Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

Munkájuk eredményei Felmérés a lakásépítkezés tendenciáiról Javult a felszereltség, gyorsult az építés — emelkedtek a költségek A pontos A kis földszintes műhely sze­rényen húzódik meg a szek­szárdi kórház emeletes épületei­nek szomszédságában. Az ud­varon egymásra rakott mérle­gek várnak orra, hogy rendbe hozzák őket. A görcsönyi Áfész szekszárdi mérlegjavító részlegé­ben vagy féltucat szakmunkás szorgoskodik. A többiek Tolna, Baranya helységeit járják, hogy a helyszínen javítsák meg a ti­zedes, tolósúlyos, billenő, kör- számlapos, fényskálós, automa­ta adagoló és még ki tudja, hányféle mérleget. — Dunaföldvártól Siklósig majd mindenütt megfordulnak a mi embereink, — mondja Koncz Tivadar. Október 1-ig ő vezette a részleget, azóta nyugdíjas. Azért most is itt van, és ellátja az adminisztratív teendőket. — Tudja, annak idején, mikor megalakult az üzem, én szed­tem össze a munkásokat, és nem szívesen válnék meg tőlük. Leg­többjük kiváló szakember, sze­reti a munkáját. Az üzem fenn­állása óta egy sem ment más vállalathoz dolgozni, pedig sok­szor k;ell esőben, szélben javíta­ni, hitelesíteni a mérleget, emel­getni a nehéz súlyokat. Tolón ez az oka annak is, hogy a fia­talok nem szívesen választják ezt a szakmát. Ha ki is tanulják a mérlegkészítő mesterséget, a legtöbben elmennek olyan hely­re, ahol könnyebb munkával több pénzt tudnak keresni. Beszélgetés közben körbejár­juk az üzemet. Nem kell sokat sétálni, mert a két aprócska mű­helyből, a raktárból, meg az ud­varból áll az egész részleg. Kint a féltető alatt rozsdás, horpadt, törött deszkájú mérlegek sora­koznak, mellettük meg azok, amelyeket már rendbe hoztak. A frissen gyalult deszkák, a feke­tére festett vas alkatrészek arról tanúskodnak, hogy takaros mun­kát végeztek a szakemberek. Az ilyen munkadarabokra szokták azt mondani, hogy jobb mint új korában. — A javítás ugyanannyiba kerül, mint néhány évvel ezelőtt, pedig az alkatrészek egyre drá­gulnak. Koncz Tivadar a raktárban né­hány alkatrésszel telt dobozt mutat. — Ki gondolná, hogy ezekért az apróságokért alig két hete hatvannyolcezer forintot fizettünk? Sajnos a Hódmezővá­sárhelyi Mérleggyár monopol­helyzetben van és annyit kér az általa gyártott alkatrészekért, amennyit akar. Eddig a javítás értékének 10—15 százalékát tet­te ki az anyagköltség, de hogy ezután milyen lesz ez az arány, azt még nem tudjuk. — A megrendelők elégedet­tek-e a részleg munkájával? — Amióta megalakult ez az üzem, egyetlen esetben sem ér­kezett hozzánk reklamáció — mondja jogos büszkeséggel Koncz Tivadar. mérleg Úgy látszik az itt dolgozók komolyan veszik azt a felírást, amely a műhely falán olvasható: „Munkád minősége, értéked fokmérője”. A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet összesítette harmadik negyedévi vizsgála­tainak eredményét, általános tapasztalatait. Az intézet júliustól szeptem­ber végéig több mint 13 500 termék, áruminta minőségét ellenőrizte. Megvizsgált mint­egy 450 kereskedelmi rekla­mációt és a vevők által kifo­gásolt 3162 terméket. Buda­pesten és vidéken összesen 537 üzletben tartottak hatósá­gi ellenőrzést. Csaknem 1200 hazai és im­port-terméket vizsgáltak meg forgalombahozatal előtt. Ezek egynegyede olyan gyártmány volt, amelynek minőségi ellen­őrzése kötelező. A vállalatok azonban a korábbinál nagyobb számban kérték új termékeik minőségének vizsgálatát, s ez azt mutatja, hogy az értékesí­A magyar ízek hírét nem­csak a világjáró mestersza­kácsok és a külföldön gyakor­ta vendégszereplő magyar ét­termek öregbítik, hanem egy­re több országban ismerik és kedvelik meg konzervként is a jellegzetes magyar