Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
A szocialista gazdasági integráció útján Belépőjegy a nemzetközi munkamegosztásba \ ív. t A nemzet történelmi kategória. Valljuk, hogy a kapitalizmus kialakulásával keletkezett' s' valamikor az osztály nélküli társadalomban megszűnik. Nem túl régen még úgy hittük, hogy ez a folyamat gyorsan, szinte szemünk láttára zajlik le’ Napjainkban azonban már. tudjuk, hogy az előttünk.'lévő hosszú történelmi korszakban a nemzet mint társadalmi-gazdasági képződmény objektíve fennmarad, s szerepe nem csökken. Tény, hogy ma a szocialista országok társadalmi, gazdasági élete sokszínűbb, változatosabb, mint amikor a határok gyors elmosódására számítottunk. A gazdasági alapok, a termelőerők is sajátos nemzeti keretek között fejlődnek, miközben erősödnek az egymásrautaltság, a nemzetköziség elemei. Ezért a komplex program a KGST-országok integrációját az önálló nemzetgazdaságokra alapítja. A hatékony gazdasági összefogásra, érdek- egyeztetésre épül, amit meg- könnyít, lehetővé tesz elveink, céljaink, társadalmi berendezkedésünk közössége. A komplex program a közös célt: a szocialista országok egységének. összefogásának erősítését, gazdasági és védelmi erejének növelését, s egyben a tagországok anyagi gyarapodását, felvirágoztatását, a népjólét emelését is szolgálja. Amikor hangsúlyozzuk, hogy az integrációs folyamat minőségileg új fejlődési szakaszt jelent a szocialista országok együttműködésében, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyben szerves következménye is' az eddig megtett útnak. A munkamegosztás fejlődése, a termelő tevékenységek specializálódása, és kooperációja vezet el a gyárak, a kutató szervezetek, az országok integrálódásához. A tudományos-technikai forradalom kibontakozása meggyorsította ezt a folyamatot. A szocialista országok műszaki-gazdasági haladása, az intenzív fejlesztés parancsoló követelménye pedig szükségessé teszi a ritmus- és szintváltást a közgazdasági kapcsolatok rendszerében. Ahhoz, hogy a szocialista világgazdaság tovább erősítse po. zícióit a nemzetközi méretű versenyben, a KGST-országok s főként az alkatrészek, szerelési egységének és félkésztermékek nagyarányú nemzetközi áramlása. 2. A növekvő nyersanyag- és energiaigények kielégítése, •amely jelenleg a Szovjetunióra hárít nagy anyagi terheket a táyoii lelőhelyek nagy beruházást igénylő feltárásával. E feladatok megoldását segíti a nemrégen alapított Nemzetközi Beruházási Bank, amely hitelt nyújt például a nemzetközi kooperációban is jelentős Ikarusz-autóbuszgyár- táshoz, illetve a tranzitforgalmat lebonyolító Szob—Budapest—Lőkösháza vasútvonal villamosításához. Hazánk viszont áruhitel ellenében azbesztet és papírkartont szerez be a Szovjetunióból. Tárgyalunk cellulóz- és vaskohászati üzemek közös beruházásáról is a Szovjetunióban. Anyagi erőforrásaink azonban végesek. Más piacokról pedig drágábban szerezhetjük be a többlet nyersanyagot és energiahordozót. Különösen bonyolult és igen hosszadalmas feladat a tömeges kooperáció devizálisár- és sokoldalú elszámolási feltételeinek kialakítása. A komplex programból — a jelenlegi szakaszban — kizárólag a kormányszervek számára adódnak közvetlen tennivalók. Fontos, hogy .minden minisztérium kiválassza közülük azt a 3—4 legfontosabbat, amire összpontosítani kívánja az erőket, a figyelmet. Ez '|ál- ktilözhetetlen ahhoz, hogy a magyar szakemberek kezdemé- nyezően, konkrét javaslatokkal léphessenek fel a KGST különböző fórumain, a két- és sokoldalú tanácskozásokon. A komplex program lehetővé teszi, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyek megoldásában több tagország is érdekelt, a KGST keretében rendezzék. így minden bizonnyal növekszik majd a sokoldalú, bár nem teljes körű tárgyalások és megállapodások száma. Jelenleg — és még hosszú ideig — változatlanul fontos azonban a kétoldalú kapcsolatok ápolása, építése, fejlesztése. A kétoldalú kapcsolatok rendszerében kiemelkedő a magyar— szovjet gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés szerepe. Az életrevaló kezdeményezések, az