Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
Készül az új egészségügyi törvény a nyílt, egyértelmű állásfoglalás Miről ír a Somogyi Néplap t Jugoszláv pártvezetők látogatása — Az élet tanítómestere — Gyermekvédelmi napok — Tarka sorok Kötelességünk Elöljáróban két, jelentőségét tekintve olyan eseményről, ami indokolatlanul sikkadt el a naponta ránkzúduió infor- mációözön.ben. Az egyik: elkészült az új egészségügyi törvény tervezete, amit néhány hónapon belül tárgyal meg az országgyűlés, majd pedig — mintegy befejezve az országgyűlés törvényalkotó munkáját — a kormány hoz határozatot az egészségügyi törvény végrehajtása tárgyában, meghatározva az egészségügyi miniszter hatáskörét, rendeletét alkotva az egészségügyi dolgozók fegyelmi felelősségéről. A másik; e hónap első napján, dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese ismertette az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségével az Egészségügyi Minisztériumnak azt a programját, ami az orvosetikai helyzet megjavításának feladatait tartalmazza. A két hír szerves összetartozása nyilvánvaló, éppen ezért érthetetlen a hírközlés szűkszavúsága, de az a szófukarság is, amivel a „civil” érdeklődő szembetalálja magát akár a készülő törvény felől, akár az erkölcsjavító akcióprogram felől kérdezősködik, pedig az megint csak kézenfekvő, hogy sem az egyik, sem a másik nem szűk szakmai ügy, hanem közügy, társadalmi ügy. Egy kis visszapillantás A 14 fejezetből álló új egészségügyi törvény elődje az 1376. évi XlV. törvénycikk tehát,' korszerűséget szolgáló módosításaival egyetemben rövidesen nyugdíjba vonul, sértetlenül hagyva alkotóinak — így a megyei kórház névadójának. Balassa Jánosnak, Fodor Józsefnek, Jendrassik Jenőnek, Korányi Frigyesnek és Marku- sovszky Lajosnak — egyazon orvosi és emberi nagyságát. A maga idejében párját ritkítóan haladó volt ez a törvény, de mind történelmileg, mind társadalmilag rég kinőttük, s mellette. 1945 előtt kevés olyan végrehajtási utasítás született, ami biztosította volna az akkor úttörő jellegű 187ö. évi XIV. törvény gyakorlati megvalósíthatóságát. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy hazánkban még egészségügyi minisztérium sem létezett 195Ö-ig, az egészségüggyel, az első világháború előtt és után a Belügyminisztérium egyik osztálya foglalkozott. A Tanácsköztársaság '1919-ben létrehozta a Népjóléti és Közegészségügyi Népbiztosságot, de a íehérterror győzelme után ismét a Belügyminisztériumra hárult a közegészségügyi tennivalók intézése. 1945-től 1950- ig. az Egészségügyi Minisztérium létrehozásáig a Népjóléti Minisztérium dolga volt az egészségügy irányítása. Huszonhat év alatt társadalmunk alapvetően változott meg, s benne a mi életünk is, az orvostudomány fejlődése sem állt meg. Ez utóbbiakért van szükség most az új, a szocialista egészségügyi törvényre, mely olyan alapelveket rögzít, amelyeket mindenkinek ismernie kell, hogy megtartásukat társadalmunk egésze szavatolja. Az új törvény tervezetének első része erről szól, részletezve az állam, a tanácsok, a 1 szakirányító minisztérium, a gazdasági szervezetek, szóval az egész társadalom szerepét. Ami a legközérdekűbb Nincs az egészségügynek úgyszólván olyan kérdése; ami a törvénytervezet alkotóinak látókörén kívül maradt. Amikor a parlament megvitatja éselfogadja ezt a törvényt, szívünk szerint teszi, mint amiképpen az is bizonyos, hogy elvet minden olyan lehetőséget, ami a továbbiakban biztosítaná a szocialista egészségügyön belül az arra hajlamosak etikai kiskapurendszerének megtartását. S itt arról, hogy az ú.i egészségügyi törvény mellett miért van szükség arra az akció- programra, amely az orvosetika helyzetének megjavítását célozza. A Társadalmi Szemle 1971. 