Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

Olvasóink írták Több mint 100 gazdasági dolgozó továbbképzését biztosították idén Alsópélen A politikai oktatás tájéko­zott, szocialista erkölcsű em­bert nevel; a szakmai tovább­képzést megköveteli a modern technika, technológia, a kemi- zálás. Az Alsópéli Állami Gaz­daság idei oktatási évében a résztvevők száma meghaladja a 100-at. • Négyen a Marxizmus—Leni­nismus Esti Egyetemet végzik, 22-en gazdaságpolitikai párt­tanfolyamon vesznek részt, A szakszervezet Időszerű politi­kai kérdések című tanfolyamát mintegy 50, főként szocialista brigádtag hallgatja. Mérnök- és vezetőképző tan­folyamra jár 3 dolgozó, hatan részesülnek Szekszárd-Palán- kon a Mezőgazdasági Szak- középiskola levelező oktatásá­ban, egy végzi az okleveles könyvvizsgálói, 2 pedig a mér­legképes könyvelői tanfolya­mot. Hosszabb és rövidebb időtartamú brigádvezetői kép­zésben részesül 2—2, növény- termesztő gépész képzésre is­koláztak be 3. betanított nö­vényvédő képzésre 4 dolgozót. Egy fejőgéokezelő és 1 sertés- tenyésztő ' tanulja idén a szak- , ismereteket. Az általános iskolában ta­valy végzett 5 ifjúval kötöttek tanulószerződést növényter­mesztő gépész szakmára. A 7—8, osztály elvégzését vállalóknak a gazdaság 6 nap jutálomszabadságot ad. Nem érdemtelen megjegyezni, hogy ez a beiskolázás jelenti a leg­nagyobb gondot, mivel a he­lyi egy tanerős iskolában vagy a szaktanárok utazási lehető­ségét kell megteremteni, vagy á tanulást vállaló dolgozók be­szállítását, a megfelelő általá­nos iskolába. A terhet a gaz­daság szívesen vállalja. Somogyi József személyzeti vezető Alsópéli Állami Gazdaság Völgységi hírcsokor Pedagógiai gondok. A területén működő általános iskolák helyze­tét, munkáját tárgyalta legutóbbi ülésén Mőcsény község közös ta­nácsa. Mértéken túl, nagy a szét­tagoltság: A mórágy! körzeti ál­talános iskolához tartoznak a bá- taapáti, Bonyhádhoz a mőcsényi, zsibriki, grábóci fiókiskolák. Ez annyit jelent, hogy ezekben a te­lepülésekben csak alsótagozatosok tanulnak, zömében összevont osz­tályokban. Nagy gond, a rendelkezésre álló anyagi alapok Igazságos elosztá­sa: felszerelést, bútort, szemlél­tetőeszközöket, épületfelújítást, tornatermet kérnek, szinte minde­nütt. Nem könnyű az oktató-ne­velő munka irányítása, összefogá­sa ezen a területen. Egyre inkább jelentkezik a ne­velőhiány is. Ez a mórágyi isko­lát érinti a legérzékenyebben. Itt évek óta körzeti iskola működik, osztott osztályokkal. Most osztá­lyokat kellett összevonni, inkább összezsúfolni, mert nincs elég ne­velő, s közülük is néhányan ké­pesítés nélkül tanítanak. Pedagógusaink Ilyen körülmé­nyek között végzik napi nevelő munkájukat, és igyekeznek ele­get tenni a társadalmi elvárások­nak is. A helyi tanács jóakarata nem elég, felsőbb támogatást vár­nak. Nemzeiiségpolitikánk. Hatéves szünet után rendezték meg Mó­rágyon ismét, a nagy sikerű né­met nemzetiségi barátsági estet. Az ünnepi aktushoz í>0 kötet né­met nyelvű könyv ajándékozása is hozzátartozott. A könyveket a Ma- gvarországi Németek Demokra­tikus Szövetsége adományozta. A mintegy 60 német