Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
XÖLnä hegyei XXI. évfolyam, 233. szám AHA: 1,20 FORINT V£.ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK)' Vasárnap, 1971. október 3. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Parasztságunkat a közösségi élet emelte az emberi méltóság magasabb szintjére Kádár János besséde a pálfai falugyűlésen Mint ismeretes Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Miközben ismerkedett a megye eredményeivel és gondjaival, ellátogatott Pálfára. ahol falugyűlésen vett részt. A falugyűlésen Kádár elvtárs beszédet mondott. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Őszintén köszönöm a meghívást, a szívélyes fogadtatást, szívből örülök, hogy ellátogathattam önökhöz. Ebből az alkalomból átadom önöknek a termelőszövetkezet tagságának, a község lakosságának és az önök személyében a járás és Tolna megye dolgozóinak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét, legjobb kívánságait. Mindannyian, akik a szocializmus ügyéért dolgozunk, éljünk az ország bármely helységében, legyen bármi a beosztásunk, összetartozunk, ugyanazért a célért fáradozunk. Ey: megköveteli, hogy a vezetés — a Központi Bizottság, a kormány — ismerje a dolgozó tömegek törekvéseit, gondjait, az őket foglalkoz.alú kérdéseket; ugyanilyen fontos, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségi do’go- zóin-k, a szocializmust építő egész magyar nép értse a párt, a kormány politikáját, a gazdasági és kulturális építés alapvető, legfontosabb kérdéseit. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez-így is van; a dolgozók tisztában vannak politikánk lényegével, s vezető testületelnk is ismerik a dolgozók életkörülményeit, mindennapi gondjait. A mostanihoz hasonló találkozók nélkülözhetetlenek, mert alkalmat adnak arra, hogy a mindennapok tennivalóin, a folyamatos ügyeken kívül pillantást vessünk azokra a leglényegesebb, legalapvetőbb célokra is, amelyeknek eléréséért a kommunisták a pártba tömörültek, a szocializmus hívei rendszerünk mellé álltak, dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezetet választotta, s a szocializmus építésének útjára lépett. E célkitűzések egyaránt érintenek elméleti, ideológiai kérdéseket, társadalmi problémákat, családi, emberi gondokat.. Lényegük, hogy a réginél szebb, különb, jobb, emberibb életet akarunk teremteni! A magyar dolgozó nép milliói arra a meggyőződésre jutottak, hogy ennek egyetlen reális, biztos útja: a szocializmus építése. Kádár János ezek utón visz- szaemlékezett 10 évvel ezelőtti pálfai látogatására. Elmondta: Akkor is, most is több idősebb és fiatalabb parasztemberrel találkozott akiknek voltak és vannak általános és közös igényei, s az életkorhoz kötődő igényei is. Ezekről szólva hangsúlyozta: Rámutatott, hogy az idén az ipari termelés eddig az előző esztendőhöz viszonyítva 5 százalékkal nőtt, s hatékonysága javult, A mezőgazdasági termelés országosan szintén biztató. A búza országos átlagban több mint 17 mázsát adott holdanként, ez rekord a magyar mezőgazdaság történetében, s jelzi a nagy fejlődést. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés nem fejlődik kielégítően, a sertéstenyésztés viszont az utóbbi években fellendült. Az említett eredmények és a népgazdaság többi ágazatának fejlődése alapján megállapította, hogy az ország általános helyzete jó. Ezek után így folytatta: Abban, hogy a Magyar Nép- köztársaság egészséges és szilárd alapokon fejlődik, nagyon jelentős szerepe van a mezőgazdaság mintegy tíz esztendővel ezelőtt végrehajtott szocialista átalakításának, a termelőszövetkezetek megszületésének. Ha ez akkor, a történelmileg alkalmas pillanatban nem történt veink meg, sem politikailag, sem anyagiArra törekszünk, • hogy a munkából kiérdemesült, idős, tiszteletre méltó