8—9. számában közéleti személyiségek nyilatkoztak a közéleti morálról, moralizálás nélkül. Arról, hogyan ítélik meg társadalmunk erkölcsi állapotát és miben látják a maguk területén a szocialista morállal ellentétes jelenségek módszeres leküzdésének lehetőségeit, eszközeit. E közhelyeket kerülő, valóban meggondolásra késztető nyilatkozatcsokorban olvashattuk többek között dr. Sárkány Jenő igazgató főorvos, egyetemi . tanár válaszát, aki egyértelmű, nyílt állásfoglalással ítéli el azokat az orvosokat — akik nem ritkán — féktelenül és immorálisán . hajszolják a pénzt. Ugyan-: .-akkor azonban megjegyzi azt — amivel a józanul mérlegelő közvélemény . is messzemenően egyet ért —. hogy sokan vannak az egészségügy dolgozói,, orvosok, ápolók között, akik nem „árusítják” magukat, nem ismernek' fáradtságot. hivatásukat tiszteletre méltó odaadással gyakorolják és ezért gyakran még a lakosság részéről sem kapják meg a kellő megbecsülést és megértést. Nem kell a külön bála Az egészségügyi ..miniszter első helyettese föntebb idézett tájékoztató élőadásában nyomatékos hangsúllyal hívta föl a résztvevők figyelmét a felvilágosítás sürgető feladatára. Nevezetesen arra, hogy minden eszközt fölhasználva, teljes társadalmi szélességű és mélységű felvilágosítással kell fölhívni a dolgozó emberek figyelmét a szocialista egészségügynek arra az alapelvére, amely a gyógyítás ingyenességét biztosítja, s ami fölöslegessé teszi a külön hálapénzek előzetes, vagy utólagos lerovását. Ezekről a dolgokról mind ez ideig „illetlen dolog” volt a sajtónak, rádiónak szólnia, bármi erőteljesen zsongott is e tárgyban a közvélemény. Feltételezzük, hogy az új egészségügyi törvény feloldja ezt a különös „embargót” is és a továbbiakban, éppen az erősödő szocialista demokratizmus elve alapján nyílt és egyértelmű állásfoglalással teljesíthetjük kötelességünket valahányszor szembetaláljuk magunkat a szocialista társadalomtól és egészségügytől idegen jelenségekkel. Nem igaz ugyanis, hogy dr X-ről, vagy dr. Y-ról szólva azt a bizalmat ingatjuk ami az orvos és beteg . 'ban gyógyító ténye- g.. éb és valóban nagy horderejű országos dolgokban tudunk differenciálni engedtessék meg nekünk okosan, felelősen beleszólni abba is, aminek nem csak formálói, alanyai is vagyunk. Ha azt .mondjuk, hogy X vagy Y korrupt, fütyül, az orvosetikára, senki sem fog a becsületes A-ra, Z-re, vagy M-re gondolni, hanem arra, hogy igen üdvös lenne egyszer és mindenkorra elvenni X-nek és Y-nak a kedvét attól, hogy gátlástalan magatartásával hálapénzeket, vagy meghatározott értékű ajándékokat egyéb előnyöket provokáljon ki betegeitől. Nincs szükség hálára! Az egészségügyi ellátás Magyar- országon ingyenes, hazánk csaknem egész lakossága biztosított és soha ne feledjük, aki korrumpál, egy jottányival sem tisztességesebb, mint aki addig ügyeskedik, mígnem korrumpálják! Az Orvosi rendtartás, ami az orvosi tevékenység és maga- : tartás alapvető elveit foglalja rendszabályba, 1959-ben született. Ennek helyébe is új láp. Bízzunk benne, hogy a törvényesen meghatározható kötelességek és általános alap- elvek mellett szigorúbb erkölcsi követelményeket tartalmaz majd. Ez, és