinládik benne.” A tótágast álló piramis A Tiensan hegységben a Na- rin folyón épülő toktoguli ví­zierőmű vízépítészeti szempont bál egyedülálló. A tervezők a 6, egyenként 200 000 kilowattos aggregátot két szinten helyez ték el. A vízierőmü gátja kü­lönleges formájú: fejtetőre ál­lított egyiptomi piramisra em­lékeztet. Az erőmű átadását 1975-re tervezik. Az itt ter­melt villamos energiát Kirgi­zia és szovjet Közép-Ázsia töb­bi köztársaságainak mezőgaz­dasági és ipari üzemei fo­gyasztják majd. A gát mögött a sziklák közé ékelődő óriási víztároló 500 000 hektár siva­tagi terület öntözését teszi le­hetővé. Uj víztároló épült az azer- bajdzsáni hegyekben is. Ebből a víztárolóból úszó szivattyú- állomás emeli a vizet a maga­sabban fekvő medencébe, ahon­nan vasbeton csatornákon zu­hog le a kolhozok és szovho- zok zöldségföldjeire és teaül­tetvényeire. A vetések kéthar. madát öntözik ebből a mester­séges tengerből. Az azerbaj- dzsáni és a Kaukázuson túli köztársaságban létesített mes­terséges tenger együttes víz­tartalma meghaladja a IS mil­liard köbmétert. Kophma’jir Mátyás tanú val­lomásából: ...hogy az elmúlt esztendőben nagy boldog asz- szony estin fatenshez gyüvén Jobbágy örzse, azon órában 3 esztendős gyerke a fatensnek — akinek is semmi nyavalyá­ja nem volt előtte — mindjárt lábárul leesett... és a száját mintha bé csukták volna, fel nem táthatta... Dinnyés Katalin Jobbágy Fe­rencné így vallott: ....eljővén g yakorta nevezett Jobbágy ör­zse ezen fatens urához, kérte őtet, hogy egy zsák lisztje vol. na a Duna partján, hogy hoz­ná fel neki, de a fatens ura meg nem cselekedte neki azon kérését, azután csakhamar min­den teste fekélyes lett, hogy két esztendeig sínylődött ben­ne. Egyszer odajővén Jobbágy örzse, szó közben mindén pa- naszkodának, azt monda: át- -kozott az az atyafi, aki a ma­ga atyja fiának azt cselekszi... egyebet aztán nem szólott, ha­nem, hogy arra tanította őket, hogy szedjenek sóskát és azt főzzék és fürösszék meg a Iá. bát. Ez mint a fatens, úgy cse­lekedik, de semmit sem hasz­nált...” A tanúk egybehangzóan val­lották azt is, hogy Jobbágy örzsének boszorkány .híre van, egyesek tudni vélik, hogy any­ját is megégették boszorkány­kodásért 1700-ban. Az ítéletről azonban már nem szólnak a dokumentumok. A Barátság—II. olajvezeték építése jelentős állomáshoz érkezett. Leninváros közelé­ben az építők elérték a Tiszát. A folyó bal partján földbe helyezik a szigetelt csővezetéket, a jobb parton hegesztik és ellenőrzik a csöveket, a Tiszában kotorják a medret az új cső­vezetéknek. (MTI foto — Fényes Tamás felv. — KS) Űj pénz készül Svájcban Medvefóka, mint meteorológus A bank jegy technika szak­emberei azt a nézetet képvi­selik, hogy á technikai hala­dás következtében a jövőben a jegybankok kénytelenek lesznek mindén, tíz-tizenöt év­be új típusú bankjegyeket ki­adni. A Svájci Nemzeti Bank kibocsátotta első bankjegyek.45 évig voltak forgalomban, így például az „Arató” (a 100 Fr- os) és a „Favágó” (50 Fr-os). A jelenleg érvényes bank­jegyek 1956-ban és 1957-ben kerültek forgalomba. Az esetleges hamisítók el­riasztására a Svájci Nemzeti Bank a technika legmodernebb állása szerint tervezett és Hajót épít az olimpiai bajnok