Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

ÍÖÍ.HA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAoAHAKLAPJM XXI. évfolyam, 257. szám. Ara: 1,20 Ft. Vasárnap, 1971. október 31. Vályi Péter miniszterelnök-helyettes felszólalása az országos nőkonferencián Szombaton a Parlament kongresszusi termében folytat­ta tanácskozását az országos nókonferencia. A délelőtti plenáris ülés el­nöki tisztét Szabó Piroska, a HNF Budapesti Bizottságának aleinöke töltötte be, aki első­ként Válvi Péternek adott szót. A Minisztertanács elnökhe­lyettese a kormány nevében üdvözölte a tanácskozás részt­vevőit, majd kiemelte: — Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1970. februári ülé­se óta a nők helyzete valóban a közfigyelem, a közérdekű törekvések előterébe került. Világszerte vita 1 folyik a nő helyzetéről, a nők gazdasági, társadalmi szerepéről, a csa­lád jövőjéről, a gyermekgon­dozás és -nevelés sok-sok idő­szerű kérdéséről. Gyakran szenvedélyesen csapnak ősz- sze a haladó és konzervatív, új utakat kereső és ósdi, vagy éppen álprogresszív nézetek. A századunk tudományos és ipari fejlődése során bebizo­nyosodott, hogy a korszerű termelés viszonyai közepette ma már egyetlen ország sem mondhat le a nők munkájá­ról. A kereső nők aránya ál­talában az összes aktív ke­reső egyharmadát teszi ki. A legutóbbi népszámlálások ada­tai szerint az aktív keresők­nek Angliában és Waies-ben 32,5 százaléka, Dániában 33,8 százaléka, Hollandiában 22,3 százáléka, Ausztráliában 25,1 százaléka, Olaszországban pe­dig 25,2 százaléka volt nő. Ugyanakkor a Szovjetunióban, az európai szocialista orszá­Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere — aki Péter Já­nos külügyminiszter meghívá­sára ötnapos hivatalos baráti látogatást tett hazánkban — szombat délelőtt feleségével és kíséretének tagjaival elutazott Budapestről. A vendégek bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Péter János gokban, valamint Ausztriában és Japánban ez az arány jó­val magasabb. Nálunk az ak­tív keresőknek 44,1 százaléka nő; az összes nő 52,1 százaléka önálló kenyérkereső. A kere­sőképes korú nők 65—70 szá­zaléka, néhány nagyvárosunk­ban 80 százaléka vállal ál­lást. Mezőgazdaságunk, tár­sadalmi termelésünk egész folyamata elképzelhetetlen a nők munkája, szakértelme, tu­dása nélkül. Ezért a nők hely- eete, gazdasági, politikai és társadalmi tevékenységük ki­bontakoztatása nem önmagá­ban — a többi társadalmi, gazdasági problémától elsza­kítva — felvetődő ügy, hanem gazdasági, politikai, társadal­mi, ideológiai fejlődésünk sa­játos figyelmet érdemlő része. Szocialista építőmunkánk ma­gasabb színvonalon való foly­tatásának során kell megolda. nunk a nők méltó és igazsá­gos társadalmi szerepének mind teljesebb érvényre jut­tatását. Társadalmi célkitűzéseink valóra váltásáért sem úgy fá­radozunk, hogy mi férfiak politizálunk, döntéseket ho­zunk, s. jól vagy rosszul kép­viseljük a nők érdekeit A nők ma már társadalmi, po­litikai életünknek is egyenjo­gú tagjai. A férfiakkal együtt dolgoznak társadalmi célja­inkért, a szocializmus építé­séért. Politikai életünk, köz­életünk, a szocialista demok­rácia fejlődése, s ezen belül az üzemi élet demokratizmusá­nak fejlesztése sem képzelhe­tő el a nők aktivitásának, tér­és felesége. Marjai József kül. ügyminiszter-helyettes, Kovács Imre, hazánk berlini nagykö­vete, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több diplomatája. sadalmi szerepének hatékony növelése nélkül. — A nők egyenjogúsága ha­zánkban közjogi és politikai szempontból egyaránt biztosí­tott. E jogok érvényesülését azonban korlátozza, hogy sok területen