Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
Hegedűs László: Egy település kezdetei Egy uradalmi liszt levelének tanulságai a XVIII. század elejéről ZELK ZOLTÁN: KINEK Ml JUT István tegnapelőtt Rómába utazott, László tegnap Párizsból jött haza, Ferenc Bostonban keltezett képeslapját ma hozta meg a posta. Kinek mi jut, nem irigykedem én: kat-kat — mondják a tanulékony perc utánozva a kerekek szavát, s én tenyeremmel, ahogyan szokás, letörlöm a tél fagyni készülő leheletét emlékem ablakáról: a töltéstől egy karnyújtásnyira ott áll most is a körhinta a réten, megül a hó a lovacskák farán, megiil a teve két púpja között. ARATÓ KÁROLY: LÉPCSŐHÁZI ÉNEK Reggelenként vplgybe robogni — sugárözön alatt fogom-e hívni még a számból kiröppent madarat? Csak addig dünnyögöm magamban a Tékozló fiút, míg rátalálok nevetekre s belém mar, mint a lúg. Derengő kocsmaszögletekből fölvillan arcotok, kalapként ég borul fölétek, szátok szeszként lobog, ökreitek szarván szivárvány: felszúrták a napot, rengő faruk mögött menetben ballagó asztagok. Hallom hangotokat: a hívást kettőzött falon át s lepattog rólam a magány és várok újabb csodát: vessző, faág vagy sikló fecske csapjon szemem elé, amíg e dörgő lépcsőházban rohanok felfelé! <* __________________________ _______ 17 15 márciusának elején írja e levelet Egry László pincehelyi inspektor, vagyis jószágfelügyelő, urának, Eszterházy Józsefnek, tíz nappal előbb a regölyiekkel való megegyezésnél, ugyanis szerződésük, vagy ahogyan akkor mondták: szállólevelük, 1715. március 12-én kelt Pozsonyban. A regölyi pusztára törekvő igaliak s talán egyes Igái környékiek akkor még alkudoznak az inspektorral, azzal a feltétellel szeretnék Regölyt megszállni, hogy a három szabad esztendő alatt még a kilenced alól is kivételezettek legyenek. Ez a kuruc háborúk idején még elérhető volt, de ebben az időben már lehetetlennek látszik. Méltósághos Gr'off, érdemem fölött Való jó Kegyelmes Ur! Ezen Jószághokban mellettem lévő Nagysághod Deákja által küldöttem Ex Proventi- bus f. 550. (volt jövedelmekből 550 forintot) ... Bartók László ellenem tett Sinistra Relatiója (rosszindulatú jelentése) ... miatt annyira elbízta maghát a Szegcnységh, hogy maid Nagysághod Proventus- sában Sem tudhatok valamelyest tülük be vehetnem, ha legh kissebbet Szólok Vala- mellyiknek, mingyárást azt feleli, hogy megh talállya Sop- rony vagy Becs felé az utat Nagysághodhoz. A tavali Arénáét Ujj Esztendő Nap táyban tartoztak volna letennyi, mégh csak harmincz forént Sem győtt benne Kezemhez, ha pedigh Hajdút küldök azt kiál- tyák hogy én uszítom ... Ka- posiak is Mémoriálist (emlékiratot) küldöttek, hogy nem foghnak a Kukoriczábul Ki- lenczedet adny, föl tették hogy akármit Cselekszek velek, Egy Szemet nem adnak. S hogy aztán látták nem vihetik véghez, nagy nehezen megh atták ... azomban Sullyos Portio (katonatartás) rajtok lévén naprul napra jobban Szegényednek, S Sullyossabban essik a Terhel- tetés... Réghőlyi s Jovánczai prae- diumokot (pusztákat) is akarván némellyek meg szállítani, minemő Conditiókat (feltételeket) tesznek föl, alázatos Me- moriálissokbul miltóztatik ke- gyelmessen ki tanulnyi Nagyságod az én alázatos s Csekély Opiniom (véleményem) szerént. Regőlt a minemű Emberek akarják megh Szállanyí, ■magham is ösmérem, jó forma Gazda, állandó Emberek, s nem csavarghók, ezek éránt Sem látok más Consideratiót (meggondolást), hanem hogy a három Szabad Esztendők alatt, a kilenczedtül is kívánnyák maghokat Exemptussokk (kivételezetteknek) lenni, melly Exemptió mégh sem Kapossi- aknak, sem Döbrököziekk, Sem a többinek megh nem enget- tetett, áll Nagysághod kegyel- mességén, mind azon által ha úgy lenne, tudom jobban megh Szaporodnának, ezek