Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

XÖLnä hegyei XXI. évfolyam, 233. szám AHA: 1,20 FORINT V£.ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK)' Vasárnap, 1971. október 3. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Parasztságunkat a közösségi élet emelte az emberi méltóság magasabb szintjére Kádár János besséde a pálfai falugyűlésen Mint ismeretes Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt első titkára kétnapos lá­togatást tett Tolna megyében. Miközben ismerkedett a megye eredményeivel és gondjaival, ellátogatott Pálfára. ahol falu­gyűlésen vett részt. A falu­gyűlésen Kádár elvtárs beszé­det mondott. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Őszintén köszönöm a meg­hívást, a szívélyes fogadtatást, szívből örülök, hogy ellátogat­hattam önökhöz. Ebből az al­kalomból átadom önöknek a termelőszövetkezet tagságának, a község lakosságának és az önök személyében a járás és Tolna megye dolgozóinak a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét, legjobb kívánsá­gait. Mindannyian, akik a szoci­alizmus ügyéért dolgozunk, él­jünk az ország bármely hely­ségében, legyen bármi a be­osztásunk, összetartozunk, ugyanazért a célért fárado­zunk. Ey: megköveteli, hogy a vezetés — a Központi Bizott­ság, a kormány — ismerje a dolgozó tömegek törekvéseit, gondjait, az őket foglalkoz.alú kérdéseket; ugyanilyen fontos, hogy munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségi do’go- zóin-k, a szocializmust építő egész magyar nép értse a párt, a kormány politikáját, a gaz­dasági és kulturális építés alapvető, legfontosabb kérdé­seit. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy ez-így is van; a dolgozók tisztában van­nak politikánk lényegével, s vezető testületelnk is is­merik a dolgozók élet­körülményeit, mindennapi gondjait. A mostanihoz hasonló talál­kozók nélkülözhetetlenek, mert alkalmat adnak arra, hogy a mindennapok tennivalóin, a folyamatos ügyeken kívül pil­lantást vessünk azokra a leg­lényegesebb, legalapvetőbb cé­lokra is, amelyeknek elérésé­ért a kommunisták a pártba tömörültek, a szocializmus hí­vei rendszerünk mellé álltak, dolgozó parasztságunk a ter­melőszövetkezetet választotta, s a szocializmus építésének út­jára lépett. E célkitűzések egyaránt érintenek elméleti, ideológiai kérdéseket, társadal­mi problémákat, családi, em­beri gondokat.. Lényegük, hogy a réginél szebb, különb, jobb, emberibb életet aka­runk teremteni! A magyar dolgozó nép milliói arra a meggyőződésre jutottak, hogy ennek egyetlen reális, biztos útja: a szocializmus épí­tése. Kádár János ezek utón visz- szaemlékezett 10 évvel ezelőtti pálfai látogatására. Elmondta: Akkor is, most is több idősebb és fiatalabb parasztemberrel ta­lálkozott akiknek voltak és vannak általános és közös igé­nyei, s az életkorhoz kötődő igényei is. Ezekről szólva hang­súlyozta: Rámutatott, hogy az idén az ipari termelés eddig az előző esztendőhöz viszonyítva 5 szá­zalékkal nőtt, s hatékonysága javult, A mezőgazdasági ter­melés országosan szintén biz­tató. A búza országos átlagban több mint 17 mázsát adott holdanként, ez rekord a magyar mezőgazdaság tör­ténetében, s jelzi a nagy fejlődést. Az állattenyésztésben a szarvas­marha-tenyésztés nem fejlő­dik kielégítően, a sertéste­nyésztés viszont az utóbbi években fellendült. Az emlí­tett eredmények és a népgaz­daság többi ágazatának fejlő­dése alapján megállapította, hogy az ország általános hely­zete jó. Ezek után így foly­tatta: Abban, hogy a Magyar Nép- köztársaság egészséges és szi­lárd alapokon fejlődik, na­gyon jelentős szerepe van a mezőgazdaság mintegy tíz esz­tendővel ezelőtt végrehajtott szocialista átalakításának, a termelőszövetkezetek megszü­letésének. Ha ez akkor, a tör­ténelmileg alkalmas pillanat­ban nem történt veink meg, sem politikailag, sem anyagi­Arra törekszünk, • hogy a munkából kiérdemesült, idős, tiszteletre