nincsenek meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. A nők gaz­dasági és szociális helyzete — az általános fejlődéssel össz­hangban — az. elmúlt négy évben is tovább javult, de hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyen­jogúság elve teljes mértékben érvényesüljön. E problémák megoldása a társadalom fej­lődésének szerves és attól el­választhatatlan része — a megoldás feltételeit társadal­munk fejlődése biztosítja. Az idén megkötött kollek­tív szerződések tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb helyen érvén;,^Mr.k a nők munkakörülményeit', főleg a többgyermekes és a gyerme­küket magányosan nevelő nők munkafeltételeit javító törek­vések. S ha átgondoljuk a gyermekgondozási segély be­vezetésének hatását, ha átte­kintjük azokat a lépéseket, amelyeket néhány hónapnál ezelőtt a szerényebb vásárlói Október 29-én és 30-án ren­dezték meg első ízben a bony­hádi műszaki napokat. Ennek keretében a járási könyvtár előcsarnokában a látogatók megtekintették Bonyhád üze­meinek termékbemutatóját, amely kiállítás november 1-ig áll az érdeklődők rendelkezé­sére. Pénteken este a járási művelődési központban az „Újítás és termelékenység” címmel műszaki tanácskozást rendeztek, melyre meghívták Tokár Pétert az Újítók Lapja főszerkesztőjét. Ambrus Mihály a járási pártbizottság gazdaságpolitikai előadója köszöntötte a vendé­geket, és Bonyhád különböző vállalatainak, szövetkezeteinek megjelent mintegy 50 műszaki vezetőkből és szakemberekből álló képviselőjét. Tokár Péter előadásában — mely később közvetlen beszél­getéssé alakult — az újítómoz­galom társadalmi hatásáról és jelenlegi magyarországi hely­zetéről beszélt. Méltatta az újítómozgalom óriási politikai jelentőségét, ami az üzemi de­mokráciában úgy nyilvánul meg, hogy a termelőegység hi. erarchiájában mindenkinek le. hetősége van arra, hogy taná­csot adjon, véleményét, elkép­zelését megvalósítsa, és ezzel fokozottabban sajátjának érez­ze, gazdája legyen a tech-üká- nak. Elmondta, hogy a techni­kával foglalkozó szakemberek­nek körülbelül 5 évenként is­mereteiket ki kell cseréin', ii. letve folyamatosan fel kell igényeket kielégítő, olcsóbb fogyasztási cikkek gyártásá­nak és forgalmazásának elő­mozdítására tettünk, akkor körvonalazódik annak a mun­kának a képe, amelyet kor­mányunk folyamatosan és tervszerűen végez a nők élet- körülményeinek és helyzeté­nek javításáért. A Minisztertanács elnökhe­lyettese végezetül az anyák­ról szólott, hangsúlyozta meg­becsülésük fontosságát, majd kiemelte: — a kormány ez­után is azért fáradozik, hogy hazánkban növekedjék a nők iránt érzett megbecsülés és tisztelet, s ez érződjék a kor­mányzati s az egyéb állami döntésekben, intézkedésekben. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének nagy tapssal foga­dott beszéde után a konferen­cia munkabizottságainak veze­tői összegezték a szekció-viták tapasztalatait. • A tanácskozás végén Erdei Lászlóné mondott összefoglalót, majd megválasztották a Ma­gyar Nők Országos Tanácsát és annak tisztségviselőit. (MTI). frissíteni ahhoz, hogy megfe­lelő munkára legyenek képe­sek. Az újítómozgalomnak kö­szönhető, hogy sok dolgozó a szerszámgépek mellett kezdte munkáját, többszörös újító lett, és ismeretei állandó gyarapí­tásának köszönhető, hogy ma mérnöki fokon, kutatómunká­kon dolgozik. A mozgalom mű­szak; jelentőségén túl megem­lítette a gazdasági kihatásokat is. 1967-ben például 2,1 milli­árd forint megtakarítást, illet­ve gazdasági .többletet eredmé­nyezett hazai újítómozgalmunk 1967-hez viszonyítva vissza­esett hazánkban az újítómoz­galom. Számadatok bizonyít­ják, hogy az elmúlt évben