úgy Sem Senki örökös, annyival is in- káb Szökött Jobbágy, hanem jó forma Gazda Emberek, kik nem is Egyéb, hanem Határok szűk volta miat akarnak most is Lakó hellyekbül Ki bontakozni, ha bár a három Esztendők nem is, azután Szép haszna lenne tülük Nagv- sághodnak. Aminémő Pusztát pedih kívánnak az is rettenetes félre s Vizek között vaoyon (Mellyet most Senki sem Aren- dál, s máskint is egy Pinz haszna Sincsen belüle Nagy- sághodnak.) Ha pedih egy, vagy két, vagy bátor a 3 Szabad Esztendőt leélvén ott laknék is, s azután ell akarna mennj, mind kilenczedrül, mind Árendárul tartoznék Satis fariálni (eleget tenni), amennyit tesz az három Szabad Esztendő. S (nem) Csavar - gókrul, hanem jó s állandó Emberekrül Sonálna (szólna). Az Szálló Levelekben pedigh Kegyelmes Uram azon Clau- sulát (záradékot), hogy Nagysághod mosta-'.ni hellirül Senkinek oda Lakássát venni Szabad ne légyen. Szükséges lenne inserálni (beszőni), mert kegyelmes Uram hogy Egyik helységbe Nagysághodnak a Szabadságra nízve megh épülne, s másik ell pusztulna, non esset bona oeconomia (vem volna jó célszerű-gazdálkodás), úgyis Szabados Uraiméklc nem ingyen, hanem azért adgya Nagysághod a Szabadságot, hogy fáraggyar.ak. Lakossokat más Vármegyélcbül hozzanak, S Nagnsághod Jószágát gya- rapiccsák. Búza kegyelmes Uram itt Pinczeheli Domíniumba (uradalomban) a Veszprémi kilóval mellynek három fertállyá tészen egy pozsonyi mérőt, most Sem ment föllyebb Két foréntnál, de úgyis senki sem keresi, Kaposvár tájján pedigh három foréntra ment, de ott föllyebb ment, a kiló is nagyobb, mivel két Pozsonyi mérőnek (mondanak) egy kilát. Amelly Kereskedő Horvát országrul ki gyón is, nem any- nyira a Búzát, mint a Kölest és Kukoricát tudakozza. Istennek hála a Gabona igen szépen mutattya maghát, s máskint is jó Eősz lévén eleget vetettek, nagy kárára lészen nagysághodnak. Pinczehely die 2. Marly 1715. holtig alázatos Szolgája Egry László A levél elején említett Bartók László valamilyen riválisa, ellenfele lehetett Egry László inspektornak, talán a helyére pályázott. Azt írja róla Egry, hogy míg ő Eszterházynál járt, faluról falura járva, fellázította az Eszterházy-uradalmak népeit, hogy ne adják meg a kilencedet, ő úgyis kijárálja uruknál, hogy ne kelljen adóz. niok. Amint a levélből látjuk, Egry szeretné rábeszélni urát, hogy a leendő regölyieket kilenced-adózás nélkül is fogil- ja be a szabad három évre, hiszen azután ez bőven megtérül, szép hasznuk lenne tőlük. Egy. szerű lehetett az ok: az állandó népvándorlás, jobbágyszökések korában Egry örült, hogy egy puszta helységet újra benépesíthet s „jó forma, állandó Gazda Emberekkel”, kik még a félre eső, vízzel körülvett pusztákat is örömmel fogadják, csakhogy gazdálkodhassanak, mivel jelenlegi helységük szűk határából nem jut nekik annyi, hogy megélhessenek. Igái például már elég népes mezőváros volt akkor, s hatóra egy mai közgazdasági térkép szerint is szűkös a Tolna megyei községekéhez képest. Eszterházy József megtagadta a kilenced elengedését, a szállólevélben már ott szerepel a „mindenekbül járandó Kilenczed s a Sörtvés Marhák- bul járandó Tized, mellyet a Szabad három Esztendők alatt is megh adnak.” Továbbá: „eléghséges fölgye s határja nem leszen Regelly pusztámnak, azért Somoly és Kistaha nevű két pusztámat is hozzá adjungolni kívánom, úgy mindazonáltal, hogy azokrul is tartozzanak az igaz kilenczedet megh adni s azt akármi formában ell készítvén, a Tisztem diszpozíciója szerént akár Dombóvárra, akár Kapósban, s akár Pinczehelyre, a Granáriu. mokba (magtárakba) elvinnyi'.” Csupán a „Pénzbeli Cenzust” engedi el a három szabad évre Eszterházy, — valószínűleg attól tartott: ha a regölyieknek elengedi a kilencedet, az utánuk