előremutató intézkedések gyakran előbb taírt a komplex program. Azért, miközben kormányszerveink hosszútávra dolgoznak, a szocialista gazdasági integráció megalapozásával foglalkoznak, a vállalatok, az üzemek vezetői, dolgozói ezt azzal segíthetik leginkább, hogy sikeresen teljesítik a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Az idén csakúgy, mint a következő években azokra a fő feladatokra összpontosítsák a helyi kollektívák erőit, figyelmét, amelyeket a X. pártkongresszus határozatai szabnak. így mindenekelőtt a hatékonyság emelése, a termelés szerkezetének átalakítása, a korszerű, keresett, külföldön is versenyképes cikkek és gyártmányok arányának növelése álljon a gazdálkodási, á fejlesztési feladatok homlokterében. A vállalatok nálunk közvetlenül érzékelik külkereskedelmi tevékenységünk előnyeit és hátrányait. Nagyfokú önállóságuk lehetővé teszi, hogy kez- deményezően kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosztásba. Erre napjainkban különösen nagy szükség van, mivel a reform bevezetését követő kedvező eredmények utón ismét egyensúlyi zavarokkal küszködik külkereskedelmünk. Korszerű, gazdaságos, jó minőségű munkával minden üzem megválthatja a belépőjegyét a nemzetközi munkamegosztásba. Erre csak az a kollektíva számíthat, amelynek tevékenysége a legigényesebb piaci követelményeket is képes kielégíteni. Ilyen értelemben a tőkés export mértéke, gazdaságossága a munka színvonalának egyik legmegbízhatóbb mércéje. Azok az üzemek és vállalatok, amelyek magasabbra emelik a mércét, ugyanúgy a nemzetközi munkamegosztás hosszútávú megalapozásán fáradoznak, mint a komplex program előkészítésén tevékenykedő kormányszervek. Termékeink versenyképességének, konvertibilitásának megteremtése legalább olyan hosszadalmas és bonyolult feladat, mint a kollektív valuta technikai, elszámolási feltételeinek létrehozása. A két feladat szorosan ösz- sze is függ egymással: az egyik kérdésben kormányok, a másikban az üzemek dolgozói, vezetői, fejlesztői döntenek — naponta. KOVÁCS JÓZSEF termelési szerkezetének olyan átalakítása szükséges, amely lehetővé teszi a korszerű, gazdaságos és versenyképes terláliiak megértésre a témában leginkább érdekelt partnernél, mint széles körben. így a kétoldalú megállapodások éleszTanócstagok útmutatója mékek arányának gyors növelését. Két alapvető feladat megoldása szükséges ehhez: 1. A szakosítás és kooperáció körének és mélységének fokozása: a kész gyártmányok, Az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének VI. kongresszusán dr. Csehák Ju- dit faddi körzeti orvos felszólalásában az egészségügyi dolgozók összefogásáról beszélt, s egy érdekes faddi tervről számolt be. Elmondta, hogy a község egészségügyi dolgozói szocialista címért küzdő brigádot szeretnének alakítani. Azóta eltelt néhány hónap, s Faddon megalakult a szocialista címért küzdő egészségügyi brigád. A brigád alapítólevelében rögzítették mindazokat az tői, segítői, ösztönzői lehetnek a KGST útkereső munkájának. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy napi, de rövid- és középtávú külgazdasági gondjainkra nem adhat gyógvelveket, elképzeléséket, amiket teljesítve szocialista egészség- ügyi dolgozóknak, szocialista kollektívának nevezhetik, magukat, A brigád célkitűzése: „A falu egészségügyi alapellátásának sokirányú megszervezése, kollektív kézbentartása: követ, kezetes szocialista humánummal új munkamódszer kialakítása, az egészségügyi dolgozók közötti szocialista munkamorál megteremtése, a kollektív szellem ápolása, érdekvédelmi feladatok ellátása.'’ Többéves határidőnaplóval és jegyzetfüzettel egybekötött, hasznos könyvet bocsátott ki a Hazafias Népfront, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A „Tanácstagok útmutatója 1971-»- 1973" című összeállítás szerkesztője, Gallé Tibor és a Tanácsok könyvtára című sorozat részeként jelent meg. A kötet „A tanácstag: a választók küldötte" című fejezetében tartalmazza a tanácstagok törvénybe iktatott jogait és kötelességeit. Hasznos része a „Mit, hol intéznek?" a „Mini-lexikon", a „Jó, ha tudjuk..." és „A legfontosabb címek" című fejezet is. A kereken száz oldalas érdemi részhez csatlakozik az 1971. május 1.