Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-26 / 252. szám
Veszélyes-e a daru a szekszárdi Mészáros Lázár utcában ? Üres katedrák Sok az állá», heves a jelentkező „Ki lesz a felelős?” — kezdődik a panaszos hangú levél, melyet a Mészáros Lázár utca 1113 számú ház „egyik aggódó lakója” írt alá. Amikor a szekszárdi Mészáros Lázár utcában megkezdődött a három új lakóház építése, az illetékesek a 3 5 számú — első — házat kiürítették, a másodikat lebontatták, a harmadik — 11 13 — ház lakói pedig maradtak. Tavasz- szal, a cölöpveréskor egyik lakásban a mennyezetről leszakadt a vakolat, a másikban megrepedt a közfal, az ajtók leszálltak, néhány megrepedt. Jelenleg a ház és udvara felett „jár-kel” a toronydaru 35 mázsás ellensúlya. „Lehet, hogy kicsit túlzók, de a lakók nap mint nap életüket kockáztatják. .. Mi indokolta vajon az első ház lakóinak kiköltöztetését, amikor a munkát nem is ott, hanem a mi oldalunkon kezdték. Lehet, hogy nem történik semmi baj, de ha mégis?” — kérdezi a levélíró. Eddig a panasz, aminek minden szava igaz. A lakások falai valóban megrepedtek, a mennyezet vakolata leomlott. (Az igazsághoz tartozik az is, hogy a megrongálódásokat az Állami Építőipari Vállalat — mivel az az épülő új házak kivitelezője — kijavította). Az is igaz, hogy a házak kilakoltatása nem a legjobb, leglogiEgyre gyakrabban fordul elő: ä téli hónapokban a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóiknak szakmai továbbképzést tartanak. A mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek a tanfolyamok megtartásához segítséget nyújtanak: megadják a részletes szakirodalmi jegyzéket, a tanfolyam időtartamának megfelelő sűrített, vagy bővebb, részletesebb tantervét. A tanfolyamok a szakmunkásképző intézetek kebelén belül működnek, annak kihelyezett tagozatai. A szakmai tanfolyamok előadói az üzemek szakemberei. Ha a képzés szervezett keretek között történik, a hallgatók a tanfolyam végén vizsgát tesznek. Legtöbbször sikerrel. Annál is inkább, mert ezeknek a tanfolyamoknak az elvégzése nem kötelező, s aki végzi, nyilvánvalóan érdekli, amit hall — odafigyel. Ezeknek a tanfolyamoknak a jelentősége igen nagy. Egyrészt, mert önálló kezdeményezések, másrészt a mező- gazdasági munkások hozzáértőbbek lesznek, munkájuk a tanfolyam elvégzése után nem csupán a mechanikus műveletek elvégzéséből áll, hanem azt is tudják, hogy mit miért Végeznek, milyen fajtákkal dolgoznak, megismerik szakmájuk legújabb eredményeit. Tágítják ezek a tanfolyamok a mezőgazdasági munkások szakmai látókörét. Különös jelentőséggel bír azokban az üzemekben, ahol a mezőgazdasági munkák specializálódtak, s egy-egy munkacsoport kizárólag egy termelési ágazatban dolgozik. A képzettebb mezőgazdasági munkások éppen a tanfolyamot életre hívó szakember munkáját segítik, ugyanakkor az újabb szakirodalom részletes áttanulmányozása magának az előadónak is hasznára válik. Gyakran beszéltünk az elmúlt években arról: a téli hónapokban a falusi művelődési otthonok kihasználatlanok. Néhány lelkes kultúrotthon-vezető legnagyobb erőlködése ellenére sem alakul ki klubélet falun, vagy ha indul is, néhány hetes, hónapos működés után megszűnik. Nincs rá igényük az embereknek, nem az ilyen jellegű tá-----életre van szükség ük, a társaságát mindenki kusabb sorrendben történt, s nem túlzás a lakók félelméről beszélni akkor, amikor lakásuk felett óránként vonul el egy 35 mázsás súly. S minderről mit mondanak az illetékesek? Darvasi József, építésvezető: — A daru nem veszélyes. Beállítottuk a forgáskapcsolót, a gém meg sem közelíti a lakóházat. Csak az ellensúly megy át felette. Ennek ellenére mi kértük, hogy az építkezés, sőt a cölöpözés