fe­leannyi újítási javaslat szüle­tett, mint az előző évben, és a megtakarítás js párhuzamosan felére csökkent. Ezzel ellen­tétben szovjet és amerikai pél­dákon keresztül bizonyította hogy külföldön állandóan nö­vekszik az újítások száma, és természetesen párhuzamosan a megtakarított, illetve többlet- bevételként jelentkező pénz­összeg is. Helytelen az a ha­zánkban eluralkodott nézet, hogy a technika mai fejlettsé­ge mellett az újítómozgalom elvesztette jelentőségét. Ennek ellenpéldáját éppen a külföl­diek bizonyítják. Az utolsó há­rom évben több licenszet vet­tünk át külföldről, mint a fel- szabadulás óta bármikor. Né­mi hiba ven a műszak; és gaz­dasági vezetők újítómozgalom­mal szembeni hozzállásukban is, ami szintén változtatásra Előkészületei november 7-re November 6-án, az ünnep előestéjén Gáspár Sándor, az MbzIMt' PolitiKai Bizottságá­nak tagja, a Sk.pT főtitkára méltatja majd a' rádióban és a televízióban a nagy október jelentőségét. Ugyanazon a na­pon délelőtt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepsé­geket rendez a Szabadság té­ri hősi emlékműnél. A Kos­suth téren — a Parlament előtt — felvonják az Állami zászlót, amely előtt november 7-én délben zenés őrségvál­tással tisztelegnek a fegyve­res testületek tagjai. A gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonják majd fel a nemzeti színű lo­bogót, és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját Az évforduló estéjén V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a rádióban és a televízióban méltatja az októberi forradalom jelentő­ségét, ismerteti az orosz pro­letariátusnak a munkásmozga­lom megteremtéséért folyta­tott küzdelmét Az évforduló alkalmából november 5-én felkeresik a budapestiek a kerületekben lé­vő szovjet hősi emlékműve­ket. A mártírhalált halt szov­jet parlamenter, Osztapenko kapitány Budaörsi úti szobrá­nál a XI. kerületi üzemek, Vállalatok dolgozói tartanak emlékünnepségeket Virágok­kal díszítik a Gellért-téri szovjet emlékművet, s ünne­pélyesen megkoszorúzzák az albertfalvai márványtáblát is, amely a felszabadító szovjet harcosok emlékét őrzi. A pestlőrinciek az orvul meg­gyilkolt Steinmetz kapitány szobránál tartanak kegyeletes megemlékezést szorul. Az „új” gyakorlati ki­vitelezését és forgaimazását ádáz csaták előzik meg, ter­mészetes hogy be kell bizonyí­tania, mennyivel különb a „ré­ginél”. Az emberi butaság, irigység, érdek és más szub­jektív és objektív tényezők sajnos még szerepet játszanak az új elfogadásának akadályo­zásában, de arra kell töreked­ni, hogy az új születése — át­vitt értelemben — fájdalom- mentes szülés legyen. Tokár Péter előadása után a résztvevők választ, tanácsokat kaptak az általuk felvetett he­lyi problémákra, és megismer­kedtek néhány országos hírű találmány jelenlegi sorsával így szóba került a görgős eke, a sokszögeszterga és beszéltek az, újítási rendelet alkalmazá­sáról, az űiítási díj kezelé­sének módjáról, és egyéb más — az újítással összefüggő té­makörről is. Áz értékes és jól sikerült ta­nácskozás Ambrus Mihály zá­rószavaival ért véget, aki je­lezte, hogy valószínűleg min­den évben sor fog kerülni ha­sonló rendezvények megszer­vezésére. A bonyhádi műszaki napok szombati eseménye, a műszaki filmest volt. „Technikai érde­keltségek, újdonságok” cím­mel 6 filmet láthattak az ér­deklődők, amelyek a lézerről, a vízierőrrűvekről, atomreak­torokról és egyéb érdekes technikai témáról szóltak. — R —■ Káfl'v '' ios, "z MSZMP KB első titkára fogadta Otto Winzert, az NDK külügyminiszterét. Otto Winzer elutazott Budapestről Bonyhádi műszaki napok Újít fis és termelékenység

Next

/
Thumbnails
Contents