ajkú családot, és a környékről ősszesereglett ven­dégeket a pilisvörösvári német nemzetiségi kultúrcsoport színvo­nalas táncai szórakoztatták. Lovák András-u.. Mórágy Szolgáltatási ellátottság a dombóvári járásban Van tennivalónk. Mivel szö­vetkezetünk alaptevékenysége nem csupán a lakossági szol­gáltatás, igy a jelenlegi adózási rendszer szolgáltatásfejleszté­sünket ösztönzi. Az adókedvez­ményt három formában hasz­nosíthatjuk: eszközlekötési já­rulék után, az úgynevezett F. nyereség arányos adómentessé­ge után és a bérfejlesztési kedvezmény után. Az idei első félévben, a szolgáltatási tevé­kenység az összforgalom 0,1 százalékát tette ki. A szolgál­tatás után kapott adókedvez­mény összesen 5 ezer forint. Kölcsönzőboltunk Dombóvá­ron működik, a járás 7 közsé­gében szakboltok oldják meg a gondot. Kölcsönzési tárgyain­kat máris bővítettük: így hűtő­gépek, ‘ írógépek, villanyfur- dancs, elektromos hegesztő av- parát. gyermekkocsik és kerék­párok kerültek a készletbe. Be­szerezzük a parkettcsiszoló gé­pet. fSzolgáitatóházunkban önálló üveges részleg működik. Meg­oldott a koszorúkötés, szalag- írással. Áruházainkban díjta­lan a ruha méretre igazítása, kötöttáruboltunkban harisnya- s zemfelszedést vállalunk. 28 egységünkben végzünk díjtalan kávéőrlést. Bonyolító szolgál­tatást a Vasipari Ktsz-nek vég­zünk, községeinkből össze­gyűjtjük a javításra váró tv- ket, rádiót, egyéb kisgépeket. Dombóváron a Patyolattal kö­zös üzemeltetésű felvevőhe­lyünk van. Kurdon megvásá­roltuk az ÁFOR benzinkútját. Gáz házhoz szállítását a járás területén végezzük. Csak Lá- páfőre-, Várongra és Kek-a nem szállítunk ki gáz1 *' !val, mivél nem ren ' mini­gázcseretelep*■ ’ 'leban házhoz f. 1njat. flOT<Íókölc.>j ' .megoldott gázolajszolgáltatásunkat fékezi, hogy 200 literes hordót besze­rezni nehéz. Bevezettük, a kívánságra tör­ténő szakszerű bútorcsomago­lást és a gépkoésira történő felrakását. Egyéb árucikkek bérfuvarozását is vállaljuk. II- latszerboltunkban átvesszük a szemüvegrecepteket. Gépkocsi­javító részlegünk a lakosság személygépkocsijainak javítá­sát is végzi. Bertus Ferenc ig. elnök Dombóvár, áfész Müszergyári híradás Legutóbbi párttaggyűlésükön a műszergyár kommunistáival Kretovics József, a gyár fő­könyvelője ismertette a válla­lat háromnegyedéves eredmé­nyeit: augusztus 30-ig a nye­reség 5,3 százalékkal haladta meg a tervezettet, az éves ter­vet ez ideig 70,4 százalékra teljesítették. összehasonlítást tett az 1970—71. évi profilok között, mivel a nyereség nö­vekedéséhez hozzájárult, hogy a termelés összetétele is vál­tozott. • Kádár János elvtárs műszer­gyári látogatása óta is kedves vendégek keresték fel üze­münket: a Pártfőiskola Filozó­fiai Tanszéke látogatta meg a gyár szerelőszalagjait, majd a járási pártbizottság titkárait, és végül a komlói Béta-akna vezetőit, küldöttségét fogadta a kollektíva. A hatalmas bá­nyagépekhez szokott emberek fő!'