méltó emberek kap-, ják meg azt, ami őket megille­ti, és a fiatalok is jussanak hozzá ahhoz, ami koruk sze­rint igényük lehet, s ami tisz­tességes, becsületes munkájuk után jár. Ha áttekintjük az elmúlt éveket, akkor öreg, középkorú és fiatal; paraszt, üzemi munkás, vagy értelmiségi egyértel­műen mondhatja, hogy a tíz évvel ezelőtt választott út helyesnek bizonyult. Amit azóta elértünk, bizonyá­ra nem elégíti ki maradékta­lanul az igényeket, de akkori­ban aligha gondoltuk volna, hogy ilyen eredmények szület­nek. Az ország helyzetéről szólva kiemelte, hogy dolgozó népünk eredményesen munkálkodik, lépésről lépésre halad előre a szocialista társadalom teljes felépítésének útján. Cselekvé­sük fő irányát a-párt X. kong­resszusának határozatai, a Ha- zaffias Népfront választási prog­ramja és IV. ötéves tervünk jelzi. lag nem fejlődhettünk volna a mai színvonalra. Az önök ter­melőszövetkezetében, községé­ben, az itteni lakosság életé­ben éppen olyan jól látható és lemérhető, hogy mit eredmé­nyezett az elmúlt tíz esztendő, mint amilyen kézzelfoghatóan bizonyítható megyei és orszá­gos méretekben is. Az önök termelőszövetkezete taglétszá­mában erősödött, területileg gyarapodott és összeforrott. Nemcsak a táblára írják az „egyetértés”-t hanem a tsz valójában a dolgozó parasztok szocialista egyetértéséből szü­letett s ezt az egyetértést fe­jezi ki ma is. Az egységes, jó kollektívában a vezetők és a tagok között normális és egészséges a Viszony. A vezetők mindig több és jobb munkál követelnek a tagságtól, és a tagság is fokozott követelményeket támaszt a vezetés iránt. Ez egészséges viszony, ame­lyet fenn kell tartani, mert előrehaladásunk egyik fontos feltétele. Az elmúlt tíz esztendő so­rán / a mezőgazdasági nagy­üzemekben nagy számú mér­nök, technikus, szakmunkás, mezőgazdasági dolgozó neve­lődött ki — közéjük tartozik a helybeli tsz mintegy másfél száz főnyi szakembergárdája is — munkájuk ma már nél­külözhetetlen a korszerű me­zőgazdaságban. Csak velük, s szakértő, helyes vezetéssel, valamint a tagság odaadó, lel­kes és fegyelmezett munkájá­val születnek olyan eredmé­nyek, mint amilyeneket a szö­vetkezet is elért. Az első gazdálkodási év óta a búza holdankénti termésát­laga 12-ről 20 métermázsára emelkedett, a sertés- és szarvasmarha-állomány meg­háromszorozódott. De tükrö­ződik mindez természetesen a tagság életszínvonalának ala­kulásában is, abban, hogy az egy tagra eső jövedelem már meghaladja az évi , 28 000 Ft-ot, Ahogy megyeszerte, az Or­szágban, úgy itt is új házak egész sora épült, az emberek jobban, kulturáltabban élnek, — A fejlődésről vallanak a megyei adatok is, hozzátéve, hogy az eredményeket meg­alapozó beruházások részben a megye dolgozó közösségének saját erejéből, részben köz­ponti állami támogatással valósultak meg. Tolna megyé­ben az ipari beruházások ösz- szege 1965-ben még alig ha­ladta meg a 110 millió forin­tot, 1970-ben már elérte a 414 millió forintot. Most a terme­lés is négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ma a megyében foglalkoztatottak egyharmada már az iparban dolgozik, s ez az arány jól jelzi a népgazda­ság szerkezetének kedvező alakulását, ■ a dolgozó társa­dalmi osztályok egészséges fej­lődését is. Tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme —■ megyei átlagban — nyolcezer forint körül volt, s ma már eléri az évi 21 000 forintot. A mezőgazdasági termelés tíz esztendő alatt mintegy 60 százalékkal növekedett, s a megye ipara, mezőgaz­dasága most már eszten­dők óta szinte rendszere­sen több árut ad a nép­gazdaságnak a tervezett­nél. Kádár János felidézve ko­rábbi látogatását, elmondta: Tíz évvel ezelőtt — bár az ígérgetésekben és a fogadko­zásokban kölcsönösen mérték­letesek voltunk — még arról beszélgettünk, hogy fejlészte­(Folytatás a 3 oldalon.) Ipari és mezőgazdasági termelésünk országosan biztató

Next

/
Thumbnails
Contents