Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

Veszélyes-e a daru a szekszárdi Mészáros Lázár utcában ? Üres katedrák Sok az állá», heves a jelentkező „Ki lesz a felelős?” — kez­dődik a panaszos hangú levél, melyet a Mészáros Lázár ut­ca 1113 számú ház „egyik ag­gódó lakója” írt alá. Amikor a szekszárdi Mészá­ros Lázár utcában megkezdő­dött a három új lakóház épí­tése, az illetékesek a 3 5 szá­mú — első — házat kiürítet­ték, a másodikat lebontatták, a harmadik — 11 13 — ház la­kói pedig maradtak. Tavasz- szal, a cölöpveréskor egyik la­kásban a mennyezetről lesza­kadt a vakolat, a másikban megrepedt a közfal, az ajtók leszálltak, néhány megrepedt. Jelenleg a ház és udvara fe­lett „jár-kel” a toronydaru 35 mázsás ellensúlya. „Lehet, hogy kicsit túlzók, de a lakók nap mint nap életüket kockáztat­ják. .. Mi indokolta vajon az első ház lakóinak kiköltözteté­sét, amikor a munkát nem is ott, hanem a mi oldalunkon kezdték. Lehet, hogy nem tör­ténik semmi baj, de ha még­is?” — kérdezi a levélíró. Eddig a panasz, aminek minden szava igaz. A lakások falai valóban megrepedtek, a mennyezet vakolata leomlott. (Az igazsághoz tartozik az is, hogy a megrongálódásokat az Állami Építőipari Vállalat — mivel az az épülő új házak kivitelezője — kijavította). Az is igaz, hogy a házak kilakol­tatása nem a legjobb, leglogi­Egyre gyakrabban fordul elő: ä téli hónapokban a termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok dolgozóiknak szakmai to­vábbképzést tartanak. A me­zőgazdasági szakmunkásképző intézetek a tanfolyamok meg­tartásához segítséget nyújta­nak: megadják a részletes szakirodalmi jegyzéket, a tan­folyam időtartamának megfe­lelő sűrített, vagy bővebb, részletesebb tantervét. A tan­folyamok a szakmunkásképző intézetek kebelén belül mű­ködnek, annak kihelyezett ta­gozatai. A szakmai tanfolya­mok előadói az üzemek szak­emberei. Ha a képzés szerve­zett keretek között történik, a hallgatók a tanfolyam végén vizsgát tesznek. Legtöbbször sikerrel. Annál is inkább, mert ezeknek a tanfolyamoknak az elvégzése nem kötelező, s aki végzi, nyilvánvalóan érdekli, amit hall — odafigyel. Ezeknek a tanfolyamoknak a jelentősége igen nagy. Egy­részt, mert önálló kezdemé­nyezések, másrészt a mező- gazdasági munkások hozzáér­tőbbek lesznek, munkájuk a tanfolyam elvégzése után nem csupán a mechanikus művele­tek elvégzéséből áll, hanem azt is tudják, hogy mit miért Végez­nek, milyen fajtákkal dolgoz­nak, megismerik szakmájuk legújabb eredményeit. Tágít­ják ezek a tanfolyamok a me­zőgazdasági munkások szakmai látókörét. Különös jelentőség­gel bír azokban az üzemekben, ahol a mezőgazdasági munkák specializálódtak, s egy-egy munkacsoport kizárólag egy termelési ágazatban dolgozik. A képzettebb mezőgazdasági munkások éppen a tanfolyamot életre hívó szakember munká­ját segítik, ugyanakkor az újabb szakirodalom részletes áttanulmányozása magának az előadónak is hasznára válik. Gyakran beszéltünk az el­múlt években arról: a téli hó­napokban a falusi művelődési otthonok kihasználatlanok. Né­hány lelkes kultúrotthon-vezető legnagyobb erőlködése ellenére sem alakul ki klubélet falun, vagy ha indul is, néhány hetes, hónapos működés után meg­szűnik. Nincs rá igényük az embereknek, nem az ilyen jel­legű tá-----életre van szüksé­g ük, a társaságát mindenki kusabb sorrendben történt, s nem túlzás a lakók félelméről beszélni akkor, amikor laká­suk felett óránként vonul el egy 35 mázsás súly. S minderről mit mondanak az illetékesek? Darvasi József, építésvezető: — A daru nem veszélyes. Be­állítottuk a forgáskapcsolót, a gém meg sem közelíti a lakó­házat. Csak az ellensúly megy át felette. Ennek ellenére mi kértük, hogy az építkezés, sőt a cölöpözés megkezdése előtt ürítsék ki ezt az