ént gyártott műszereink pa­rányi méreteit csodálták, ér­deklődéssel figyelték a műsze­rei összeszerelését is. Hazafi József E.S.Gardner novellájából rajzolta Schubert Páter Reeepire rendelt remekek A magyar szakács művészet története nemcsak a szakma hivatásos mestereinek nevét őrzi, hanem megörökíti szá­mos ínyenc ételkreációjának történetét is. Ismert ma is a Gundel-palacsinta, Gundel- saláta, a Gundel-módra készült borjú-borda, sertésto- kány, vagy éppen a Zserbó­szelet és a Gerbaud cég előd­jének nevéből fogalommá lett kugler. Nem kevésbé ismert azon­ban az Ujházi-tyúkleves, a Székely káposzta, a/agy a Dobos-torta sem. Újházi Ede azonban nem szakács, hanem színművész. Székely József levéltáros és költő, Dobos C. József pedig belvárosi cse­megeüzlet tulajdonosa volt. Az Újházi-leves története közismert. A Mester a hírne­ves ligeti vendéglősnél, Wam- peticsnél rendelte meg ezt a saját gusztusa szerint elkép­zelt ételt, amely azóta sem került le az étlapokról. Békés István anekdotagvűjtemé- nye közli is a receptet: „Az Ujházi-fröcesről ma már nem is tudjuk pontosan, milyen arányban kevert pezsgőfröccs lehetett, de az Ujházi-tyúk- húslevcs receptje fennmaradt az utókor számára. Egy fo­gásban összetömörített komp­lett ebéd ez, mert ha sza­bályszerűen készül, akkor van benne mellehúsán, combján, szárnyán kívül cslrkeaprólck, kakastaréj, máj, zúza, metélt tészta, tojás, paradicsom, zel­ler, zöldborsó — ha ugyan valamit még ki nem felej­tettünk.” A fentiekhez csak annyit, hogy az Ujházi-fröccs mibenlétét most nyomozzák az ételtörténészek, mert azt állítólag Tábori Kornél—Szo- maházy István: A mester cí­mű könyve őrzi. A Könyvből azonban "kegyetlen példányt sem sikerült eddig a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipa­ri Múzeumnak fellelni. Kevésbé ismert a székely­káposzta múltja: ízeit élvez­ve legtöbben székely Káposz­tának. vagyis erdélyi erede­tű ételnek képzelik. Gundel Imre, a fentebb említett mú­zeum vendéglátó részletének múzeológusa. a neves ven­déglősdinasztia sarja mást mond: — Az ételt eredetileg Szé­kely József készíttette először a múlt század első felében, valószínűleg a Zenélő óra ne­vű egykori belvárosi vendég­lőben. Nem volt már kedvére való étel a konyhán, vagy — egy másik variáció - szerint macskajajos állapotban vala­mi savanykás-zsíros étket kí­vánt — s ezért összevegyíttet- te a savanyúkáposzta főzelé­ket a sertéspörkölttel. A kitű­nő ételt később nyakonlöty- tyintették egy kis tejföllel is. s egy időben a disznó mellé marha- és birkahúst is kever­tek. Az új étel egyes ieljegy- zések szerint Petőfinek is na­gyon ízlett, s ő nevezte el az új kedvencet székely káposz­tának. Magyar Elek es Rexa Dezső vitáznak a székelyká­poszta születési helye körül: lehetséges ugyanis, hogy az új ételt először az ugyancsak belvárosi Aranysas, vagy a Kis Pipa étteremben főzette Székely. A dobostortáról Gundel Im­re elmondja, hogy az Dobos C. József szakácskönyvében bukkan fel először. Ez a Kecs­keméti utcai csemegekereske­dő „mellékfoglalkozásként” vállalta családi rendezvények, fogadások ellátását ételekkel, sőt, a terítékhez szükséges tá­lakkal. abroszokkal, evőesz­közökkel is. A vendéglátáshoz való vonzódását mutatja az általa írt és a Dobos-féle tor­ta recentjét tartalmazó sza­kácskönyv is.

Next

/
Thumbnails
Contents