emberek kap-, ják meg azt, ami őket megilleti, és a fiatalok is jussanak hozzá ahhoz, ami koruk szerint igényük lehet, s ami tisztességes, becsületes munkájuk után jár. Ha áttekintjük az elmúlt éveket, akkor öreg, középkorú és fiatal; paraszt, üzemi munkás, vagy értelmiségi egyértelműen mondhatja, hogy a tíz évvel ezelőtt választott út helyesnek bizonyult. Amit azóta elértünk, bizonyára nem elégíti ki maradéktalanul az igényeket, de akkoriban aligha gondoltuk volna, hogy ilyen eredmények születnek. Az ország helyzetéről szólva kiemelte, hogy dolgozó népünk eredményesen munkálkodik, lépésről lépésre halad előre a szocialista társadalom teljes felépítésének útján. Cselekvésük fő irányát a-párt X. kongresszusának határozatai, a Ha- zaffias Népfront választási programja és IV. ötéves tervünk jelzi. lag nem fejlődhettünk volna a mai színvonalra. Az önök termelőszövetkezetében, községében, az itteni lakosság életében éppen olyan jól látható és lemérhető, hogy mit eredményezett az elmúlt tíz esztendő, mint amilyen kézzelfoghatóan bizonyítható megyei és országos méretekben is. Az önök termelőszövetkezete taglétszámában erősödött, területileg gyarapodott és összeforrott. Nemcsak a táblára írják az „egyetértés”-t hanem a tsz valójában a dolgozó parasztok szocialista egyetértéséből született s ezt az egyetértést fejezi ki ma is. Az egységes, jó kollektívában a vezetők és a tagok között normális és egészséges a Viszony. A vezetők mindig több és jobb munkál követelnek a tagságtól, és a tagság is fokozott követelményeket támaszt a vezetés iránt. Ez egészséges viszony, amelyet fenn kell tartani, mert előrehaladásunk egyik fontos feltétele. Az elmúlt tíz esztendő során / a mezőgazdasági nagyüzemekben nagy számú mérnök, technikus, szakmunkás, mezőgazdasági dolgozó nevelődött ki — közéjük tartozik a helybeli tsz mintegy másfél száz főnyi szakembergárdája is — munkájuk ma már nélkülözhetetlen a korszerű mezőgazdaságban. Csak velük, s szakértő, helyes vezetéssel, valamint a tagság odaadó, lelkes és fegyelmezett munkájával születnek olyan eredmények, mint amilyeneket a szövetkezet is elért. Az első gazdálkodási év óta a búza holdankénti termésátlaga 12-ről 20 métermázsára emelkedett, a sertés- és szarvasmarha-állomány megháromszorozódott. De tükröződik mindez természetesen a tagság életszínvonalának alakulásában is, abban, hogy az egy tagra eső jövedelem már meghaladja az évi , 28 000 Ft-ot, Ahogy megyeszerte, az Országban, úgy itt is új házak egész sora épült, az emberek jobban, kulturáltabban élnek, — A fejlődésről vallanak a megyei adatok is, hozzátéve, hogy az eredményeket megalapozó beruházások részben a megye dolgozó közösségének saját erejéből, részben központi állami támogatással valósultak meg. Tolna megyében az ipari beruházások ösz- szege 1965-ben még alig haladta meg a 110 millió forintot, 1970-ben már elérte a 414 millió forintot. Most a termelés is négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ma a megyében foglalkoztatottak egyharmada már az iparban dolgozik, s ez az arány jól jelzi a népgazdaság szerkezetének kedvező alakulását, ■ a dolgozó társadalmi osztályok egészséges fejlődését is. Tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme —■ megyei átlagban — nyolcezer forint körül volt, s ma már eléri az évi 21 000 forintot. A mezőgazdasági termelés tíz esztendő alatt mintegy 60 százalékkal növekedett, s a megye ipara, mezőgazdasága most már esztendők óta szinte rendszeresen több árut ad a népgazdaságnak a tervezettnél. Kádár János felidézve korábbi látogatását, elmondta: Tíz évvel ezelőtt — bár az ígérgetésekben és a fogadkozásokban kölcsönösen mértékletesek voltunk — még arról beszélgettünk, hogy fejlészte(Folytatás a 3 oldalon.) Ipari és mezőgazdasági termelésünk országosan biztató