épületet is. De a városnak nincs lakása. Hova költöztessék az embere­ket? Azt nem tudom, hogy mi lesz a jövő héten, ha beindul az éjszakai műszak. Akkor a zajtól még egy perc nyugal­muk sem lesz a lakóknak.. . Ha pedig a következő Utinor- rendszerű házat kezdjük épí­teni, a számítások szerint a gém (teherrel együtt) hét mé­terre lesz a háztól. (Az ellensúly öt darab 7 mázsás vasbeton oszlop. A da­rura fémkarokkal van felerő­sítve. Biztosítékként két fém­kötéllel átkötve, rögzítve. A franciák — a daru gyártói biztosíték nélkül dolgoznak.) Dr. Nedók Pál, Szekszárd város tanácsának elnökhelyet­tese: — A szakemberek így állapodtak meg. A szakértői vélemények is alátámasztot­ták a döntést. maga alakítja, maga választja. A szakmai alapfokú képzettsé­get nyújtó és továbbképző tan­folyamok sikere azt láttatja: a falusi népművelés új, haszno­sabb, eredményesebb formája van kialakulóban. 1971. július 1-én életbe lé­pett a munkaügyi miniszter és a közlekedés, és postaügyí miniszter együttes rendelete a gépkocsivezetők munkafeltéte­leinek és munkabérének (mun­kadíjának) megállapításáról. Három hónap telt el ázóta, va­jon milyen tapasztalatok szü­lettek, mi az érdekeltek, a gép- járművezetők véleménye, ho­gyan módosult a „boríték” tar­talma? A 11. sz Volán Válla­lat szekszárdi igazgatóságán próbáltunk válaszokat kapni. — Jönne inkább fizetési na­pon — jegyezte meg a pénztá­rosnő —, bár a nyomdafesték úgysem tűrné el a véleménye­ket. — Ha nem a nyár végén hozzák a rendeletet, inkább el­mentem volna traktorosnak, jobban megfizették volna a több mint tízéves gyakorlato­mat — kesergett egy autó­buszvezető. — Ki érti ezt? — csattant fel társa, 300 forinttal meg­emelték az alapbéremet és 400 forinttal kevesebbet kapok, mint az előző hónapokban. Az első megnyilatkozások tehát inkább rossz hangulatot tükröznek. Vajon valóban el­képzelhető, hogy egy országos rendelet ennyire sújtsa a dol­gozókat? A vállalat munkaügyi osztályvezetőjéhez és szakszer­vezeti titkárához fordultunk kérdésünkkel. — Két dolgot kell elöljáró­ban elmondani — kaptuk a felvilágosítást. — A gépkocsi- vezetőket Magyarországon át­lagosan havi 250—290 óra kö­zött foglalkoztatják, de ebbe beletartoznak a 190-től 299 óra között dolgozók is. Átlagosan tehát igen magas a gépjármű- vezetők óraszáma, Európa szin. — Amikor az első házból kiköltöztették a lakókat, az építők kérték, hogy a harma­dikat is ürítsék ki. — Ez így igaz. De akkor már nem volt üres lakásunk. És az is igaz, hogy tettünk olyan kijelentést, amennyiben így megváltozott az építők ál­lásfoglalása, akkor legfeljebb a 160 lakásos épületben a nyolc lakás helyett csak négyet kap­nak, s az'ő lakásaikba költöz­tetjük a 1113-as számú ház lakóit. Jelenleg nem tudunk lakást biztosítani. Philipp István, a Beruházási Vállalat főmérnöke: — A da­ru nem veszélyes, de problé­ma mégis van. Ugyanis a ki­lakoltatásokról még akkor kel­lett dönteni, amikor nem vol­tak készen a tervek, és azt sem tudtuk, hogy ellensúlyos darut kapunk. A tervek nél­küli döntés helytelen volt, hi­szen akkor még nem tudhat­tuk, hogy milyen sorrendben történik maid az építkezés. De dönteni kellett, mert sürget­tek'. Amikor elkészültek a ter­vek, az első ház lakói elad­ták régi bútoraikat, szóval felkészültek a költözködésre. Akkor már nem lehetett visz- szacsinálni semmit. Hiába jött az építőipar, hogy a har­madik házat is ki kellene ürí­teni. .. — Végül is mi okozta a problémát,? — Az, hogy ötletszerűen nem szabad építkezni. Ha most kellene dönteni, akkor biztosan másként lenne min­den. Darvasi József, Philipp Ist­ván véleménye szerint a ..da­ru nem veszélyes”. Ellenben a darun nagy tábla hívig fel a figyelmet: „Munka közben a daru hatósugarában tartózkod­ni szigorúan TILOS!” És lakni