megkezdése előtt ürítsék ki ezt az épületet is. De a városnak nincs lakása. Hova költöztessék az embereket? Azt nem tudom, hogy mi lesz a jövő héten, ha beindul az éjszakai műszak. Akkor a zajtól még egy perc nyugalmuk sem lesz a lakóknak.. . Ha pedig a következő Utinor- rendszerű házat kezdjük építeni, a számítások szerint a gém (teherrel együtt) hét méterre lesz a háztól. (Az ellensúly öt darab 7 mázsás vasbeton oszlop. A darura fémkarokkal van felerősítve. Biztosítékként két fémkötéllel átkötve, rögzítve. A franciák — a daru gyártói biztosíték nélkül dolgoznak.) Dr. Nedók Pál, Szekszárd város tanácsának elnökhelyettese: — A szakemberek így állapodtak meg. A szakértői vélemények is alátámasztották a döntést. maga alakítja, maga választja. A szakmai alapfokú képzettséget nyújtó és továbbképző tanfolyamok sikere azt láttatja: a falusi népművelés új, hasznosabb, eredményesebb formája van kialakulóban. 1971. július 1-én életbe lépett a munkaügyi miniszter és a közlekedés, és postaügyí miniszter együttes rendelete a gépkocsivezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról. Három hónap telt el ázóta, vajon milyen tapasztalatok születtek, mi az érdekeltek, a gép- járművezetők véleménye, hogyan módosult a „boríték” tartalma? A 11. sz Volán Vállalat szekszárdi igazgatóságán próbáltunk válaszokat kapni. — Jönne inkább fizetési napon — jegyezte meg a pénztárosnő —, bár a nyomdafesték úgysem tűrné el a véleményeket. — Ha nem a nyár végén hozzák a rendeletet, inkább elmentem volna traktorosnak, jobban megfizették volna a több mint tízéves gyakorlatomat — kesergett egy autóbuszvezető. — Ki érti ezt? — csattant fel társa, 300 forinttal megemelték az alapbéremet és 400 forinttal kevesebbet kapok, mint az előző hónapokban. Az első megnyilatkozások tehát inkább rossz hangulatot tükröznek. Vajon valóban elképzelhető, hogy egy országos rendelet ennyire sújtsa a dolgozókat? A vállalat munkaügyi osztályvezetőjéhez és szakszervezeti titkárához fordultunk kérdésünkkel. — Két dolgot kell elöljáróban elmondani — kaptuk a felvilágosítást. — A gépkocsi- vezetőket Magyarországon átlagosan havi 250—290 óra között foglalkoztatják, de ebbe beletartoznak a 190-től 299 óra között dolgozók is. Átlagosan tehát igen magas a gépjármű- vezetők óraszáma, Európa szin. — Amikor az első házból kiköltöztették a lakókat, az építők kérték, hogy a harmadikat is ürítsék ki. — Ez így igaz. De akkor már nem volt üres lakásunk. És az is igaz, hogy tettünk olyan kijelentést, amennyiben így megváltozott az építők állásfoglalása, akkor legfeljebb a 160 lakásos épületben a nyolc lakás helyett csak négyet kapnak, s az'ő lakásaikba költöztetjük a 1113-as számú ház lakóit. Jelenleg nem tudunk lakást biztosítani. Philipp István, a Beruházási Vállalat főmérnöke: — A daru nem veszélyes, de probléma mégis van. Ugyanis a kilakoltatásokról még akkor kellett dönteni, amikor nem voltak készen a tervek, és azt sem tudtuk, hogy ellensúlyos darut kapunk. A tervek nélküli döntés helytelen volt, hiszen akkor még nem tudhattuk, hogy milyen sorrendben történik maid az építkezés. De dönteni kellett, mert sürgettek'. Amikor elkészültek a tervek, az első ház lakói eladták régi bútoraikat, szóval felkészültek a költözködésre. Akkor már nem lehetett visz- szacsinálni semmit. Hiába jött az építőipar, hogy a harmadik házat is ki kellene üríteni. .. — Végül is mi okozta a problémát,? — Az, hogy ötletszerűen nem szabad építkezni. Ha most kellene dönteni, akkor biztosan másként lenne minden. Darvasi József, Philipp István véleménye szerint a ..daru nem veszélyes”. Ellenben a darun nagy tábla hívig fel a figyelmet: „Munka közben a daru hatósugarában