az orvosetikai helyzet megjavítását szolgáló akcióprogram ígéri, nogv a hivatásukat teljesítőktől megkívánható etikai tisztaság megakadályozza a „praktikus” elméket. a törvénytelen anyagi előnyszer és mindeddig alkalmazott gyakorlatában. Azok az .egészségügyi dolgozók, orvosok, ápölók vannak ugyanis többen, akik pillanatnyilag immorális társaik miatt kénytelenek szégyenkezni. LÁSZLÓ IBOLYA Az lild és Irodalom igaza Egy fővárosi irodalmi hetilap és egy vidéki megyei napilap között ritkán fordul elő összebeszélés. Ilyesformán csak a gondolatok véletlen találkozásának tulajdonítható, hogy az Elet és Irodalom legutóbbi számában Gál István a Babits-ház ürügyén azokhoz a gondolatokhoz csatlakozik, melyeket valamivel korábban a nálunk megjelent „Mire számítoltak?” című írásunkban megpendítettünk. Vagyis ahhoz, hogy a világban elfoglalt rangunkért. elért hírünkért magunk is tehetnénk: — többet, mint eddig. A Ba- biís-ház irodalmi zarándokhellyé avatásának tárgykörében nem lehet vita. Csak technikai nehézségek vannak, ilyenekből azonban már a város fennállása óta sikerült elhárítani egynéhányat. A szüreti napok befejeztekor azonban mindig szóba kerül, hogy szinte azonnal elkezdik az új rendezését. Az ezzel foglalkozóknak nagyon nyomatékosan szeretnénk figyelmükbe ajánlani Gál István cikkét, hiszen egy — részben — Babits nyomán készített szüreti forgatókönyv gyakorlati megvalósulása lehetne olyan eredményes, mint amennyire nem az az álvidámság, a megtorlódó kocsisorok és egy pergőnek szánt eseménysor lassított felvétel jellegűvé válása. (ordas) Október 7-től október 14-ig választottuk ki a Somogyi Néplap számait, hogy bemutathassuk olvasóinknak a szomszéd megye lapját, és ezen keresztül a megye eseményeit, életének egy darabját. Mindjárt az első lapszámban jelentős megyei eseményről számol be az újság tudósítása. Jugoszláv pártvezetők látogattak Somogyba. A delegációt Tkalec Anlum, a Horvát Kommunisták Szövetsége bjelovári területi bizottságának titkára vezette. A csoport tagjai Vinkó Perisa bjelovári, Golub Brankó csazmai és Argaj Mihael pakra- vi községi pártbizottsági titkár, valamint Maistrovity Mátó, a bjelovári területi ifjúsági szövetség titkára voltak. Az első délelőtt Kaposvárral ismerkedtek Bíró Gyulának és Papp Jánosnak, a városi pártbizottság titkárainak kíséretében. Délután a kapospulai termelő- szövetkezetbe látogattak. Kölcsönös tájékoztatás után megtekintették a határban a jugoszláv vetőmagból termett kukoricát. Másnap az öttagú jugoszláv delegációt Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A baráti, elvtársi l>eszélget.és során megállapodtak abban, hogy a Somogy megyei, illetőleg a bjelovári területi pártbizottság a jövő év tavaszáig középtávú tervet dolgoz ki a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésére. A program magába foglalja majd a párt-, a gazdasági, ifjúsági, kulturális, sportkapcsolatokat, valamint a kishatárménti árucsere-forgalom további bővítésének lehetőségeit. Tkalec An- tum a delegáció vezetője ezek után bjelovári látogatásra hívta meg Németh Ferencet, aki a meghívást elfogadta. SZÁMUNKRA IS ISMERŐS GONDOKKAL foglalkozott a kaposvári városi tanács végrehajtó bizottsága. A fogyasztók érdekvédelme volt az ülés egyik napirendi pontja. — Lényegesen rosszabb a helyzet Kaposváron, mint amit a jelentés tartalmaz — mondta az egyik felszólaló. A kereskedelem gondjai, visszaélések, gondatlanságok, megsava- nyodott kakaó, olvashatatlan szavatossági dátummal, ezek a dolgok úgy látszik átterjednek a megyehatárokon. A közösség hibája? címmel olvashatunk egy írást a B.