kötelező? — vhm — te valamennyi országában en­nél kevesebb időt töltenek munkában. A jelen zsúfolt köz­lekedési viszonyai között hosz- szú távon a gépkocsivezetők idegi megterhelése, igénybevé­tele károsodást idéz eíő, amely­nek következményeként kocká­iba teszik a személy, és áru­biztonságot. A bérezésüket igen sok — gyakran tőlük tel­jesen független — tényező be­folyásolja, mint például az idő­járás, mezőgazdaságban a ter­méshozam alakulása stb. Ve­zetés, készültség, tartalék, ok­tatás, alap, kiállás, átalány, éjszakai pótlék, kaluuzi pótlék, kilométer-prémium és még szá­mos egyéb összetevője van an­nak, melynek összegét végered­ményben fizetéskor kézhez kapják. 'Sajnos elég például egy vízpumpa-csere ahhoz, hogy akár hat órát is kiessen valaki a. munkából, ezt az időt azonban „díjazni” nem tudjuk. — Célul tűzték ki a túlmun­kaidő-csökkentést. A példák azonban azt bizonyítják — és ez így is tűnik logikusnak — hogy minél kevesebb órát dol­gozik a gépkocsivezető, annál kevesebb pénzt kap. Azzal te­hát, ha csökkentik a. dolgozók munkaóráit, nem CSökkentik-e a kereseti lehetőségeket is? — Január 1-én. kezdték meg a túlmunkaidő módszeres fel­számolását. A folyamat igen bonyolult, és egy ideig elkép­zelhető, hogy az intézkedések sújtják a régebben magas óra­számmal rendelkezett dolgozó­inkat. Az a célunk, hogv vál­lalati szinten elérjük a 210 óra havi munkaidőt. A túlmunká­dé csökken 43ét keresetcsök­kenés nélkül, sőt, a bérszín­vonal növelésével kivár­juk végrehajtani. Bevezetjük a visszatérítési rendszert, akik Sok szó esik mostanában a végzős fiatalok elhelyezkedé­séről, az ifjúsági törvény is külön szakaszokban foglalko­zik a munkavállalásukkal, a társadalom különböző tevé­kenységi köreibe történő be­illeszkedésükkel. Érdemes például betekinte­ni a Művelődésügyi Miniszté­rium összesítésébe, amely a júniusi állapotoknak megfele­lően ad képet arról, hová me­hettek, és hová mentek az 1970—71-es tanévben végzett fiatal szakemberek. Az idén 11 400 kezdő szakember lépett az önálló élet útjára. Közülük 2200-an már korábban szerző­dést kötöttek gyárakkal, intéz menyekkel, s most mint volt ösztöndíjasok létesítettek munkaviszonyt. A fennmaradó több, mint 9000 fiatal pályá­zattal vagy másként vállalha­tott állást. Számukra az üze­mek 15 800 helyet hirdettek meg, tehát a kínálat a keres­letnél jóval nagyobb volt. A gondok érzékeltetésére elegendő egyetlen szakterüle­tet alaposabban szemügyre venni: A pedagógusképző fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatán 2877 hallgató végzett, s leszámítva a társa­dalmi ösztöndíjasokat, több, mint 2600-art nyújthattak be pályázatot. Részükre a taná­csok, illetve oktatási intézmé­nyek 3670 álláshelyet hirdet­tek meg. Az óvodai hálózat nagyará­nyú fejlesztése is mind több képzett óvónőt igényel. A ta­nulmányaikat befejezett óvó­nők számához képest kétsze­res volt a felkínált állások szá­ma, s a létszámhoz viszonyít­va ugyancsak több munkahely állt a frissen végzett általá­nos iskolai tanárok, tanítók rendelkezésére. Kedvezően tehát kevesebb óraszámot dol­goznak, azok is megkapják a régebbi óraszámnak megfelelő fizetésüket, erre állami támo­gatást kaptunk. Ha összeha­sonlítjuk az elmúlt év és az idei év első háromnegyed évét, akkor megállapíthatjuk, hogy az óraszám csökkenésével nem csökken a bér. Nem egy-egy hónapot, hanem hónapokat, ne. gyed-, vagy féléveket kell ala­pul venni, hiszen a havi kere­setek nem állandóak, állandó hullámzó mozgásban vannak. Bérezési rendszerünknek az a lényege, hogy a kilométer szor­zószám a 210 óra közeiében ma­gasabb. mint jóval a 210 óra felett. Ez ösztönzőleg hat, hogy ne igyekezzen a dolgozó maga­sabb óraszámot elérni, hiszen ugyanannyi pénzt kap keve­sebb óraszám esetén is. A