Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
A hél eseményeinek krónikája HÉTFŐ: Szociáldemokrata győzelem az osztrák választásokon. Szádot egyiptomi elnök Moszkvába érkezik, KEDD: Losonczi Pál Iránba utazik. Bejelentik Nixon moszkvai látogatását. SZERDA: Péter János felszólalása az ENSZ általános vitájában. Tüntetések af USA-fcan a vietnami háború ellen. CSÜTÖRTÖK: Befejeződött a kétnapos Kohl—Bahr tanácskozás. Namíbiáról tárgyal a Biztonsági Tanács. PÉNTEK: Heves harcok az indokínai csatatereken. A brit konzervatívok kongresszusa Brightonban. SZOMBAT: Kissinger újabb pekingi útjára készül. Államfői tárgyalások az iráni jubileumi ünnepségeken. Mérlegen az elmúlt hét így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Ezen a héten aligha lehetett vita azon, hogy mi volt az elmúlt napok legfontosabb eseménye. Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg bejelentették: Nixon elnök jövő májusban hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Jóllehet a látogatásig még hét hónap van hátra, már. maga az előrejelzés is megindította a kommentárok áradatát. Ami a Szovjetuniót illeti; következetesen törekszik a békés egymás mellett élésre, s ezen belül természetesen a tőkés világrendszer legerősebb hatalmával, az Egyesült Államokkal való koegzisztenciára is. Ezt a célt az SZKP XXIV. kongresszusán is kifejezésre juttatták. Moszkva, a meglevő ellentétek tudatában is. keresi azokat az érintkezési pontokat, ahol legalább részmegegyezésekre juthat Washingtonnal. így történhettek megállapodások az atomleszcrelés területén, s minden joggal kedvezően értékeltük a Nyugat-Beriin ügyében megkötött egyezményt. Ezek' az eredmények javították a két nagy ország viszonyát, az általános légkört, s hozzájárultak a csúcsszintű párbeszéd feltételeinek megteremtéséhez. A szovjet—amerikai találkozót tehát joggal nevezhetjük a realitások követelményének. Amerikai részről kétségkívül nem mellékes szempont, hogy a moszkvai utazás éppen az elnökválasztási kampány kezdetére esik. Alighanem igaza van a számos sajtóvéleménynek, hogy Nixon ezt is pontosan számításba vette. A szándékoktól függetlenül nem kedvezőtlen azonban, ha az elnök éppen egy moszkvai utazással kíván „pontot nyerni”. Ez azt is mutathatja, hogy az amerikai közvélemény szemében az ilyen lépések rokonszenvesebbek a hidegháborús tirádáknál. A szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményessége nem utolsósorban attól függ, mit tesz majd Washington e hátralévő hét hónap alatt, mindenekelőtt a Távol- ét Közel- Keleten. Amint a Pravda kommentárja nyomatékosan aláhúzta: a Szovjetunió messzemenően szolidáris Vietnammal, Indokína ha ív dió ’ népeivel. Nixon akkor járulhat hozzá legjobban a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlődéséhez, ha korlátozza és felszámolja délkelet-ázsiai agresz- szióját. (Erre kényszeríti sok más tényező is. A héten nagyszabású tüntetések voltak az. Egyesült Államokban a háború ellen, s ebben első ízben vállaltak aktív szerepet a szak- szervezetek. Figyelmeztet a hadihelyzet alakulása is: a szabadságharcosok . úíjabb és újabb támadásokra lendülnek. "Az amerikái expedíciós hadsereg morálja a ■ mélypontra zuhant, lázadások és zendülések követik egymást a támaszpontokon.) A Közel-Keleten is lépéskényszerben vannak az amerikaiak, hiszen a Moszkvában kiadott szovjet—egyiptomi közös közlemény, Szadat tárgyalásainak összegezéseként a Biztonsági Tanács emlékezetes határozatának sürgős valóra váltását követeli. Izrael részéről ugyanakkor ellenoffenzíva zajlik, Tel Aviv Phantom- szállítmányokat kíván. Az átmeneti megoldásként, a Szuezi - csatorna megnyitását előirányzó hatpontos Rogers-tervet Kairó kevésnek, Tel Aviv soknak tartja. Vagyis ideje, hogy Szöul (MTI) Üjabb részletek váltak ismeretessé a szöuli egyetemisták csaknem két hete tartó kormányellenes tiltakozó mozgalmának leverését célzó pénteki akcióról. A szombat reggeli hírügynökségi jelentések szerint pénteken Ki Csöng Hi dél-koreai bábelnök parancsára, mintegy 2400 katona és rohamrendőr hatolt be hét szöuli egyetem területére, hogy átfésülje a terepet és ártalmatlanná tegye a zavargó diákokat. A fegyveres alakulatok a szombatra virradó éjszakát is az egyetemek területén töltötték, őrt álltak a kapuknál, s meghatározatlan időre lezárták az épületeket. A távozni kívánó egyetemistákat visszakergették, s az amerikai részről végre világosan állást, foglaljanak és cselekedjenek. Változatlanul az érdeklődés előterében áll, hogy Nixon — moszkvai látogatását megelőzően — Pekingben is megbeszéléseket folytat majd. Az elnök sajtóértekezletén egyébként hangsúlyozta, hogy a két látogatást elkülöníti egymástól, s nem kíván a Moszkva és Peking közötti ellentétekre játszani. Ez is a realitások követelménye, hiszen szovjetellenes felhangokkal nem lehet a Szovjetunióval tárgyalni.» A szovjet—amerikai párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlés általános vitájában Péter János magyar külügyminiszter is. A szocialista országok képviselői közül ő szólalt fel először • a moszkvai látogatás bejelentése után, s kiemelte, hogy a mostani közgyűlés enyhültebb, bizakodóbb légköre elsősorban'a két szuperhatalom kapcsolataiban mutatkozó javulásnak tulajdonítható. A Moszkva as Washington közötti viszony új szakasza földrészünkre is hatással lesz. Várhatólag megerősíti majd az európai biztonság érdekében kifejtett törekvéseket. Az NSZK-ban például kedvezően befolyásolhatja a realistább Brandt-kormány helyzetét a jobbratolódott keresztény- demokrata ellenzékkel szemben — a brémai tartományi választásokon figyelemre méltó sikert könyvelhetett el a kormánykoalíció. A két fád közeledése minden bizonnyal nehéz órákat hoz majd a londoni konzervatívoknak is. akik provokációikkal éppen most próbáltak általános, szovjetellenes támadásba lendülni. Ha ’a Heath-kabinet folytatja a megkezdett utat, s nem hallgat a józan észre, saját NATO- partnereitől is elszigetelődhet. Árnyalatnyi változásokat jelez Európában az a körülmény is, hogy az osztrák választásokon Kreisky szocialista pártja abszolút többséget szerzett, a dán választások lezáródása után pedig Krag alakított szociáldemokrata kormányt. Természetesen a nyugati szociáldemokrata pártokkal kapcsolatban nem lehetnek illúzióink, de a polgári politika széles skáláján feltétlenül a realistább elemet jelentik s kétségtelenül ésszerűbben foglalnak állást a nemzetközi politika kérdéseiben. ellenszegülőket — szemtanúk szerint — leütötték. A legfrissebb jelentések szerint , a terrorakció keretében 1889 szöuli egyetemistát tartóztattak le. A bábrezsinvtájé- koztatásügyi minisztere szombaton reggel azt állította, hogy ezek közül „már” csak 92 van őrizetben. Közölte azt is, hogy az egyetemisták és a fegyveres alakulatok között pénteken lezajlott kézitusában több sze- mély megsebesült, Hong II Dzsom, az ellenzéki új demokrata párt vezetője élesen tiltakozott az elnöki parancsra végrehajtott erőszakos akció miatt. Mint mondotta, „ez rendkívül szerencsétlen lépés volt, amely még nagyobb feszültséget és nyugtalanságot fog előidézni”; Újabb részletek a szöuli terrorról A hét hírei képekben Erich Honeckcr, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának első titkára fogadta Biszku Bélát, az MSZMP PB tagját. Péter János külügyminiszter New York-ban a Waldorf Astoria szállóban megbeszélést folytatott William . Rogers amerikai külügyminiszterrel. Huey Newton, a Fekete Párducok nevű szervezel egyik ismert vezetője kezet fog Csou En-lajjal, a kínai államtanács elnökével. Úgynevezett panorámikus telekamerával készült felvétel: a Luna—19 automatikus űrállomásról ilyennek látszik a már közeli Hold, (Telefotó—ZB—MTI—KS)
