Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
Az első fénykép elszigetelt atomokról Bármilyen nézeteket is valljanak az atomról a legújabb tudományos elméletek, annyi biztos, hogy az atom, mint az anyag önálló egysége létezik. Tanúsítja ezt az a íénykép, melyet Hatsujiro Hashimoto, a kyotói egyetem munkatársa készített. A fény kép hagyományos elektronmikroszkóp segítségével készült: tórium- és urániumatomokat ábrázol. Hashimoto olyan eljárással dolgozott, melynél az elektronnyaláb nem szerepel a képen, így a kontrasztok élesebbek. A kísérlethez tóriumnitrátot és uranilacetátot reaa-áltatott benzoltrikarboxils avval, grafitkristályok jelenlétében. Az uránium- és a tóriumatomok 10 angströmnyi távolságra helyezkedve el egymástól láncokat alkotnak. Ezt bizonyította a fénykép is, melyen az elszigetelt atomokat ábrázoló fényes pontok elhely e-kedése és intenzitása pontosan megfelel az elméleti mo delinek. Dosztojevszkij müvei 21 nyelven... Az első 2 kötetes Doszto- jevszkij-válogatás 1860-ban került ki a nyomdából, amikor az író hosszas száműzetés és katonáskodás után visszatért Pétervárra, 1870-ben új gyűjteményes kiadás készült írásaiból, ezúttal 4 kötetben, s itt publikálták először a Bűn és bűnhődést. A következő, 14 kötetes kiadást Dosztojevszkij halála után felesége rendezte sajtó alá 1883-ban, s ebben már szerepelt a Karamazov testvérek című regény is. Dosztojevszkij műveinek szovjet kiadásai és az író életművét elemző könyvek, monográfiák tekintélyes könyvtárat tesznek ki, annál is inkább, mert nemcsak oroszul és a Szovjetunió más népeinek nyelvén, hanem idegen nyelveken is megjelentek ezek a kiadványok. 1971. január 1-i adatok szerint Dosztojevszkij műveit 252 alkalommal adták ki Í9Ü. óta a Szovjetunió népeinek 21 nyelvén, összesen 15 millió 700 ezer példányban. Etek zöme természetesen az eredeti nyelven jelent meg, az orosz nyelvű kiadások száma 168, össz- példányszáma pedig 14 millió 469 ezer. A Szovjetunió más népeinek nyelvén 67-szer jelentették meg írásait 926 ezer, idegen nyelveken pedig 17 alkalommal, összesen 305 ezer példányban. Érdekes képet mutat például a Bűn és bűnhődés kiadásainak statisztikája. Ez a regény a Szovjetunióban 42 kiadást ért meg eddig 9 nyelven, 2 millió 946 ezer példányban. , Az újabb 10 kötetes gyűjteményes kiadás 1955—58. között került ki a nyomdából 300 ezer példányban, olyan kiváló irodalomtörténészek szerkesztésében, mint Leonyid Grosszman, Arkagyij Dolinyin, Vlagyimir Jermilov, Valerij Kirpotyin. Ehhez a kiadáshoz járult Dosztojevszkij életrajza (adatok, dokumentumok) és történelmiirodalmi bibliográfiai jegyzetek. Rendkívül jelentős az az 1963-ban megjelent, minden korábbinál teljesebb bibliográfia, amely Dosztojevszkij műveit és az íróról szóló publikációkat foglalja össze. Ez a bibliográfiai összeállítás arra vall, hogy Dosztojevszkij életműve Oroszország legkiválóbb elméire hatott: forradalmárokra és publicistákra, írókra és tudósokra, művészekre és muzsikusokra, rendezőkre és színészekre. Irt Dosztojevszkijről Lenin és Plehanov, Gorkij és Luna- csarszkij. Jelenleg a Szovjet Tudományos Akadémia kiadójának, a Naukának a leningrádi részlege dolgozik egy akadémiai kiadás előkészítésén. Az előkészítés alatt álló 30 kötet magában foglalja majd Dosztojevszkij minden írását, beleértve a töredékeket, a művek vagy részletek különböző variánsait, gazdag levelezését és egyéb dokumentumait. GERMAN DRJUBIN Úszó fúrótornyok a tengeren Dosztojevszkij műveinek már első szovjet publikációi is magas kiadói kultúráról és a sajtó alá rendezés igényességéről tanúskodnak. 1918-ban például Leonyid Grosszman irodalom- történész két új kötettel bővítette az író összegyűjtött műveinek addigi 22 kötetét, s ezekben Dosztojevszkij „elfeledett és ismeretlen írásait’• adta közre. 