tartózkodni szigorúan TILOS!” És lakni kötelező? — vhm — te valamennyi országában ennél kevesebb időt töltenek munkában. A jelen zsúfolt közlekedési viszonyai között hosz- szú távon a gépkocsivezetők idegi megterhelése, igénybevétele károsodást idéz eíő, amelynek következményeként kockáiba teszik a személy, és árubiztonságot. A bérezésüket igen sok — gyakran tőlük teljesen független — tényező befolyásolja, mint például az időjárás, mezőgazdaságban a terméshozam alakulása stb. Vezetés, készültség, tartalék, oktatás, alap, kiállás, átalány, éjszakai pótlék, kaluuzi pótlék, kilométer-prémium és még számos egyéb összetevője van annak, melynek összegét végeredményben fizetéskor kézhez kapják. 'Sajnos elég például egy vízpumpa-csere ahhoz, hogy akár hat órát is kiessen valaki a. munkából, ezt az időt azonban „díjazni” nem tudjuk. — Célul tűzték ki a túlmunkaidő-csökkentést. A példák azonban azt bizonyítják — és ez így is tűnik logikusnak — hogy minél kevesebb órát dolgozik a gépkocsivezető, annál kevesebb pénzt kap. Azzal tehát, ha csökkentik a. dolgozók munkaóráit, nem CSökkentik-e a kereseti lehetőségeket is? — Január 1-én. kezdték meg a túlmunkaidő módszeres felszámolását. A folyamat igen bonyolult, és egy ideig elképzelhető, hogy az intézkedések sújtják a régebben magas óraszámmal rendelkezett dolgozóinkat. Az a célunk, hogv vállalati szinten elérjük a 210 óra havi munkaidőt. A túlmunkádé csökken 43ét keresetcsökkenés nélkül, sőt, a bérszínvonal növelésével kivárjuk végrehajtani. Bevezetjük a visszatérítési rendszert, akik Sok szó esik mostanában a végzős fiatalok elhelyezkedéséről, az ifjúsági törvény is külön szakaszokban foglalkozik a munkavállalásukkal, a társadalom különböző tevékenységi köreibe történő beilleszkedésükkel. Érdemes például betekinteni a Művelődésügyi Minisztérium összesítésébe, amely a júniusi állapotoknak megfelelően ad képet arról, hová mehettek, és hová mentek az 1970—71-es tanévben végzett fiatal szakemberek. Az idén 11 400 kezdő szakember lépett az önálló élet útjára. Közülük 2200-an már korábban szerződést kötöttek gyárakkal, intéz menyekkel, s most mint volt ösztöndíjasok létesítettek munkaviszonyt. A fennmaradó több, mint 9000 fiatal pályázattal vagy másként vállalhatott állást. Számukra az üzemek 15 800 helyet hirdettek meg, tehát a kínálat a keresletnél jóval nagyobb volt. A gondok érzékeltetésére elegendő egyetlen szakterületet alaposabban szemügyre venni: A pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 2877 hallgató végzett, s leszámítva a társadalmi ösztöndíjasokat, több, mint 2600-art nyújthattak be pályázatot. Részükre a tanácsok, illetve oktatási intézmények 3670 álláshelyet hirdettek meg. Az óvodai hálózat nagyarányú fejlesztése is mind több képzett óvónőt igényel. A tanulmányaikat befejezett óvónők számához képest kétszeres volt a felkínált állások száma, s a létszámhoz viszonyítva ugyancsak több munkahely állt a frissen végzett általános iskolai tanárok, tanítók rendelkezésére. Kedvezően tehát kevesebb óraszámot dolgoznak, azok is megkapják a régebbi óraszámnak megfelelő fizetésüket, erre állami támogatást kaptunk. Ha összehasonlítjuk az elmúlt év és az idei év első háromnegyed évét, akkor megállapíthatjuk, hogy az óraszám csökkenésével nem csökken a bér. Nem egy-egy hónapot, hanem hónapokat, ne. gyed-, vagy féléveket kell alapul venni, hiszen a havi keresetek nem állandóak, állandó hullámzó mozgásban vannak. Bérezési rendszerünknek az a lényege, hogy a kilométer szorzószám a 210 óra közeiében magasabb. mint jóval a 210 óra felett. Ez ösztönzőleg hat, hogy ne igyekezzen a dolgozó magasabb óraszámot elérni, hiszen ugyanannyi pénzt kap kevesebb