ételeket. A Terimpex külkereskedel­mi vállalat az ősszel több európai nagyvárosban muta­tott be magyaros ételkonzer- veket. Uj márkák jelentek meg a piacon, „Ungarland” és „Piroska” néven. Jelenleg a Német Szövetségi Köztár­saság egyik legnagyobb áru­házi konszernjének, a Hertie cégnek 67 szupermarketjében tartanak magyar élelmiszer­bemutatókat. Franciaország­ban az Inno áruházakban „vendégszerepeitek” a dobo­zokba csomagolt magyar ízek. A bemutatók nyomán, 1971- ben jelentősen nőtt az export. A Terimpex a világ félszáz országába szállít magyaros ételkonzerveket. Az idei évben 6 ezer tonnát exportáltak, a jövő évben forgalmuk előre­láthatólag 20 százalékkal emel­kedik. A magyaros konzervek legnagyobb fogyasztója a Né­met Szövetségi Köztársaság. Az utóbbi években 4—5000 tonna, az idén azonban csak szeptember 30-ig 1800 tonna Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felmérést készített az ÉVM-vállalatok lakásépítésének tendenciáiról. Többek között megállapítot­ták, hogy az ÉVM-vállalatok léssel kapcsolatos döntéseknél a minőség ismerete mind na­gyobb szerepet kap. Az ellen­őrzött termékek 55,4 százalé­ka elégítette ki a minőségi követelményeket; a belföldi gyártmányok mintáinak 51 százaléka volt kifogástalan, az új import-termékek 62 száza­léka felelt meg a követelmé­nyeknek. A kifogásolt 530 gyártmány közül 259 cikk mintapéldányánál olyan súlyos hibákat állapítottak meg. ame­lyek miatt ezeket forgalomba- hozatalra eleve alkalmatlan­nak minősítettek. A belföldi új termékek közül gyenge ha­tású mosó- és tisztítószerek, nem szabványos bútorok, nem kielégítő vízálláságú cipők for­galomba hozást tiltották meg. Az import-cikkeknél főként nem megengedett színezékkel, vagy tartósító anyaggal konzervet vásároltak és az év végéig a rendelések alapján további 800 tonnát szállít a magyar külkereskedelem. Nemrég Frankfurtban teszt- vizsgálatnak vetették alá a különböző országokból érkező konzerveket és az „ízes-teszt” legtöbb szavazatát a magyar termékek, elsősorban a magyar gulyás kapta. ' jelentősen hozzájárultak a la­káskultúra fejlesztéséhez; így növekedett a lakások haszná­lati értéke 1960-ban átlago­san másfél szobás, tavaly pedig kétszobás lakásokat építettek. készült élelmiszerek, hibás konstrukciójú, a gyakorlati követelményeknek nem meg­felelő tartós fogyasztási cik­kek minősültek árusításra al- jralmatlannak. Növekedett a kereskedelmi vállalatok tevékenységével kapcsolatos kifogások száma is. Az ellenőrzött boltokban például találtak lejárt szava­tosságú élelmiszereket. ese­tenként olyan termékeket, amelyeket a forgalomból ko­rábban már kitiltottak. Ezeknek a hibáknak a több­ségét a KERMÍ szakemberei nem is műszeres, laboratóriu­mi ellenőrzésekkel, hanem egyszerűen szemrevételezéssel, érzékszervi vizsgálattal álla­pították meg, s ez arra utal, hogy laza a gyártók minőség­ellenőrzési munkája, hiányos, gondatlan a kereskedelmi mi­nőségátvétel. Azon túlmenően, hogy a tapasztalatokról a KERMI tájékoztatta a termelő­ket és az érintett kereskedel­mi vállalatokat, értesítette az illetékes felügyeleti hatóságo­kat. A megyei kereskedelmi felügyelőségek a mulasztást elkövetőket felelősségre von­ták. A megállapított hibák alapján helyi jelleggel' a KERMI a III. negyedévben több mint 700 esetben tiltot­ta meg, vagy kötötte feltéte­lekhez a kifogásolt árucikkek további értékesítését. (MTI) A beépített konyhabútorral és szekrénnyel ellátott laká­sok aránya eoben az időszak­ban 44-ről 80 százalékra emel­kedett, és már meghaladta azt a szintet, amellyel a negyedik ötéves terv .számolt. A kály­hafűtést csaknem teljesen fel­váltotta a központi- és távfű­tés. Az ÉVM-vállalatok a kor­szerű