Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

Az első fénykép elszigetelt atomokról Bármilyen nézeteket is valljanak az atomról a leg­újabb tudományos elméletek, annyi biztos, hogy az atom, mint az anyag önálló egysége létezik. Tanúsítja ezt az a íénykép, melyet Hatsujiro Hashimoto, a kyotói egyetem munkatársa készített. A fény kép hagyományos elektronmik­roszkóp segítségével készült: tórium- és urániumatomokat ábrázol. Hashimoto olyan eljárással dolgozott, melynél az elektronnyaláb nem szerepel a képen, így a kontrasztok élesebbek. A kísérlethez tóriumnitrátot és uranilacetátot reaa-áltatott benzoltrikarboxils avval, grafitkristályok jelen­létében. Az uránium- és a tóriumatomok 10 angströmnyi távolságra helyezkedve el egymástól láncokat alkotnak. Ezt bizonyította a fénykép is, melyen az elszigetelt atomokat ábrázoló fényes pontok elhely e-kedése és intenzitása ponto­san megfelel az elméleti mo delinek. Dosztojevszkij müvei 21 nyelven... Az első 2 kötetes Doszto- jevszkij-válogatás 1860-ban ke­rült ki a nyomdából, amikor az író hosszas száműzetés és katonáskodás után visszatért Pétervárra, 1870-ben új gyűj­teményes kiadás készült írásai­ból, ezúttal 4 kötetben, s itt publikálták először a Bűn és bűnhődést. A következő, 14 kö­tetes kiadást Dosztojevszkij halála után felesége rendezte sajtó alá 1883-ban, s ebben már szerepelt a Karamazov testvérek című regény is. Dosztojevszkij műveinek szovjet kiadásai és az író élet­művét elemző könyvek, mono­gráfiák tekintélyes könyvtárat tesznek ki, annál is inkább, mert nemcsak oroszul és a Szovjetunió más népeinek nyelvén, hanem idegen nyel­veken is megjelentek ezek a kiadványok. 1971. január 1-i adatok sze­rint Dosztojevszkij műveit 252 alkalommal adták ki Í9Ü. óta a Szovjetunió népeinek 21 nyelvén, összesen 15 millió 700 ezer példányban. Etek zöme természetesen az eredeti nyel­ven jelent meg, az orosz nyel­vű kiadások száma 168, össz- példányszáma pedig 14 millió 469 ezer. A Szovjetunió más népeinek nyelvén 67-szer je­lentették meg írásait 926 ezer, idegen nyelveken pedig 17 al­kalommal, összesen 305 ezer példányban. Érdekes képet mutat példá­ul a Bűn és bűnhődés kiadá­sainak statisztikája. Ez a re­gény a Szovjetunióban 42 ki­adást ért meg eddig 9 nyelven, 2 millió 946 ezer példányban. , Az újabb 10 kötetes gyűjte­ményes kiadás 1955—58. között került ki a nyomdából 300 ezer példányban, olyan kiváló iro­dalomtörténészek szerkesztésé­ben, mint Leonyid Grosszman, Arkagyij Dolinyin, Vlagyimir Jermilov, Valerij Kirpotyin. Ehhez a kiadáshoz járult Dosz­tojevszkij életrajza (adatok, dokumentumok) és történelmi­irodalmi bibliográfiai jegyze­tek. Rendkívül jelentős az az 1963-ban megjelent, minden korábbinál teljesebb bibliográ­fia, amely Dosztojevszkij mű­veit és az íróról szóló publiká­ciókat foglalja össze. Ez a bibliográfiai összeállí­tás arra vall, hogy Doszto­jevszkij életműve Oroszország legkiválóbb elméire hatott: forradalmárokra és publicis­tákra, írókra és tudósokra, művészekre és muzsikusokra, rendezőkre és színészekre. Irt Dosztojevszkijről Lenin és Plehanov, Gorkij és Luna- csarszkij. Jelenleg a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia kiadójának, a Naukának a leningrádi részle­ge dolgozik egy akadémiai ki­adás előkészítésén. Az előké­szítés alatt álló 30 kötet ma­gában foglalja majd Doszto­jevszkij minden írását, bele­értve a töredékeket, a művek vagy részletek különböző va­riánsait, gazdag levelezését és egyéb dokumentumait. GERMAN DRJUBIN Úszó fúrótornyok a tengeren Dosztojevszkij műveinek már első szovjet publikációi is ma­gas kiadói kultúráról és a saj­tó alá rendezés igényességéről tanúskodnak. 1918-ban például Leonyid Grosszman irodalom- történész két új kötettel bő­vítette az író összegyűjtött mű­veinek addigi 22 kötetét, s ezekben Dosztojevszkij „elfe­ledett és ismeretlen írásait’• adta közre. 