-i számban, amely egy konkrét példa alapján arra mutat rá, milyen okok nehezítik a közművelődér. színvonalának emelését ott, ahol az objektív feltételek — nevezetesen, egy jól felszerelt, szép művelődési ház és könyvtár — biztosítottak. A homokszentgyörgyi művelődési házat a község saját erőből építette, most mégis kevesen látogatják. A fiatalok a vál- lukat vonogatják, ha népi tánccsoportról esik szó. A helyi KISZ-szervezet nem tesz semmit, a pártszervezet nem ellenőriz, az áfész keveset törődik a közművelődéssel, vagy meg sem kérték rá. Csak somogyi gondok ezek? Nem hiszem. A MÚZEUMI HÓNAP köszöntéseként az Élet tanító- mestere címmel vezércikk teszi föl a kérdést, aktuális-e most a múzeumi hónap? A program változatos, színes. Bernáth Aurél, a megyéből származó festő kiállítása, ankét a somogyvári ásatásokról, előadások, beszélgetések, és ami a legérdekesebb, üzemi múzeumi nap a VBKM kaposvári gyárában és múzeumi napok a kapospulai termelőszövetkezetben. A cikk írója „izgul” egy kicsit a program si- k eréért. Sikerül-e valóban megragadóvá tenni, sikerül-e növelni az egyszerű dolgozók körében a múzeumbarátok táborát. A cikkíró válasza a fenti kérdésekre egyelőre még bizonytalan; talán. És arra is, közügy-e a múzeumi hónap. Pedig jó lenne, ha az lenne, mert máig érvényes a régi igazság: A történelem az élét tanítómestere. A FIATALKORÚ BŰNÖZÉS című kiállítással kezdődtek 11-én Somogy megyében a gyermekvédelmi napok. A vándorkiállítás annak idején Szelc- szárdon is nagy sikert aratott. Felhívta a figyelmet azokra a veszélyeztetett környezetben élő gyermekekre, akik még nem léptek a bűn útjára. A fiatalkorú bűnözők nagy része azok közül kerül ki, akik zavaros, züllött családi körülmények között, vagy állami gondozásban nőttek fel. Az alábbi témának ig van némi köze a fiatalkorúak bűnözéséhez, ugyanis a Balatonról szól, a tó partja pedig nyáron köztudomásúan melegágya a kisebb lopásoknak és a prostitúciónak. A 12.-i lapszám tudósításban számol be az üdülési szezon készülő mérlegéről. Az IBUSZ Balatoni Igazgatóságának vezetőjével beszélgetett a lap tudósítója, aki elmondta, hogy minden eddiginél nagyobb volt az idei szezon forgalma. Az IBUSZ szervezésében több mint 95 000 hazai és külföldi vendég pihent és szórakozott az északi és déli parton. A tizenhárom és fél milliós tervet csaknem huszonötmillió forintra teljesítették. A sikerben nagy része volt a Magyar Tenger nevű szocialista brigádnak, amely a terv túlteljesítését tűzték ki célul. Egy heti lapszámról a teljesség igényével beszámolni nem lehet. A sorból azonban nem maradhat ki a Somogyi Néplap olvasóinak kedvelt utolsó oldalas rovata, a Tarka sorok. Van ebben klasszikusok mondásaitól a legújabb viccen keresztül érdekes hírekig minden. A rossznyelvek szerint a szerkesztő kedvenc vicceit havonta rendszeresen közli, de hát egy újszülöttnek ... Anélkül, hogy a televízió műsorára gondolnánk, az alábbi mondást ollóztuk ki a lapból: A rossz film mindig happy end.del — boldog véggel fejeződik be. Mindenki boldog, hogy vége van. IHÁROSI IBOLYA A „Sárközi Egyetértés” Mg. Tsz. Decs ELADÁSRA KÍNÁI. 1 db. „ZMÁJ” 2 K. M. KUKORICÁDÉT AKA- RÍTÓ GÉPET Ar: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: „Sárközi Egyetértés” Mg. Tsz. Decs, Nagy László műszaki vezetőnél, (215)