—1973. április 30. közti „csonka" tanácsi ciklust átfogó határidőnapló. 1971. október 14. Egészségügyi szocialista brigád alakult Faddon Építészetileg csaknem teljesen elkészült a visontai erőmű 5. számú blokkja. Ez az 5-ösnek nevezett 200 megawattos egység elkészültével befejeződik a nagy beruházás. (MTI-foto Kunkovács László -felv.) Befejezés előtt a Gagarin hőerőmű Világnézet az iskolapadban Az idei tanévben 825 "gfrh- náziumi, illetőleg szakközépiskolai IV. osztályban tanítanak egy viszonylag új tantárgyat. Hetenként háromszor (a közgazdasági szakközépiskolákban kétszer), kerül sor a világnézetünk alapjai órákra. Célja: a marxista természetes társadalomfilozófia alapjainak megismertetése és elsajátítása. Ehhez az egyes, korábban tanulmányozott szaktárgyak : a fizika, a kémia, a biológia, a történelem, a lélektan keretében tanult természeti és társadalmi törvényszerűségek szintetizálására vállalkozik a világnézétünk alapjai című tantárgy. A világnézeti foglalkozások célja a társadalom mozgástörvényeinek tanulmányozása olyan politikai problémák tükrében, mint:- milyen korunk modern kapitalizmusa, milyen szocialista társadalmunk szerkezete, jogalkotása, intézményszervezete, gazdaság- politikája. Sok szülőben él valami olyan hiedelem, gyanú, hogy a világnézeti órákat az iskola alkalmi „politizálgatásra” használja fel. Ez annyiban igaz, hogy valóban politikát tanulnak a negyedikes gimnazisták és szakközépiskolások. Csakhogy a világnézeti órák célja nem napi hírek ismertetése, kommentálása, hanem annak a sajátos képességnek kifejlesztése, hogy a fiatalok el tudjanak igazodni a politikai eseményekben, társadalmi folyamatokban. A hír ugyanis, amelyet a rádió, a tv ismertet, az újság közöl, önmagában nem teljes információ. De ha be0Iözheí»tien‘-filozófiai, fcolitikai- gazdaságtani, szociológiái, jogi fogalmak tisztázására szolgál. Magától értetődő, hogy az ilyen fogalmakat ugyanúgy r^pg kell tanulni, mint- bármely más tárgy fogalomrendszerét. Csakhogy az órák. vezetése és a tanítás módszere különbözik a többi tantárgytól. Ezeken az órákon az uralkodó módszer á beszélgetés, a vita. Bács-Kiskun, Komárom,' Nó'g- rád megye ■ iskoláiban egv-egy téma kapcsán a- diákok 'szabályos magnóinterjút készítenek az órák előtt gazdasági és állami vezetőkkel, az éppen "időszerű tantárgyi"' témákról. ' Az órán' visszajátsszák a magnószalagot. és erről folyik a vita-. Máshol egy-egy tévéműsor, mozi, színházi előadás 'ad alkalmat a. vitára, vélemény- cserére. Sok tanuló személyes feladatot kap a világnézeti órán adatgyűjtésre, kiselőadás elkészítésére Somogy megyéken a levéltárban- is kutatnak -a diákok, s az ott gyűjtött helyi anyagot szintén felhasznál ják az órán. Egyik-másik helyen még az ülésrend is1, megváltozik: nem a papban füglál- nak helyet a tanulók, nahem félkörben ülnek, közrefogva a tanárt. így még fesztelenebb beszélgetés.alakulhat '-ki. Sokan felteszik, a Jcérdést, milyen gyakorlati haszna van a világnézetünk alapjai tantárgyak; miért éppen / negyedig osztályban tanítják, , ha nem érettségi és egyetemi 'felvételi vizsgatárgy. A válasz egyértelmű. Előbb nem taníthatják mert éhhez á tantárgyhoz sokféle ■ előzetes avatjuk a fiatalokat az események előzményébe, akkor minden közlés — a már ismert összefüggések alapján — teljesebb képet, jelentőséget nyer. A tantervek összeállítói, tanárai azt remélik, hogy az eligazodás e képességének fejlesztésével korszerű szemléletet alakíthatnak ki. Ehhez persze sajátos ismeretanyag szükséges. A világnézetünk alapjai tantárgy — ismeret szükséges. Gyakorist! hasznát viszont az érettségi felkészülésben érzi a digk, hiszen ez a vizsga éppen a? szin-= tetizálást. a megtanult tényekből való távolabbi köyeikezíe- test igényli, s megköveteli ,a túllépést a tantárgyi: kereten. Egyetemi felvételiken.' pedígi különösen elvárják á bizottságok az összefüggések Ismeretét, a pályázók-világnézeti biztonságát. / y ' •• ugyan alapfokú, — de nélküN. Sándor László