1926. és 1930. között adták ki 10 kötetben Dosztojevszkij ösz- szes műveit, 2 kötetben meg­jelent az író teljes naplója és egy kötetbe gyűjtötték össze az 1845. és 1879. között írott cik­keit. Húsz éyvel ezelőtt a világ még nem ismert tengeri kő­olaj-kitermelő létesítményeket. Akkoriban még nem rendel­keztek az építéshez szükséges mechanizmusokkal és szerke­zetekkel. Ma már egy hatalmas szovjet város „áll” a tenge­ren, ez a város a világ eddig egyetlen tengerre épült ipari létesítménye. A kutatások során jelentős kőolaj-készleteket derítettek fel a Kaspi-tenger alatt. A Gipromornyeft nevű bakui ku­tató. és tervezőintézet elkészí­tette a tengeri fúrásokhoz és a víz alatti kőolaj-kitermeléshez szükséges terveket és hidro­technikai építményeket, ezek­nek alapján folytatják a kü­lönféle tenger alatti bázisok, cölöputak és cölöpökre épült munkaterek tervezését és szerelését. 6000 MÉTER MÉLYSÉG A tengeri kőolajkutatók szá. mára több sorozat úszó fúró­berendezést dolgoztak ki. Az első a 600 méteres mélységben végzendő fúrások kivitelezésé­re készült; egy másik fúróbe­rendezéssel szerkezetelemző munkát végeznek 1800 méte­res víz mélységében. A leg­nagyobb berendezés, amely több vállalat együttműködésé­vel jött létre, olyan úszó fúró­készülék, amely 6000 méter mélységben is használható. A tengeri cölöpépítmények ter­vezése ,és felépítése során a tenger építészei egyre gyak­rabban alkalmaznak vasbetont, amelv csökkenti az építési ha­táridőket. A korrózióálló vas­beton élettartama is sokkal hosszabb az eddig használt anyagokénál. A part menti vizekben és a nyílt tengeren létesített kő­olajipari berendezések homok­ból és kavicsból kiképzett alapra épülnek. Az első ilyen kitermelőhely Baku mellett kezdte meg működését. A tengerfenék kiaknázása Azerbajdzsánban is folyik: a tengeri olajbányászok összesen mintegy 2 millió méternyi fú­rást végeznek el. A fúrótor­nyok már a tengerfenék mé­lyebb rétegeibe hatoltak be és ezért itt különleges úszó fúró- berendezéseket kellett szer­keszteni. Az első berendezések, a Hazar és az Apseron már több mint 20 kutat fúrtak. A Kaspi-tengeren vízmélységi re­kordot értek el, 50 méteres fe­nékréteg alól hozták felszínre az olajat. Az úszó fúróberendezések igen gazdaságosak. Az előké­szítő munka — az alapok fel­építése a tengeren és a fúró­tornyok felszerelése — hat hó­napig tart. A fúróberendezés a helyszínre érkezés után néhány nappal már munkára kész. CÖLÖPÖKRE ÉPÜLT OLAJVÁROS A tervezők már dolgoznak a Kaspi-tengerről elnevezett, új és az eddigieknél is nagyobb úszó fúróberendezéseken. Ezek a tengerfenék talajának 60 mé­ter mélységére tudnak lehatol­ni. Az első fúróberendezés 1973-ra készül el. Ezután olyan új típusú, félig merülő alapozá­sú úszó fúróberendezéseket gyártanak, amelyekkel a ter­vek szerint a víz alatti fenék­réteg 200 méteres mélységéből hozhatják fel az olajat. A vízréteg alatti lelőhelyek kiaknázása nem az egyetlen mód az olajtermelés fokozásá­ra a Kaspi-tengeren. A tengeri olajbányászatban újabban el­terjedt a kutak egyenkénti üzemeltetése, ami lehetővé teszi az eddiginél mélyebb ré­tegek feltárását is. Nyevtjanije Kamnyiban a cölöpökre épült kaspi-tengeri olajvárosban pél­dául 100 fúrókúttal tértek át erre a módszerre és az ered­mény még a várt termelést is meghaladta: egyharmaddal több olajat hoztak felszínre, mint az új rendszer bevezetése előtt. A megtakarítás 10 mii. lió rubel. Az egyenkénti üze­meltetés lehetővé teszi például két olajréteg egyidejű kiak­názását és ezzel másfélszeresen csökkentik a tengeri olajlelő­helyek kitermelésének időtar­tamát. (BUD APRESS —APN) XI. századbeli labirintus Szenzációs leletre bukkantak a lengyelországi Mogilno régészei: az egykori bencés kolostor-komplexum területén megtalálták egy XI. századból származó, labiri .tus-szerű épü­let jó állapotban levő romjait, amelyekről eddig sem írásos nyomokból, sem a szájhagyományokból nem tudtak. Megállapították, hogy a három méter mélységben feltárt, függőlegesen elhelyezeti falak különböző történeti korsza­kokból származnak és különféle építészeti stílust képvisel­nek _ kezdve a román kor elöttin, folytatva a románon át, egészen a gátig és barokkig. A szakemberek véleménye sze­rint a kivételesen érdekes és értékes lelet korának magas ní­vójú építészetéről tesz tanúságot. (Budapress—Interpress)

Next

/
Thumbnails
Contents