óraszám esetén is. A július 1-én életbe lépett alapbér- emelés egyik lépcsője a végleges bérmegoldásnak. Vállalatunknál körülbelül havi 90 ezer forint alapbéremelés történt. — Személyenként hogyan oldják meg a mégiscsak bekövetkezett bércsökkenést? — Egyéni figyelőlapokat vezetünk, amelyeken pontosan fel vannak tüntetve a gépjárművezetők tavalyi és idei óraszámai és fizetései. A bérrendezés következő léocsőjében személyenként fogjuk meghatározni, hogy a régebbi óraszámnak megfelelő kereset elérése érdekében kinek menynyivel kell kiegészíteni fizetését. Ekkor fogjuk elérni, hogy csökkentett munkaidővel általában változatlanul ‘ maradjanak az eddigi fizetések. Az esetleges bárkiesések egyéni visszatérítése november hónpn- Ivm kerül első ízben kifizetésre. RÓZSA GYÖRGY alakult a tudományegyetemekről kikerülő középiskolai tanárok elhelyezkedési lehetősége is. Mintegy 62 százalékuknak középiskolai állást kínáltak, emellett igen sokan osztott felsőtagozatú általános iskolai státuszok között válogathattak. Válogattak is lehetőségeiknek megfelelően. A minisztériumi kimutatás szerint csupán az általános iskolai tanárok és az óvónők túlnyomó része élt pályázati lehetőségével. Ugyanakkor feltűnően magas — 50 százalékos — azoknak a középiskolai tanerőknek a száma, akik nem pályáztak oktatási intézményekhez. Ezért sok vidéki középiskolában, sőt bizonyos szakokon néhány fővárosi középiskolában is, maradt betöltetlenül állás. Az ember értetlenül szemléli a jelenséget, különösen annak tudatában, hogy idén, eddig soha nem tapasztalt gonddal, törődéssel várták szinte országszerte a fiatal oktatókat. Már-már közhely arról beszélni, hogy jelentősen emelték a pedagógusok jövedelmét, említsük hát meg, hogy ez évben sok tanács saját hatáskörében is intézkedéseket tett a pályakezdő pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására. Kétszázötven szolgálati lakást ajánlottak fel, emellett mintegy háromszáz szolgálati szobát, valamint 450 albérleti lehetőséget biztosítottak. Mindezeken túl a pályázati kiírásokban a tanácsok és intézmények egyéb szociális juttatásokat is rögzítettek: a többi között jónéhány helyen biztosították olcsóbb illetményföldek kiadását. A jelek szerint mindez kevésnek bizonyult. Mi a magyarázata, miről van szó? Arról-e, hogy az első tanévben még hivatástudattól duzzadó fiatalok az államvizsgákig kiábrándulnak választott hivatásukból? Sok-sok Összetevője van a dolognak — de nem ez a lemorzsolódás legerősebb oka. Az ok: a gyárak, vállalatok, intézmények elszívó hatása. Adatok bizonyítják, hogy egyik-másik szakágazat hány fiatal pedagógust „szippantott el” az iskoláktól. Ne beszéljünk most arról, mekkora anyagi kárt okoz az államnak mindez, hány millióba került a leendő, de végül is másutt elhelyezkedő pedagógusok taníttatása. Arra sem érdemes kitérni, hogy a szemrebbenés nélkül pályát cserélő fiatalok bizony sok-sok, e szakterületre készülő társuk elől foglalták el az egyetemi, főiskolai helyeket, anélkül, hogy az égető pedagógushiányon enyhíteni tudtunk volna. Ellenben érdemes lenne mélyrehatóbban tanulmányozni annak gazdasági és szociális hátterét, hogy az utolsó tanévüket kezdő fiatalok már nyíltan hangoztatják, ők bizonv nem maradnak a pedagóguspályán. Nagyon iő lenne azt is figyelemmel követni, hogy az oktatás mellett Vajon mtiven nevelőmunkát végeznek a felsőoktatási intézményekben? Ment nagy baj, hn népes iskolák mindhiába várják a pedagógusokat, ha egyre kevesebb szakember akad, aki a jövő nemzedékéj: felkészíti az életre. ESZTERGOMI LÁSZLÓ Népújság 5 1971. október 26. A szakmai népművelés és a falu 11. sz. Volán Vállalatnál Beszélgetés a gépkocsivezetők bérezéséről