következő települők is ezt követelik majd. Azért az igaliak és társaik így is szívesen megszállták a regölyi puszta határt, miután bizonyosan körülnéztek s látták, nem rossz földdel van dolguk, csak meg kell szabadítani a gaztól és csalittól, elvadult vizeit meRéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk, amelyekben a tehetség jelét látjuk. derbe terelni, s rendbehozni a rácok által elhagyott szőlőket, melyek jó tíz éve vadulnak- pusztulnak gazdátlanul. Egry inspektor leveléből is következtethetünk a katonaság eltartására szedett Porció (és katonai megszállás) irtózatos terhére, mely fojtogatta a mezővárosok s egyes éppen betelepült helységek életét. Egy tízholdas gazdára 10 forintnyi hadiadót s majdnem ugyanennyi megyei adót róttak, s a megye katonákra való ráfizető, sére is egy-két forintot, hátha még katonaság is prédáit a helységben! A gazda összes jövedelme alig tett kj többet (ha jó termés volt!), mint amennyi adót reá vetettek. S a kilence- dek-tizedekhez ott volt még a földesúrnak fizetett árenda, vagyis készpénz, egy, másfél, vagy két-három forint, vagyontól függően. Egry László bizonyos kila nevű súlymértékről is beszél, melyet néha kilónak ír, — ez úgy látszik vidékenként változó súlyegység volt. A pozsonyi mérő 62,5 liter gabonát jelentett, (a pozsonyi köböl 125 litert) így a veszprémi kila, „mellynek három fertálya tészen egy pozsonyi mérőt” nem egészen 83 literrel volt egyenlő, s mivel a pozsonyi mérő körülbelül 50, így a veszprémi kila 75 kUogramm. A somogvi kila, mely két pozsonyi mérőből állt, vagyis azonos volt a pozsonyi köböllel, mai súlyban számítva 125 liternek, illetve 100 kilogrammnak felelt meg. Tehát egy métermázsa súlyú gabona 3 forint volt akkor. Holdanként, ha jó volt a termés, termett 3 pozsonyi mérő, tehát 10 kisholdnyi föld termett körülbelül 30 forint értékű szemes termést, s 28—30 forint elment adóba, ha a ki- lencedet-tizedet is készpénzben fizette a gazda. S kenyérnek, vetőmagnak is kellett szemes termést hagyni. Csodálkozhatunk, hogy a kezdő években hogyan tudtak megélni elődeink! Igaz, ott volt a jószág, szőlő, halászat, méhészKedés, talán ezekből is tudott pénzt csinálni a szorgalmas és ügyes gazda, ha szerencséje volt. Egry László nem tartozik a legrosszabb, legkíméletlenebb vezetők közé, csak szabályokhoz ragaszkodó, óvatos ember, ki semmit se tehet gazdája ellen, mert elveszítené állását, de mindenütt kiütközik kettőssége s néhol befolyásolni próbálja gazdája nézetét, elhatározásait. Kénytelen a kilencedet behajtani, de végül megjegyzi: „Sullyos Portió rajtok lévén naprul napra jobban Szegényednek, S Sullyossabban essik a Terheltetés.” A leendő regölyiekkel (és gyulaji- akkal) is jót akart tenni, — kik még tíz év múlva, egy határjárás alkalmával is hálálkodva emlegetik nevét. S a befejezés egészen humorossá válik, amint a jó gazda hálálkodva emlegeti a jó őszt és termést, majd az üzletember s a hű alattvaló jósolja meg az előre látható üzleti következményt: „nagy kárára lészen nagyságodnak.” Vagyis az allodiumokon (majorságokon) termő s a lelencedből gyűlő gabona az uradalom nyakán marad, mivel a gazdáknak, és más földesuraknak is elég termett. Ha továbbra is kedvez az idő s jól beérhet a termés. RÓNAY GYÖRGY: BESZÉLQETÉS A TÉREN Igazad van: még kint vannak a hinták. Fölülhetsz, hajthatod magad. Később, igen, ha majd a lomb lehullt, , s még mielőtt lehull a hó, eljönnek, leszerelik és aludni viszik őket. Ügy van: majd egyszer engem is. Amikor mind lehullt a lomb. Amikor leesik a hó. Tavasszal a hintákat visszahozzák. Persze te azért kijöhetsz a térre. Hintázni? Nagy kislánynak nem való már! Hogy mondod? Jó. Legföljebb néha, este, mikor nem látja senki. Nem. En se már.