1926. és 1930. között adták ki 10 kötetben Dosztojevszkij ösz- szes műveit, 2 kötetben megjelent az író teljes naplója és egy kötetbe gyűjtötték össze az 1845. és 1879. között írott cikkeit. Húsz éyvel ezelőtt a világ még nem ismert tengeri kőolaj-kitermelő létesítményeket. Akkoriban még nem rendelkeztek az építéshez szükséges mechanizmusokkal és szerkezetekkel. Ma már egy hatalmas szovjet város „áll” a tengeren, ez a város a világ eddig egyetlen tengerre épült ipari létesítménye. A kutatások során jelentős kőolaj-készleteket derítettek fel a Kaspi-tenger alatt. A Gipromornyeft nevű bakui kutató. és tervezőintézet elkészítette a tengeri fúrásokhoz és a víz alatti kőolaj-kitermeléshez szükséges terveket és hidrotechnikai építményeket, ezeknek alapján folytatják a különféle tenger alatti bázisok, cölöputak és cölöpökre épült munkaterek tervezését és szerelését. 6000 MÉTER MÉLYSÉG A tengeri kőolajkutatók szá. mára több sorozat úszó fúróberendezést dolgoztak ki. Az első a 600 méteres mélységben végzendő fúrások kivitelezésére készült; egy másik fúróberendezéssel szerkezetelemző munkát végeznek 1800 méteres víz mélységében. A legnagyobb berendezés, amely több vállalat együttműködésével jött létre, olyan úszó fúrókészülék, amely 6000 méter mélységben is használható. A tengeri cölöpépítmények tervezése ,és felépítése során a tenger építészei egyre gyakrabban alkalmaznak vasbetont, amelv csökkenti az építési határidőket. A korrózióálló vasbeton élettartama is sokkal hosszabb az eddig használt anyagokénál. A part menti vizekben és a nyílt tengeren létesített kőolajipari berendezések homokból és kavicsból kiképzett alapra épülnek. Az első ilyen kitermelőhely Baku mellett kezdte meg működését. A tengerfenék kiaknázása Azerbajdzsánban is folyik: a tengeri olajbányászok összesen mintegy 2 millió méternyi fúrást végeznek el. A fúrótornyok már a tengerfenék mélyebb rétegeibe hatoltak be és ezért itt különleges úszó fúró- berendezéseket kellett szerkeszteni. Az első berendezések, a Hazar és az Apseron már több mint 20 kutat fúrtak. A Kaspi-tengeren vízmélységi rekordot értek el, 50 méteres fenékréteg alól hozták felszínre az olajat. Az úszó fúróberendezések igen gazdaságosak. Az előkészítő munka — az alapok felépítése a tengeren és a fúrótornyok felszerelése — hat hónapig tart. A fúróberendezés a helyszínre érkezés után néhány nappal már munkára kész. CÖLÖPÖKRE ÉPÜLT OLAJVÁROS A tervezők már dolgoznak a Kaspi-tengerről elnevezett, új és az eddigieknél is nagyobb úszó fúróberendezéseken. Ezek a tengerfenék talajának 60 méter mélységére tudnak lehatolni. Az első fúróberendezés 1973-ra készül el. Ezután olyan új típusú, félig merülő alapozású úszó fúróberendezéseket gyártanak, amelyekkel a tervek szerint a víz alatti fenékréteg 200 méteres mélységéből hozhatják fel az olajat. A vízréteg alatti lelőhelyek kiaknázása nem az egyetlen mód az olajtermelés fokozására a Kaspi-tengeren. A tengeri olajbányászatban újabban elterjedt a kutak egyenkénti üzemeltetése, ami lehetővé teszi az eddiginél mélyebb rétegek feltárását is. Nyevtjanije Kamnyiban a cölöpökre épült kaspi-tengeri olajvárosban például 100 fúrókúttal tértek át erre a módszerre és az eredmény még a várt termelést is meghaladta: egyharmaddal több olajat hoztak felszínre, mint az új rendszer bevezetése előtt. A megtakarítás 10 mii. lió rubel. Az egyenkénti üzemeltetés lehetővé teszi például két olajréteg egyidejű kiaknázását és ezzel másfélszeresen csökkentik a tengeri olajlelőhelyek kitermelésének időtartamát. (BUD APRESS —APN) XI. századbeli labirintus Szenzációs leletre bukkantak a lengyelországi Mogilno régészei: az egykori bencés kolostor-komplexum területén megtalálták egy XI. századból származó, labiri .tus-szerű épület jó állapotban levő romjait, amelyekről eddig sem írásos nyomokból, sem a szájhagyományokból nem tudtak. Megállapították, hogy a három méter mélységben feltárt, függőlegesen elhelyezeti falak különböző történeti korszakokból származnak és különféle építészeti stílust képviselnek _ kezdve a román kor elöttin, folytatva a románon át, egészen a gátig és barokkig. A szakemberek véleménye szerint a kivételesen érdekes és értékes lelet korának magas nívójú építészetéről tesz tanúságot. (Budapress—Interpress)