júli­us 1-én életbe lépett alapbér- emelés egyik lépcsője a végle­ges bérmegoldásnak. Vállala­tunknál körülbelül havi 90 ezer forint alapbéremelés történt. — Személyenként hogyan oldják meg a mégiscsak bekö­vetkezett bércsökkenést? — Egyéni figyelőlapokat ve­zetünk, amelyeken pontosan fel vannak tüntetve a gépjár­művezetők tavalyi és idei óra­számai és fizetései. A bérren­dezés következő léocsőjében személyenként fogjuk megha­tározni, hogy a régebbi óra­számnak megfelelő kereset el­érése érdekében kinek meny­nyivel kell kiegészíteni fizeté­sét. Ekkor fogjuk elérni, hogy csökkentett munkaidővel álta­lában változatlanul ‘ maradja­nak az eddigi fizetések. Az esetleges bárkiesések egyéni visszatérítése november hónpn- Ivm kerül első ízben kifizetés­re. RÓZSA GYÖRGY alakult a tudományegyete­mekről kikerülő középiskolai tanárok elhelyezkedési lehető­sége is. Mintegy 62 százalé­kuknak középiskolai állást kí­náltak, emellett igen sokan osztott felsőtagozatú általános iskolai státuszok között válo­gathattak. Válogattak is lehetőségeik­nek megfelelően. A miniszté­riumi kimutatás szerint csupán az általános iskolai tanárok és az óvónők túlnyomó része élt pályázati lehetőségével. Ugyanakkor feltűnően magas — 50 százalékos — azoknak a középiskolai tanerőknek a száma, akik nem pályáztak oktatási intézményekhez. Ezért sok vidéki középiskolában, sőt bizonyos szakokon néhány fő­városi középiskolában is, ma­radt betöltetlenül állás. Az ember értetlenül szem­léli a jelenséget, különösen annak tudatában, hogy idén, eddig soha nem tapasztalt gonddal, törődéssel várták szinte országszerte a fiatal ok­tatókat. Már-már közhely ar­ról beszélni, hogy jelentősen emelték a pedagógusok jöve­delmét, említsük hát meg, hogy ez évben sok tanács sa­ját hatáskörében is intézkedé­seket tett a pályakezdő peda­gógusok élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Két­százötven szolgálati lakást ajánlottak fel, emellett mint­egy háromszáz szolgálati szo­bát, valamint 450 albérleti le­hetőséget biztosítottak. Mind­ezeken túl a pályázati kiírá­sokban a tanácsok és intézmé­nyek egyéb szociális juttatá­sokat is rögzítettek: a többi között jónéhány helyen bizto­sították olcsóbb illetményföl­dek kiadását. A jelek szerint mindez kevésnek bizonyult. Mi a magyarázata, miről van szó? Arról-e, hogy az első tanévben még hivatástudattól duzzadó fiatalok az államvizs­gákig kiábrándulnak válasz­tott hivatásukból? Sok-sok Összetevője van a dolognak — de nem ez a le­morzsolódás legerősebb oka. Az ok: a gyárak, vállalatok, intézmények elszívó hatása. Adatok bizonyítják, hogy egyik-másik szakágazat hány fiatal pedagógust „szippantott el” az iskoláktól. Ne beszél­jünk most arról, mekkora anyagi kárt okoz az államnak mindez, hány millióba került a leendő, de végül is másutt elhelyezkedő pedagógusok ta­níttatása. Arra sem érdemes kitérni, hogy a szemrebbenés nélkül pályát cserélő fiatalok bizony sok-sok, e szakterület­re készülő társuk elől foglal­ták el az egyetemi, főiskolai helyeket, anélkül, hogy az égető pedagógushiányon eny­híteni tudtunk volna. Ellen­ben érdemes lenne mélyreha­tóbban tanulmányozni annak gazdasági és szociális hátterét, hogy az utolsó tanévüket kez­dő fiatalok már nyíltan han­goztatják, ők bizonv nem ma­radnak a pedagóguspályán. Nagyon iő lenne azt is figye­lemmel követni, hogy az ok­tatás mellett Vajon mtiven nevelőmunkát végeznek a fel­sőoktatási intézményekben? Ment nagy baj, hn népes is­kolák mindhiába várják a pe­dagógusokat, ha egyre keve­sebb szakember akad, aki a jövő nemzedékéj: felkészíti az életre. ESZTERGOMI LÁSZLÓ Népújság 5 1971. október 26. A szakmai népművelés és a falu 11. sz. Volán Vállalatnál Beszélgetés a gépkocsivezetők bérezéséről

Next

/
Thumbnails
Contents