Futballcipőt készít az edző, vagy játékos ... Tornaszereket a tornász ... Sisakokat és mel­lényeket a vívó... Ugye elképzelhetetlen dol­gok ezek, mármint az, hogy a sportolók versenyáguk sport­szereinek gyártására vállal­koznak. Éppen ezért „unicum” a sportéletben, hogy Parti Jó. nos, az 1960. évi római olim­pia kenübajnoka sajátkezűleg épít hajókat tanítványainak és egyre több külföldi megrende­lőnek is. Hogyan? Miként? Miért? — ezzel a kérdéssel fordultunk az egykori „kenu-királyhoz”, aki nemrég önálló műhelyt nyitott egy budaörsi házban. — Gyerekkorom óta szerel­mese voltam a hajóknak, s ez nemcsak abban nyilvánult meg hogy „hajós sportágat”, a ke­nuzást választottam, hanem magam is gyakran tervezget­tem — mondta. — Ez főleg az ötvenes évek végén lett érde­kes, amikor a kajak-kenu sportban újítási hullám kezdő­dött, s az egész világon ke­resték az új vonalú, a víz el­lenállását jobban és könnyeb­ben legyőző típusokat. így pél­dául kevesen tudják, hogy az olimpiai bajnokságot is sa. ját terveim alapján készült ha. jóban értem el, s amikor ab­bahagytam a versenyzést, az edzősködés mellett a tervezést és építést választottam fő fog­lalkozásomnak. S hogy nem is rosszul, azt Parti János már eddig is be­bizonyította. Egyre több hazai és külföldi vizen jelennek meg a „Parti-hajók” és kis műhe­lye alig győzi kielégíteni a fnegrendeléseket. Előszeretettel vásárolják gyártmányait a len­gyelek, nyugatnémetek, bolgá­rok, hollandok, s nemrég a ku. baiak ajánlottak igen előnyös szerződést több tucat kajak és kenu építésére. Parti ötletgazdagságát mu­tatja, hogy hamar felismerte:, a fahajók mellett sokkal job­bak, tartósabbak — olcsóbbak azok, amelyeket műanyagból készítenek. A legújabb talál­mánya a koszorúléc nélküli ha­jó, amely teljesen egybeöntve készül, s kizárja a korábbi gyakori hibát, a hajó és a ko­szorú szétválását. —Egyszer talán azt Is meg­érem, hogy olyan kajakban, vagy kenuban nyernek olim. piai bajiiokságot, amely száz százalékig az én műhelyemben készült — mondja Parti János, nyomtatott bankjegyeket vala­mivel kisebb és könnyebben kezelhető formában szándéko­zik kiadni. Egy ötletverseny során, amelyre tizennégy festő­művészt és grafikust hívtak meg, a Nemzeti Bank 'meg­próbálta tisztázni a bankjegy­alkotás új' lehetőségeit. így terveket dolgoztatott ki a jelen­leg létező bankjegycímletek és a mindenképpen kiadásra ke­rülő 5000 Fr-os bankjegy szá­mára. Az elülső oldal kialakí­tásánál jelentős svájci tudósok arcképeit kellett felhasználni, a hátlap kialakításánál a mű­vészek messzemenő szabadsá­got kaptak, de belső összefüg­gésnek kell fennállnia a cím­oldalon szereplő arcképpel. To­vábbá azt kívánták, hogy a hét érték technikailag és esz­tétikailag kifogástalan legyen, egyszersmind bizonyos mérték­ben ' egy bankjegycsaládot al­kosson. A kilenctagú zsűri az első díjat Rogers és Elizabeth Pfundnak (Bem) ítélte. A má­sodik helyre Ernst és Ursula Hiestand (Zürich), a harma­dikra pedig — holtversenyben — Cornelia Hesse—Honegger (Zürich) és Bruno Raimondi (Adliswil) munkája került. Az új bankjegyek terveit, ame­lyek közül a megvalósításra kiválasztottak körülbelül 1978- ban kerülnek forgalomba, a berni iparművészeti múzeum­ban, nyilvános