építési módszerekkel je­lentősen javították a munka hatékonyságát. Az 5—10 eme­letes, tehát középmagas épüle_ tek 90 százalékát már pane­lekből szerelik össze. A közép­magas paneles épületeknél át­lagosan 3,7 napig tart egy-egy lakás felépítése, ugyanakkor a kézi falazó elemekből épí­tett egy-, négyemeletes házak­nál 28,2 napig. A házgyári és a panel üzemi hálózat bővíté­se és korszerűsítése révén a negyedik ötéves terv végén az ÉVM-vállalalok már a laká­sok túlnyomó részét, 73,2 szá­zalékát építik fel a korszerű paneles módszerrel. A felmérés egyik legfonto­sabb célja a lakásépítés költ­ségeinek vizsgálata volt. Az idén ugyanis gyorsabb ütem­ben változott a költságszint, mint a második, vagy harma­dik öteves tervben. Az ÉVM- építőiparban 1960. és 1970. között a lakások átlagos épí­tési költsége 36 százalékkal emelkedett. Az idei tapaszta­latok ellentétes tendenciát mutatnak, mert a 12,5 száza­lékos költségnövekedésből mindössze 2,4 százalékot in­dokol az árszínvonal változá­sa. A drágulás egyik jelentős tétele, hogy a tervezettnél több szobás lakásokat építenék, így Budapesten 14, Miskolcon 9, Debrecenben 11 százalékkal magasabb az átlagos szoba­szám a negyedik ötéves terv­ben előírtnál. Különösen jelentős tétel a költségszínvonal változásában, hogy az utóbbi évben többszö­rösére növekedett azoknak a lakóházaknak a száma, ame­lyekben üzlethelyiségeket, ga­rázsokat és más rendeltetésű helyiségeket is építettek, s ezek költségeit is a lakásokra vetítik. Többek között Debre­cenben a Béke úti lakótelep 5-ös jelű épületében a laká­sok átlagos szobaszáma 35 szá­zalékkal nagyobb az országos átlagnál, á földszinten pedig üzletek épültek, s ugyanakkor ennek az épületnek a terhére számolták el az egész lakóte­lepet kiszolgáló hőközpont költ­ségét is. A költségnövekedés másik számottevő oka, hogy sok lakás túlzott, luxusjellegű igények szerint épült. A dombóvári Utinor-házaLaí megszállta a szakipar Dombóvárott az új városközpontban alig két hónap alatt felépítettek két Utinor-rendsz jrű lakóházat. A harmadik ilyen épület felmenő lalazását ezekben a napokban feje­zik be az építők. Megkezdték a kész épületek felszerelését is. A szakipar brigádjai a jö vő héten teljes egészében megszállják a két lakóházat. A héten a villanyosok vo­nultak fel, őket a burkolok, asztalosok követik. Vnnak el­lenére, hogy az építkezésen most majd sokkal több em­ber fog dolgozni, mint a fala :ás idején, csak a tavasz vé­gére készülnek el. Ugyanis a szakipar mintegy hetvenöt százalékban részesül egy-egy háznál a munkából. A ha­gyományos építkezéseknél a kőművesmunka körülbelül a felét tette ki. A városban sok szemlélője, „tanulmáuyozója” van az új rendszerű házépítésnek. Amint lenni szokott, itt is akadnak kételkedők — vekor** a fal, hideg, zajos lesz a lakás stb. — akik tanácsokkal látják el az építőket, má­sok kérdésekkel halmozzák el őket. Az Utinor-épíikezés Dombóvárott e készülő házak révén, úgy tűnik, kedvelt módszer lesz a lakásépítéseknél. Több családiház-ápítő ugyanis érdeklődik: lehet-e használni az Utinor-szerkeze- teket földszintes épületekhez? — gr — A minőség védelmében 259 fogy osztási cikk forgulombu hozását tiltotta meg a KERMI Magyar konzeryek sikere külföldön A faddi Lenin Tsz összterületének jelentős részén, mintegy 2600 holdon termel kukoricát. Az idén a betakarítást szeptember közepén kezdték és no­vember 10-re szeretnél* befejezni. A felső képen: Munkában a ZMÁJ csőtörők. Jobbra: A morzsolást egy SZK—4-es kombájnból átalakított géppel vég­zik, a kukoricát prizmákba rakva fóliával és földdel letakarva tárolják a szárításig. Foto: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents