Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
Ä MÍQTEi VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPŰI iszlrodäk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 244. szám ÄRA: 90 FILLÉR Szombat, 1971. október 16. Péter János szovjet a ENSZ-misszión v New York (MTI) A Szovjetunió ENSZ-misszióján csütörtökön baráti ebéden látták vendégül Péter János külügyminisztert. Az ebéden szovjet részről ott volt Viktor Izraeljan követ, — a szovjet ENSZ-misszió ideiglenes ügyvivője, valamint Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének tagjá és Alekazej Roscsin nagykövet a Szovjetunió képviselője a genfi. leszerelési értekezleten. Magyar részről Péter János kíséretében részt vett az ebéden Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője és dr. Szabó Károly, washingtoni nagykövet. Az ENS2-közgyűlés 26. ülésszakának aktuális kérdéseiről folytattak baráti légkörben beszélgetést. PRESIDENT SALVANA Nemzetközi ankéttal zárultak a megyei műszaki napok eseményei A takarmányozás fejlesztésével kapcsolatos országos jellegű ankétot rendezett tegnap Alsótengelicen a Magyar Agrártudományi Egyesület Állategészségügyi és Állattenyésztési Szakosztálya, valamint az Állattenyésztési Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdasága és a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás, a dán President és az NSZK-beli Sal- vana cégek közreműködésével. Az ország több részéből érkezett mezőgazdasági szakemberek. állatorvosak jelenlétében, Gacsályl László, a szekszárdi AGROKER főosztály- vezetője, a MAE megyei gépesítési szakosztályának elnöke nyitotta meg a Katalin-puszitai tanácskozóteremben. tartott ankétot. amelyen Csonka Károly, a gazdaság igazgatója A zöldségtermesztés helyzetéről tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Dr. Bélák Sándor elnökle- < tével pénteken a Parlament Gobelin termében ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A. tanácskozáson részt vett dr. Dlmér.y Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter is. Dr. Gergely István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában a többi közt elmondotta, hogy a zöldségtermelés sajnálatos módon visz- szaesett, a mezőgazdaság csak részben tud eleget tenni a mennyiségben növekvő, választékban és minőségben igényesebb keresletnek. A szántóföldi zöldségfélék ’termőterülete az 1969-es 128 000 hektárról' előbb 117 000, majd 115 000 hektárrá csökkent, s félő, Hogy 1975-re már a 98 000 hektárt sem haladja meg. A termőterület csökkenését nem sikerült a termésátlagok növekedésével ellensúlyozni, a zöldségáru mennyisége csupán egy esztendő alatt több mint 300 000 tonnával csökkent. A termelés korszerűsítése már nem tűrhet halasztást. A vetőfnagellátás javítása érdekében sürgős és hathatós intézkedéseket kell tenni. Ahhoz, hogy a primőrtermelés fokozódjon, 1975-ig évente legalább 12 hektár új üvegházat, illetve 50 hektárnyi fűtéssel ellátott és 170 hektárnyi kiegészítő fűtéses, valamint fűtés nélküli „fólia- házat” kell a termelésbe állítani. Sürgető teendő a főbb zöldségnövények termesztésének komplex gépesítése is. Dr. Gergely István reíerátu- mát követően élénk vita alakult ki. A képviselők egyebek között szóvátették, hogy az állami gazdaságok igen kevéssel részesednek csak a zöldségtermesztésből. Ennek magyarázatát abban látták, hogy az állami gazdaságok jövedelemszabályozásit a bértömeggazdálkodás bevezetésével oldották meg, s ez. a forma egyáltalán nem alkalmas a rendkívül élőmunka igényes zöldségtermesztés fejlesztésére. Dr. Dimény Imre vitaösszefoglaló zárszavában elmondotta, hogy a figyelemre méltó indítványokat abban az előterjesztésben hasznosítja majd, amelyet a minisztérium a zöldségtermesztés helyzetéről a közeljövőben a kormány elé visz. (MTI). szólt bevezetőjében arról, hogy négyféle kísérlet közül gazdaságukban a Salvana cég takarmányozási rendszere mutatkozott a legeredményesebbnek. Dr. Dietmar Dressier, a Salvana művek laboratóriumának vezetője ismertette a Salvana cégnek a magyar hatóságokkal és üzemekkel együttműködésben, az állati nemesítés termelési feltételeinek, az intenzív és gazdaságos takarmányozás elősegítésére, néhány év óta hazánkban folytatott tudományos vizsgálatait, amelyek alapján a nemzetközileg jó hírnevű Salvana művek hatékony takarmánykészítményeket és takarmányozási módszereket ajánlhat a magyar gazdaságoknak. Csaknem három évi kutatóéi gyűjtőmunka eredményeibe nyújtott, bepillantást a cég képviselője. Tolmácsolta azt a megállapítását is, egyebek közt, hogy a Magyarországon szokásos természeti adottságú tejelő tehén abrakadagok csontkárosodásokat és termékenységi zavarokat idézhetnek elő. A hüvelyesekkel és kukoricával való egyoldalú takarmányozás súlyos ellútásbeli hiányosságokra vezet. A Salvana-k -szít- mények használatával ki tudták mutatni az állatok kondícióbeli — ésványianyag- hiányának — javulását. A nálunk nyert tapasztalatokat, és az eszerint összeállított speciális takarmányokat sertésnél, tejelő teheneknél, hízómarháknál és juhoknál egyaránt alkalmazni tudják. Ezenkívül kiegészítőleg néhány más kérdéssel is foglalkoznak, így például a baromfitrágya takarmányozásra való hasznosításával, a kukorica tartósításával, egyes takarmányanyagok pellatizálásával és egészség- ügyi takarmányok alkalmazásával. A kidolgozott takarmányozási programokat tovább folytatják, új problémák megoldására törekszenek, mint például a hízdmarhák optimális takarmányozása, a malacok korai leválasztása, ezenkívül a juh tartás területén további . vizsgálatokat végeznek. Dr. Dietmar Dressier köszönetét mondott a magyar hatóságoknak és üzemeknek, hogy lehetővé tettéi: feladatuk eddigi sikeres megoldását. Az eredményeknek az üzemek is hasznát látják. Ezután — Póczik Zoltánnak, a Tolna megyei Állategészségügyi Felügyelőség igazgatójának közreműködésével — színes szakfilmeket vetítettek, majd bemutatták — működés közben — a Salvan,a művekkel kooperáló dán President cég szemes takarmányozási gépeit, a cég tulajdonosának: Paul Dinessnek a személyes irányításával. Kisérdi József, a szekszárdi AGROKER gépész-' mérnöke ismertette a propion- sav-adagolót, a szemestermény előtisztító gépet és a takarmánykeverő berendezést, amely utóbbi óránként 450— 5C0 kilogramm kukoricát darál és 790 kiló takarmányt kever meg 15—20 perc alatt. A gépi bemutatót vita követte. Az alsótengelici ankéttal zárultak a megyei műszaki napok jelentős eseményei. {B. L.) Csaknem kétmilliárd forintos építési többlet az első kilenc hónapban A népgazdasági terv szerint az építőiparnak a múlt évihez viszonyítva az idén 7—8 százalékkal kell növelni termelését. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elkészített első háromnegyed- évi előzetes gyorsmérleg szerint az ÉVM-vállalatok 10,5 százalékkal növelték termelésüket, s így majdnem kétmilliárd forint értékű építési munkával többet végeztek el, mint a múlt év első kilenc hónapjában. Az építőmunkások száma növekedett, de ugyanakkor lényegesen, 7,6 százalékkal emelkedett a termelékenység is. Ezért a termelési többlet több, mint háromnegyed részét a munka hatékonyságának fokozásával érték el. Az ország nagy ipari létesítményeit építő ÉVJVS-válla- latoknak az1 év hátralévő ^részében növelniük kell erőfeszítéseiket, hogy a tervben előirányzott beruházások átadása ne szenvedjen késedelmet. A tervezettnél gyorsabban nőtt a lakásépítés. Az év első kilenc hónapjában az . ÉVM-vállalatok 17 093 új otthont adtak át, 26,8 százalékkal többet, mint 1970. azonos időszakában. Az építőanyagokat és a különféle épületszerkezeteket gyártó ÉVM-vállalatok termelése 5,9 százalékkal emelkedett, s ezt a többletet teljesen a termelékenység növelésével fedezték. A falazóanyagokból 7,9 százalékkal gyártottak többet, mint a múlt év első kilenc hónapjában. Az égetett cserép termelése mérsékelten növekedett, az azbesztcement tetőfedő lemez és hullámlemez gyártása pedig visszaesett. Továbbra is gondot okoz még a hazai cementgyártás és az égetett mész termelése, mert mindkét termékből kevesebb készült, mint múlt év első háromnegyed évében. Kedvező viszont, hogy a korábbi hiánycikknek, a falburkoló csempének a termelése 13 százalékkal nőtt, padlóburkoló lapból pedig 27 százalékkal többet gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb fejlődést^ a raktárnak, üzemi és mezőgazdasági épületnek egyaránt használható Univáz szerkezet termelése érte el. Az év első kilenc hónapjában 63 százalékkal több Univáz szerkezetet szállítottak az építőknek a áetonelem gyártók, mint a múlt év háromnegyed évében. Az átlagos fejlődés azonban elmaradt az építőipari termelés növekedésének ütemétől, s így elsősorban az alapanyaggyártás bővítése szükséges az építkezések meggyorsításához. Hol itt, hol ott. Egyszer ä paksi határban kerül szóba becsmérlő, lenéző hangcin a szellemi, az irodai munka, máskor Szekszárdon, szüret közben, vagy Tamásiban a vasúti vendéglőben. A termelőszövetkezetekben nehezen jut nyugvópontra ez a kérdés, olykor elegendő, ha egyvalaki szóba hozza, nyomban felforrósodik a levegő. Él, hat az a maradi felfogás, amely azt tartja, egyedül a fizikai munka a munka, a többi semmi. Nemcsak a mezőgazdaságban tapasztalhatjuk ezt. az iparban is. De maradjunk most a termelőszövetkezetek területén. A gazdák egymás között még ma is gyakran hangoztatják, leplezetlen ellenszenvvel, hogy az irodisták felmarkolják a rengeteg pénzt, holott nem csinálnak semmit. Az ilyen vélekedés sértő, bántó, és ami legrosszabb, egyik-másik irodai dolgozót visszaütésre kész. tét. Ezzel csakugyan kész a baj, ez még inkább elmérgesíti a helyzetet, a megbántott tag panaszkodik, hogy vele gorombán beszélnek, s"jön a kivizsgálás, a sokszor valóban nehéz és hosszadalmas igazság- tevés. _ Mélységeden elgondolkodtató, amit erről szólva nem rég az egyik termelőszövetkezeti könyvelő mondott: Én hova mehetek panaszkodni, ami. kor velem gorombáskodnak? A szövetkezeti gazdák lássák be: egy több ezer holdas mezőgazdasági üzemben a pontos, gondos és folyamatos adminisztráció elengedhetetlen, nélkülözhetetlen. Az irodai beosztások mindegyikére szükség van. az SZTK-ügyintózés. a bérelszámolás, a könyvelés leg. alább annyira hasznos és fárasztó munka, mint a fejes, a traktorvezetés. Olykor' talán még nehezebb, mint a fejés. vagy a traktorvezetés. De nincs is értelme az ilyen összehasonlításnak, hiszen inkább az a valós helyzet, hogy az egyik munka ilyen, a másik amolyan felkészülést, hozzáértést" igényel, és, értékét a közösség szempontjából az határozza meg, ki hogyan csinálja. A növénytermesztésben dolgozó .traktorosnak megfelelő műszaki, agrotechnikai ismeretekkel kell rendelkeznie. Aíi SZTK-ügyintézőnek viszont a rendeletek sokaságát kell ismernie ahhoz, hogy pontosan végezhesse a tagok mindegyikét érintő „szolgáltatást”. Melyik a könnyebb, melyik a nehezebb? Jó oldala, rossz oldala mindegyiknek van. Az esztendő utolsó negvedé. ben járunk, s ilyenkor sokaso. dik a termelőszövetkezeti irodákban dolgozó emberek gondja, munkája. Gyakran túlóráznak, azon fáradoznak, hogy zárszámadásig mindegyik tag rendesen megkapja járandóságát, elszámoljon a tsz-szel, s az üzem is rendbe tegye a rendbe tenni valókat a vállalatokkal, az üzletfeleivel. Év közben sem ülhetnek az irodisták ölbe tett kezekkel. Évzárás előtt pláne nem. Munkájuk tehát nem lebecsülést, hanem fontosságának megfelelően megbecsülést érdemel. S minden szempontból felnőtt fejjel gondolkodó közösségnek az a termelőszövetkezeti közösség tekinthető, amelyiknek van ereje leszerelni, még inkább megszüntetni a szellemi, az irodai munkát lebecsülő dema. gógiát. Befejeződött a 7. anyagmozgatási konferencia Befejeződött pénteken a 7. anyagmozgatási konferencia, amelyen a magyar szakembe_ rek mellett részt vett és felszólalt- számos neves európai szakember is. A szervezés aktuális kérdései mellett ismertették a legújabb konstrukciókat is, köztük rendkívüli érdeklődést váltott ki a Zalaegerszegi Szállítógépgyár új görgősora, amely élelmiszeripari és könnyűipari termékek szállításéra egyaránt alkalmas. A tanácskozás befejező napján ért ví^et az anyagmozgatási konferencia másik jelentős eseménye, a nemzetközi targoncavezetői verseny. Az első díjat a Német Demokratikus Köztársaság csapata vitte el.