kiállításon mu­tatják be. A Szahalin-szigeti Nevelszk lakosainak nem sok gor.djuk van az időjárásjelsntésekre. Ha tudnj kívánják, milyen icjő, várható az elkövetkező napok­ban, csak rá kell nézniük a betonmólóra. Ha a mólón megjelennek a medvéfókák. akkor nyugodtan otthon hagy­hatják az esernyőket. Ha a móló üres, viharra számíthat­nak. A medvefókák, ezek az ér­zékeny, „eleven barométerek” három éve jelentek meg Ne- velszkben. Először csak né­hány hím érkezett „felderítő­ként”. Alaposan szemügyre vették a beton „földnyelvet”, megbizonyosodtak róla, hogy az emberek nem agresszívek és, elúsztak ismeretlen irány­ba. Néhány nap múlva azon­ban népes és lármás hárem­mel tértek vissza. Nehezén magyarázható, miért települ­tek le ezek az óvatos és rend-: kívül félénk állatok egy for­galmas kikötő közelében. Min­denesetre kitűnően érzik itt magukat, amit rendkívül gyors szaporodásuk is bizo­nyít. A nevelszki városi ta­nács határozatot hozott ennek az egyedülálló medvefóka- telepnek a védelmére. Macskaimport A mezőgazdaság több fontos területe, sőt számos állampol­gár élete veszélyben forog Kolumbiában a — macska­hiány miatt. A helyzet olyan súlyos, hogy a kormány kül­földről szándékozik nagyobb mennyiségű macskát impor­tálni. Mint a kolumbiai egészség- ügyi minisztérium képviselője elmondotta, macskák hiányá­ban az országban katasztrofá­lis méreteket,!öltött a patká­nyok, egerek és más rágcsálók elszaporodása: támadásaiknak sok áldozata van az emberek között is, különösen a trópusi éghajlatú vidékeken. A macs­kák pusztulását nagy mérték­ben elősegítette a különböző fertőtlenítő vegyszerek meg­gondolatlan alkalmazása. Még Bogotában, az ország fővárosában is, ahol viszony;- - lag hűvös éghajlat uralkodik, ritkaságszámba mennek a macskák. Egy macska ára egy építőipari munkás egyheti bé­rével is egyenlő. A Pamir hegyilakói lehöltöxneh a völgybe A Pamir hegységben, 3000 méter magasságban található 32 magashegyi tadzsik falu szélén helikopterek ereszkedtek le az elmúlt hetekben, hogy elszállítsák a falvak lakóit. A falvakat ugyan semmi veszély nem fenyegeti, de a tadzsik kormány a hegyi falvak lakóinak kényelmesebb, jobb élet- feltételeket nyújtó lakóhelyet ajánlott fel a völgyekben. Az ajánlatot mindenütt örömmel fogadták. A magashegyi falvak lakói eddig kölest és babot vetettek a szikláktól elhódított földdarabokba; most gyapottermesztőként, kertészként, vagy a szőlészetben dolgoznak majd a völgyekben. A hegyi kuny­hók helyett valamennyien kényelmes falusi házat kapnak. A költözködéssel kapcsolatos összes költséget a kormányzat fe­dezte. Bölcs tehenek Angliában olyah újfajta gé pet készítettek, amely automa­tikusan szabályozza a takar­mány mennyiségét a .tehéntől lefejt tejmennyiségnek megfe-s lelően. Az okos tehenek hama. rosan megértik, hogy csak ak­kor kapnak táplálékot, ha. te­jet adnak. Az állatokat csak a fejésnél etetik. A tejet érzékeny elekt-. romos jelzőkészülékkel felsze­relt edénybe vezetik, s amikor az edényben körülbelül egy li­ter tej gyűlik össze, az súlyá­nál fogva bekapcsolja a takar-, mányadagoló gép motorjával kapcsolatban álló berendezést: és meghatározott mennyiségű, táplálékot juttat a vályúba.

Next

/
Thumbnails
Contents